Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-09 / 82. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 9., KEDD „A nyelv nincs végveszélyben” A nyelv ugyan nincs végve­szélyben, de átalakul, jelentő­sen változik - mindennek egyre gyorsuló hatása mutat­kozik a mindennapokban, a beszélt nyelvben is. Az idegen hatásokról, a politikai nyelv- használatról, durvaságról és új jelenségekről beszélget­tünk dr. Zimányi Árpáddal.- A nyelv folyamatosan válto­zik, legtöbben tisztában is va­gyunk mindezzel. De pozitív, vagy negatív-e az átalakulási fo­lyamat :?- A legerősebb hatás a ma­gyarban is - mint a közép-euró­pai nyelveknél általában - az ide­gen nyelvi befolyás növekedése; univerzális jelenség az angol be­férkőzése a beszédbe. Mindez gondolhatnánk, csak a szókincs­ben jelentkezik, ám korántsem erről van szó: mindez a kiejtés­ben, helyesírásban is megfigyel­hető. Például maratoni futás he­lyett angol hatásra maratonfutást mond a sportriporter. Ugyanak­kor a szókincsben jelentős a ma­gyarosítások száma, elterjedt a számítógép, vagy a honlap kifeje­zés.- Emellett milyen új jelensé­gekkel szembesül a nyelvész?- A stílus is jelentősen válto­zik; az alsóbb stílusrétegekből kerülnek fel szavak a magasabb nyelvhasználatba, olykor akár a jó ízlést is sértőn.- Veszélyben a nyelv?- Nem. A magyar rendkívül rugalmas, koránt sincs végve­szélyben. Romlik a szókincs, a kifejezőkészség, ezzel vádolják a nyelvet sokan, bár ez így egyálta­lán nem igaz. A romlás helyett inkább a változás a hangsúlyos: a szókincs sem csökken, hanem átstrukturálódik. Sokan azonban - gyakran pszichés okokból, a „bezzeg az én időmben”-attitűd érzésével - pusztulásra gondol­nak.- Mi a szerepe a médiának, a televízióban hallott nyelvezetnek, a kinyid világnak a nyelvi fejlő­désben?- A csatornák, a kommuni­káció felgyorsulásával a nyelv is rendkívül gyorsan alakul, el­képzelhető, hogy nem feltétle­nül a legjobb irányba. Az át­alakulás mindenesetre még sosem volt ennyire hirtelen jött. Ugyanakkor a kommuni­kációs robbanás csak a közel­múltban zajlott le nálunk, így konkrét következtetéseket a nyelvre tett hatásáról még ne­héz lenne levonni: egyszerűen nem áll rendelkezésre a vizs­gálathoz megfelelő időtartam.- A politikai palettán megje­lenő durva szóhasználat mindeddig szokatlan volt a magyar nyelvtől. Meddig me­het el a politika, kell-e, lehet-e a hasonló stílus ellen tenni?- Úgy vélem, nem a nyelvé­szek, hanem az átlagemberek belső normái fognak határt szabni a közbeszéd durvaságá­nak. A stílus folyamatos válto­zása ugyanakkor már évtize­dek óta tart a politikai nyelv­ben is. A régebbi demokráciák­ban pedig az emberek úgyszól­ván már megszokták a nyelvi durvaságokat is; holott a politi­kusok arrafelé nem egyszer nem csak szavakkal, hanem tettleg is egymásnak esnek. ______ T.G. Né vjegy Dr. Zimányi Árpád Dr. Zimányi Árpád, az Ester­házy Károly Főiskola tanára, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvi bizottságának tagja, a nyelvtudományok kandidátusa 1955-ben született. A nyelvműve­lést „hobbiként” kezdte, mint mondja, az első Lőrincze- és Grétsy-féle nyelvi műsorok rend­szeres levelezője volt fiatal korá­tól. A főiskolai tanár nős, két gyermek apja. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. „A költő visszatér” Névadónk, Petőfi Sándor emléke jelen van intézményünk mindennapjaiban. A tiszteletére márciusban megrendezett Petőfi-napok mégsem tekinthetők szokványosnak, legfel­jebb megszokottnak. Megszokott az a minőség, amelyet is­kolánk tanulói produkálnak, legyen szó jiályázatról, sport- tevékenységről, nyilvános szereplésről. Es hogy mi az, ami nem szokványos? Az hogy rendezvényeink képesek a meg­újulásra, köszönhetően a diákok és nevelőink lelkiismere­tes, ötletgazdag munkájának. Az alsó tagozatosok vidám is­kolarádiós vetélkedője nagy si­kert aratott. Külön korcsoport­ban indultak az 1-2. és a 3-4 osztályos tanulók. A feladatok között szerepelt többek közt hangfelismerés, rajzolás is. A versenyt az első és második osz­tályosok közül az 1. b, a harmadik­negyedikesek kö­zül a 4. a. nyerte. A felső tagozato­sok diáknapi aka­dályverseny-túrája is érdekes, vidám, de egyben fárasztó volt. Hat állomás várta a részt vevő osztályokat, majd Somoskőbe érkez­tek a diákok. A Pe- tőfi-kunyhónál az 5. c. osztály ünne­pi műsorát láthat­ták az ott lévők. A versenyt a 7. b. osztály nyerte. A József Attila Művelődési Köz­pontban az alsó ta­gozatosok népi ha­gyományokat ele­venítettek fel. Láthattunk újévi köszöntőt, betekinthettünk a ré­gi fonóba, a farsangi népszo­kások világába. Felidézték a vá­sárok színes forgatagát. Hallhat­tunk vidám mesét, a fosztóban való pletykálkodást, szüreti mu­latságot. A gyerekek pergő rit­musú, színvonalas szereplését nagy tapssal jutalmazta a kö­zönség. A kalendáriumi délután min­den résztvevője tartalmas, szép élményekkel térhetett haza. Petőfi Sándor Általános Iskola Salgótarján Hogyan ünnepeltünk? A mi iskolánk névadója Pető­fi Sándor. E név miatt igen fon­tos számunkra március 15. Ilyenkor Petőfi-napokat tartunk. Szintén ezen a napon volt a ka­lendáriumi délután. A József At­tila Művelődési Központban volt a műsor. Emberek százai gyülekeztek. Nagy volt az izga­lom. Tizenkét osztály szerepelt. Mikor már mindenki előadta műsorát, következett a felvonu­lás. Elmondtunk egy verset, amely szépen csengett. Ezután a tanárok gyertyával a kezükben álltak, egy tanító néni verset mondott. Végül vastapsot kap­tunk. A Petőfi-domborműnél ko­szorúzás volt. A felsősök énekel­tek, verset mondtak. Ezen a na­pon a Kohász Művelődési Köz­pontban ünnepséget rendeztek. A színművészetre járók műsort adtak elő, majd a díjkiosztás kö­vetkezett. Számunkra ezek a na­pok fontosak voltak, mert az emlékezés, a múlt, a szabadság jegyében történtek. Varga Lilla 4. b Gerzsenyi Rita 4. b Ünnepi megemlékezés A közelmúltban a Petőfi Sán­dor Általános Iskola mindkét épületében egy rövid megemlé­kezést és koszorúzást tartottunk Petőfi domborműve, szobra előtt. Minden osztály virággal tisztelgett az iskola névadója előtt. A koszorúzás után a Kohász Művelődési Központban ünne­pi műsor következett, ahol a 4. és 5. osztályosok - Klecsány Anikó tanító néni betanításával - egy prózai zenés-táncos múlt­idézőt adtak elő. A műsor vé­geztével a Petőfi-pályázatok, il­letve a városi helyesírási ver­seny eredményhirdetésére került sor. A helyesírási verseny díja­zottjai a következő tanulók voltak: 5-6. osztályosok: 1. Tomasovszky Lilla., 2. Kováts Márton (Gagarin Ált. Isk.), 3. Czikora Emese (Gagarin Ált. Isk.) 7-8. osztályosok: 1. Kukoricza Ágnes (Petőfi S. Ált. Isk.), 2. Benkő Lilla (Gagarin Ált. Isk.), 3. Rádiót Tibor (Bátki J. Ált. Isk.) A dí­jazottak oklevelet, vagy könyvjutalmat kaptak és ta­náraink biztattak mindenkit, hogy jövőre is próbálkoz­zunk, pályázzunk. Ezzel az emlékezetes és megható délelőttel emlékez­tünk a forradalom és a sza­badságharc hőseire. Mravcsik Mariann 5. b, Simkó Zsuzsanna 6. b, Somoskői Marietta 6. b Az osztályok virággal tisztelegtek a névadó emléke előtt fotó: horváth József Földprogram Magyargécben A művelődési házban pár napja ismer­tették a szociális földprogramok támoga­tására kiírt pályázatot, ami a hátrányos helyzetű településeknek szól. A Szociális és Családügyi Minisztérium a támogatott programokkal a megélhetés feltételein szeretne javítani. A pályázati tudniva­lókat Serafin József, a minisztérium he­lyettes főosztályvezetője mondta el. Egyébként Magyargécben évek óta mű­ködik már e támogatási rendszer. Bujáki nyár A falunap június 1-2-án lesz a községben, a hagyományos népművészeti találkozó idén két napig tart. Július 1-14-e között tartják meg a nem­zetközi képzőművészeti alkotótábort, amit a mű­vekből rendezett kiállítás követ. Hűséges szülőföldjéhez a művész-tanár Az Európai Unió kapujában Csaknem három évtizedes elkötelezett és sikeres pedagógiai tevékenységéért Apáczai Csere János-díjat kapott a közel­múltban az oktatási minisztertől Pénzes Géza, a balassagyar­mati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola művész tanára. A Veres Pálné-díjat is magának tudó tanárember a művészet mel­lett a közügyek iránt is érdeklődik, így volt tagja az első szabadon vá­lasztott balassagyarmati képvise­lő-testületnek és széles érdeklődé­si körét tükrözik a társadalmi vál­tozások óta megjelenő publikációi is. Képein megjelennek a szeretett szülőföld, az Ipoly térségének gyönyörű tájai, az itt élő emberek, a barátok s megjelenik mindaz, amelyhez eddigi 53 éve köti. Pénzes Géza életét máig megha­tározza szülőfalujához, Hugyag- hoz való kötődése, amelyet erősít édesanyjának gyakori meglátoga­tásával. Gyermekkorának világát alakították a Balassi Bálint Gimná­ziumban eltöltött évei, amelyek során dr. Szabó Károly, Versényi György, Nagy Imre és tanártársai életre szóló útravalót adtak az ér­deklődő fiúnak. A képzőművé­szethez való vonzódását és tehet­ségének kibontakozását segítette rajztanára, Farkas András festő­művész, aki magánórákat adott a könnyű kézzel és jó fantáziával megáldott ifjúnak. Ezek a benső­séges találkozások a különféle technikák elsajátítása mellett al­kalmat adtak a széles látókörű, humanista gondolkodású mű­vészember gondolatainak megis­merésére, a vele való barátságra. Az Ipoly menti kis faluból Ba­lassagyarmatra került Pénzes Gé­za magával hozta a gyermekkorá­nak mindennapjait meghatározó sport szeretetét. A foci mellett at- letizált, még ifjúsági válogatott is volt, mint a futás és a távolugrás megyei bajnoka. A szép balassis diákévek után a szegedi tanárkép­ző főiskola földrajz-rajz szakán ta­nult tovább. Szakmai fejlődésé­ben sokat jelentettek a zebegényi művészeti szabadiskolában szer­zett ismeretek, amelyek során a festészet és a grafika mellett a szobrászat is az érdeklődési köré­be került. Mire 1973-ban megsze­rezte a diplomát, asszonyt is ho­zott a házhoz. Felesége Márta, aki szintén pedagógus, később egy fi­úval és egy leánygyermekkel aján­dékozta meg. Első munkahelyén, az őrhalmi iskolában hét szép esztendőt töl­tött. Ezekben az években számos barátot és sok új ismeretet szer­zett a nyaranta megtartott megyei képzőművészeti táborokban, ahol Iványi Ödön, Csohány Kál­mán és sok más neves művész volt a szaktanácsadó. Aztán a ba­lassagyarmati Dózsa György Álta­lános Iskola lett a munkahelye. A fiatal, agüis pedagógusra felfigyel­tek a vezetői és nagy megtisztelte­tést jelentett számára, amikor 1980-ban a Nógrád Megyei Peda­gógiai Intézet megbízta a rajz-mű- vészet szakos szaktanácsadói munkával. Ez a feladat 76 általános és öt középiskola rendszeres megláto­gatását jelentette és ennek kap­csán hozhatta létre és vezette a Nógrád megyei rajztanárok alko­tóműhelyét, a szakmai tovább­képzés egyik lehetőségeként. Eb­ben az időben szerzett diplomát a képzőművészeti főiskolán. Alko­tásaival rendszeresen szerepelt a megye és az ország számos he­lyén egyéni és csoportos tárlato­kon. Ezek sorában több közös ki­állításon állított ki barátaival Csemniczky Zoltánnal és sajnála­tosan a korán elhunyt Kovács Al­fonzzal Munkásságának egyik szép területe a fényképezés. Fotói sok esetben jelentek meg a külön­böző folyóiratokban is. Az új kihívást Pénzes Géza szá­mára a balassagyarmati zeneisko­la jelentette, ahová Ember Csaba igazgató hívta, hogy vezesse az ak­kor induló képzőművészeti sza­kot. Ennek tíz éve. A kezdeti 24 di­ák után jelenleg 60 fiatal ismerked­het vezetésével a rajz, a festészet, a szobrászat vüágával. Alkotásaik si­kerrel szerepelnek a megyei és or­szágos versenyeken, de eljutnak a nemzetközi kiállításokra is. Az sem mellékes, hogy a képzőművé­szethez vonzódó diákok ebben a műhelyben megfelelő alapokat kapnak a továbbtanulásukhoz. SZABÓ ENDRE Az Iposz 278 tagszervezete, köztük a három Nógrád megyei (Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó), amelyek több mint 1500 főt regisztrál­nak, olyan érdekképviseletre ösztönzik az Iposz vezetését, amely a tagság érdekképviseletét erő­teljesen és hatékonyan látja el. A magyar kéz­művesség az Európai Unió kapujában gondolat jegyében készült el az Iposz 2002-2006-os gaz­daságpolitikai programtervezete. Az igen szer­teágazó Iposz tagjainak gondjait legérzéke­nyebben érintő kérdésekre Szűcs György, az Iposz elnöke válaszolt:- Mit kíván tenni az Iposz a tagság általános helyzetének javulása, a versenyhátrányok csökken­tése érdekében?- A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük tá­mogatásáról szóló törvény életbelépése után pozitív intézkedések történtek. A gazdasági minisztérium javaslatunkra több pályázatot írt ki számunkra a Széchenyi-terv keretében. Ezek a támogatások je­lentősen segítik 2002-ben a mikro- és kisvállalko­zások speciális igényeinek kielégítését. Ide sorolha­tom az ipari parkok mintájára kisipari udvarok, kéz­művesporták megvalósítását, működését, a kisvál­lalkozók telephelyének létesítését, bővítését, a tech­nikai színvonal korszerűsítését szolgáló gépek, be­rendezések beszerzését. Ezzel nem zárul le a folya­mat. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy a Gazdasági Minisztérium kedvezően fogadta javaslatainkat.- Nincs olyan kisiparos, kis- és középvállalkozói fórum, ahol ne kerülne szóba a tőkeszegénység. Mi várható e téren ?- Valóban, elsősorban a tőkehiány lassítja a kis- és középvállalkozók fejlődését, amit csak a finanszí­rozási lehetőségek bővítésével tudunk némileg eny­híteni. Pályára állítottuk a kisvállalkozókat segítő garanciaszövetkezetek intézményrendszerét. Az Iposz és nyolc bank közötti együttműködési megál­lapodás is enyhített finanszírozási gondjainkon. 2000-ben az említett nyolc pénzintézet 60 milliárd forint értékű hitelt adott 36 ezer kisvállalkozónak.- Mivel nem lehet a témát megkerülni, érdekel­ne bennünket, hogy az Iposz és a tagszervezetek EU-csatlakozásra való felkészítése hol tart?- Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy tagja­inkat felkészítsük a csatlakozás következtében ki­alakuló helyzethez való alkalmazkodásra, a szük­séges ismeretek és vállalkozásstratégiai tennivalók elsajátítására, anyagilag támogatott, regionális ága­zati adaptációs programok indításával, szervezé­sével, megvalósításával, amelyek a csatlakozás előtt megkezdődnek és átnyúlnak az azt követő időszakra. Az Iposz ezt önfinanszírozva kívánja megvalósítani. Ehhez azonban jogi háttér és anya­giak is szükségesek. Az Iposz tagjainak EU-csat­lakozáshoz történő felkészítését évek óta eredmé­nyesen végezzük. Eddig 14 szakmai füzetet fordí­tottunk magyarra, az ipartestületi vezetők százai vettek részt a felkészítés követelményeinek megis­merésében. Szövetségünk 2002. február 15-én megalakította az Iposz-EU felkészítő operatív bi­zottságot, melynek tiszteletbeli tagja Stephan Hlawacek professzor az EUAPME kelet- és közép­európai koordinációs csoport vezetője.- Végül érdekelne, hogy a regionális tanácskozá­sokon elhangzottaknak mi volt a lényege?- Egyértelműen kinyilvánították, ha tagjaink kö­vetik a törvények előírásait, a kormány intézkedé­seinek eleget tesznek, akkor azt kívánják, hogy védje is meg őket az illegálisan dolgozóktól. Sze­rintük egyszerűsíteni, átláthatóvá kell tenni a köz- beszerzési pályázatot, mert a jelenlegi elfedi az igazi kivitelezőket. Szorgalmazták, hogy önvédel­mük érdekében az Iposz érje el, hogy a kormány hozzon létre olyan vállalkozói törvényt, mely lehe­tővé teszi a tőkeszegénységet enyhítő konzorciu­mok létrehozását. A regionális tanácskozásokon elhangzottakat foglaltuk egybe ez évi cselekvési programunkban. Ezt a nemrég megtartott 13. programalkotó közgyűlés is elfogadta, a nógrádi küldöttekkel együtt. V. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom