Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám

2002, MÁJUS 4., szombat________________________________________________________________ ________________________________________A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE I „ Félidőben” a dixieland-fesztivál A csütörtökön Salgótarjánban elkezdődött 18. nemzetközi dixieland-fesztivál programjában a szombati és vasárnapi bemutatók vannak még hátra. Május 4-én, 15 órakor a Fő té­ren két zenekar lép fel a szabad­téri színpadon. Először a Swing Paris Jazz Kvar­tett mutatkozik be a közönség­nek. Az együttes a francia Django Reinhardt gitá­ros és Stephane Grapelli hege­dűs szerzemé­nyeit, valamint örökzöld jazz slágereket ját­szik a 40-es évek hot-jazz stílusá­ban. A zenekar tagjai: Lakatos Róbert (hege­dű), Rakovits István (gitár), Szaniszló János (billentyűk), Lá­tó Attila (dob). Második fellépő­ként a Debrecen Dixieland Band köszönti a sal­gótarjáni közön­séget. A szín­háztermi gála - csakúgy mint pénteken - ezúttal is 19 órakor kezdődik. A nyi­tányt a népszerű és számos elis­meréssel rendelkező Hot Jazz Band jelenti Bényei Tamás veze­tésével. Őket a Storyville Jazz Band követi. A cseh Ladislav Kemdl hazája legnépszerűbb jazzénekese. Világjáró muzsi­kus, aki 158 országban és szige­ten koncertezett már. 1995 óta 8 CD-je jelent meg. Repertoárja a tradicionális jazztől az örökzöld dalokon át a részére írt modern kompozíciókig terjed! Ugyan­csak a Storyville Jazz Band tár­saságában lép fel a világhírű klarinétos, a salgótarjáni feszti­válon jól ismert és kedvelt - ma­gyar származású amerikai - Joe Murányi. Berki Tamás - aki az idén is műsorvezető házigazdá­ja a rendezvénysorozatnak - ez­úttal barátaival is fellép. Len­gyelországból, Krakkóból érke­zik a Jazz Band Ball Orchestra, amelyik 1972 óta majd’ minden európai országban fellépett már, de járt az Egyesült Államokban és Kanadában is. Rendszeresen ott van a világ legnagyobb hagyományos jazz rendezvényén, a Jazz Jubilee-n, Sacramen-toban. A zenekar egy­aránt járatos a dixieland, a blues i és a swing világában. Énekesnő- i ként velük lép fel az amerikai I Jean Shy, aki Chicagóban szüle- I tett és a zenei karriert a gospel I területén kezdte. I Mindössze 12 éves volt, ami- I kor az első zenei felvételét ké- I szítette a legendás I chicagói Chess Label t céggel. A későbbiekben a I legjobb nemzetközi jazz- I zenészekkel dolgozott I együtt. Szombat éjjel 24 I órakor a József Attila I Művelődési Központ I üvegcsarnokában kezdő- i dik a dixiebál, amelynek I a Storyville Jazz Band a I házigazdája. ! Május 5-én, vasárnap f 11 órakor spirituálé és I gospel koncert lesz a I Szent József-plébánián f az Acélgyári úton a I Tomkins Énekegyüttes i közreműködésével. A I csoport 1978-ban alakult, I névadójuk Thomas I Tomkins, angol rene- ! szánsz zeneszerző. A ta- I gok többsége és Dobra I János művészeti vezető t is a Liszt Ferenc Zenemű- I vészeti Főiskolán végzett. I Európa számos országá- I ban, Japánban, valamint 1 Indiában is koncerteztek már. i Repertoárjuk a reneszánsz mu- I zsikától a kortárs zenéig terjed. I Alig van olyan többszólamú vo- i kális mű, amely ilyen kis létszá- 1 mú együttese által megszólaltat- i ható és a Tomkins Énekegyüttes i ne énekelte volna el. Kortárs I szerzők rendszeresen írnak mű- i veket számukra. I Vasárnap 15 órakor, a Fő té- I ren rendezik a búcsúkoncertet a l Belügyminisztérium Központi { Tűzoltózenekara és a Miskolci l Dixieland Band részvételével. I Az egyik sztárvendég az amerikai Jean Shy (ének) a szombat esti gálaműsorban lép fel a Lengyelországból érkezett zenekarral ■ „Monológium”: portréfilm Nagy Pálról Bemutatók: Budapest, Párizs, Salgótarján Kovács Bodor Sándor „Monológium I., II., III. címmel készített háromrészes portréfilmet a sal­gótarjáni születésű Nagy Pál íróról. Az első - 23 perces - rész 1996-ban és '97-ben készült Nagy Pál szülővárosában. A második és harmadik részt - amely 67 perces időtartamú - 2001-ben és 2002-ben Párizsban, Sherveyben illetve Mar- seille-ben vették fel. A „Monológium” első bemutatója május 5-én, vasárnap 20 órakor lesz Budapesten, a Körösy József u. 17 . sz. alatt, az úgynevezett MU Szín­házban. A filmvetítés után beszélgetés követke­zik az alkotóval. A filmet május 30-án a Párizsi Magyar Intézet­ben is bemutatják. Ugyanakkor, ugyanitt nyílik meg Kovács Bodor Sándor „Egy hely... Jeruzsálem” című fotókiállítása is. Június 7-én, Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyv­tárban a helyi közönség is láthatja a „Monológium”-ot. Ekkor és itt nyílik meg Kovács Bodor Sándor „Párizs - video” című fotótárlata. Nagy Pál és Kovács Bodor Sándor mindhárom bemutatón részt vesz. ■ ■ Kovács Bodor Sándor és Nagy Pál a film forgatásán a Pécskö sziklán FOTÓ: BRUNDA GUSZTÁV RAJKÓ KONCERT. A „Tarjáni tavasz” összművészeti fesztiválja keretében a minap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ színpadán szerepelt a nagy hagyományú, jó nevű Rajkó zenekar. FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Amikor az ember a külön­féle lapokban látja a jól si­került karikatúrákat, meg sem fordul a fejében, hogy talán szőkébb lakókör­nyezetében is vannak, akik hasonló munkákat készítenek. Pedig, bizony vannak: éppen Lucfalván lakik az a fiatalember csa­ládjával, akit Bacsa Ger­gelyként ismernek szom­szédai. Azt azonban csak kevesen tudták még falu­jában is, hogy ő karikatú­rák készítésével is foglal­kozik. A biztonsági őrként dolgozó fiatalember Salgótarjánban, a „Stromfeldban” érettségizett 1993-ban, majd fél évet töltött Pozsonyban és Nyitrán, ahol a szlovák nyelv alaposabb elsajá­tításával foglalkozott. Egyfajta nulladik évfolyam volt ez, amely a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola szlovák-történe­lem szakára volt hivatott felké­szíteni. Diplomát mégsem szer­zett, mert a főiskolát három sze­meszter után családi okok miatt kénytelen volt feladni. Katona­ság, családalapítás következett, fiai kettő- illetve négyévesek. De hogyan is kezdődött a karikatú- rista-pályafutás?- Mindig szerettem rajzolni, a középiskolában kiderült, jó ér­zékem van a műszaki rajzhoz - mondja Bacsa Gergely. - Lehet, hogy hihetetlen, de unalomból kezdtem el rajzolgatni. Mint már említettem, biztonsági őr­ként dolgozom Salgótarjánban, s unaloműzőként szinte minden vicclapot megvettem. így fedez­tem fel egyik volt osztálytársam Bacsa Gergely: Unalomból kezdtem rajzolgatni A lucfalvai biztonsági őr szeretné egyszer karikatúristaként keresni kenyerét rajzait az egyikben: akkora már voltak kész rajzaim, egy párat megmutattam neki. Az ő taná­csára küldtem el 2-3 szerkesztő­ségbe, de bizony, jó fél évig sen­ki nem keresett. Aztán egyszer­re megtört a jég, az egyik lap fő­szerkesztője felhívott és közölte, vevők a rajzaimra. Folyamato­san egyre több szerkesztőségből érkezett megkeresés, mostanra nyolc-kilenc kéthetente, havon­ta megjelenő lapban vannak ott a munkáim rendszeresen.- Hogyan választja ki a kari­katúra témáját?- Vagy saját „kútfőből”, vagy megjelölt témából. Előfordul olyan is, hogy a főszerkesztő jelzi: most éppen a választással, világbajnoksággal kapcsolatos rajzok kellenének, de ezen be­lül már én döntöm el, milyen le­gyen. Örök téma a négy évszak, vannak rovatok, mint például a görbe tükör, vagy vicceket il­lusztrálunk, szöveg nélküli raj­zokat készítünk, mellesleg eze­KUTYAVILÁG két szeretem a legjobban. Elő­ször mindig a szöveg, a poén áll össze: az ötletek tárháza szinte kiapadhatatlan. Szeretem a két­értelmű szavakat, közel állnak hozzám az erotikus témájú raj­zok.- Hogyan fogadja a család ezt a fajta hobbit?- Eleinte nem nagyon örültek neki, de mostan­ra elfogadták. Tavaly volt az első önálló kiállítá­som a lucfalvai faluház­ban, nagyon sokan meg­lepődtek, hogy én ilyes­mivel foglalkozom. Je­lenleg Salgótarjánban, a gépipariban látható kiál­lításom: a lehetőségért ezúton is szeretnék kö­szönetét mondani taná­raimnak, elsősorban Pál István tanár úrnak.- Milyen tervei van­nak?- Jó lenne egyszer egy saját lap, de ez inkább csak álom. Egy főmun­katársi beosztást azon­ban már el tudnék kép­zelni. Ugyancsak nagy álmom, hogy külföldre is eljussanak munkáim, például Szlovákiába, hi­szen a poénokat, bár nem könnyű, magam is le tudom fordítani -, ille­tőleg az Amerikában élő magyarokhoz. Nem tit­kolt, legnagyobb vágyam az, hogy egyszer majd ebből élhessek meg. HHQIDÚS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom