Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

2002. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK M E GYEI Nem venném komolytalan­ságnak, ha a tarjáni belváros ki­rakatüvegein át a klasszikus stí­lusú tablók helyett a végzősök ke­retbe foglalt önarcképei nézné­nek velem farkasszemet. A Ko­dály iskola három osztálynyi végzőse már megtette ezt, a diá­kok grafikái - köztük az osztály­társról készük rajzok - ha nem is a városközpontban, de az iskola- galériában néhány napja nyüt kiállításon láthatók. Bár lényegé­ben órai feladaton alapszik, te­hát senki nem bújhat ki alóla, nagyon eredeti az ötlet és igazi tanítói maga a munka. A na­gyobb diák, a pedagógia eszköze által kényszerül arra, hogy centi­méterről centiméterre szemügyre véve arca unalomig ismert voná­sait. Szembenézzen magával, aztán „papírra vesse, ” amit lát vagy amit látni akar, vagyis nem Arcvonások ütközhet meg azon a felnőtt, ha egy-két önarckép esetleg idecdi- záltíwk tűnik Nem kevésbé ta­nulságos, ha az osztálytárs ceru­zavonalai beszélik el, milyennek is látják a másikat. Biztos, hogy többeknek kezdetben mulattató- nak látszott a komoly feladvány, illetve, amint a tárlat mutatja, jó megfigyelők, ügyes kis „grafiku­sok" is vannak a búcsúzó nyolca­dikosok között. Ki tudja, ha felkapaszkod­nak a tudás hegycsúcsának kö­vetkező és azutáni teraszára, ta­lálkoznak-e még olyan tanítók­kal, akik azt kérik tőlük, arra biztatják őket, rajzolják csak meg magukat? Vagy beérik majd a kicsit sminkelt önélatraj- zokkal? A nagy művészek is bele­néztek olykor az önarckép tük­rébe, az utókor számára ezek egyfajta intimitással bírnak, hiszen nagyon sokat elárulnak a mesterekről. Mert az élet olyan művészet, amely teljesen uralja, át- és átrajzolja a voná­sokat. Az érzelmek elmélyítik, ráncba gyűrik a barázdákat vagy leheletfinomon, épp csak megérintik a bőrt, „úti térké­pet” rajzolnak az élet folyásá­ról. Nem tud csalni az arc. Hi­ába a „jól fésült” tekintet, a szemek, a kényszermosolyok úgyis elárulnak bárkit. Az a nyolcadikos, aki önarc­képet készít, hamarabb megsej­ti, hogy ki is az a folyton változó önmaga, milyen irányba mulat­nak a saját tablóképévé összeállt ceruzavonások. MIHALIK JÚLIA Parlagfű: csendes kártevő (Folytatás az 1. oldalról) utolsó heteiben mérik a levegőben. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Nógrád megyében nem végez rendsze­res pollenszámlálást: ennek az az oka, hogy a me­gyei intézet nem rendelkezik az ehhez szükséges nagy értékű műszerrel, az úgynevezett pollen­csapdával. A parlagfű elleni leghatékonyabb védekezésnek az számít, ha a sok bosszúságot okozó gyomnö­vényt már növekedésének, virágzásának kezdetén irtani kezdik. Éppen ezért az érintett minisztériu­mok és hatóságok a közeljövőben - június 15. és június 22. között - parlagfű-mentesítési hetet hir­detnek. Salgótarjánban a Városgazdálkodási és Üzemel­tetési Kft. végzi a közterületi munkákat. Mint azt Feketéné Sörös Erika részlegvezetőtől megtudtuk, a várossal kötött szerződés értelmében munkása­ik rendszeresen végzik a szerződött közterület ka­szálását, ám konkrétan parlagfűirtással nem fog­lalkoznak. Hasonlóan nyilatkozott Végvári István, a Salgótarján Foglalkoztatási Kht. igazgatója is: mint mondta, korábban csakugyan foglalkoztak a parlagfű-mentesítéssel, ám idén - mivel ezúttal er­re minisztériumi pályázat nem készült - nem kezdtek hasonló munkálatokba. A parlagfű pollenje okozza a legtöbb problé­mát és allergiás tünetet: szemviszketést, könnye- zést, szénanáthát, tüsszögést válthat ki az arra ér­zékenyeknél, de nem ritka az sem, hogy asztmás tünetek kialakulásához vezet. A tünetek enyhíté­se érdekében a szakemberek az időben elkezdett kezelés mellett néhány egyszerű trükkre hívják fel a figyelmet. Mivel a parlagfű koncentrációja a déli órákban a legmagasabb, az érzékenyek lehe­tőség szerint ne tartózkodjanak a szabadban. Ugyancsak fontos, hogy a szellőztetést is inkább a kora reggeli órákban végezzük - ekkor a legala­csonyabb a pollenkoncentráció. Mindezek mel­lett az orvosok a gyakori hajmosást is ajánlják, mivel a virágpor gyakran a hajban megtapadva kerül a légutakba. Kiken segített a közalapítvány? 2875 család adott be támogatási kérelmet tavaly a salgótar­jáni Lares Otthon Megőrzéséért Közalapítványhoz, közülük 2580 családon segítettek. Az érintettek összesen 65 millió 652 ezer forint vissza nem térítendő, cél szerinti juttatás­ban részesültek. A Lares Otthon Megőrzéséért Közalapítvány 2001-ben 66 mil­lió 659 ezer forinttal rendelke­zett, az alapító (Salgótarján me­gyei jogú város önkormányzata) 43 millió 200 ezer forintot adott át a közalapítványnak, és teljesí­tették vállalt kötelezettségüket a szolgáltatók is. A Lares 2001. évi munkájáról Füzesi István kuratóriumi elnök adott tájékoztatást a város kép­viselőinek. Eszerint tavaly 2875 család adta be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmét. Kö­zülük 295-öt utasított el a kura­tórium, mert nem feleltek meg a feltételeknek. Salgótarján la­kásállományára tekintettel, még mindig sokan élnek ha­gyományos fűtésű lakásokban, ezért összesen 15 millió 621 ezer forint összegben osztottak ki tüzelőutalványt. A 2580 csa­lád összesen 65 millió 652 ezer forint vissza nem térítendő, cél szerinti juttatásban részesült. Az egyedi kérelmek elbírálása után 26 szolgáltatóhoz utalt a Lares lakásfenntartási támoga­tást. Öt salgótarjáni szolgáltató tá­mogatja megállapodás szerint a közalapítványt. A Tarjánhő Kft. 10 millió forintot utalt át a Laresnek, míg a Lares 11 millió 65 ezer forintot utalt vissza a cégnek. A Lares egyenlege ilyen vonatkozásban végig mínuszt mutat, hiszen a további adatok szerint 4 milliót kapott a Salgó Vagyon Kft.-től, míg 7 millió 34 ezret adott, 2 miihót adott a köz- alapítványnak a VGÜ Kft., ezzel szemben 3 millió 629 ezer forin­tot utalt vissza a Lares a VGÜ- nek. A legnagyobb mínusz a Vízmű Kft.-nél mutatható ki, hi­szen míg a vizes szolgáltató 4 millió forinttal támogatta a köz- alapítványt, addig az 12 millió 743 ezer forintot utalt át a vízmű egyszámlájára. Összességében a cégek által jóváírt összeggel szemben több mint másfélszer annyi támoga­tást utalt át nekik a közalapít­vány - állapította meg a kurató­rium elnöke. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatókon túl 10,509 milliót utaltak a Tigáz Rt.-hez, 489 ez­ret az ÉMÁSZ Rt.-hez, és ösz- szesen 1,968 milliót a lakásszö­vetkezetekhez. DUDELLAI ILDIKÓ KÖRKÉP 4 töt BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Életük és munkahelyük az erdő Fodor Imre (jobbra) éppen önéletrajzi ihletésű könyvét dedikálja Kollár Józsefnek _ dárlátta morzsák” című köny­vét: kollégái ingyen kapták meg az önéletrajzi ihletésű elbeszé­léseket tartalmazó kötetet. Min­dig nagy derültség kísérte, ami­kor a szerző felolvasta egy-egy ajánlását: aki huzamosabb ideig hallgatta, csak azon csodálko­zott, hogy ennyi frappáns ötlete hogyan lehet valakinek? (A kö­helyzet ellenére az el­múlt időszakban azért 240 ezer forin­tot szétoszthattak, a cég segítségével. Ezután az Ipoly- vidéki erdőkért-díjak átadása következett, méghozzá névsor szerint. Bán Gábor Hannoveri véreb, a nyomkövetés mestere _ vizsla is megcsillogtatta tudományát - merthogy amit egy igazi, jól idomí­tott vadászkutya produ­kálni képes, arra már ke­vés azt mondani, hogy „tudás”... Az erdésznapon látot­tak persze nyilvánvalóvá teszik azt, hogy lehet bár­milyen az időjárás, ha lé­lekben együtt vannak egy cég dolgozói, akkor a gaz­dálkodás sikere is egészen biztosra vehető... (Folytatás az 1. oldalról) Fodor Imre, az erdészet nyugdí­jas főmérnöke dedikálta „Má­zéit, hogy a bajba jutott kollé­gák megsegítését érezzék szív­ügyüknek. A nehéz pénzügyi szakmai tudását a Diósjenő kö­zelében fekvő Kámor erdeinek felújítása dicséri. Ugyancsak el­ismerésben részesült Dévai Le­vente, a tavalyi erdészvetélkedő győztese, Lévárdy György, a sal­gótarjáni erdészet helyettes ve­zetője és Páris István, aki Szécsényben tevékenykedik. Az év erdésze díjat Tordai Sándor kapta. A vadpörkölt elfogyasztása előtt még rövid, de élmény­számba menő kutyabemutatót is láthattak az érdeklődők. A sebzett vad csapáját követő han­noveri véreb mellett egy magyar Virágkötés: jó szórakozást jelentett az apróságoknak, felnőtteknek, fiúknak, leányoknak egyaránt tét bemutatására későbbi lap­számunkban visszatérünk.) Az erdésznap csak elenyésző protokoll jellegű résszel egé­szült ki. Tóth Gábor, az Ipoly Er­dő Rt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket, külön is említve a jelenlévő nyugdíjasokat és a családtago­kat. Szólt arról, hogy az emlék­kő tervezett felállítása az eső miatt előálló technikai okok kö­vetkeztében elmarad, majd kö­szönetét fejezte ki a berceli er­dészetnek a nap szervező és előkészítő munkájáért.- Bár a helyszín Bér, Kisbér stílusosabb lett volna - nevettet­te meg a jelenlévőket, a magyar átlagfizetésekre utalva. Ezután felolvasta Vajda Pál levelét, aki az Ipoly-vidéki Erdé­szek Egymásért Alapítvány ne­vében kérte az erdészet dolgo­Apport - magyar vizsla munka közben __________________________________,_________FOTÓi FARAGÓ ZOLTÁH Strandkörkép: hideg, meleg vegyesen (Folytatás az 1. oldalról) A fürdő naponta 6 és 19 óra kö­zött áll nyitva, a szezonzáró au­gusztus 30-án lesz. A megyéből elsősorban a nyugat-nógrádiak látogatják a váci strandot: a Pest megyei tele­pülés fürdőjében három - két felnőtt és egy gyérek - medence van. A felnőtt belépti díj 350 fo­rint, a gyerekek után 200 forin­tot kell fizetni. A havi - csak a reggeli órákban érvényes - úszóbérlet felnőtteknek 4100, gyerekeknek, diákoknak, nyug­díjasoknak 2000 forint, a 12 al­kalomra elegendő szelvényért a felnőttek 2450, a gyerekek 1350 forintot kell fizessenek. A stran­don üzemelő vízicsúszda hasz­nálatáért idén már szintén fizet­ni kell. A szintén kedvelt célpontnak számító bükkszéki fürdő felnőtt napijegye 450, nyugdíjas­gyerek-katona jegye pedig alkal­manként 330 forintos kiadást je­lent. Mindezért öt medencében kapcsolódhat ki a vendég: a há­rom gyógyvizes mellett egy úszó- és egy gyerekmedence áll rendelkezésre. A strand szintén kínál csoportos kedvezményt: 15 fő fölött a jegyárból fejenként negyven forintot engednek el. Bérlet váltása szintén lehetsé­ges, a tíz alkalomra szóló belépő 4200 forintba, a kedvezmé­nyes változat 3000 forintba kerül. A tágabb környék egyik legjobban felszerelt strand­ja az egri termálfürdő, igaz, felújítás miatt hét me­dencéjéből jelenleg csak hat működik. A felnőtt be­lépő kereken 500 forintba kerül, a diák-nyugdíjas jegy ára 350 forint. A több gyógyvizes medence, él­ményfürdő, vízicsúszda, vízivár használata már benne foglaltatik az árban. Az egész évben üzemelő fürdő hétköznap 6-19 óra, hét végén 8-19 óra között fogadja a vendégeket. ______ T.O. F estői környezetben Iáható a salgótarjáni strand ________________________________________________________FOTÓ, eócs Üldözik vagy leplezik a bűnt? Nógrádi képviselők is részt vettek a szócsatákban (Folytatás az 1. oldalról) ügyészség szakmai kérdésekre szakmai választ adjon, függet­lenül a feljelentő személy hova­tartozásától. A választ a képvi­selő és az Országgyűlés többsé­ge sem fogadta el. A Fidesz véleménye szerint politikai hajtóvadászat folyik az ügyészség és a legfőbb ügyész ellen. Erről Áder Já­nos, a párt ügyvezető alelnöke beszélt keddi sajtótájékoztató­ján a parlamenti ebédszünet­ben, miután az interpellációs időszakban a kormánypárti többség kétszer is leszavazta Polt Péter legfőbb ügyész vála­szát. Áder János felháborodá­sát fejezte ki amiatt, hogy - szavai szerint - a kormánypár­ti interpellálók törvénysértés­sel és bűnpártolással vádolták Polt Pétert. A fideszes politikus szerint Polt Péter szálka a kor­mányoldal szemében, mert mandátuma 2006-ig szól, így jogi eszközökkel nem lehet el­távolítani posztjáról. Az elhangzottakra szintén a parlamenti ebédszünet alatt tar­tott sajtótájékoztatóján reagált röviden Juhász Gábor pásztói egyéni képviselő, az MSZP frak­cióvezető-helyettese. Leszö­gezte, hogy szó sincs az ügyész­ség, illetve a legfőbb ügyész el­leni összehangolt politikai tá­madásról. Mint mondta: az in­terpellációkban szereplő mind­két ügyet tekintve konkrét kifo­gásaik voltak. Juhász Gábor úgy vélte, hogy a Fidesznek fontos, hogy bizonyos kényes ügyek ne kapjanak nyilvánosságot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom