Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám

WM „...itt az idő, válasszatok!...” (Petőfi Sándor) Becsó Zsolt • • • m - a m - i m mmm mm * m (Fidesz-MPP-MDF) Bár 1994-től dolgozom vezető megyei politikusként, effajta sze­repvállalásom a rendszerváltozás időszakára nyúlik vissza. A politi­kai életbe az iparból érkeztem, ahol nyomdamémöki diplomával a zsebemben vezetői beosztások­ban dolgoztam. Az ott eltöltött időszak tapasztalatai egész életem­re szólnak. Úgy érzem, hogy az utóbbi négy évben a megyei köz­gyűlés elnökeként és országgyűlési képviselőként sokat tettem azért, hogy ma már Nógrád megyében is érezhetőek a pozitív változások akár az infrastrukturális fejleszté­sek, akár a munkahelyteremtő be­ruházások terén, akár az emberek hangulatán. Ez utóbbira legjobb bi­zonyíték a millenniumi ünnepség- sorozat. Az eredményeknek örülni kell, de ugyanakkor azt is látni kell, hogy sok még a tennivaló. Amíg Dr. Petercsák János Zsolt wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm (Összefogás Magyarországért Centrum) 39 éves jogász vagyok, 15 éve lakom Salgótarjánban. Fe­leségemmel és két lányommal harmonikus családban élek. Több mint tíz évet dolgoztam különböző beosztásokban a városi tanácson, illetve a pol­gármesteri hivatalban, 1995-1998 között Salgótarján jegyzője voltam, ezen a posz­ton országos közvélemény-ku­tatás alapján, 1997-ben nyer­tem el az „Év jegyzője” címet. Jelenleg ügyvédként tevékeny­kedem. Egyetlen pártnak sem voltam soha tagja, de mindig szívesen vettem részt a köz­életben. Szabó Lászlóné (Munkáspárt) ugyanis Nyugat-Nógrád felzárkó­zott hazánk fejlettebb térségeihez, addig Bátonyterenye és különösen Salgótarján térsége sok mutatót te­kintve lemaradt. Gusztos Péter WSm m (Szabad Demokraták Szövetsége) Az SZDSZ salgótarjáni és Nóg­rád megyei elnöke, országos ügyvi­vője, az SZDSZ-Új Generáció ve­zetője. Hároméves kora óta él Sal­gótarjánban. Huszonöt éves.- Szüleim pedagógusok, húgom diák. A Madách Imre Gimnázium­ban érettségiztem. A választás eredményétől függetlenül, jövő ősszel szociológus hallgatóként té­rek vissza az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemre. 1998-ban alapitó­ja, három évig elnöke voltam a Ma­dách Öregdiák Társaságnak. Ez a civil szervezet összefogja a Ma­dáchiból kikerült és a városból el­származott fiatalokat, ápolja a gim­názium hagyományait. Azért indu­lok a választáson, mert édesapám­tól megtanultam: lehet tisztessége­sen is politizálni; mert hiszem: van értelme beleszólni a közügyek alakulásába; mert Salgótarjánban szeretnék családot alapítani és ten­ni akarok azért, hogy a tarjám fiata­lok itt tudjanak boldogulni. www.nogradmegyeihirtap.hu Szanda János (Független Kisgazdapárt) Mecser Lajos (Reform Kisgazdapárt) Pártunk a kisemberek szószóló­ja kíván lenni. Engem életutam is erre kötelez. Minden Nógrádhoz, Salgótarjánhoz köt. Kitanultam a kőművesmesterséget, majd érettsé­giztem. Első munkahelyem a Nóg­rádi Szénbányák volt. Ma a tarjáni Vízmű Kft.-ben dolgozom. Szenve­délyes méhész vagyok. Gyermek­koromtól sportoltam. Sokszoros válogatott hosszútávfutó voltam. Európa-bajnoki ezüstérmes és csúcstartó vagyok, ötezer méteren 33 éve tartom a magyar csúcsot. Megkaptam a Pro Urbe-díjat és a Nógrád megye díszpolgára kitünte­tő címet. Két gyermekem és hét unokám van. Célom a vidékiek ál­dozatos képviselete, olyan többpár­ti parlamentben, amelyben a ki­sebb pártok segítségével a társada­lom egésze képviseletet kap. Puszta Béla (Magyar Szocialista Párt) 1960. május 13-án született Ba­lassagyarmaton. Jelenleg második házasságában él, két saját és három nevelt gyermekével, valamint édes­anyjával Salgótarjánban. Tanulmá­nyait szülőfalujában, Ludány- halásziban kezdte, majd a szécsé- nyi gimnáziumban érettségizett. Az egri főiskolán szerzett történelem­népművelés szakos diplomát. Pá­lyakezdőként a Ludányhalászi Mű­velődési Otthon vezetője volt. 1984-től az ifjúsági mozgalomban dolgozott. 1994-től Salgótarján megyei jo­gú város polgármestere. A Me­gyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke, a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács alelnöke. Az MSZP irodavezetői funkcióját töltötte be. 1995 óta a párt me­gyei elnöke.- Polgármesterségem nyolc éve alatt az önkormányzatban várospo­litikát és nem pártpolitikát csinál­tam és ezt az emberek jól fogadták. Tóth László (Magyar Igazság és Élet Pártja) Tősgyökeresen ehhez a szűkebb régióhoz tartozom. 1965-ben a Ma­dách Imre Gimnáziumban érettsé­giztem, majd következett Kecske­méten a felsőfokú tanítóképző főis­kola. Aztán Egerben a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán sze­reztem diplomát, majd 1998-ban újabb államvizsga és diploma a Bu­dapesti Kereskedelmi és Vendéglá­tóipar Főiskolán. Két nyelven be­szélek. Jelenleg Kazáron, az Aba Sámuel Általános Iskolában dolgo­zom. Munkámat hivatásként vég­zem, szeretem a gyerekeket, s bol­dogság számomra, amit naponta érzek: a nyiladozó elme mind erő­teljesebb kiteljesedését, s hogy eb­ben ott van az én segítségem, szere­tetem is. Mégis vállaltam a képvise­lő-jelöltséget, mert nap mint nap szembesülök és szembesülünk a ténnyel, hogy a rendszerváltás óta - immár 12. éve - a magyar nép többségének nincs képviselete a parlamentben. Vizsláson élek, végzettségem ok­leveles villamosmérnök. Negyvenhét éves vagyok, nős, két felnőtt gyerme­kem és egy unokám van. Jelenleg üzemvezetőként dolgozom. A Független Kisgazdapárt Nógrád megyei elnöke vagyok. A párt eszmei­ségével, célkitűzéseivel értek egyet. A megye és választókörzetem gondjain is az a program segítene elsősorban, amelyet az FKGP kidolgozott és kép­visel. Salgótarján és környékén a mun­kanélküliség 20 százalékos, ezért a leg­fontosabb feladat, hogy végre vonzóvá tegyük a hazai befektetők számára Nógrád megyét. Az infrastruktúra is fejlesztésre szorul, a 21-es utat egészen a határig bővíteni kell, a vasúti pályát két nyomtávúvá kell átalakítani és vil­lamosítani Hatvan és Somoskőújfalu között. Növelni szükséges a mezőgaz­dasági támogatásokat is. A létminimumot minden ma­gyar állampolgárnak biztosítani kell. Mi mássá is formálódhatna az egész életét Isten szolgálatának szentelő falusi lelkész és a szovjet megszállás ellen a szavak fegyveré­vel harcoló, s ezért tíz év börtönre ítélt tanító unokája, mint nemzeti radikálissá: keresztyénné és ma­gyarrá. A nemzet gyorsuló ütemű fo­gyatkozását, az általános elszegé­nyedést, az ország 30 ezüstpénzen való kiárusítását, az egyre jobban eluralkodó depressziót, a kábító- szeres fiatalok és alkoholista kö­zépkorúak növekvő számát látva nem is foglalhat el egy keresztyén ember más álláspontot, mint radikálisát, mégpedig evangéliumi töltéssel: s e város szülötteként és lakójaként, 30 évesen nem is tűz­het maga elé egy bölcsészdiplo­más, negyedéves joghallgató lel­kész felemelőbb célt, mint azt, hogy egy lépéssel előbbre vigye a nemzeti radikalizmus győzelmét, itt, Kis-Moszkvában. a Sporttükörben a megyei sporteseményeket mutatjuk be mindenkinél részletesebben. Keddeiüa és minden más napon három oldalon az ország és a világ gazdasági és politikai híreit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom