Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-06 / 80. szám
2002. ÁPRILIS 6., SZOMBAT A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | Palócföld: különszám Oszter színházat álmodik Tarjánba a költészet napjára A Palócföld című folyóirat 2001-ben megújult, az eredetileg tervezett hat számmal szemben karácsonykor egy ünnepi különszámot is megjelentetett. A folyóirat a közeljövőben újabb kü- lönszámmal jelentkezik, amelyet József Attila születésnapja, a költészet ünnepe, április 11-e tiszteletére adnak ki.- A különszámot Tandori Dezső Kosztolányi Dezsőről írt esszéje nyitja „Kései lírai meglepetések?” címmel - mondja Dukay Nagy Ádám, aki a szép- irodalom gondozója a szerkesztőségi munkamegosztásban. - A A Palócföld idei első számának címlapja: A. Tóth Sándor: Hólapátoló ■ belívet és a címlapot Ács Irén fotográfus Illyés Gyuláról készített portréival illusztráltuk. A lapot Salgótarjánban április 12-én, pénteken délután 4 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban mutatjuk be a „Költészet délutánja” című program keretében Marschalkó Zsolt szerkesztővel együtt. Budapesten április 18-án este 6 órától a Műcsarnok előadótermében (XIV., Hősök tere) műveiből fölolvas: Béki István, Nyilas Attila, Turczi István, Vass Tibor, Vörös István és jómagam is szerepelek verseimmel. Közreműködik: Galkó Balázs színművész és a Dűvő népzenei együttes. Házigazda: Praznovszky Mihály főszerkesztő.- Kiknek a versei kerültek a különbszámba?- Ötvenhét(l) ma élő költő verseit szerkesztettük három ciklusba. A célunk nem az volt, hogy a nevek után „kapaszkodjunk”, sokkal inkább az, hogy jó verseket nyújtsunk át az olvasóinknak. Azt hiszem, e célunkat elértük, bár tudatában vagyunk annak, hogy még eny- nyi szerzővel sem lehet reprezentálni a mai magyar költészetet és - magától értetődő módon - voltak olyan írók, akiktől éppen nem tudtunk kéziratot kérni, egész egyszerűen azért, mert nem volt éppen sajtó alá szánt szövegük.- Miként vannak jelen a megye költői?- Nagy örömmel mondhatom, hogy a Nógrád megyei írótársak munkái szép számmal kerültek a folyóirat ezen számába. Rendre igényes, országos színvonalú munkákkal. Tehát nem „csak” a barátság okán jelentettük meg a műveiket. Számos olyan szerző jelen van, aki régóta, rendszeresen publikál a Palócföldben (netán munkatársa is volt valamikor a lapnak), ám szintén örömmel újságolom, hogy akadnak olyanok is, akik először jelentetik meg írásaikat lapunkban, sőt, HÁROM KÍVÁNSÁG vüdlúdnak lenni volna jó vagy fönn a?, égen utazó darumadámak célén hó alatt szunnyadó vetésnek lenni volna jó búzavetésnek aztán ha elolvad a hó pataknak lenni volna jó hegyipataknak Kolompár, 1988. ÉJSZAKA SZERETNÉK éjszaka szeretnék meghalni a magas-egű éjszakák ismerős csillagai kozott mégis talán könnyebb volna hazatalálnom. Kolozsvár, 1987. Kányád! Sándor versel a Palócföld 2002/1- es számából ■ olyan szerzőnk is van, aki életében először publikál. Összességében elmondható, hogy az 57 költő 100 verse gyakorlatilag antológiasúllyal tartható számon a jelenlegi honi folyóiratkínálatban.- Támogatókat sikerült szerezniük?- Ugyancsak jó szívvel számolhatok be arról, hogy a helyi mecenatúra is megmozdult és már egy salgótarjáni cég is beállt abba az egyelőre még rövid sorba, akiket támogatóink között tudhatunk. Ők rászoruló intézményeknek (határon innen és túl) indítottak előfizetéseket, illetve programjaink megrendezését támogatják a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap mellett. _______________.__________i. sz. O szter Sándor színművész húsz éve kötődik Nógrád megyéhez. Mint ismert, Diósjenőn alakította ki családi majorját. A jelek szerint viszont Salgótarjánt is célba vette, egy nem is akármilyen elképzeléssel.- Egy lehetséges színház kialakítására adtunk be elképzelést a megyei önkormányzathoz, Bodrogi Gyulával közösen - mondja. - Ettől a ponttól már nem rajtunk múlik, megvalósul-e a terv. Múlik a városon, és múlik a megye akaratán is. Személy szerint nagyon örülnék, ha ebben a tekintetben a város és a megye egyetértene! Oszter Sándor vallja: a kultúra túlnő minden politikai érdeken, hiszen a kultúrában nincs helye a csatározásnak. A színház alkalmas arra, hogy felmutasson nemzeti örökségeket, s azokat képes tovább is vinni. S ha valaki ezt ki akarja sajátítani, az óriási hibát vét, magával a társadalommal szemben - int a sztárszínész. Oszter Sándor előtt nem ismeretlen Salgótarján színházi élete, mi több, a gyárakhoz kötődő színjátszó körökről is szerzett információkat. Járt a Kohász Művelődési Központban, ám ezt a helyet nem igazán találta alkalmasnak városi színház céljára, lévén, hogy az épület műemlék jellegű, s nincs hozzá parkoló sem. Sokkal valószínűbb helyszín a József Attila Művelődési Központ, bár ebben az esetben nem megkerülhető egy jelentős átalakítás. Egyelőre mindezek tervek, de a város szellemi közege számára oly' kedvesen csengő tervek. _____________________________________________________________T.N.L. Egy kis romantika a „Romantic”-kal A közelmúltban ismét fellépett Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban a Gáspár Győző (középen) vezette Romantic együttes a „Füsti Fecskék”-kel és a „V-Tech” együttessel egy műsorban. A Romantic a zenéjüket kedvelők körében újra nagy sikert aratott.____________________________fotó, sócs év* U krajnai emlékek: a balassagyarmatiak is tudnak énekelni A közelmúltban az ukrajnai Ivano-Frankivszk városában szerepelt a balassagyarmati dalegylet, bővítve nemzetközi kapcsolatainak sorát. Az Ipoly-parti várostól majd ezer kilométerre lévő települést 350 éve még a lengyelek alapították Sztanyiszlav néven és mára a második legnagyobb ukrán költő nevét felvett város csaknem 400 ezer lakosával jelentős ipari és kulturális centruma Ukrajnának. Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója, a dalegylet karnagya, a meghívást úgy kapta, hogy Lengyelországban zsűritag volt egy nemzetközi kórustalálkozón, ahol ösz- szeismerkedett az ivano-frankivszki énekkarral, amelyet meghívott a nemzetközi muzsikustáborba Balassagyarmatra. Az ukrajnai kórus - amelyik nagy sikert aratott a palóc fővárosban - meghívta a dalegyletet az ő városukban szervezett kórusfesztiválra. Ez a rövid története a két énekkar és a két város közötti kapcsolat kezdeteinek, amelynek Ember Csaba karnagy szerint van jövője!- A dalegylet ukrajnai útjának költségeit részben az énekkari tagok állták, részben az önkormányzati támogatás fedezte, amelyet kiegészített a Balaker Kft. is. Az egy dolog, hogy meghívtak bennünket Ukrajnába, de el kellett oda valahogy jutni, mert az ukrán utak elég rosszak, a másik pedig: ott tudtuk meg, hogy csupa hivatásos énekkart hívtak meg és meg kellett mutatnunk, hogy mi is tudunk énekelni - mesélte a karnagy az ukrajnai út történéseit. A jelentős lengyel múlttal rendelkező Ivano-Frankivszk város nagy fejlődésnek indult az elmúlt időszakban és szép palotáinak sora felújítás alatt áll. Az épületek gyönyörűek, a sétálóutcának átalakított régi városközpont kifejezetten látványos, látszik, hogy ugyanígy fog kiépülni a város többi része. Nyolc egyeteme van, köztük zeneművészeti egyetem, amelyhez szakközépiskola és három ze- n e i s k o 1 a, négy hivatásos szimfonikus zenekar és két hivatásos énekkar kapcsolódik. A dalegylet el- szállásolása jórészt egyágyas szobákban volt egy felújítás alatt álló szállodában a város központjában. A nemzetközi kórusfesztivált az ukrán állam, a megye és a város támogatta és a védnöke Zinovíj Shu- tak városi elnök volt. Petro Konev fesztiváligazgató 15 kórust hívott meg, köztük egy macedón, lett és a balassagyarmati énekkar szerepelt, alak Ukrajna nagy városainak hivatásos kórusai sorában léptek fel. Bemutatkozott a 17 nemzetközi nagydíjat nyert kijevi kamarakórus, amely a Magyar Állami Népi Együtteshez hasonlóan elsősorban folklórműsort mutatott be. Az ukrán hivatásos énekkarokban nemcsak az egyénileg jobban képzett hangokkal foglalkoznak, hanem hetente négyszer négyórás próbáik vannak. Az ukrán kultúra több világhírű muzsikust adott Európának, akikről szerte a világban felsőfokon ír a sajtó, de ez egy komoly alapképzésre épül. Náluk nincs ugyan Kodály-féle énektagozat, ami nálunk van, de vannak énekes iskolák, ahol a gyerekek minden nap énekkari próbán vesznek részt. Van egy megbízható, folyamatos rádiós program, amelyik foglalkozik ezeknek az énekkaroknak a bemutatásával. - Egyszerűen nem lehet összehasonlítani a hanganyagot és a lehetőséget - vélekedik Ember Csaba. Ezért is külön öröm volt számára, hogy tetszett a dalegylet nyüvános főpróbája, amely bemutatta, hogy egy magyar kórus miként készül a szereplésre. A dalegylet karnagyát a legszebben vezénylő karmesternek tartották és tetszett a kontaktusteremtése a közönséggel. Szakmai siker volt az énekkar szereplése és minden kórusmű kottáját elkérték, hogy megtanulják énekelni. Ezek között sok magyar mű volt Kodály Zoltántól, Bárdos Lajostól, Udvardi Lászlótól és a régi hagyományos európai kóruszenéből. Az öt vallási felekezettel bíró városban nagy volt az érdeklődés a nemzetközi kórusfesztivál iránt és a fesztivál ideje alatt három napig telt házzal működött a gyönyörű 600 személyes hangversenyterem. A dalegylet előadásában elhangzott „Sevillai bolero” című számban nagy sikere volt a szólóénekeseknek, Tyerescsenko Nagyezsdának és Párizs Juditnak. A legnagyobb ukrán költőnek tartott Sevcsenko születésének 188. évfordulója tiszteletére rendezett kórusfesztivál ideje alatt a balassagyarmati kórus megkoszorúzta a költő szobrát és ezt a helyi sajtó is megörökítette. Nagyon tanulságos volt a dalegylet számára ez a kórusfesztivál azért is, mert megismerhették az ottani hangképzést, hangzáskultúrát. Az ukrán kórusok nagyon nagy, erőteljes hangon és látványosan tudnak énekelni. Mivel hivatásos énekkarok, mindegyiküknek formatervezett, egységes, kifejezetten szép ruhájuk van. A látvány is, ahogy megjelentek, sokat jelentett és ez tanulság a szegényebb lehetőségű dalegylet számára. Jó lenne nekik is egy kifejezetten szép, magyaros ruhát is beszerezni, amiben egy ilyen nemzetközi fesztiválon is méltóan megjelenhetnek. - Megtiszteltetés, hogy részt vehettünk ezen az ukrajnai kórustalálkozón és az külön öröm, hogy sikerünk volt. Ezt jelzi az is, hogy annak ellenére, hogy nem vagyunk hivatásos énekkar, már meghívtak a következő, két év múlva rendezendő fesztiválra - közölte Ember Csaba. A dalegylet műsora elhangzott március 29-én az ukrán nemzeti rádióban is. A tervek szerint a nemzetközi kapcsolatok hamarosan kiterjednek Erdélyre is, ahol egy koncertkörutat terveznek, amelyet a kórus új tagja, Molnár Zsigmond református lelkipásztor már szervez. SZABÓ ENDRE A balassagyarmati dalegylet tagjai a legnagyobb ukrán költőnek tartott Sevcsenko szobránál ■
