Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-09 / 107. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2002. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Rangos kulturális esemény a társastáncverseny 7. Salgótarján Kupa - Szombathelytől Nyíregyházáig, Szlovákiáig voltak résztvevők Hogy miként szorulhat ennyi könnyedség, báj, mozgáskul­túra már akár egy 7-8 éves kislányba vagy fiúba az főleg a magamfajta botlábú típusnak örök rejtély marad. Pedig a hetedik alkalommal megrendezett Salgótarján Kupán szá­zon felüli - pontosan 101 - páros mutatott fel ilyen irigyelni való tulajdonságokat. Csonka Dénes, Kénig Helga a Főnix Táncklubot képviselte- A Taijáni tavasz egyik legran­gosabb kulturális eseményévé nőt­te ki magát a táncverseny, amely nem csak esztétikai élmény és lát­ványosság, de növeli városunk is­mertségét és jó hírét - mondotta többek között Puszta Béla polgár- mester, a verseny fővédnöke, ami­kor a sportcsarnokban megnyitot­ta a reggeltől estig tartó táncünne­pet. Mielőtt a részt vevő párok a parkettre léptek, Andimé Hágám Judit táncpedagógus, a nemrégi­ben Kultúráért díjjal kitüntetett Fő­nix Táncklub vezetője, a hagyo­mány elindítója köszönetét fejezte ki mindenkinek (szponzoroknak, szülőknek, közreműködőknek), akik valamilyen formában kivették részüket a szervezésben, előkészí­tésben, lebonyolításban. Aztán már következhettek a standard (angol és bécsi keringő, slow fox, tangó, quick step) és a talán még kedveltebb és látszólag kötetle­nebb, de kétségtelenül bohóbb la­tin (cha-cha-cha, rumba, szamba, paso double, jive) táncok, de csak az elmaradhatatlan nyitótánc, a bécsi keringő után. Most először nem a „főnixesek” adták ezt elő, hanem a Táncsics Mihály Közgaz­dasági és Kereskedelmi Szakközépiskola végzős diákjai, azaz teljesen ama­tőrök! (Megjegyezendő, abszolút nem annak tűn­tek.) Majd sorra következ­tek a „C”, „D”, „E” minő­ségi kategóriák képviselő­inek stílusonként! 5-6 perces bemutatói, akik 27 klubból érkeztek (többek között Szombathelyről, Székesfe­hérvárról, Szentesről, Nyíregyhá­záról, Debrecenből - hogy csak a legtávolabbi városokat említsük). Egész este hatig tartottak az elő­döntők, döntők, hogy aztán a leg­jobbakat a dobogóra szólítsák, és bár a hazaiak a nemrégiben a fő­városba és Egerbe igazolt párosai miatt meggyengültek, két salgó­A Főnix Kupa nyertese: a Kovalcsik Ádám-Tóth Katalin páros Még ilyen sokan soha nem érdeklődtek a program iránt___________________fara gtuwaw t^or tarjáni duó a győzelmi emelvény­re is fölléphetett. Ám a csapatver­senyt két előző győzelmük után nem ők nyerték, hisz a 46 táncos­sal érkező debreceniekkel nem csak ők, hanem egyik egyesület sem vehette fel a (csa­patversenyt. A salgótarjáni „tánc­mámor” eddig is jó hírnévnek örülhetett szakmai berkekben, de a zökkenőmentes lebonyolítás, valamint a több mint húsz bőke­zű szponzor, valamint a minden eddiginél gazdagabb díjazás miatt idén még elégedettebben térhet­tek haza a résztvevők. Eredmények a győztesekkel és a legjobb salgótarjáni helyezettek­kel: Gyermek II. kategória, stan­dard táncok: 1. Bálint Csaba-Sza- bó Titanilla (Szentes). Latin táncok: 1. Mészáros Cson- gor-Offenböcher Emese (Debre­cen) ... 8. Miklós Gergő-Szuhán Zsófia (Főnix, Salgótarján) Junior I., latin: 1. Bődi Ri- chárd-VecseriLilla (Szentes). Junior II., „E” osztály, latin: 1. Tonka Móric-Wahr Fiám (Buda­pest). Ifjúsági, „E”, latin: 1. Mohácsi Tamás-Nagy Tímea (Nyíregyhá­za) Ifjúsági, „D” standard: 1. Se­res Gábor-Wicha Erzsébet (Miskolc)... 3. Kovalcsik Ádám- Tóth Katalin (Főnix). Felnőtt, „D”, standard: 1. Zugrovics Lóránt-Gyurkovics An­namária (Miskolc), ... Kéri Szabolcs-Juhász Amarilla (Fő­nix). „D” latin: 1. Kovács Zollán- Oláh Anikó (Budapest). Ifjúsági, „C” latin: 1. Bállá Krisztián-Szabó Andrea (Debre­cen), ... 4. Kovalcsik Ádám- Tóth Katalin (Főnix). Felnőtt, „C” standard: 1. Rátóti Dániel-Dániel Eszter (Bu­dapest). „C” latin: 1. Pártos Attila- Mácsai Ilona (Budapest), ... 4. Kéri Szabolcs-Juhász Amarilla, 5. Csonka Dénes-König Helga (mindketten Főnix). Legjobb Főnix gyermekpá- ros: Miklós Gergő-Tóth Katalin. A Főnix Kupát elnyerő leg­eredményesebb hazai páros: Kovalcsik Ádám-Tóth Katalin. Egyesületi verseny: 1. Valcer, Debrecen, 2. Feeling, Budapest, 3. Lazúr, Miskolc, 4. Főnix, Sal­gótarján. “ELÉRTEUlt” 06-20/4'i1-13-2'> ,.Cheréhez la femmeí" Kéresd a nők üzeni nekünk minden nagyobb baj okát keresve A. Dumas. Be kei! látnom. Csak arra az üzenetre reagálok, amelyikről biztosan tudom, hogy nekem szól! Más kabátját nem veszem ráíapmtoít a lényegre, pedig... Csak Te magamra. Hoppá! tudod. Pünkösdi! Szia Édike! Van hangpostám, kíván­bújj elő. vagy maradj oU örökre. Én! Na .Pedig most kellene lobognom, úgy Találkoztam egy haverral. úr nem szalad az időm, szabadult vágyak... paraszt! Azt mondta, látott cgv lánvkát a utak, csókok most kellenének... nagyon sarkon, nem volt nála apró. azt mondta sok élet' Nem nagy különbség? nekem ö, ezért nem vált pénzt. Szabinak üzenem Szügy be. hogy Tudomásom szerint én inár többször is elmondtam! De Te?! A papír mindent elbír, igaz? A Bolyaiba minden végzősnek: Haljál!! Szabó Karolinának Palotársa! Boldog A keddi SMS-falon olvashattad! születésnapot kíván: Anyu, Apu. Várlak! És non csak a múlt hétfőtől. Az Roland, Annamária ajtó feb. 21. 28. márc. 3, 7 nyitva áll előtted. Valóban te vagy? Vagy csak ismét játszik valaki? Évának programajánló! Az ötórai teához partnert keresek! Találkozzunk fél órával előbb a randihelyünkön! Szeretlek és várlak: István Coulthardnak üzenem: megijedtél, miért nem írsz? Gyáva! B. Nem vagy Te olyan szép. mint amilyen beképzelt! A sakkban a paraszt leütheti a királynőt, az. életben pedig le fogja ütni! Királynő vagy Kutyaországban. ez már valami! Drága Kedvesem! Nem kell hozzá se szó se beszed, mert a szíved és a szemed beszél! Én is! Várom a hívásod vagv az üzeneted! NCS VR Buli Anyák! Következő taggyűlésünk szombat este lesz a szuhai bálon! FŐ-B. Éva! Nálad szebbet s jobbat ember nem kívánhat! Tudnod kell. az idők Anya végezetéig várok Rád! Imádlak Kicsim: Warning! Fatal Error! B Ö. not B ö ! Tiéd a szívem, a lelkem kérlek te is fogd Tüneikémnek! „Be nagyra-nőttél, be szépre-mőttél bennem, én kidacolt szerelmem. Be jó dacolni, be jó a cifra bánat bejó bolondulni utánad." Manód Egyetlen Csillag szemű Szerelmem! Életem legnagyobb ajándéka vagy. Kimondhatatlanul jó szeretni Téged, és kimondhatatlanul jó, ahogy szeretsz Ha én veszem fel. miért nem szólsz i »tg . Szorfer: (íratniafok Szilágyi Tibornak Ha egy kicsit értesz a mobil­és Király Veronikának, és sok boldogságot kívánok! .A/, esküvőre telefonokhoz (leginkább Nokia), es beszélgetnél róluk, akkor írj a váront a meghívást. Feri hami.ncsitöldrotDosta.hu-ra. t dv: Hami Ricsi Az SMS-FAL kivétel nélkül az olvasóink állal beküldött üzenetekből áll A szerkesztőség nem vállal felelősséget azok tartalmáért és fenntartja a jogot, hogy válogasson közülük „Bűnnek tartom, ha valaki az erdőt, a növényeket bántja...” Beszélgetés dr. Kecskeméti Sándor környezetvédelmi szakértővel, egyesülési elnökkel A közelmúltban tartották a víz világnapját, aztán a Föld napjáról emlékeztek a környezetvédők és közeleg a környezetvédelmi világ­nap is. Csak e három kitüntetett na­pot említve is úgy tűnhet, a környe­zetvédelem a világ figyelmének kö­zéppontjában áll.- De vajon milyen környezeti problémákkal keü szembenéznünk mindezek ellenére is, és mi a hely­zet szűkebb környezetünkben, itt Nógrád megyében és székhelyén Salgótarjánban? Melyek a legfonto­sabb tennivalók? Ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk dr. Kecskemé­ti Sándor környezetvédelmi szak­értővel, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés elnö­kével.- Annyi mindent elmondtunk már világunkról, bolygónkról, ter­mészeti környezetünkről, élővilá­gunkról. Albert Schweitzer jut hirtelen eszembe, aki így beszélt: - „Együtt akarunk élni minden élettel, amely élni akar. Igazán csak most kezdjük megérteni e szavak értelmét, horderejét: ha meg akarjuk osztani bolygónkat mindazzal, ami él, korlátozni keü életmódbeli szokásainkat, vala­mint a fold, a levegő, a víz stb. fel- használásunkat. ”- Szóval sok minden elhangzott, van-e ezek után jelentősége ezek­nek az említett jeles napoknak, és ha igen, akkor ez miben áü? - kér­deztük először a szakembert. GLOBÁLIS GONDOK- Szigorúan személyes vélemé­nyem szerint illik és meg is kell em­lékezni ezekről a napokról, esemé­nyekről. De igazából ezek átmen­nek többnyire ünnepi megemléke­zésekbe, rendezvényekbe, holott különösebb okunk nincs is az ün­neplésre. A Föld napjáról is meg kell emlékezni, de leginkább úgy, hogy idézzük azt a mondást, mi­szerint: „Bolygónkat nem apáink­tól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! Ezzel is figyelmez­tessünk arra, hogy nem vigyázunk rá eléggé, hogy világosan lássák és tudják az emberek nincs még min­den rendben!"-Mi nincs rendben, esetleg a glo­bális problémába gondol?- Igen, ezek közül is elsősorban arra, hogy az ember milyen ön­pusztító módon szennyezi a lég­kört, a levegőt, drasztikus módon kipusztítja az egyetlen légtisztító te­rületet, az őserdőt, a zöldövezetek, a zöldterületek visszahúzódnak, az emberiség feléli saját létének felté­telét, az oxigéntermelő részeket. Ész nélkül építjük azokat az objek­tumokat, amelyek használják és szennyezik a levegőt. Elég, ha itt ar­ra utalok, hogy ha Magyarország energiaellátását száznak vesszük, annak mintegy negyven százalékát adja az atomerőmű, minimális ré­szét a néhány vízi erőmű a többit pedig a szenes erőművek. ERDŐ MELLETT...- Mivel egyetlen régió, ország sem függetlenítheti magát a világ­tól, ezek az említett gondok,begyű­rűznek" Nógrád megyébe is?- Néhány feltétlenül. Említettem a zöldterületek csökkenését. Ez an­nak ellenére is igaz, hogy számta­lanszor elmondtuk már, hogy min­den kivágott fa helyére ültessünk ti­zet, százat! Nem ezt tesszük, és ez megyénkben is így van, nem fejlő­dik az erdőtelepítés úgy, ahogy kel­lene, sőt csökken némileg az er­dősültség foka is.-Akkor most erdő mellett nem jó lakni?- Jó lenne minél nagyobb erdő közelében lakni, de ezért tenni is kell! Mint azért is, hogy az egyes te­lepüléseken belül minél több zöld­terület, pihenőhely legyen, még ak­kor is, ha például Salgótaijántól karnyújtásnyira van az erdő. Aki ezt nem látja be, az unokáinktól ka­pott örökség ellen dolgozik. Aztán ami még az országoshoz hasonló, vagy inkább globális probléma, ami nálunk is megjelenik, az a mo­torizáció. Ma Magyarországon több mint kétmillió autó szennyezi a levegőt. Megyénkben a Salgótar­jánt és Balassagyarmatot elkerülő utak sem épültek meg, pedig hát a közlekedést nem lehet megszün­tetni, leállítani, az pedig bizony je­lentős szennyezőforrás. Mindezek ellenére Nógrád megye a légszeny- nyezés szempontjából azon keve­sek közé tartozik, ahol különösebb baj nincs, helyzetünk szemernyi­vel sem rosszabb az országosnál, sőt talán kedvezőbb is valamivel, köszönhetően annak, hogy szórt­ságát is, városi nagyságát tekintve is csökkent a levegőszennyezettség mértéke és elfogadható értéke van. VÉLEMÉNYEK ÉS CSELEKEDETEK- Nos, hogyan ítéli meg a me­gyeszékhely, Salgótarján környe­zeti állapotát, amely egykor az úgynevezett „piszkos 12" közé so- roítatott?- Az 1990-es évben látott napvi­lágot egy felmérés, amely Salgótar­jánt az ország legpiszkosabb tizen­két városa közé sorolta, és amely- lyel magam soha nem értettem egyet. Ez a vélemény teljesen meg­alapozatlan volt és nem egy várost ítélt el, hanem annak akkor még közel 50 ezer lakóját is méltatlan helyzetbe hozta. Az ilyen és ehhez hasonló vélemények ellen tiltakoz­ni kellett volna a város vezetésé­nek, nem pedig esetleges taktikai megfontolásokból emiatt a „beso­rolás” miatt támogatást remélni. Ilyen támogatást nem is kapott a város, jómagam pedig egy orszá­gos értekezleten fel is emeltem a szavam a minősítés ellen.- Mi történt az elmúlt jó tíz év­ben, milyen a megyeszékhelyi város környezeti állapota?- Már nem ugyanaz a helyzet, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ebben alapvetően két dolog játszott közre. Az egyik a város ipari teljesítmé­nyének jelentős csökkenése, ezzel párhuzamosan, illetve következté­ben a szennyezőkibocsátás mér­séklődése. De hozzájárult ehhez a gyakorlati cselekedet is: az új ipari létesítmények és berendezések már messze nem légszennyezőek. A hagyományosnak tekinthető lég- szennyező „objektumok”, mint a tűzhelygyár, az üveggyárak, az acélgyár légszennyező-ldbocsátási szintje ma már határérték alatt van, az ötvözetgyár pedig, mint tudjuk megszűnt. Tehát ma már egészen más a szakemberek véleménye a város környezeti állapotáról, mint egy évtizeddel ezelőtt, noha mint említettem, az is eltúlzott volt...- Akkor most már minden rendben van? Hiszen megépült a valóban jelentős környezetvédelmi beruházás is, amiről még nem is esett szó...- Való igaz, a légszennyezett­ség csökkenése mellett korszakos környezetvédelmi beruházásként valósult meg a Kotyházapuszta melletti térségi kommunális hul­ladéklerakó, közel egy milliárd forintért, amely a tarjáni kistérség 24 településének szemételhelye­zési gondjait oldja meg egy fél év­századra talán... Ezzel akár büsz­kélkedni is lehet, de nem szabad elfelejtem, ettől még nem lesznek igazán tisztábbak a települések, maga Salgótarján sem, ha nem te­szünk többet mi magunk környe­zeti állapotunk javításáért, tele­püléseink tisztaságáért. Mert a város tisztaságával még nem le­hetünk elégedettek! Ne felejtsük el a már említett elterelő út hiá­nyát sem és a gáztüzelés szeny­nyező hatását, amely még fertőzi a város levegőjét.- Ez ellen mit lehet tenni? Ho­gyan lehet védekezni?- Mondom a saját példámat: én a családi házamban, illetve kör­nyezetében a tudatosan kialakított zöldövezettel, fákkal, növényzet­tel úgymond „lefogtam” a helyi szennyeződést. Ezt kell tenni a városban is! A közeli erdők ellené­re sokkal több parkra, zöldterület­re, pihenőhelyre és játszótérre van szükség az én meglátásom sze­rint. Azért, hogy környezetbarát legyen a város, ahol az emberek jól érzik magukat... NEMCSAK PÉNZKÉRDÉS!- Azt mondják, hogy a környe­zetvédelem elsősorban pénzkér­dés, lám a hulladéklerakó is mennyibe került...- Az igaz, hogy a környezetvé­delem feltételeit, értve ezalatt a szemétgyűjtést és -szállítást, biz­tosítani kell és ez pénzbe is kerül, de le kell szögezni, hogy a környe­zet tisztaságának biztosítása, a ter­mészeti és az épített környezet vé­delme zömében nem pénzkérdés. Ez inkább tudati „állapotfüggő” dolog, aminek egyébként számos összetevője van.- Például a nevelés, amit mar az óvodában el kell kezdeni...- Igen, de nemcsak ott, hanem a családban, az iskolában, a mun­kahelyen, a közterületen és min­denhol, ahol csak lehetséges. És amikor mindez együtt megvan, s valaki nem tartja be a környezet­védelem írott és íratlan szabálya­it, akkor jöhet a törvény szigora, a szankciók alkalmazása. A tör­vény kimondja, hogy például: aki a vizet szennyezi, meg kell bün­tetni! Sajnos a környezetvédelem területén mintegy 20-25 éves, vagy akár 30 éves elmaradást kell bepótolnunk, s azért csak annyit, mert ami azelőtt volt környezeti szennyezés és terhelés, azt a ter­mészet még fel tudta dolgozni. Készülünk az Európai Unióba, s szigorú előírásoknak kell megfe­lelnünk. Van egy mondás: szegé­nyen lehet menni az unióba, de piszkosan nem! Ebben nagyon sok igazság van! SZAKÉRTŐ SZEMMEL..- Honnan hozta természetsze­retetét, környezetbarátságát?- Mindkettőt gyermekkorom­ból. Ugyanis én Szuhán, a Mátra északi lejtőjén nőttem fel. Ha te­hetem, most is ott töltöm min­den szabad időmet, de mivel eb­ből kevés van, ezért a családi há­zam környezetében alakítottam ki magamnak és családomnak egy természeti miliőt, szinte er­dei környezetet. Hallgatom, hogy nő a fű... Egy óra alatt ki­kapcsolódok, s teljesen rendben vagyok. Ezért is bűnnek tartom, ha valaki az erdőt, a növényeket bántja!- Mikor kezdett el környezet­védelemmel foglalkozni?- Húsz évvel ezelőtt, még gé­pészmérnökként, amikor az SKÜ-ben kineveztek az energia gyárrészleg vezetőjének és hoz­zám tartozott a környezetvéde­lem irányítása. Akkortól tudato­san képeztem magam.- A parlament környezetvé­delmi bizottsága mellett is van munkája. Szakértőként mit ajánl az embereknek?- Amit egy hires környezetvé­dő mondott és amit már idéz­tem: „Bolygónkat nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!" Ebben minden benne van, vigyázzunk hát Föl­dünkre, környezetünkre, amíg nem késő. A 24 órában va­gyunk, felelősségünk közös... BARÁTWI OTTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom