Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-27 / 121. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HIRDETÉS 2002. MÁJUS 27., HÉTFŐ ff "Elmentél tőlünk messzire, ff oly távol, \ ff de szívünkben itt leszel, míg élünk e világon." ~ '■ Mély fájdalommal tudatjuk, Mély fájdalommal tudatjuk hogy a szerető férj, édesapa, mindazokkal, akik ismerték nagyapa, és szerették, hogy SÁNDOR ANDRÁS BÓNA GYULA (az ÉMÁSZ volt munkaügyi 59 éves korában elhunyt. osztályvezetője) Temetése 2002. május 28-án (kedden) 13 órakor lesz a életének 77. évében váratlanul salgótarjáni új temetőben. elhunyt. Temetése 2002. május 29-én Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, (szerdán) 16 órakor lesz a salgótarjáni régi temetőben. akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD | A GYÁSZOLÓ CSALÁD „rex-humanum' TEMETKEZÉS Salgótarján, Füleki út 26. B“(32) 431-544 Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RIDEG LAJOSNÉ szül. Szalva Éva 63 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2002. május 29-én, 16 órakor lesz a salgótarjáni új temetőben. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD 1 Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy KISS ISTVÁNNÉ szül. Dorynek Mária (volt somosköi lakos) 100 éves korában elhunyt. Temetése 2002.05.29-én, 12 órakor lesz a salgótarjáni régi temetőben. A gyászmise 18 óra 30 perckor lesz az acélgyári templomban. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD INGATLAN GLÓRIA KEGYELET Téaetkezéá szolgáltatás. Bátonyterenye, Vasát át 12. W.jJ2/}5*7n,3MlM*34. Fájdalommal tudatjuk, hogy OLÁH JÁN0SNÉ sz. Gál Irén életének 77. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2002. május 28-án (kedden) 17 órakor lesz a kisterenyei temetőben. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD KERESEK kőművest, ácsot, burkolót, kisebb brigádot budapesti és dunántúli munkára. T.: 06-1/319-6504. -0822»___________ KERESKEDELMI cég élelmiszervonalon terüle­ti képviselőt keres Nógrád megye és Bp. terü­letére. Feltételek: középfokú végzettség, sze­mélygépkocsi, vállalkozói igazolvány. Amit kí­nálunk: változatos munka, jó kereseti lehető­ség fix bérezés. 30/4361-863. *0970* VAGYONŐRÖKET keresünk bp.-i munkahe­lyekre. Szállás megoldható. 06-1-221-82-35. *0975* 7,5 tonnás tehergépjárműre, nemzetközi vizs­gával és gyakorlattal gépkocsivezetőt kere­sek. Jelentkezni: 30/349-8588. *0982* SZOLGÁLTATÁS NINCS elég tőkéje? Kölcsön, akár önerő nél­kül is. Pl. lakásvásáriásra is, ahol a megvásá­rolandó ingatlan is lehet fedezeti kezes és jö­vedelemigazolás nélkül is. Tel.: 06-20/9773- 640. *0607* LAKÁSFELÚJÍTÁSI hitel. 06-30/371-5975. *0644* PALATETŐ-FELÚJfTÁS. 06-30/3033-653. •07«* BIRTOKOT keresünk (10-15 ha) panoráma, patak vagy forrás yükséges. 06-30-254- 4592. *0876* KÖLTÖZKÖDÉS miatt sürgősen eladó B.-gyar- mat, Rákóczi út 98-126., 1 + 2 fél szobás la­kás (2001. évben lett tapétázva, mázolva). Irányár 6 M Ft Érd.: 06-30/302-4080 tele­fonon. *0916* KÜLFÖLDI befektetők részére eladó ingatla­nokat keresünk! 06-1-210-4904,210-4673. *0921* B.-GYARMAT, Nyírjesi u. 16. sz. alatt 96 m2-es, 3 szoba + hall, családi ház garázzsal, gondo­zott kerttel eladó. Kábeltévé, telefon, gázfűtés. Tel.: 35/310-379. *1028* ________JÁRMŰ________ D ACIÁT, dízel Arát vennék, 30/319-6963. •0908* VEGYES BONTOTT cserepet keresek, régi, “csabai” tí­pusút (két mély horony, kétfüles, hófogós), kb. 2500 db-ot T.: 06-30/447-0205. *0925* ÁLLÁST KERES 37 éves, diplomás férfi felsőfokú angolnyelv­tudással, többéves külföldi tapasztalattal, PC-s felhasználói ismerettel állást keres. Tel.: 32/456-308. *0957* ALBÉRLETET KÍNÁL ST., Fáy A. kit 37. IV. em. 3 sz. alatt 1 szoba, telefonos lakás kiadó 1-2 fő részére. Érd.: jú­nius 1-jén, 10-12-ig a helyszínen, vagy ebben az időszakban a 32/310-882. *0933* ÁLLÁST KÍNÁL CLEAN'Center Kft professzionális tisztítósze­rek forgalmazására területi képviselőket ke­res. Érdeklődni: 06-1-403-5531,9-14 óráig. •9942* ÖNÁUŐAN dolgozni tudó, józan életű kőmű­vest keresek Bátonyterenye vonzáskörzetéből. 1:06-20/4155-820. *0779* ADÁSVÉTEL ERICSSON T68 eladó. Tel.: 06-30/9782-977. *0914* SONY PSX l-ll. eladó. T.: 06 30/9782-977. •0914* ROZSDAMENTES mosogató olcsón eladó. Tel.: 06-30/9782-977. *0914* A hirdetések szövegét minden esetben a hirdető ügyfeleinktől készen kapjuk. Ezért az abban foglaltakért a kiadó semmilyen anyagi, illetve jogi felelősséget nem vállal. Dinamikusan fejlődő budapesti élelmiszer-, vegyiáru, frissáru nagykereskedelmi raktáráruházunkba azonnali belépéssel felveszünk ARUFELTOLTOT. Elvárásaink: • kereskedelmi végzettség vagy érettségi, • legalább 2 éves kereskedelmi gyakorlat, • a targoncavezetői engedély és a számítástechnikai ismeret előnyt jelent. Elsősorban 35 év alatti, férfi munkaerőt keresünk. Biztosítunk: • szállást, • hétvégi hazautazást, • jó kereseti lehetőséget egy fiatal csapatban. Jelentkezés személyesen, 2002. május 31-én, pénteken 10 és 13 óra között, a salgótarjáni Karancs Szállodában. Bizonyítványait kérjük, hozza magával. Az ATI 2002. május 29-én, 15.00 órakor motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít. Többszöri részletfizetési kedvezmény! Jelentkezés: Salgótarján, Klapka Gy. út 3. Tel.: 32/410-643 A NORDMETAL Acél- és Gépszerkezetgyártó Kft. dinamikusan bővülő exporttermeléséhez gépészmérnököt keres ÜZLETKÖTŐ munkakörbe. A kiválasztásnál feltétel a német nyelv ismerete. Továbbá azonnali belépéssel felvételre keres gyakorlattal rendelkező minősített hegesztőket (COJ, fémfestőket. Fizetés, költségtérítés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet 3078 Bátonyterenye, Köztársaság út 8. (Bányatelep) J Tel.: (32) 350-718. S ERCZEG KATA aaztdológüa vonala KOS BIKA IKREK RÁK T 06-90-330-661 V 06-90-330-662 íí 06-90-330-663 © 06-90-330-664 OROSZLÁNYI 06-90-330-665 SZŰZ TIP 06-90-330-666 MÉRLEG — 06-90* SKORPIÓ W 06-90- NYiLAS / 06-90- BAK 'b 06-90- VÍZÖNTŐ »» 06-90- HALAK K 06-90­330-667 330-668 330-669 330-670 330-671 330-672 íjjel lappal hiFiaíóí 3 totós dija 18 Fttate/peic Angi Sai ingei totagea líiaáfli Hit, flaáiatex 153§ A Brandenburgi kapu rejtélye Immár több mint két éve rejtőzik ponyva alatt a német fővá­ros jelképe, az Unter den Linden sugáratat lezáró Branden­burgi kapu. Az ok: a 211 éves építmény alapos renoválásra szorul, várhatóan csak idén októberben tárja klasszikus vo­nalait ismét a látogatók elé. Addig is egy nagylelkű szpon­zor reklámjában gyönyörködhet­nek a Pariser Platzra vetődő tu­risták és helybéliek. A kapu res­taurálását ugyanis egy magán- alapítvány végzi - Berlinnek erre sincs pénze, mint annyi más kulturális célra. Az alapítvány pedig úgy teremti elő a nem cse­kély renoválási költség fedezetét, hogy bérbe adja az építmény fe­lületét. így azon, pontosabban a kaput burkoló ponyván 2000 februárja óta a Deutsche Telekom kéthavonta változó rek­lámja látható. A bonni távközlé­si óriáscég ennek fejében havi 178 ezer eurót (mintegy 43 mil­lió forintot) fizet az alapítvány kasszájába. Az eredeti menetrend szerint már két hónappal ezelőtt le kel­lett volna hullania a lepelnek, ám a nagy pillanat csak nem akar eljönni. A nyilvános ellenőrzés nélkül működő renoválási alapít­vány tevékenységét, gazdálko­dását homály fedi. így az építke­zési botrányoktól gyakran vissz­hangzó Berlinben már olyan pletykák is szárnyra kaptak, mi­szerint a felújítás azért húzódik el, hogy tovább ketyegjen a taxa­méter a Telekomnál... A minap azután egy bulvárlap kiszimatolta, hogy nyomós oka van a késedelemnek. A legutób­bi, 1990/91-ben történt renová­láskor a homokkőből készült ka­pu megsérült pontjait különleges szilárdító anyaggal kezelték. A felület mintegy tíz százalékán ennek következtében úgyneve­zett túlszilárdulás lépett föl: a külső réteg viszonylag kemény lett, míg az alatta lévő - a környe­zeti behatások következtében - puhább. A kettő között nincs sta­bil összeköttetés, így elképzelhe­tő, hogy az évek múlásával a kül­ső réteg lepattogzik. A tizenkét évvel ezelőtti eljá­rás visszavonhatatlan. Szakértők egy új módszerben bíznak, amelynek révén az alsó réteget is olyannyira meg lehet szilárdíta­ni, hogy kellő tapadás alakul ki közte és a felső réteg között. Ho­mokkő mintákon laboratóriumi körülmények között végzett kí­sérletben az eljárás bevált. Ha­marosan a kapu egyik darabján is ki fogják próbálni - ígéri Stefan Grell főrestaurátor. Ha ott bevá­lik, akkor minden problemati­kus ponton alkalmazni fogják. Ha nem, akkor még mindig ma­rad pár év arra, hogy jobb mód­szert találjanak a műemlékvédő szakemberek. A turistáknak pe­dig a Brandenburgi kapu helyett a második nekifutás alatt is be kell majd érniük a renoválást szponzoráló cég reklámjával - ha akad még^zponzor. D. L Hányatott sors: a német himnusz Éppen ötven évvel ezelőtt nyilvánította Theodor Heuss szö­vetségi elnök az NSZK állami himnuszává Joseph Haydn Csá­szár-vonósnégyesének melódiáját, ám a szöveggel előtte is és azóta is sokszor meggyűlt a bajuk a németeknek. Az osztrák komponista dalla­mára 1841-ben - azaz a német széttagoltság idején - írt a nemzet egységét sürgető szöveget August Heinrich Hoffmann. A sors akara­tából Helgoland szigetén szüle­tett meg a „Deutschland, Deutschland über alles / über alles in der Welt” kezdetű költe­mény - ott, ahol 1890. augusztus 9-én, már a Német Császárság idején először hangzott fel a „Lied der Deutschen” (A néme­tek éneke) egy hivatalos állami rendezvényen: az északi-tengeri sziget akkor került német fennha­tóság alá, cserében a Nagy-Bri- tanniának átadott Zanzibárért. Noha a fülbemászó dallam egyre népszerűbb lett, és számos tartományban kezdte kiszorítani a Wacht am Rhein kezdetű po­rosz himnuszt, nemzeti színeze­tet csak 1922-ben kapott. Friedrich Ebert, a weimari köz­társaság első elnöke ekkor ren­delte el, hogy a hadsereg (a Reichswehr) nemzeti himnusz­ként köteles játszani és énekelni a Deutschlandliedet. Ebert célja ez­zel az 1918 ősze óta egymásra acsarkodó német jobb- és balol­dal kibékítése volt - próbálkozá­sát nem kísérte szerencse. A weimari köztársaság sírját megásó nácik átvették a Deutschlandliedet, de csak annak első strófáját (az egységről, jog­ról és szabadságról szóló verssza­kot kiiktatták), amelyhez hozzá­csatolták a hitleri rohamoszta­gok, az SA harci indulóját, a Horst Wessel nótát. Alighanem ennek a perverziónak is volt kö­szönhető, hogy a megszálló ha­talmak 1945 júliusában betiltot­ták Haydn és Hoffmann szerze­ményének előadását. A nemzeti himnusz kérdése 1949-ben került ismét előtérbe, miután ősszel megalakult az NSZK, majd pár nappal később az NDK. Utóbbinak érdekes mó­don előbb lett saját himnusza (Hans Eisler melódiája, ütemét tekintve, kísértetiesen hasonlít Haydnéra), ami a nyugatnémet elnök és kancellár közötti nézet- eltéréssel magyarázható. Konrad Adenauerral szemben, aki a Hoffmann-féle harmadik versszakot és Haydn zenéjét favo­rizálta himnuszként, Theodor Heuss nyíltan „irredentának” tar­totta a XIX. századból való mű­vet, utalva arra, hogy az félelmet és félreértést szülhet Németor­szág szomszédainak körében. (Hoffmann szövege, amely határ­ként említi a Maas és a Memel fo­lyót, illetve az északi-tengeri szo­rost és a dél-tiroli Etsch folyót, a németül beszélő régiók nemzeti egységéért fohászkodott, ame­lyet a költő csak Ausztriával együtt tudott elképzelni.) Elnök és kancellár vitája több mint két éven át tartott. 1949 decemberé­ben a megszálló hatalmak ugyan feloldották a Deutschlandlied ti­lalmát, ám a szöveg még mindig túl kényes volt. Végül - a kor­mánypártok nyomásának enged­ve - Heuss beadta a derekát, és 1952. májusában elnöki rendelet­tel (csakúgy, mint 30 évvel ko­rábban Ebert) nemzeti himnusz- szá nevezte ki a Deutsch­landliedet. A megszorítás értel­mében azonban állami rendezvé­nyeken csak a harmadik vers­szak volt énekelhető. (Vagyis a kényes határokról nem eshetett szó nyilvánosan.) Ehhez a regulához tartotta ma­gát az 1990. október 3-án állami egységét visszanyert Németor­szág kancellárja és államfője is. Helmuth Kohl és Richard von Weizsäcker levélváltásban fejezte ki egyetértését azzal, hogy a har­madik strófa „jól bevált mint nemzeti himnusz”. 1991 augusz­tusában, 150 évvel Hoffmann ver­sének megszületése után, félre­érthetetlen formában hivatalos himnusszá lett az egységet, jogot és szabadságot hirdető „németek éneke”. • Fülemüle-matuzsálem Április második felétől má­jus végéig gyakran hallható Berlin nyugati peremén, a staakeni zöldövezetben az egyik legszebb hangú euró­pai énekesmadár: a fülemü­le. A más madárral össze nem téveszthető faj hímjei napközben territóriumukat védik rivális hímekkel szem­ben, éjjelente pedig nősté­nyeket próbálnak „rabul ej­teni” énekükkel. Berlin külső kerületeihez ha­sonlóan a környező Branden­burg tartományban is meglehe­tősen gyakori madár a fülemüle. A 90-es évek végén helyi szak­emberek 15-25 ezer költőpárra becsülték az ottani fülemüle ál­lományt. A madarászok szúró­próbaszerűen végeznek gyűrű­zést közöttük, s ennek során nemrég szenzációs megállapí­tásra jutottak. Mint Torsten Langemach, a buckow-i madár­várta vezetője a német hírügy­nökségnek elmondta, az Odera menti Frankfurt közelében él egy fülemüle, amelyet 1992- ben, kikelése után nem sokkal gyűrűztek meg. Vagyis ez a pél­dány már tízéves, ami fülemü­lék (és általában a kisebb ter­metű énekesmadarak) körében matuzsálemi kornak mondható. Az átlagos fülemüle ugyanis mindössze 4-5 évig él; a fiókák fele még az egyéves kor elérése előtt elpusztul. A fülemüle (más néven csalogány, nyelvújításkori - feledésbe me­rült - elnevezéssel „bájdalú zenér”) vonuló madár: ősszel Afrikába távozik, ahonnan csak április közepén tér vissza euró­pai költőhelyére. A frankfurti példány eddigi élete során mint­egy 120 ezer kilométert repült Európa és Afrika között; némely légitársaságnál már bízvást törzsutas igazolványt kapott volna ennyi „utaskilométerrel” a szárnyában. Gazdasági bűnözés: több milliárd eurós kár Kutatói becslések szerint a német gazdaság a jelen­legi szinthez képest akár négy százalékkal erőseb­ben növekedhetne, ha a gazdasági bűncselekmé­nyek közül csupán a meg­vesztegetéseket sikerülne kiküszöbölni. 2000-ben a gazdasági bűnözés, leg­alábbis a 90 ezer feltárt eset alapján, 10,5 milliárd német márkás (5,4 milli­árd eurós) kárt okozott a német gazdaságnak.- Az ellenség nem alszik, de az ügyészség sem - véle­kedik a bambergi főügyész, utalva arra, hogy a gazdasági bűnözés állandóan változó, egyre újabb és újabb formái­hoz a törvényeket és a nyo­mozási módszereket is hoz­zá kell igazítani. A törvény- szigorítások sorában említet­te az adóbírságok szigorítá­sát, vagy a bevezetés előtt ál­ló törvényt az illegális foglal­koztatással, illetve a fekete­munkával kapcsolatban, amely különösen súlyos ese­tekben akár tízéves szabad­ságvesztéssel is büntetheti a törvényszegőket. Ugyanak­kor a gazdasági bűnözők esetében alkalmazható va- gyonlefölözés intézménye is kezdi meghozni gyümölcse­it: a főügyész szerint csak 2000-ben 105 millió német márka (53,7 millió euró) volt ennek értéke, míg két évvel azelőtt csupán 10 millió már­ka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom