Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-25 / 120. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÉTVÉGI MAGAZIN 2002. MÁJUS 25., SZOMBAT ,Álmodom a jovom Rajzpályázat Hagyományteremtés szán­dékával hirdette meg az ARTTÉKA Egyesület a gyer­mekrajz pályázatot a Belső- Cserhát Kistérségi Társulás (BECS) iskolái körében. A zsűri 93 pályázó munkáját bírálta el. Az Istálló Galéria kiállításán vi­szont minden beadott mű látha­tó. A kiírás alsó. felső tagozatos és középiskolás korcsoportra hirdette a versenyt. Középiskolás alkotás nem ér­kezett, de sor került óvodások bemutatkozására is. Közülük az I. díjat Fekete Fanni (4 éves, Szandaváralja), a ll.-at Varga Dalma (5 éves, Szandaváralja), a HI.-at Koplányi Kitti (Szanda) kapta. Különdíjban Szedlák Ber­ta (5 éves, Terény), dicséretben Oczot Dalma (5 éves, Terény) részesült. Az alsó tagozat díjazottjai: I.: Tálas János (2. évf.) és Koplányi Liza (3. évf.), n.: Gulácsi Tímea (4. évf.) és Szondái Dóm (2. évf.). Valamennyien terényiek. III. díjat a zsűri nem adott ki. Különdíjat Ruga Ádám (1. évf., Szanda) és Bajzáik Mátyás (3. évf., Szanda) kapott, dicséret­ben részesült: Mega Kinga (4. évf., Buják) és Tóth Dzsenifer (4. évf., Buják) A felső tagozatosok kategóri­ájában I.-n. díjat nem adtak ki. III. díjat kapott Árpás Annamá­ria és Gál Karolina. Mindketten szügyiek. Dicséretben része­sült: Keczeli Anita és Koruhely Zita (5. évf., Buják), SzemákPál (6. évf., Cserhátsurány) és Nyers Attila Péter (7. évf., Cserhátsurány). A magas színvonalú mun­kák alapján a zsűri javasolja a megyei, illetve országos verse­nyeken való részvételt is. TRÓNRA LEP I. FERENC JÓZSEF Az aradi és a többi ítélet kitöröl­hetetlen nyomot hagyott a nemzet zés soha létre nem jött volna. Ha Magyarország az ó-konzervatívok­ra vagy a békepártiakra hallgat és nem Kossuthra, az ország olcsó zsákmánya lett volna a későbbi Schwarzenberg-rendszemek, s ugyanarra a sorsra jutott volna, ami már Kollonics alatt fenyegette, mint Csehország, amely az oszt­rák-ház önállóság nélküli örökös tartományává süllyedt. Most a helyzet reménytelennek látszott. Kossuth török földre me­nekült. Néhány hónapot a mai Bulgária területén, Viddinben és Sumlában töltött. Véglegesen 1861- ben Olaszországba költözött, de előbb Orsovánál elásta a nemzet drága kincsét, a Szent Koronát. Menekült, aki menekülhetett a gyalázatos halál elől. A nemzet tör­vényes jogait, szabadságát védő honvédeket lázadónak minősítet­ték, legjobb esetben besorozták az osztrák ármádiába, s harcolhatott messze a hazájától. Siralomvölgye lett az ország. tiához. Kijátszották a nemzetisége­inket, melyeket a bécsi kormány ellenünk használt fel, mégis a leg­rútabb hálátlansággal fizettek vér­áldozatukért. Bebizonyosodott, hogy jobb sorsuk volt a „magyarok alatt”, mint a későbbi „Bach-rend- szerben.” Báró Julim Jakob Haynau (1786-1853) a temesvári hadtest parancsnoka volt 1847-ben, de összeférhetetlensége miatt nyugdí­jazták. Az 1848-as forradalmi idők­ben mégis elfogadták jelentkezé­sét, Itáliában harcolt az olaszok el­len, Bresciát verte le („bresciai hié­na”). Innen Magyarországra küld­ték. Sértette hiúságát, hogy Görgey nem előtte, hanem az oroszok előtt tette le a fegyvert. Nevét már említettük a 13 aradi vértanúval kapcsolatban. A harcok megszűn­tével őt nevezték ki az ország telj­hatalmú kormányzójává. A hazafi­as szellemű rendeket üldözte, a protestánsok autonómiáját meg­szüntette. Végül 1850 júliusában elbocsátották, miután a bécsi kor­Az ifjú Ferenc József császár NEGYVEN EVE Több mint 1400 felnőtt hallgató tanult Salgótarjánban az általános iskola, a gépipari technikum, a közgazdasági technikum és a gimná­zium esti, illetve levelező tagozatán. Az új oktatási évben Salgótarján­ban létrehoznak egy felnőttoktatási tantestületet. Nógrádi Népújság, 1962. május 23., 1. o. A tolmácsi szövetkezetben a márciusi párthatározat szellemében a növénytermesztésben az átlaghozamokat 7-10 %-al teljesítették túl. Vállalták az áruértékesítési terv emelését is. Nógrádi Népújság, 1962. május 23., 5. o. A pásztói középiskolások nemcsak szemlélői annak a fejlődésnek, amely az utóbbi időben a nagyközséget jellemzi. Részt vesznek a „Húsz óra társadalmi munka Pásztóért” elnevezésű akcióban. A gim­nazisták és szakközépiskolások már meg is kezdték a Baross Gábor utca szépítését. Nógrád, 1972. május 22., 8. o. Megyei gyermekrajz-kiállítás nyílik a nagybátonyi Bányász Műve­lődési Házában. Ez a tárlat alkalmas arra, hogy átfogó képet kapjunk a nógrádi általános iskolákban folyó ízlésfejlesztő tevékenységről, esztétikai nevelésről. Nógrád, 1972. május 24., 4. o. ______________________HÚSZ ÉVE______________________ é letében. A felelősség alól nem le­het kimenteni a bécsi kormányt, az udvari klikket, Ferenc Józsefet, aki uralkodásának ebben a szakában kegyetlen anyjára, Zsófia főherceg­nőre hallgatott, s csak később mu­tatott valamelyest jóindulatot a börtönökben senyvedők iránt. Gyűlölete csak Erzsébet királyné befolyására enyhült. A szabadságmozgalmat csakis az osztrákok segítségére siető ha­talmas orosz túlerő tudta leverni, de siettették azok a stratégiai hi­bák, melyeket Görgey követett el, Kossuth és Görgey ellentétei. A tisz­ta erkölcsi győzelmet azonban a magyar nép aratta, amely a nem­zeti ügy mellett a végsőkig kitar­tott. Az 1848/49-es szabadságharc történelmünk hőskölteménye ma­rad, ami nélkül az 1867-es kiegye­ABSZOLUTIZMUS • A tatárjárás, majd a mohácsi vész után az egész világ azt hitte: vége a magyarnak. Valóban sok jel mutatott arra, hogy az avarok vagy a hunok sorsára jutunk. Azokban a válságos időkben, amikor az or­szág két, majd három részre dara- bolódott, amikor egyfelől a török, másfelől a német szívta a vérét, de mindig akadtak, akik a hazaszere­tet fenséges példájával új erőt ön­töttek a magyarság szívébe. De lássuk 1849 után az ország politikai leigázását. Elsősorban is a '48-as törvényhozásunk minden alkotását eltörölték, a gazdasági természetűek kivételével. Az or­szágos ostromállapot alá helyez­ték. Füstbe mentek azoknak az au- likus politikusoknak a reményei is, akik elítélték ugyan a nemzeti el­lenállást és ragaszkodtak a dinasz­Josef Kriehuber litográfiája: Julius Haynau (Had­történeti Múzeumi mány minden kegyetlenségéért őt tették meg bűnbaknak. K. A. Régi múltra tekint vissza Nagylócon a különféle szőttesek készíté­se. A szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet ezzel sok asszonynak ad munkalehetőséget. Nógrád, 1982. május 25., 5. o. A rétsági járás településein élő fiatalok leggyakrabban az ifjúsági klubban tölthetik el tartalmasán szabad idejüket. A járásban jelenleg 17 ifjúsági klubnak van működési engedélye. Nógrád, 1982. május 26., 1. o. TÍZ ÉVE Nagyoroszi mellett húzódik meg egy régi turistaház, egy kulcsos ház. A masszív épülethez közel faasztalok, fapadok állnak a szabad­téri tűzrakóhely mellett. A tornácon megterítenek a hangosan csivite- lő erdei iskolai diákok. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május 21., 5. o. Tar 4. osztályos kisdiákjaiból alakult könyvbarát szakkör vetélke­dőjét tartották meg a művelődési házban. A gyermekek könyvtáris­mereti, környezetvédelmi és irodalomtörténeti ismereteiket tették próbára. A vetélkedő győztesei stílszerűen könyvjutalmat kaptak. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május 23., 5. o. Összeállította: 8ÓDI GYÖRGYNÉ DR. Gyermekkori szenvedélyből hivatás Vízfestményben gondolkodott, meglátta a szépséget- Már egészen kicsi koromban is nagyon sze­rettem rajzolni - kezdi mesélni élettörténetét a 76 esztendős Tajti József. - Emlékszem rá, hogy Csillagáénak hívták az elemi iskola tanítónőjét. Legénykoromban is mindig rajzolgattam és el­ment a híre, hogy én ilyen rajzos legény vagyok. Tajti Józsi bácsi jófejű gyerek volt és elment középiskolába, majd főiskolára is. Úgy tanított rajzot és oroszt, hogy még nem volt meg a diplomája.- A főiskolán fölvettem a rajz szakot is. Gya­korlatra Salgótarjánba jártunk Czinke Ferenc fes­tőművészhez. Ő készített fel a festészetre. Még nagyon kezdő koromban, amikor a főiskolán gőzerővel készültünk az államvizsgára, mondta egyszer Czinke Ferenc, hogy „Józsikám magá­nak annyi olajfesték van a köpenyén, hogy sa­rokházat ki lehetne vele festeni!” Aztán már job­ban vigyáztam a ruhámra. Nagyon szerettem az olajfestményeket, a portrékat, de a legkedveseb­bek voltak a szívemnek az akvarellek. A csend­életek is közel álltak a lelkeihhez. Tajti József sokoldalú ember volt a művészet terén, mert nemcsak víz- és olajfestményeket készített, hanem rézdomborításokat, gipsz munkákat faragott és szénrajzokat is készített.- Művésztelepekre jártam nyaranként, ami­kor szünet volt az iskolában. Akkor még nem voltak drágák az ilyen továbbképzések. Ki lehe­tett bírni anyagilag. Gyulán olyan művésztelepen voltunk, ahol mindent kaptunk. Még a festékre és papírra sem volt gondunk, mert készen letették elénk. Az oktatók olyan neves festőművészek és képző­művészek voltak, akiktől minden tekintetben csak tanulhatunk. Azért is mentem el mindig az ilyen jellegű táborokba, mert úgy éreztem, hogy akkor a gyerekeknek én is a tudásom legjavát adhatom át. Nógrád megyében is voltak művésztelepek például Szirákon többször is megfordultam, de Palotáson is jártam. A megyei táborokat Iványi Ödön festőművész úr szervezte. Ezenkívül az országban több helyen, például Tokajon, Bala- tonfüreden, Gyulán, ahol nagyon neves és ran­gos művészek voltak jelen. Tokajban Huszárik János, és Hézső Ferenc festőművészektől tanul­tunk. Nem nyúltak bele a munkáinkba, csak hasznos jó tanácsokkal láttak el. Hol láthatók Tajti József festészetének gyöngyszemei?- Az országban mindenhol megtalálhatók a munkáim, de még külföldön is. Nászajándék­nak is sokat oda adtam. Jó barátaimnak, ismerő­söknek festettem, amikor beteg lettem, az orvo­soknak is festményeimet adtam. Mindenki örült... A legjobb munkáim, amik valamilyen oknál fogva a szívemhez nőttek, a gyerekeim és az unokáim a szobáit díszítik. Amerre jártunk a művésztáborokkal, mindenhol volt kiállításunk és ott is hagytunk egy-egy munkát. Erről van is egy emlékezetes esete, ami akkor nagyon bosszantotta, de most már az idő távla­tából nevetve emlékszik vissza rá.- Nagyon készültünk a záró kiállításra, és már minden készen állt, hogy másnap kezdőd­jék a megnyitó. Én egy rézdomborítással rukkol­tam elő, ami tényleg nagyon jól sikerült, és min­denki tetszését nyilvánította. Örültem neki na­gyon. Reggelre ellopták a művemet. Nagyon ide­ges voltam miatta, de mondták a többiek, hogy ez a legnagyobb elismerés, mert a tolvaj még a lebukástól sem rettent vissza, csak- , hogy övé legyen a tetsző rézdomborítás. Tajti József szívesen emlékszik vissza ezekre a régi dolgokra. 31 évig volt a pedagógus pályán és még maradt volna, ha betegsége meg nem akadályozza ebben.- ’Szívesen vettem részt különböző kiállítá­sok megszervezésében itt a falunkon belül is. Állandó segítőtársam volt a már elhunyt Koroknyai Oszkár. Együtt készítettük a dekorá­ciókat a rendezvényekre. Ő nagyon ügyes kezű volt. Jól bánt a betűkkel, én pedig a berendezé­seket, képi formákat terveztem, alkottam meg. A tanítványaimra is büszke vagyok, mert na­gyon sok ügyes kezű gyerek tanult nálam. Hosz- szú lenne a lista, ha valamennyit fel akarnám sorolni, de akik igazán sokra vitték az Hegedűs Gyula fafaragó és Borkovics Péter üvegszobrász. Ők mindketten már rengeteg kiállításon részt vettek és különböző nemzetközi díjakkal büsz­kélkedhetnek. Szívesen festegetnék most is, de a betegsé­gem megakadályoz ebben. így a régi dolgokon mélázgatok üres perceimben... CSERHALMI ADÉL JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Meglátja kisasszony, hatásosabb az aktfotó, mint az igazolvány- kép. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Bogdánná Boda Márta, Érsekvadkert, József A. u. 2. sz. Mai rejtvényünk megfejtését május 30-áig lehet beküldeni címünkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom