Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 26., PÉNTEK Mi húzódik meg a rendőrkapitány-cserék mögött? Dr. Havasi Zoltán: A rendőrségnek meg kell újulni A közelmúltban változás történt a megye négy városi rendőrségének élén. A megyei főkapitány helycserés váltást hajtott végre a balassagyarmati, a bátonyterenyei, a salgótarjáni és a szécsényi kapitányság élén. Dr. Havasi Zoltán ezredest, megyei főkapitányt a meglepő váltás okairól kérdeztük.- Főkapitány úr, mi indokolta ezeket a vezetői cseréket ?- A városi rendőrkapitányok cseréje összefügg azzal, hogy a magyar rendőr­ség a mélyreható magatartás és kultúra- váltás időszakát éli. Ebben a folyamat­ban fő célunk elősegíteni az emberi ké­pességek kibontakoztatását. Ehhez szükség van új vezetési szemléletre, minőségorientált munkára, minőségfej­lesztésre, életmód változtatásra. Beszé­lünk arról, hogy az életmód milyen nagy hatással van a családra, másrészt a munkára. A viselkedés változtatására, ami ugyancsak rendkívül fontos. Vala­mint az attitűdváltás szükségességére. A legfontosabb, hogy meg kell változni az embereknek. Meg kell változni az egyes rendőrnek, s nyilván a parancs­noknak is, hogy ezeket az új gondolato­kat a magukévá tudják tenni, megfelel­jenek azoknak az új elvárásoknak, amelyek a rendőrség tagjaival szem­ben, de egyébként a társadalom min­den tagjával szemben fennállnak. Nem változhat egy társadalom, egy testület, vagy egy ember, ha ő maga sem akarja, s ha ehhez nem teremtenek megfelelő körülményeket. ÖNISMERET, VILÁGOS CÉLOK Az emberek változásához nagyon fontos az önismeret szükségessége, va­lamint a világos célok, a vállalható és követhető és egyben megvalósítható feladatok meghatározása. Ha a kollégá­inknak nem határozzuk meg azt, hogy mi a cél, mi a vállalható és követhető és egyben megvalósítható feladat, akkor nem lehet a minőségorientált munka felé elmozdulni, nem lehet velük szem­ben olyan igényeket támasztani, ame­lyek elvárhatók tőlük. A másik fontos dolog, hogy meg kell változtatni a vezetési rendszert. A veze­tési rendszernek kompetencia alapú és teljesítmény orientált vezetési rendszer­ré kell átalakulni. Olyan vezetés kell, amely ezeket a célokat nagyon komo­lyan veszi és egyben képes is erre a vál­tozásközpontú tevékenységre hango­lódni, átalakulni. Ehhez hozzá tartozik az emberek változása is, hiszen a szub­jektum megjelenik mind a vezetésben, mind a végrehajtó állományban. A ve­zetők számára az új megváltozott körül­mények vonatkozásában helyzetet kell teremtenünk. Az ember ugyanis akkor tud változni, ha helyzetbe hozzuk. Ön­magában a változás elhatározásával még semmi sem fog változni. Magában az akarat kevés, noha nagy jelentősége van neki. Éppen ezért a kapitányi váltá­sok azt célozták, hogy helyzetbe hoz­zuk a vezetőket, olyan lehetőségeket te­remtve számukra, amelyek megkönnyí­tik egyrészt a vezető saját maga iránti igényét a változásra, másrészt pedig a szervezet vonatkozásában is megköny- nyíteni a vezetői igények közvetítését. FOLYAMATOS VÁLTOZÁS- A személyi változások mellett mi­lyen változásokat tart döntőnek?- Nagyon lényeges, hogy meg kell változni magának a szervezetnek is. Egy szervezet akkor tud reagálni a kö­rülményekre, akkor tudja értékelni a társadalmi változások hatását, ha egy folyamatos változásközpontú fejlődés indul meg a szervezeten belül. Tehát egy olyan szervezetre van szükségünk, amely nem a megcsontosodott, merev formákat alkalmazza, hanem magában olyan lehetőséget biztosít a szervezet számára, amely adaptálni tudja a meg­változott körülmények hatására a fel­adatrendszer változásait. Amint mond­tam, a teljesítmény-értékelés, a minő­ség irányában történő elmozdulás idő­szakában vagyunk. Ha egy olyan nagy lépést kívánunk tenni, mint az EU, ak­kor nagyon komoly feladatrendszerrel kell számolnunk, hogy képesek le­gyünk részei lenni egy ilyen magas fo­kon működő rendszernek. Visszautalnék egy alapvető pszicholó­giai kérdésre. Mindenki tudja azt, hogy ha valamit akar változtatni, akkor ezt mi­lyen nehéz véghezvinni adott körülmé­nyek között, ha nem változtatjuk hozzá a körülményeket. Ha egy vezető egy mun­kahelyen - lehet ez bármilyen munka­hely - hirtelen, egyik napról a másikra megváltoztatja az addigi igényeit és ma­gasabb igényeket támaszt a kollégáival szemben, mit csinálnak az emberek? Összesúgnak, hogy eddig jó volt, min­den, ezután nem? Ugyan miért? Nem ér­tik, de nem is akarják érteni, hogy mi a dolognak a lényege, csak azt, hogy ha ed­dig így jó volt, akkor ezután miért nem jó? Ez a fajta gondolkodás gyakorlatilag megbéníthatja a változtatás irányában és igényébe megjelenő akaratot, s a vezetőt is megakadályozhatja a változások végig- vitelében. Itt senki nem lett leváltva, ha­nem azonos szinten egy más helyre lett állítva. Ezáltal sokkal könnyebbé tettük számára a változásközpontú tevékenysé­get. Ezt a fajta változásközpontú igényt más vezetői kategóriák tekintetében is szeretnénk tovább folytatni. Maradjunk Szécsény és Balassagyar­mat példájánál. Vajon a két helyen szol­gáló állomány mennyiben segíti elő az új kapitány kreativitását? JÓNÁL IS JOBBAN A kapitányok kénytelenek áttekinteni mindent, ami eddig jól bevált módon és mintegy hosszú évek óta jól begyakor­lottam ujjcsettintésre működött. Most azonban az új helyen mindent át kell te­kinteni, meg kell vizsgálni az adott sze­mélyt, egyént, hogy alkalmas-e az új fel­adatok elvégzésére, milyen gondok és problémák merülhetnek fel ennek kap­csán. Meg kell vizsgálni, hogy az adott szervezeti, működési rendszer mennyi­ben szolgálja az új minőséget, az új fel­adatokat. S ez előhozza az emberből azokat a rejtett tartalékokat a vezetőtől kezdve a beosztottakig, amelyek benne vannak mindenkiben. Óriási segítséget jelent munkánkban az, ami most a ma­gyar rendőrségnél az állomány minden tagját érinti, a járőrtől a főkapitányig, hogy április 15-étől mindenkinek konk­rétan meg kell határozni azokat a célo­kat és feladatokat, amelyeket az idén tel­jesítenie kell. Az illető parancsnoka de­cemberben ezt értékeli és a teljesítésnek megfelelően a szolgálati törvényből fa­kadóan lehetőség nyílik, hogy pozitív és negatív irányban el lehessen térni a bé­rezésében. S ha valaki hosszabb ideig nem teljesíti a feladatait, a szolgálati vi­szonya is megszűntethető.- Látni, érzékelni lehet-e már a cse­rék kapcsán valamilyen kezdeti eredmé­nyeket?- A váltások idején elmondtam, azt is várom ettől, hogy az eddigi eredmények még jobbá váljanak, hiszen magam is teljesítményorientált vagyok és az én munkámat is a szervezet hatékonysága, eredményessége alapján ítélik meg a ve­zetőim. Az én gondolkodásomnak, cse­lekvésemnek is ezt kell szolgálnia és azt, hogy a szervezet jónál is jobban működjön. Az értékelési rendszer is át­alakul, az eddig működött statisztikai mutatók, az a fajta értékelési rendszer, amely eddig meghatározta a munka eredményességét, folyamatosan átala­kul. Nemcsak az számít majd, hogy mi­lyen eredményességgel derítettük fel a bűncselekményeket, hanem az is fontos lesz, hogy a lakosságot legjobban nyug­talanító bűncselekményekben milyen a felderítési arány. Itt, Salgótarjánban alig több mint egy hónap után rendkívül jó hatást látunk a szervezet mozgásában. A kapitányság szervezete aktívabb, job­ban odafigyel. Jobb az éjszakai járőr- szolgálat tevékenysége, több a tetten­érés, több bűncselekmény elkövetőjét fogták el egy hónap alatt, mint az előző négy hónapban. En annak tudom be, hogy az új vezető az állományból töb­bet ki tud hozni, más módon közelíti meg a kérdéseket, mint eddig. Tehát egy pozitív jellegű változási folyamat indult. Azt tapasztaltam - s a megyei főkapi­tányság vezetése is ezzel egyetért - az eltelt másfél hónapban a Salgótarjáni Rendőrkapitányság sokkal hatékonyab­ban működik, ugyanakkor a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon is vannak változások. Ott is jótékony ha­tással jár a változás a szervezetre. A VÁLTÁS FELTÉTELEI- Ön szerint a folyamat folytatódik. Mi történik a rétsági és a pásztói rendőr- kapitányság esetében?- Igen, a folyamat folytatódik. Jelen leg a megyei vezetéssel egyetértve 'izs- gáljuk a megyei rendőrkapitányságon belül a vezetői személycserék lehetősé­gét, az előzőekben már említett kompe­tenciák alapján. Egy vezetőnek minden változtatás esetében rendkívüli odafi­gyelést kell tanúsítani abban a kérdés­körben, hogy a váltás feltételeit meny­nyiben tudja biztosítani. Konkrétan ar­ra gondolok, hogy a hozzá tartozó „inf­rastruktúra” rendelkezésre áll, vagy megteremthető. Gondoljuk csak végig: a megye egyik szegletéből a másikba történő költözködés mivel jár, és ez mennyibe kerül (család, iskola, lakás, munkahely, egzisztencia stb.). A négy kapitányság vonatkozásában mindösz- sze néhány tíz kilométerről van szó, te­hát ez nem jelent problémát. Pásztó és Rétság vonatkozásában azonban ez már egészen más kérdés. Azon dolgo­zunk - és nemcsak megyei, hanem or­szágos szinten is - hogy ezen feltételek megteremtésével mobilabbá tegyük a vezetői állomány cseréjét. A jövő magá­ban hordozza a magasabb szintű veze­tők szolgálati helyének módosítását. Végezetül még egy gondolat a váltás szükségességéhez! Akik hosszabb időn keresztül - ez öt, tíz év - dolgoznak egy munkahelyen vagy jelen esetben veze­tőként egy beosztást betöltenek, akarva akaratlanul kialakul egy úgynevezett professzionális deformáció. Miután az ember már mindent tud az adott terü­letről, szakmáról, hajlamos elhinni, hogy minden kézcsettintéssel is műkö­dik, és ekkor jön a baj. Nos, vélemé­nyem szerint ezen problémák megelő­zését is jól szolgálhatja a változás, amely életünk szerves részévé vált. PADÁR ANDRÁS Ha nem lennének a fullánkosok, nem tudná elfoglalni magát- Gyere, gyerek, megyünk megetetni a méheket! - idézi volt főnökének szavait Bányász János palotási méhész. - Bognár­tanuló voltam nála. Akkoriban harmincnégy méhcsaládja volt. Nála szerettem meg a méhészkedést. Nem tagadom, hogy egyszer-kétszer megcsíptek, ezt azonban megszokja az em­ber. Felszabadult segéd voltam, amikor a főnököt behívták katonának. Mivel nem lehetett tudni, hogy visszajön-e a má­sodik világháborúból, rám hárult a méhecskék ellátása. Jó­magam öt családdal kezdtem, ebben a házban, ahol most la­kom a feleségemmel. Hidegek a reggelek, 9-10 óra, mire elindulnak gyűjteni. Ráadá­sul a mostani felvásárlási árak igen alacsonyak. A 2000. évben kilójá­ért 200 forintot adtak, amikor az üzletekben 900 forintért árusítot­ták. 2001-ben 420 forintot kaptam kilójáért. Egyébként az átvételi ár attól is függ, hogy melyik felvásár­Jóformán még be sem fejezte szavait, amikor ránk nyitotta az aj­tót a feleség, mivel végzett az ud­varban rá háruló munkával.- Hogyan fogadta a felesége a méhészkedését?- Először nem szívesen, mert volt más kiadásunk is. Olyannyira szaporodtak a méhcsaládok, hogy egy-két éven belül már nem lehe­tett abbahagyni. így jutottam el nyolcvannégy családig, ma is eny- nyi van. Nem megyünk feljebb, idősek vagyunk már ehhez. Én például a 75. életévemet taposom. Feleségem mondta, hogy adjunk el belőlük, de amíg bírom, dolgo­zom vele.- Emlékszik arra az időre, ami­kor jól fizető foglalatosságot jelen­tett a méhészkedés?- Az 1960-70-es években a Hungaro-Nektár (földműves-szö­vetkezet) az akácméz kilóját 78, a vegyeset 75 forintért vásárolta fel. A hetvenes években 80 százalékos fuvardíj-kedvezményt kaptam.- Akkoriban vándorollatott is?- Tavasszal repcére Szentesen, később pedig akácosra Tatárszentgyörgyön. Érdemes volt... Akkoriban egy család 42 mázsa termést hozott. Ma ezt nem lehet elérni. Nem kedvező az időjárás, az erdőket pedig szana­szét vágják. A méhek sem horda­nak úgy, mint régebben. A bizakodó méhész FOTO: SZABÓ GYULA SÁNDOR lóval miként tudok zöldágra ver­gődni.- Mennyibe kerül most egy ván­doroltatás?- Én ma már csak helyben ma­radok, kollégám szerint Szentesre és vissza 100 ezer forint a fuvardíj. Ilyen felvásárlási árak mellett kép­telenség ezt az összeget kigazdál­kodni a termésből. Bányász János tagja volt a meg­bukott Melitera Kft.-nek, ahová egybe adta el évi termését. A meg­bukott kft.-ben 40 ezer forint üz­letrészét veszítette el.- Azóta, akinek kell a méz, csak készpénzfizetés után kapja meg. A tavalyi termésemet is egybe ad­tam el.- Saját szükségletükre egy évben mennyi mézet fogyasztanak el?- Tíz kilót, körülbelül. Csak teá­ba használjuk és mézes puszedli- hez. Bányász János nem egyesiiletí tag, nem kapja meg a családok után járó 500 forint állami támoga­tást. A nyolcvannégy család átte- leltetéséhez 11 mázsa cukrot hasz­nál fel.- Ha nem lennének, nem tud­nám elfoglalni magam.- Milyen termésre számít az idén?- Nem lehet ezt előre megmon­dani. Jó idő esetén családonként 25 kg-os átlaggal számolok. Ebben az esetben érdemes velük foglal­kozni. Amennyiben 25 kg-ot hoz egy család, akkor megtalálom szá­mításomat is. A „méhészet szerelmese” ellát­ja a méhek egészségügyi felügye­letével járó tennivalókat is. Tiszte­letdíjasa a Nógrád Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerellen­őrző Állomásnak. __________ V. K. M illiós támogatás a Hungaroteltől ígéretéhez híven a cégcso­port összeolvadását követően is működteti humán támoga­tási rendszerét a Hungarotel Rt. A telefonos társaság jóvol­tából az első negyedév végén mintegy 1,2 millió forinthoz jutnak a humán szféra Nóg­rád megyei pályázói. A támogatások iránti pályáza­tokat a hagyományoknak megfe­lelően ezúttal is három kategóriá­ba sorolták. Az oktatás területén öten voltak eredményesek, így például a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakkö­zépiskola 100 ezer forintot kapott angliai útjának támogatására. Varsányban a Hunyadi Mátyás is­kola 75 ezer forinthoz jutott, így megvásárolhatja a rég áhított fax berendezést. A megyei katasztró­favédelmi igazgatóság versenyei­hez kapott 75 ezer forintot, rajtuk kívül a salgótarjáni Petőfi iskola és a Beszterce-lakótelepi iskola volt még eredményes. Nyolcán pályáztak a szociális és egészségügyi kategóriában. Az öt sikeres pályázó 350 ezer forin­ton osztozhat. Bővítheti férőhe­lyeit a salgótarjáni „Menedék” át­meneti otthon, s jut az ecsegi idő­sek klubja felújítására is. Ugyan­csak sikeres volt a bátonyterenyei családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a bölcsőde igazgatóság pályázata. A vakok és gyengénlátók szervezete szintén részesült a keretből, segédeszkö­zök beszerzésére. A legnépesebb „mezőny” a kulturális, sport és egyéb kategó­ria félmilliós támogatására alakult ki. Az eredményes pályázók kö­zött találjuk a megyei sportági szakszövetségeket, amely idén sportszaklap megjelentetéséhez kért és kapott pénzt. Jutott a tá­mogatásból a mihálygergei iskolá­nak, a pásztói Herkules diáksport­nak, a mátraszelei asztalitenisze­zőknek, a mátrakeresztesi sza­badidős társaságnak, a Somosi Kultúráért Egyesületnek, de a kishartyáni községi alapítvány­nak is. A nyertes pályázókat már értesítették - tájékoztatta lapun­kat Tajti Endre értékesítési és marketing igazgató. T. NÉMETH LÁSZLÓ Mellény polgárőröknek Értékelő megbeszélést tartot­tak a mátraterenyei polgárőrök. Varga Béla, az egyesület elnöke a többi között arról adott számot, hogy a polgárőrök csaknem 1300 órát töltöttek szolgálatban, ebből több mint háromszáz órát a bátonyterenyei rendőrkapitány­ság embereivel. Elhangzott, hogy a polgárőrök rendszeres figyelő­szolgálatos tevékenysége sokat segített a bűncselekmények meg­előzésében. Kiemelkedő szolgá­latukért dicsérő oklevelet és ju­talmat adott át Bohács István, Dó­sa Zoltán, ifjú és idős Maruzs Jó­zsef, Oravecz András és Kapás Vilmos polgárőröknek. Bencsik Ernő, a Bátonyterenye és Kör­nyéke Bűnmegelőzési Alapít­vány kuratóriumának elnöke elé­gedetten szólt a polgárőrök tevé­kenységéről és egységes szolgá­lati mellényekkel lepte meg az egyesület tagjait. Megteremtve ezzel azt a lehetőséget, hogy a mátraterenyei polgárőrök egysé­ges mellényben járhatnak szol­gálatba. Felszólalt dr. Nagy Károly alezredes, bátonyterenyei rendőrkapitány is, aki a rendőr­ség további támogatásáról bizto­sította a polgárőröket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom