Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-09 / 82. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 9., KEDD „A nyelv nincs végveszélyben” A nyelv ugyan nincs végveszélyben, de átalakul, jelentősen változik - mindennek egyre gyorsuló hatása mutatkozik a mindennapokban, a beszélt nyelvben is. Az idegen hatásokról, a politikai nyelv- használatról, durvaságról és új jelenségekről beszélgettünk dr. Zimányi Árpáddal.- A nyelv folyamatosan változik, legtöbben tisztában is vagyunk mindezzel. De pozitív, vagy negatív-e az átalakulási folyamat :?- A legerősebb hatás a magyarban is - mint a közép-európai nyelveknél általában - az idegen nyelvi befolyás növekedése; univerzális jelenség az angol beférkőzése a beszédbe. Mindez gondolhatnánk, csak a szókincsben jelentkezik, ám korántsem erről van szó: mindez a kiejtésben, helyesírásban is megfigyelhető. Például maratoni futás helyett angol hatásra maratonfutást mond a sportriporter. Ugyanakkor a szókincsben jelentős a magyarosítások száma, elterjedt a számítógép, vagy a honlap kifejezés.- Emellett milyen új jelenségekkel szembesül a nyelvész?- A stílus is jelentősen változik; az alsóbb stílusrétegekből kerülnek fel szavak a magasabb nyelvhasználatba, olykor akár a jó ízlést is sértőn.- Veszélyben a nyelv?- Nem. A magyar rendkívül rugalmas, koránt sincs végveszélyben. Romlik a szókincs, a kifejezőkészség, ezzel vádolják a nyelvet sokan, bár ez így egyáltalán nem igaz. A romlás helyett inkább a változás a hangsúlyos: a szókincs sem csökken, hanem átstrukturálódik. Sokan azonban - gyakran pszichés okokból, a „bezzeg az én időmben”-attitűd érzésével - pusztulásra gondolnak.- Mi a szerepe a médiának, a televízióban hallott nyelvezetnek, a kinyid világnak a nyelvi fejlődésben?- A csatornák, a kommunikáció felgyorsulásával a nyelv is rendkívül gyorsan alakul, elképzelhető, hogy nem feltétlenül a legjobb irányba. Az átalakulás mindenesetre még sosem volt ennyire hirtelen jött. Ugyanakkor a kommunikációs robbanás csak a közelmúltban zajlott le nálunk, így konkrét következtetéseket a nyelvre tett hatásáról még nehéz lenne levonni: egyszerűen nem áll rendelkezésre a vizsgálathoz megfelelő időtartam.- A politikai palettán megjelenő durva szóhasználat mindeddig szokatlan volt a magyar nyelvtől. Meddig mehet el a politika, kell-e, lehet-e a hasonló stílus ellen tenni?- Úgy vélem, nem a nyelvészek, hanem az átlagemberek belső normái fognak határt szabni a közbeszéd durvaságának. A stílus folyamatos változása ugyanakkor már évtizedek óta tart a politikai nyelvben is. A régebbi demokráciákban pedig az emberek úgyszólván már megszokták a nyelvi durvaságokat is; holott a politikusok arrafelé nem egyszer nem csak szavakkal, hanem tettleg is egymásnak esnek. ______ T.G. Né vjegy Dr. Zimányi Árpád Dr. Zimányi Árpád, az Esterházy Károly Főiskola tanára, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvi bizottságának tagja, a nyelvtudományok kandidátusa 1955-ben született. A nyelvművelést „hobbiként” kezdte, mint mondja, az első Lőrincze- és Grétsy-féle nyelvi műsorok rendszeres levelezője volt fiatal korától. A főiskolai tanár nős, két gyermek apja. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. „A költő visszatér” Névadónk, Petőfi Sándor emléke jelen van intézményünk mindennapjaiban. A tiszteletére márciusban megrendezett Petőfi-napok mégsem tekinthetők szokványosnak, legfeljebb megszokottnak. Megszokott az a minőség, amelyet iskolánk tanulói produkálnak, legyen szó jiályázatról, sport- tevékenységről, nyilvános szereplésről. Es hogy mi az, ami nem szokványos? Az hogy rendezvényeink képesek a megújulásra, köszönhetően a diákok és nevelőink lelkiismeretes, ötletgazdag munkájának. Az alsó tagozatosok vidám iskolarádiós vetélkedője nagy sikert aratott. Külön korcsoportban indultak az 1-2. és a 3-4 osztályos tanulók. A feladatok között szerepelt többek közt hangfelismerés, rajzolás is. A versenyt az első és második osztályosok közül az 1. b, a harmadiknegyedikesek közül a 4. a. nyerte. A felső tagozatosok diáknapi akadályverseny-túrája is érdekes, vidám, de egyben fárasztó volt. Hat állomás várta a részt vevő osztályokat, majd Somoskőbe érkeztek a diákok. A Pe- tőfi-kunyhónál az 5. c. osztály ünnepi műsorát láthatták az ott lévők. A versenyt a 7. b. osztály nyerte. A József Attila Művelődési Központban az alsó tagozatosok népi hagyományokat elevenítettek fel. Láthattunk újévi köszöntőt, betekinthettünk a régi fonóba, a farsangi népszokások világába. Felidézték a vásárok színes forgatagát. Hallhattunk vidám mesét, a fosztóban való pletykálkodást, szüreti mulatságot. A gyerekek pergő ritmusú, színvonalas szereplését nagy tapssal jutalmazta a közönség. A kalendáriumi délután minden résztvevője tartalmas, szép élményekkel térhetett haza. Petőfi Sándor Általános Iskola Salgótarján Hogyan ünnepeltünk? A mi iskolánk névadója Petőfi Sándor. E név miatt igen fontos számunkra március 15. Ilyenkor Petőfi-napokat tartunk. Szintén ezen a napon volt a kalendáriumi délután. A József Attila Művelődési Központban volt a műsor. Emberek százai gyülekeztek. Nagy volt az izgalom. Tizenkét osztály szerepelt. Mikor már mindenki előadta műsorát, következett a felvonulás. Elmondtunk egy verset, amely szépen csengett. Ezután a tanárok gyertyával a kezükben álltak, egy tanító néni verset mondott. Végül vastapsot kaptunk. A Petőfi-domborműnél koszorúzás volt. A felsősök énekeltek, verset mondtak. Ezen a napon a Kohász Művelődési Központban ünnepséget rendeztek. A színművészetre járók műsort adtak elő, majd a díjkiosztás következett. Számunkra ezek a napok fontosak voltak, mert az emlékezés, a múlt, a szabadság jegyében történtek. Varga Lilla 4. b Gerzsenyi Rita 4. b Ünnepi megemlékezés A közelmúltban a Petőfi Sándor Általános Iskola mindkét épületében egy rövid megemlékezést és koszorúzást tartottunk Petőfi domborműve, szobra előtt. Minden osztály virággal tisztelgett az iskola névadója előtt. A koszorúzás után a Kohász Művelődési Központban ünnepi műsor következett, ahol a 4. és 5. osztályosok - Klecsány Anikó tanító néni betanításával - egy prózai zenés-táncos múltidézőt adtak elő. A műsor végeztével a Petőfi-pályázatok, illetve a városi helyesírási verseny eredményhirdetésére került sor. A helyesírási verseny díjazottjai a következő tanulók voltak: 5-6. osztályosok: 1. Tomasovszky Lilla., 2. Kováts Márton (Gagarin Ált. Isk.), 3. Czikora Emese (Gagarin Ált. Isk.) 7-8. osztályosok: 1. Kukoricza Ágnes (Petőfi S. Ált. Isk.), 2. Benkő Lilla (Gagarin Ált. Isk.), 3. Rádiót Tibor (Bátki J. Ált. Isk.) A díjazottak oklevelet, vagy könyvjutalmat kaptak és tanáraink biztattak mindenkit, hogy jövőre is próbálkozzunk, pályázzunk. Ezzel az emlékezetes és megható délelőttel emlékeztünk a forradalom és a szabadságharc hőseire. Mravcsik Mariann 5. b, Simkó Zsuzsanna 6. b, Somoskői Marietta 6. b Az osztályok virággal tisztelegtek a névadó emléke előtt fotó: horváth József Földprogram Magyargécben A művelődési házban pár napja ismertették a szociális földprogramok támogatására kiírt pályázatot, ami a hátrányos helyzetű településeknek szól. A Szociális és Családügyi Minisztérium a támogatott programokkal a megélhetés feltételein szeretne javítani. A pályázati tudnivalókat Serafin József, a minisztérium helyettes főosztályvezetője mondta el. Egyébként Magyargécben évek óta működik már e támogatási rendszer. Bujáki nyár A falunap június 1-2-án lesz a községben, a hagyományos népművészeti találkozó idén két napig tart. Július 1-14-e között tartják meg a nemzetközi képzőművészeti alkotótábort, amit a művekből rendezett kiállítás követ. Hűséges szülőföldjéhez a művész-tanár Az Európai Unió kapujában Csaknem három évtizedes elkötelezett és sikeres pedagógiai tevékenységéért Apáczai Csere János-díjat kapott a közelmúltban az oktatási minisztertől Pénzes Géza, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola művész tanára. A Veres Pálné-díjat is magának tudó tanárember a művészet mellett a közügyek iránt is érdeklődik, így volt tagja az első szabadon választott balassagyarmati képviselő-testületnek és széles érdeklődési körét tükrözik a társadalmi változások óta megjelenő publikációi is. Képein megjelennek a szeretett szülőföld, az Ipoly térségének gyönyörű tájai, az itt élő emberek, a barátok s megjelenik mindaz, amelyhez eddigi 53 éve köti. Pénzes Géza életét máig meghatározza szülőfalujához, Hugyag- hoz való kötődése, amelyet erősít édesanyjának gyakori meglátogatásával. Gyermekkorának világát alakították a Balassi Bálint Gimnáziumban eltöltött évei, amelyek során dr. Szabó Károly, Versényi György, Nagy Imre és tanártársai életre szóló útravalót adtak az érdeklődő fiúnak. A képzőművészethez való vonzódását és tehetségének kibontakozását segítette rajztanára, Farkas András festőművész, aki magánórákat adott a könnyű kézzel és jó fantáziával megáldott ifjúnak. Ezek a bensőséges találkozások a különféle technikák elsajátítása mellett alkalmat adtak a széles látókörű, humanista gondolkodású művészember gondolatainak megismerésére, a vele való barátságra. Az Ipoly menti kis faluból Balassagyarmatra került Pénzes Géza magával hozta a gyermekkorának mindennapjait meghatározó sport szeretetét. A foci mellett at- letizált, még ifjúsági válogatott is volt, mint a futás és a távolugrás megyei bajnoka. A szép balassis diákévek után a szegedi tanárképző főiskola földrajz-rajz szakán tanult tovább. Szakmai fejlődésében sokat jelentettek a zebegényi művészeti szabadiskolában szerzett ismeretek, amelyek során a festészet és a grafika mellett a szobrászat is az érdeklődési körébe került. Mire 1973-ban megszerezte a diplomát, asszonyt is hozott a házhoz. Felesége Márta, aki szintén pedagógus, később egy fiúval és egy leánygyermekkel ajándékozta meg. Első munkahelyén, az őrhalmi iskolában hét szép esztendőt töltött. Ezekben az években számos barátot és sok új ismeretet szerzett a nyaranta megtartott megyei képzőművészeti táborokban, ahol Iványi Ödön, Csohány Kálmán és sok más neves művész volt a szaktanácsadó. Aztán a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola lett a munkahelye. A fiatal, agüis pedagógusra felfigyeltek a vezetői és nagy megtiszteltetést jelentett számára, amikor 1980-ban a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet megbízta a rajz-mű- vészet szakos szaktanácsadói munkával. Ez a feladat 76 általános és öt középiskola rendszeres meglátogatását jelentette és ennek kapcsán hozhatta létre és vezette a Nógrád megyei rajztanárok alkotóműhelyét, a szakmai továbbképzés egyik lehetőségeként. Ebben az időben szerzett diplomát a képzőművészeti főiskolán. Alkotásaival rendszeresen szerepelt a megye és az ország számos helyén egyéni és csoportos tárlatokon. Ezek sorában több közös kiállításon állított ki barátaival Csemniczky Zoltánnal és sajnálatosan a korán elhunyt Kovács Alfonzzal Munkásságának egyik szép területe a fényképezés. Fotói sok esetben jelentek meg a különböző folyóiratokban is. Az új kihívást Pénzes Géza számára a balassagyarmati zeneiskola jelentette, ahová Ember Csaba igazgató hívta, hogy vezesse az akkor induló képzőművészeti szakot. Ennek tíz éve. A kezdeti 24 diák után jelenleg 60 fiatal ismerkedhet vezetésével a rajz, a festészet, a szobrászat vüágával. Alkotásaik sikerrel szerepelnek a megyei és országos versenyeken, de eljutnak a nemzetközi kiállításokra is. Az sem mellékes, hogy a képzőművészethez vonzódó diákok ebben a műhelyben megfelelő alapokat kapnak a továbbtanulásukhoz. SZABÓ ENDRE Az Iposz 278 tagszervezete, köztük a három Nógrád megyei (Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó), amelyek több mint 1500 főt regisztrálnak, olyan érdekképviseletre ösztönzik az Iposz vezetését, amely a tagság érdekképviseletét erőteljesen és hatékonyan látja el. A magyar kézművesség az Európai Unió kapujában gondolat jegyében készült el az Iposz 2002-2006-os gazdaságpolitikai programtervezete. Az igen szerteágazó Iposz tagjainak gondjait legérzékenyebben érintő kérdésekre Szűcs György, az Iposz elnöke válaszolt:- Mit kíván tenni az Iposz a tagság általános helyzetének javulása, a versenyhátrányok csökkentése érdekében?- A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény életbelépése után pozitív intézkedések történtek. A gazdasági minisztérium javaslatunkra több pályázatot írt ki számunkra a Széchenyi-terv keretében. Ezek a támogatások jelentősen segítik 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások speciális igényeinek kielégítését. Ide sorolhatom az ipari parkok mintájára kisipari udvarok, kézművesporták megvalósítását, működését, a kisvállalkozók telephelyének létesítését, bővítését, a technikai színvonal korszerűsítését szolgáló gépek, berendezések beszerzését. Ezzel nem zárul le a folyamat. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy a Gazdasági Minisztérium kedvezően fogadta javaslatainkat.- Nincs olyan kisiparos, kis- és középvállalkozói fórum, ahol ne kerülne szóba a tőkeszegénység. Mi várható e téren ?- Valóban, elsősorban a tőkehiány lassítja a kis- és középvállalkozók fejlődését, amit csak a finanszírozási lehetőségek bővítésével tudunk némileg enyhíteni. Pályára állítottuk a kisvállalkozókat segítő garanciaszövetkezetek intézményrendszerét. Az Iposz és nyolc bank közötti együttműködési megállapodás is enyhített finanszírozási gondjainkon. 2000-ben az említett nyolc pénzintézet 60 milliárd forint értékű hitelt adott 36 ezer kisvállalkozónak.- Mivel nem lehet a témát megkerülni, érdekelne bennünket, hogy az Iposz és a tagszervezetek EU-csatlakozásra való felkészítése hol tart?- Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy tagjainkat felkészítsük a csatlakozás következtében kialakuló helyzethez való alkalmazkodásra, a szükséges ismeretek és vállalkozásstratégiai tennivalók elsajátítására, anyagilag támogatott, regionális ágazati adaptációs programok indításával, szervezésével, megvalósításával, amelyek a csatlakozás előtt megkezdődnek és átnyúlnak az azt követő időszakra. Az Iposz ezt önfinanszírozva kívánja megvalósítani. Ehhez azonban jogi háttér és anyagiak is szükségesek. Az Iposz tagjainak EU-csatlakozáshoz történő felkészítését évek óta eredményesen végezzük. Eddig 14 szakmai füzetet fordítottunk magyarra, az ipartestületi vezetők százai vettek részt a felkészítés követelményeinek megismerésében. Szövetségünk 2002. február 15-én megalakította az Iposz-EU felkészítő operatív bizottságot, melynek tiszteletbeli tagja Stephan Hlawacek professzor az EUAPME kelet- és középeurópai koordinációs csoport vezetője.- Végül érdekelne, hogy a regionális tanácskozásokon elhangzottaknak mi volt a lényege?- Egyértelműen kinyilvánították, ha tagjaink követik a törvények előírásait, a kormány intézkedéseinek eleget tesznek, akkor azt kívánják, hogy védje is meg őket az illegálisan dolgozóktól. Szerintük egyszerűsíteni, átláthatóvá kell tenni a köz- beszerzési pályázatot, mert a jelenlegi elfedi az igazi kivitelezőket. Szorgalmazták, hogy önvédelmük érdekében az Iposz érje el, hogy a kormány hozzon létre olyan vállalkozói törvényt, mely lehetővé teszi a tőkeszegénységet enyhítő konzorciumok létrehozását. A regionális tanácskozásokon elhangzottakat foglaltuk egybe ez évi cselekvési programunkban. Ezt a nemrég megtartott 13. programalkotó közgyűlés is elfogadta, a nógrádi küldöttekkel együtt. V. K.
