Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-06 / 104. szám

2002. MÁJUS 6., HÉTFŐ GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal BÁT-összefoglaló Csökkent a búza ára A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten csökkentek az árak, a határ­idős devizapiacon a dollár a közeli lejáratokra gyengült - derült ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglaló­jából. A gabonapiacon csökkentek az áicrtL A kukorica értéke 240-1000 forinttal, a búzáé 190-440 forint­tal gyengült. A májusi lejáratú tengeri 20190, a búza 23 320 fo­rinton futott ki, ugyanezt augusz­tusra 23 760 forintért lehetett je­gyezni. Az extrabúza ára ugyan­erre a határidőre 25900 forint volt. A júliusi lejáratú takar­mánykukorica 22000 forinton zárt. A takarmánybúza augusz­tusi elszámolóára 21000, a takar­mányárpáé 23 200 forint volt. A repcét 52000 forintért kínálták az alkuszok, míg az olajnaprafor­gó októberi szállítással 59 000 fo­rintot ért. A decemberi lejáratú szója 62 700 forinton cserélt gaz­dát. A határidős pénzpiacon a közös európai valuta júniusi elszámolóértéke 245,30, a szep­temberi 247,80 forinton állapo­dott meg. A dollár három leg­közelebbi árfolyama 0,70-1,80 forinttal gyengült. A zöldhasút májusra 269,50 forintért lehetett jegyezni. Az angol font hetven fillérrel erősödött, így 394,40 fo­rinton várja a mai tőzsdenyitást. A június lejáratú japán jent 213 forintért adták-vették. - ug ­HÍREK HAPPY END. Egyelőre nem tudható, kért-e végelszámolást a jelentős állami megrendelése­ket elnyerő Ezüsthajó Kft., illet­ve a Happy End Kft. maga el­len. A Népszabadság értesülése szerint a két cég végelszámo­lást kért, s a héten az adóható­ságnál megkezdték az eljárást. Az APEH annyit közölt, hogy minden végelszámolásra vagy felszámolásra kerülő vállalko­zás esetében megvizsgálják a cég működésének azon idő­szakait, amelyeket korábban nem ellenőriztek, mti EURÓ. Magára talált az euró az amerikai dollárral szemben pénteken, a közös pénz átlépte a 91 centes küszöböt, erre tavaly november óta nem volt példa. Szakértők szerint a ked­vezőtlen amerikai foglalkozta­tási adat keresendő a jelenség mögött. A piac arra következtet ebből, hogy az USA gazdaságá­nak fellendülése egyértelműen lefékeződött. A piacok egyéb­ként már több hete érzékelik a lefékeződést, így az euró januá­ri mélypontjáról egy ideje felfelé kapaszkodik, mti PESTIS. A cseh kormány közölte, hogy ezentúl csak hőkezelt sertéshúst és sertés­hústerméket lehet importálni Franciaországból, miután egy tenyészetben a klasszikus ser­téspestis vírusára bukkantak. A tilalmat egy korábbi kétolda­lú egyezmény alapján mondták ki, amely ilyen esetben lehető­vé teszi a korlátozás kiterjeszté­sét az egész országra. A vírust április végén mutatták ki Kelet-Franciaországban. mti ■ Újraindulhat az intemetháború Nyártól vége az olcsó éjszakai internetezésnek FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Újabb háború készülődik az olcsó internetezést lehetővé tevő Mindenkinek csomag megszüntetése miatt a felhasználók és a Matáv között. A telefonszolgáltató lépését az MSZP informati­kai miniszterjelöltje és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesü­let is bírálja. Budapest A korábbi időszak viszonylagos nyugalma után ismét feszültség várható a Matáv, az internet­használók és a politikusok között. Az ok a szokásos: a telefontársa­ság - immár nem először - beje­lentette: megszüntetik a Minden­kinek csomagot, és ezzel együtt a 150 forintos kedvezményt. A lé­pést azzal indokolták, hogy ez a csomag nem felel meg a liberali­zált piac követelményeinek, a vál- tozaüan áron nyújtott Mindenki­nek szolgáltatás éves szinten több százmillió forintos veszteséget okoz a társaságnak. Az internetező társadalmat a korábbi évekhez hasonlóan most is tökéletesen hidegen hagyja a Matáv gazdálkodása, és nem kí­váncsi a társaság érveire. A fel­használók többsége ráadásul erő­sen monopóliumellenes, és nem is akarja megbocsátani a telefon­cég privilegizált helyzetét. A Matáv érvelése egyébként gazdasági szempontból elfogad­ható, hiszen egy tőzsdei cég, amelynek elsősorban tulajdono­sainak kell megfelelnie, nem szí­vesen vállalja magára a törékeny hazai internetpiac pátyolgatását, ha az ennyibe kerül neki. Más­felől azonban sokan érvelnek az­zal, hogy ha valaki ezen a piacon dolgozik, és hajlandó lefölözni annak több tízmilliárdos hasznát, akkor vállalnia kell az ezzel járó hátrányokat is. Ez alatt általában azt értik, hogy felelősséget kell vállalni az internethasználat el­terjesztéséért, és olcsó, gyakorla­tilag bárki számára hozzáférhető szolgáltatást is kell nyújtani. A Matávnak ez esetben külö­nösen nehéz dolga lesz, ha meg­próbál végképp kihátrálni az ol­csó internetezési üzletből, ebben a témában ugyanis szokatlan mó­don még a különböző oldalon álló politikusok is egyetértenek. így az MSZP informatikai mi­niszterjelöltje, Mandúr László máris közleményt adott ki, amelyben kifejtette: az új kor­mány azonnali megbeszélést kezdeményez a távközlési szol­gáltatókkal az olcsó internetelér- hetőség biztosítása érdekében. A szocialista politikus szerint a Matáv Rt. a Mindenkinek elne­vezésű csomag megszüntetésé­vel a legkisebb jövedelmű csalá­dokat és családi vállalkozásokat CSORBULÓ ÉRDEKEK A héten az Országos Fogyasztóvédel­mi Egyesület (OFE) is megbeszélést kezdeményez több érintett szervezet­tel annak érdekében, hogy az internet- hozzáférést minél szélesebb körben, minél olcsóbban tegyék lehetővé. Garai István, az OFE elnöke szerint az­zal, hogy a Matáv felmondta a Minden­kinek szolgáltatást, csorbultak a fo­gyasztói érdekek. Az OFE rendszere­sen vizsgálja az e-kereskedelem hazai helyzetét, legutóbbi felmérésükben azt állapították meg, hogy az elektronikus kereskedelem terjedését az internet­hozzáférés magas díja gátolja. hozza olyan helyzetbe, hogy többen kénytelenek lesznek le­mondani az internet használatá­ról, az információs társadalom által nyújtott előnyökről. Man­dúr szerint a közel 40 ezer elő­fizető ma sem azért választotta a világháló kényelmetlen éjszakai használatát, mert nem lenne igénye a komfortosabb, de sok­kal drágább elérhetőségre, ha­nem azért, mert erre futotta a le­hetőségeiből. Mint írja, remélik, a gyakorlatilag monopolhelyzet­ben lévő, több tízmilliárdos pro­fittal bíró távközlési szolgáltató átérzi azt a felelősséget, amit a hazai információs társadalom jövője érdekében óhatatlanul viselnie kell. KONCZ ANDREA Az állami üdülő adókivétel Balaton-part A Balatoni Szövetség a helyi adótörvény módosítását java­solja az alakuló parlament­nek, a települések ugyanis túlzónak tartják az állami üdülők kedvezményeit. A balatoni önkormányzatokat és civil szervezeteket tömörítő Bala­toni Szövetség ad hoc bizottságot hozott létre, amely javaslatot ké­szít a helyi adótörvény módosítá­sára. Sós Zoltán Balatonboglár polgármestere, a Balatoni Szövet­ség társelnöke elmondta: kifogá­solják az állami üdülők helyi adó- kedvezményeit. Ezek mára átala­kultak, többnyire bérlők üzemel­tetik azokat, és tisztességes bevé­telhez jutnak az idegenforgalmi szálláshelyek piaci értékesítésé­ből, mégis mentesek a helyi adók megfizetésétől. A bogiári önkormányzat évek óta hadakozik a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatallal, mert a város helyi rendeletében ezeket az üdülőket is bevonta az adózók körébe. Csakhogy ez jelenleg a helyi adótörvénybe ütközik. A megoldás tehát nem ez, bár a bogiári polgármester meggyőző­dése, hogy a helyi rendelet az igazságos teherviselést szolgálja. A Balatoni Szövetség azt is szeret­né elérni, hogy a külföldiek ingat­lanszerzésének engedélyezése kerüljön vissza a helyi önkor­mányzatokhoz a közigazgatási hivataloktól. Csak helyben tudják eldönteni, hogy az ingatlanvásár­lás sérti-e az önkormányzati vagy a helyi közérdekeket. A Balaton- régióban vannak olyan kistelepü­lések, ameiyek lélekszáma az utóbbi években rohamosan csök­ken, mert a házakat sorra vásárol­ják meg a külföldiek. Ez az állami normatív támogatások csökken­tésével és a településfejlesztés le­hetőségeinek beszűkülésével jár. A tóparti településeken pedig az idegenforgalmi adó beszedése okoz gondot, mert nehéz ellen­őrizni, hogy az új háztulajdonos milyen mértékben foglalkozik szobakiadással. Ezzel a tevékeny­ségével hátrányos helyzetbe ke­rülnek a hagyományos balatoni vendégvárók. GÁLDONYI MAGDOLNA Pénzre vár a borágazat Budapest A versenyképes magyar sző­lő- és bortermelés, a piaci sze­replők „helyzetbe hozása” ér­dekében hosszú távú, húsz évre szóló stratégiai terv ké­szül, amely átível hazánk uniós csatlakozása utáni idő­szakra is. Az ötlet a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsától származik. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint más bortermelő országok példája is arra inspirálja az ágazat felelős képviselőit, hogy hosszú távú tervet dolgozzanak ki. Az ausztrálok, a németek, az osztrá­kok is ezt tették, a cél érdekében kemény piaci marketinget foly­tattak, aminek nem is maradt el a hatása, hiszen az értékesítésben az elmúlt öt-tíz évben látványos fejlődésen mentek keresztül ezek az országok. Ehhez azonban na­gyon sok pénzre van szükség. Ezért döntő fontosságú, hogy az ágazat rendelkezésére álló pén­zeket megsokszorozzák, például úgy, hogy a befizetett jövedéki adó nagyobb részét fordítsák a bor piaci helyzetének javítására, marketingre. Urbán szerint gondot okoz je­lenleg, hogy a nagyon kicsi ter­melők nem integrálódtak a na­gyobb felvásárlókhoz, feldolgo­zókhoz, illetve nem hozták létre azokat a pinceszövetkezeteket, amelyek már jól működnek Nyugat-Európában. A csatlako­zás után már nehezebb lesz eze­ket megalakítani. Valószínűnek látszik - magyarázza a szak­ember -, hogy ezek a kisbirtokok inkább önfogyasztásra termelnek majd. Ugyanakkor egy erősödő integráció és birtokkoncentráció mellett ki kell alakulniuk a ver­senyképes üzemméretnek is. Erre vannak már jó példák, mint a Tokaj Kereskedőház, amelynek holdudvarában mint­egy négyszáz kisgazdaság műkö­dik. A jövőre nézve tehát fontos, hogy a nagy, integráló szerveze­tek hosszú távon olyan szerződé­seket kössenek a beszállító szőlő- termelőkkel, amelyben az alap­anyag minősége érdekében elő­írják a termesztendő faját, a ter­mék előállításának technológiá­ját. Ha az integrátor a piacon jó áron tudja a terméket eladni, ak­kor a nyereségből az alapanyag­termelőnek is jut. A készülő húszéves program a fejlesztésre is iránymutatást ad. A szakember szerint a borászat­ban ugyan már jelen van a leg­korszerűbb technika, technoló­gia, de arányaiban még nem megfelelő mértékben. Európához képest a szőlőtermesztésben is elmaradásban vannak a hazai ter­melők, sok a tőkehiányos ültet­vény, kevés a versenyképes, jó szőlő-termőterület, ráadásul az elmúlt években csökkent a telepí­tés üteme. A statisztikák szerint Magyarországon a szőlő-termő­terület közel százezer hektár, a szakértők szerint azonban lehet­séges, hogy a tanulmány elké­szülte után ki kell mondani, hogy versenyképesen csak 60-70 ezer hektár szőlőre van szükség, ha piaci-értékesítési oldalról csak ekkora termőterületnek az áruját lehet gazdaságosan, jó áron érté­kesíteni. ÚJVÁRI GIZELLA Olcsóbb áthidaló kölcsön Budapest Május 1-jétől a Fundamenta 14,9 százalékról 12,9 százalékra csök­kenti a két év takarékoskodás után felvehető áthidaló kölcsön kamatát. A kezelési költség to­vábbra is 2 százalék marad. To­vábbi könnyítés a Fundamenta- hitel igénylőinek, hogy egyszerű­södtek az alacsony összegű köl­csönöknél elvárt biztosítékok. A két év után felvehető áthida­ló kölcsönt azoknak ajánlják, akiknek hamarabb van szüksé­gük a pénzre, mint eredetileg ter­vezték, ugyanakkor a havi meg­takarítások folyamatos fizetése mellett vállalni tudják a kölcsön kamatterheit is. A kölcsön tőke­részét a megtakarítási szakasz hátralevő két évében nem kell törleszteni, ez idő alatt a havi megtakarítás mellett csak a ka­matokat kell fizetni. A takarékos- sági időszak végén a szerződéses összeg kiváltja az áthidaló köl­csön tőketartozását, és ezután csak a teljes futamidőre rögzített hatszázalékos kamatú lakásköl- csönnek megfelelő törlesztőrész­letet kell fizetni. istsi Unióim kontra Hungáriáim Budapest A Fővárosi Bíróság ideiglene­sen eltiltja a Győri Likőrgyá­rat attól, hogy Hungaricum elnevezésű termékeit gyártsa és forgalmazza - jelentette be Rétfalvi György, a Zwack Unicum Rt. vezérigazgatója. A döntés előzménye az, hogy a Zwack szerint a Győri Likőrgyár az Unicumhoz megtévesztésig hasonló keserűlikőrt forgalma­zott Hungaricum néven. A Zwack sérelmezte, hogy a Győri Likőrgyár olyan keserűlikőr gyár­tását és forgalmazását kezdte meg, amelynek főbb megjelenési jegyei hasonlítanak az Unicumra - közölte a vezérigazgató. Febru­árban felszólították a győri céget, hogy a fogyasztók megtéveszté­sére alkalmas ital forgalmazásá­tól és gyártásától önszántából áll­jon el. Mivel a likőrgyár nem tett semmit az ügy érdekében, ezért a Zwack keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. A Zwack az Unicum 19 ismer­tetőjelét védette le. A vezérigaz­gató szerint a likőrgyár számos jegyet megpróbált lemásolni. A Győri Likőrgyár szerint az álta­luk készített termék nem hasonlít az Unicumra, a Zwack csak azért perelte be őket, mert a Győri ve­szélyezteti az Unicum piaci pozí­cióját. Ez tévedés, mivel a Zwack minden piaci szegmensben meg­előzi vetélytársát - közölte Rét­falvi . PRIVACSEK ANDRÁS CODP TV-tl Lote fed m§y k<§dv#fi(!£ editorait némi? májjal [íiiy#r@méfiy,jáfékytik&ái?i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom