Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-11 / 134. szám

2002. JÚNIUS 11., KEDD GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal RÉSZWÉMYÁBFOLYAIWOK (2002. június 10.) Borsodchem 5 300 Ft Ú Egis 15200 Ft ű Matáv 891 Ft 8 Mól 4 975 Ft Q OTP 2194 Ft ű Richter 16145 Ft 8 TVK 3 745 Ft 8 Zalakerámia 1450 Ft 8 BUX: 7990,06 +0,15% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 4-1 (MG 8300 * : ä ; ! 8200 _ Í 8143.83 ‘ j i ; 8100 ........1 WI788l! *7990,06 8 000 8104,42 7900 ! 1 ! 1 *1 pont í 5 * i *f T-j T3 *0 lÉ ,0 % 8 -S s CG O Qu 3T AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 373,01 Cseh korona 7,90 Euró 241,50 Japán jen (100) 205,23 Lengyel zloty 63,54 Svájci frank 164,04 Szlovák korona 5,41 USA-dollár 255,80 HÍREK SPEDEXPO. A Spedexpo Nemzetközi Szállítmányozási, Fuvarozási és Haszongépjármű Szakkiállítás nyitó napján, június 12-én, a MÁV standján alakul meg a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatók Központi Szövetsége. A szerve­zet az alapítók - köztük a tervek szerint a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ - szakmai munká­jának összehangolását, fejlesztéseiknek a piaci igények szerinti alakítását is elősegít­heti majd. europress WEBSHOP. Webshopot nyitott a Westel Mobil Távközlési Rt., a 24 órán keresztül nyitva tartó internetes áruháztól a cég azt reméli, hogy havonta több ezer új előfizető csatlakozik hozzá. Az internetes áruház a Westel teljes áruválasztékát kínálja. A webshopban az ügyfelek amellett, hogy vásárolnak, különböző információkat is megtudhatnak. Az áruházban készpénzzel, illetve az inter­neten keresztül bankkártyával is lehet fizetni, europress KALÓZ. 762 millió eurós kárral Németország ismét az első he­lyezett lett Európában a hamisí­tott, jogellenesen másolt szoft­verek használatában. Tavaly az egész világon nőtt a rablómáso­latok száma, és a vizsgálat sze­rint alkalmazási arányuk jelen­leg 40 százalékos. Az illegális programok a világon a leg­nagyobb arányban Vietnamban terjedtek el, ott százból 94 a ha­misított szoftver, Kínában 92 százalék, Indonéziában 88 szá­zalék ez az arány. Kelet-Európa országaiban 4-67 százalék között használnak illegális szoftvereket, mti PÉNZ. A forgalomban lévő készpénz állománya - a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint - május végén 1170,8 milliárd forint volt, vagyis 47,6 milliárd forinttal több, mint áprilisban és 2Q8,Lmilliárddal több, mint tavaly májusban. Az MNB külfölddel szembeni tartozása májusban az egy évvel korábbi 2692,4 milliárdról 1727,6 milliárd forintra, miközben nemzetközi tarta­lékai 2719,5 milliárd forintról 2548,4 milliárd forintra csökkentek, europress Hosszabbított zárva tartás Budapest Újból napi nyilvántartást kel­lene vezetniük a bort árusító vendéglátóhelyeknek a kor­mány számára készített szak­mai elképzelések szerint. Sú­lyos törvénysértés esetén az üzleteket a mainál háromszor hosszabb időre zárnák be. A szőlőtermelők mulasztási bír­sága viszont jelentősen csök­kenne. * Ismét bevezetnék az egyszer már eltörölt napi nyilvántartási kötele­zettséget a bort értékesítő vendég­látóhelyeken az új kormány szá­mára készített szakmai törvény- módosítási javaslat szerint. Általá­nos előírásként az eladóterekben a borból választékonként tovább­ra is csak egy-egy palack (vagy kanna) lehetne felbontva. Igazolt rendezvényeknél viszont a több megkezdett üveg is megengedett lenne, ha ezt a vámhatóságoknál a rendezvények befejezése után haladéktalanul bejelentik. A jövőben a szőlőtermelők és az egyszerűsített adóraktárak jó­val kisebb büntetésekre számít­hatnának az apróbb mulasztáso­kért - áll a lapunk birtokában lé­vő szabályozási koncepcióban. Az enyhítést az indokolja, hogy az eddigi büntetési tételek nem álltak arányban a szféra jö­vedelmezőségével. A tervek sze­rint az egyszerűsített adóraktárak kisebb vétségeknél a jelenlegi 500 ezer forint helyett legfeljebb 50 ezer, a szőlőtermelők 50 ezer helyett maximum 10 ezer forintos bírságra számíthatnának. Ugyan­akkor a mostaninál hosszabb ide­ig lehetne bezárni azokat az üz­lethelyiségeket, amelyek tulajdo­nosai nem rendelkeznek jövedéki engedéllyel, mégis bort árusíta­nak. Ezeket az első jogsértéskor 10 helyett 30, a második alkalom­tól 20 helyett 60 napra kellene bezárni. A törvénymódosítási tervek kedveznének a szőlőterülettel nem rendelkező állampolgárok­A szakma szerint napi nyilvántartásra lenne szükség fotós europress/kallus györgy Nem kellene zárjegyet alkalmazniuk a termelői borkiméréseknek ak­kor, ha a bort végső fogyasztóknak adják el - áll a törvénymódosítá­si elképzelésekben. Az adóraktárak számára pedig lényeges könnyí­tést jelentene, hogy a hordós borok szállításakor és értékesítésekor ezután nem kellene hivatalos zárat használni - állítják a koncepciót kidolgozó szakértők. nak, mivel bizonyos mértékig vá­sárolt szőlőből is készíthetnének saját fogyasztásra adómentesen bort. Ma e lehetőséggel évi 1000 literig csak a regisztrált gazdák él­hetnek. A nem szőlőtermelők ez­után évente 250 liter adómentes bort állíthatnának elő. Az adminisztratív változtatá­sok alapvető célja, hogy a szőlő- termelőket kivonják a jövedéki szabályozás alól. A törvénymó­dosítás után nem a vámhatósá­goknál, hanem a hegyközségek­nél kellene regisztráltatniuk ma­gukat. A vámhatóságok a gazdál­kodókat ezután is kontrollálhat­nák a borelőállítók vizsgálata kapcsán. Az ellenőrzést azonban - ellentétben az eddigi gyakorlat­tal - csak előzetes értesítés után végezhetnék. A gazdáknak adó­mentes bormennyiségük szállítá­sához nem kellene vámhatósági engedélyt kérniük, és meg­szűnne a szőlőszállítás bizonyla­tolási kötelezettsége is. Emellett az egyszerűsített adóraktáraknál éves elszámolást és adóbevallást írnának elő a jelenlegi negyed­éves kimutatások helyett, a borá­szati adóraktárnál pedig a ter­mékmérleg adatait nem havonta, hanem negyedévente kellene le­zárni. Az agrárminisztemek eljutta­tott terveket teljes konszenzussal fogadta el az ágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) - tudtuk meg. A szabályok sürgős megváltoztatá­sával elsősorban az illegális for­galmazást kívánnák visszaszorí­tani, illetve csökkentenék az ad­minisztrációs terheket. A jövedé­ki törvény módosítását több szo­cialista képviselő szerint sürgős, kivételes eljárással kellene tár­gyalnia a parlamentnek. Karakas János (MSZP) lapunknak el­mondta: a HNT szakmai javasla­tai felvállalhatók a szocialisták számára. HAZAFI LÁSZLÓ Határok nélküli együttműködés A határ menti régiók szorosabb együttműködését, közös pro­jektek megvalósítását ösztönzi az Európai Unió. Az erre létre­hozott alapból közel félmillió euróra lehet az idén pályázni. Budapest Az Európai Unió a 2000-es Magyarország-Románia PHARE CBC program keretében Közös Kisprojekt Alapot hozott létre Magyarország és Románia részé­re, amellyel a határokon átívelő fejlesztéseket, közös projektek létrejöttét szeretné segíteni a határ menti régiókban. Május vé­gétől országonként 465 ezer euróra lehet pályázni. Az egy projektre elnyerhető legkisebb összeg 10 ezer, legnagyobb ösz- szeg 100 ezer euró. Támogatás igényelhető a többi között a helyi gazdaság fejlesztésére, beleértve a turizmust, környezetvédelmi, vízgazdálkodási tevékenységek­re, intézményi és kulturális együttműködéshez. Kivételt ké­peznek a kisméretű infrastruktu­rális beruházások, amelyeket ez az alap nem finanszíroz. A programra a határ menti - Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg - me­gyékben működő önkormányzat­ok, kamarák, alapítványok, helyi és regionális fejlesztési ügynök­ségek, egyesületek és iskolák pá­lyázhatnak, kivételt képeznek a profitorienált szervezetek. A pro­jekteknek illeszkedniük kell a ha­tár két oldalán zajló fejlesztési programokhoz. A finanszírozás alapfeltétele továbbá, hogy a pályázónak partneri kapcsolatot kell kiépíteni egy romániai szer­vezettel. Romániában a Magyar- országgal együtt létrehozott Kö­zös Kisprojekt Alap által érintett területek: Timis, Arad, Bihor és Satu-Maré megyék. ÚJVÁRI Szélsebesen kell mozdulni Kulcs Sorra keresik meg az önkor­mányzatokat szélerőművek építését tervező cégek, egy­előre azonban nem a beruhá­zások, hanem szélmérés van napirenden. Magyarország­nak a jelenlegi többszörösé­re kell emelnie a megújuló energiaforrások arányát. A napokban a Fejér me­gyei Kulcson rendez- ^ tek szélenergia-kon- | ferenciát, ahol az ország egyet- m len, áramszolgáltatóval össze- ', kapcsolt szélerőműve műkő- I dik. Az E.ON Hungária Big Pör- I gettyű névre keresztelt 600 kW- j os erőműve körülbelül 600 csa­lád évi energiaellátását fedezi. A szélenergia iránti fokozot­tabb érdeklődésre utal, hogy a közelmúltban több cég is jelez­te dunántúli önkormányzatok- j nak: közelükben szélparkokat 1 kívánnak létesíteni. A cégek képviselői hangsúlyozták: a be­ruházások előkészületi stádi­umban vannak, legalább egy­éves szélerősségmérésre van szükség. A gazdaságos műkő- j déshez óránként legalább hu- szónkét kilométeres állandó || szélerősség szükséges, és meg kell vizsgám az elektro­mos hálózat fogadókész­ségét is. A meteorológiai adatok alapján például a Sió-völgyben húzódó szélcsatorna alkalmas a szélenergia hasznosítására. Az UTEC-Thomsen legközelebb Tésen áll a szélpark megvalósítá- 1 sához, ahol negyven, másfél | megawattos teljesítményű, évi hárommillió kilowattóra kapa­citású széltorony épülhet. A Greenenergy Kft. területi igaz- \ gatója, Himer László hangsú­lyozta, a beruházások még messze vannak. Azt, & hogy hol lehet szél­park, az egyéves mé- \ rések után döntik el. \ Többen úgy vélik: Tolna megye a Pak­si Atomerőmű miatt kiépült villamos hálózat miatt is alka­lmas szélenergiával termelt áram fogadására. Az Európai Unióban kívá­nalom, hogy az összes ener­giafelhasználás 12 százaléka megújuló energiaforrásokból - nap-, szél-, biomassza-, bio­gáz-, geotermikus energia - származzon. Magyarorszá­gon ezt az arányt jelenleg 2-3 százalékra becsülik. Szakem­berek egyöntetű véleménye, hogy nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy 2010-re az EU által előírtakat teljesíteni tudjuk. Paprikamalomból indultak Új ízekből gazdagszik a Kotányi Szeged - Wolkersdorf A tavalyi 1,8 milliárd után az idén 3 milliárd forintos nettó bevételre számít a Kotányi Hungária Kft. Ez már mintegy kétszerese lesz a 28 fős cég 2000. évi forgalmának, amit részben a Kotányi fűszerke­verékek választékának folya­matos bővítésével, részben a Horváth Rozi márkanév janu­ár elsejei átvételével magya­rázható. Ez utóbbi márkanévhez a Sara Lee Kávé és Tea Rt.-vel tavaly de­cemberben kötött ügylet révén jutott a társaság, s általa új termé­kek és ízek is kerültek a Kotányi „konyhájára”. A fűszerkeverékekből 70-80, a zöldfűszerekből 50 százalék, az alapfűszerekből (például bors) pedig 15-20 százalék körüli a Kotányi Hungária Kft. piaci ré­szesedése a GfK piackutató ada­tai szerint. A cég fűszerkeverékei között meghatározóak a grillek. A fűszertermékek minősége döntően a megbízható, sok év­tizedes kapcsolatokon alapuló alapanyag-beszállítási forráso­kon múlik (az anyavállalat főnö­ke, Erwin Kotányi ezért szemé­lyesen felügyeli a beszerzést), de fontos a csomagolás is. A hagyo­mányos papírtasakot a cég ezért aromatartó alufóliás tasakokkal váltja fel, egyes üvegeket pedig őrlőfejjel lát el, hogy tovább javít­sa a frissességet. A fejlesztések, valamint a veszteséges (csak hagyományból fenntartott) paprikaüzletág elle­nére továbbra is biztonságos nye­reségszinttel számol a társaság. Ám a - közelebbről meg nem ne­vezett - nyereségmutató elérését nehezítheti az egyes alapfűsze­rek (mustármag, vanília) világ­piaci árrobbanása, ami csak rész­ben hárítható át a fogyasztókra. Szegeden - a paprika után - már a fűszerkeveréket is saját gé­pekkel, bérmunkában gyártatja a kft., amely hosszabb távon regio­nális központtá fejlődhet a bécsi központú Johann Kotányi GmbH kelet-közép-európai anyavállalat fűszerbirodalmában. Ez utóbbi a Kotányi János által 1881-ben alapított szegedi papri­kamalomból nőtt 300 fős családi nagyvállalattá, az ezredfordulón már 820 millió schilling nettó for­galmat ért el. Ennek bő harmadát külföldi leányvállalatai - köztük az 1991-ben létesített Kotányi Hungária - adták. A társaság fő gyártóüzeme az alsó-ausztriai Wolkersdorfban működik. ■ Kifizette a vevő a MiZo-foglalót A felszámolás alatt álló MiZo Baranyatej Rt. értékesítésére kiírt versenytárgyaláson nyertes Détej Kft. már kifizette a foglalót, a cégnél jelenleg a vagyon és a készletek leltározá­sa zajlik. A felszámoló szerint az év vége felé juthatnak pénzükhöz a MiZo hitelezői. Pécs- A vételárból a foglaló már meg­érkezett, a szerződést megkötöt­tük, jelenleg az ütemtervnek megfelelően zajlik az átadás-át­vétel, illetőleg a tényleges birtok­baadás előkészítése. Az ilyenkor szükséges leltár elkészítése rop­pant időigényes feladat, nem csak a cég nagysága, hanem a készletek mennyisége miatt is - tájékoztatott az aktuális felada­tokról dr. Varga Jenő, a MiZo-t felszámoló Vectigalis Rt. elnök­vezérigazgatója. Februárban múlt két éve, hogy beszállítói kérelemre megkezdő­dött a nehéz pénzügyi helyzetbe került MiZo felszámolása. A je­lentős banki tartozások mellett a cég négymilliárd forintot meg­haladó adósságot halmozott fel a beszállítókkal - főként tejter­melőkkel - szemben. Az idén márciusban kiírt, ké­sőbb felfüggesztett, majd május­ban ismét megtartott versenytár­gyalásra komoly befektetői érdek­lődés mellett végül két potenciális vásárló adta be ajánlatát, végül a Détej Kft. lett a tender nyertese. A Dalmand Rt. részvételével létre­jött cég ötmilliárd forintot ígért a cégért, és további 1,9 milliárd forintot a készletekért. A felszámoló szerint a birtok­baadás előkészületeit többek között a Gazdasági Versenyhi­vatal jóváhagyásának is meg kell előzni. Ezt követően a hite­lezők várhatóan az év vége felé juthatnak a pénzükhöz. A fel­számoló elmondta, hogy remé­nyei szerint az „F” kategóriás hi­telezők - ebbe a körbe tartoznak a tej szállító gazdaságok, gazdák - benyújtott igényeinek kielégí­tése is elérheti az 50 százalékot, míg az efölötti kategóriák hitele­zői 100 százalékos kifizetésre számíthatnak. Az új tulajdonos Détej Kft. la­punk megbízható forrásból szár­mazó információi szerint a vevő a cég egyben tartásában érdekelt,. és a bevezetett márkanév, vala­mint a piacképes termékskála megtartásában gondolkodik. KASZÁS Olcsóbbak az agráráruk Budapest A mezőgazdasági termékek árszínvonala a KSH adatai szerint áprilisban 2,9 száza­lékkal alacsonyabb volt, mint egy éve, és az első négy hó­napban 6,3 százalékkal csök­kentek 2001 azonos idősza­kához képest. A mostani tendencia épp ellenté­tes a tavalyival, akkor ugyanis áprilisban 18 százalékkal, az első négy hónapban pedig 21 száza­lékkal emelkedtek az agrárárak. Az idei év első négy hónapjában a 6,3 százalékos mezőgazdasági áremelkedésen belül a növény- termesztési és kertészeti termé­kek ára 10,7 százalékkal csök­kent, míg az élőállatoké és állati termékeké 0,2 százalékkal emel­kedett. A gabonafélék ára az első négy hónapban 34,6 százalékkal csökkent a tavaly január-áprilisi szinthez képest - ezen belül a ta­karmányárpa ára 34,8 százalék­kal, a kukoricáé 40,6 százalék­kal, a zabé 26,4 százalékkal csökkent. Az élelmezési burgo­nya átlagára 2,3 százalékkal, a gyümölcsöké - az alma és a kör­te múlt évi alacsony felvásárlási átlagára következtében - 68,8 százalékkal, a zöldségeké pedig 16,4 százalékkal emelkedett. A must és bor ára 12,6 százalékkal, a vetőmagoké 15,4 százalékkal mérséklődött. A vágóállatok négyhavi átlag­ára 1,7 százalékkal volt alacso­nyabb, mint az előző év azonos időszakában - ezen belül a vágó­sertésé 1,5 százalékkal, a barom­fié 4,6 százalékkal, a tyúktojásé pedig 3,7 százalékkal csökkent. A tehéntej termelői ára 3,7 száza­lékkal, az egyéb állati termékeké pedig 18,2 százalékkal emel­kedett. EUROPRESS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom