Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

2002. ÁPRILIS 20., SZOMBAT ■w ^j»| Sft SZÉCSÉNY M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE Star Áruház felvételt hirdet pénzügyekben és pénztárosi feladatokban jártas, szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs részére. Jelentkezés: levélben, fényképes önéletrajzzal, bizonyítvánnyal. Keresünk továbbá raktározási áruátvételi vezetőt. Elvárásaink: felsőfokú szakirányú tanfolyami végzettség, legalább hároméves gyakorlat. Jelentkezni április 30-ig lehet az áruház címén: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 17. HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZET 3100 Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Telefon:(32) 521-230, (32) 521-233 Szeretné megőrizni pénzének értékállóságát? Forduljon a Háromkő Takarékszövetkezethez, ahol egyéni igényeinek megfelelően választhat ajánlatainkból! Akik a biztos kamatozást választják Takarékszelvény: • sávosan fix kamatozású, • 3 hónapos lejáratú, • bármikor felvehető (időarányos kamat mellett), • betéti okirat vagy számla formájában váltahtó. • Éves kamatok: 1-30 nap 4,5% 31-60 nap 6,4% 61-90 nap 12,5% Lejáratkor történő visszafizetés esetén havonta kamatos kamat jár, az így elérhető hozam évi: 7,85% EBKM: 7,96% Egyedi számlabetét: • összeghatártól függően sávosan fix kamatozású, • 3 hónapos lejáratú, • Éves kamatok: 7,70%-8,00% EBKM: 7,81%-8,11% Akiknek fontos a havi kamatjövedelem Kamatjegy: • 1 éves lejáratú, • változó, sávos kamatozású, . a kamatok havonta vagy negyedévente felvehetők, • Éves kamatok: 5,0%-8,5% Az elérhető hozam évi 8,00% EBKM: 8,11% Akiknek az idő és a pénz egyaránt fontos Lakossági folyószámla : Látra szóló kamat: l,5%-3% EBKM:l,53%-3,08% Lekötött betétek: fix kamatozású 4,60%-7,80% EBKM: 4,66%-7,91% változó kamatozású 4,80%-8,00% EBKM: 4,80%-8,l 1% Együtt tovább jövet-menet ..... A burgonyatermesztés Mekkája? (Folytatás az 1. oldalról) kissé hátrébb húzódva a technika zajától, kis- széken üldögélve, elnyűtt Bibliáját olvassa. Amikor szóba elegyedünk, néhány hasznos tudnivalóval is szolgál.- Nem szabad magára hagyni semmit! Nem azért, mert ellopnák, elvinnék, hanem azért, mert az érdeklődő ott áll meg, ahol embert lát, s lehet, hogy abból lesz a vevő. Van, amikor na­pokig meg se szólítanak, csak az ismerősök kö­szönnek az emberre, aztán van, amikor egy füst alatt felpakolnak mindent, de ez bizony rit­ka dolog. Esetleg idényben, kora ősszel a krumpliásások idején van ilyen. Most csak a maradékot próbálom eladni - mondja a berli­nerkendőjébe burkolódzott özvegy Benéné.- Mikor szokott kiülni?- Reggel kilenc, fél kilenc körül. Addigra el­végzi az ember a benti dolgát, ellátja a jószágot. Kint is maradok fél négyig, ahogy hosszabbod­nak a napok, melegszik az idő, közeleg a krumpliültetés ideje, még tovább is, hiszen ak­kor keresik a jóféle ültetnivalót.- Beválik a módszer, fogy a krumpli?- Be, be! Ami nekem kell a kis nyugdíj mel­lé, pótlás az unokáknak, az bejön. Tudja, hová vitték az egyik zsák krumplimat? Kiskőrösre vitték... Tudja mit, fiatalember, maga is vihetne valamit. Van jó friss zöldségem, olcsón adom magának, csak vegyen. Hogyért adod? Pillanatok alatt fut végig az őrhalmi főutcán az árusok közötti kérdés, majd a válasz is, formálódik az egyeztetett alkalmi „börzeár” napról napra. A Rákóczi úti krumplisoron árulja termé­nyét a 73 éves Nagy Pál is.- Mindig ebből élt?- A fenét! Balassagyarmaton a kórházban húztam le 33 évet célgazdaság-vezetőként, vol­tam traktoros is. A krumplival, káposztával, zöldséggel mindig foglalkoztunk, már a szüle­im is, jómagam gyerekkoromban is ki-kiálltam a zsákok mellé. Anyám megparancsolta: fiam, ennyiért add, egy fillérrel se kevesebbért.- Azóta is kiáll.- Ki, elég gyakran. El kell adni a terményt, ez vezérel itt mindenkit. Hogy sokszor rá se ba­góznak az emberre órákig, napokig, aztán mégis jön valaki és pakoltat, s fizet. Majdnem a tűréshatáron, amikor az ember úgy gondolja, hogy elege volt a hidegből, szitáló esőből, tűn­ne befelé putyerkástól a házba. Nézze, ősszel van itt az idény, akkor pezsdül meg jó hosszan az utcasor két oldala. Ilyenkor azt adjuk el, ami maradt, meg aztán, akik meg-megállnak, azok is csak keveset akarnak vinni. De sokan ki­ülünk, mert nem csak nyugdíj-kiegészítés, már-már meggyökeresedett szokás is. Regge­lente, amikor kitolom fúrikkal azt az egy-két zsák krumplit, nézek balra, nézek jobbra, hogy Az 1999-ben alakult szécsényi Burgonya- ■ rend és városi művelődési ház augusztus! 25-26-án ismét megrendezi hagyományos, két-1 I napos burgonyafesztiválját. A rend létrehoza-f tálakor az a szándék vezérelte a kezdeménye-; zőket, hogy Szécsény, illetve Balassagyarmat; íj környékén élő kis- és nagytermelő krumpliter-j; ;j mesztők, akik számára évtizedek óta megélhe- j tést, többletjövedelmet jelent a gumó termesztő- jj se, korszerű többletismerethez jussanak mun- j kdjükhöz. A burgonyakultúra megőrzése a j rend tulajdonképpeni célja, mintegy mene- \ dzsere, segítője kíván lenni ezzel a régi és új j „krumplisoknak". A fesztivál első napján a j burgonyatermesztés, -értékesítés és -feldogozás kérdéseiről tartanak neves szakemberek elfr i adást, majd a következő napon vidám, zenés j programok, gazdag gasztronómiai kínálattal j várják a szécsényi krumplifesztivál vendégeit, j látom-e a szomszédot, vagy távolabb levőt, ak­kor az első köszöntés feléjük szól, aztán egyez­tetünk. Persze nemcsak „megrögzött” főutcai áru­sok élnek Őrhalomban, hanem néhány olyan krumplitermelő is, akik saját teherautójukkal, vagy bérelt járművel viszik piacra a termést, esetleg a salgótarjáni, balassagyarmati lakóte­lepeken platóról kínálják a burgonyát - világo­sit fel Kanyó János polgármester, aki szerint Őrhalmot pár évvel ezelőtt még nyugodtan nevezhettük volna a „burgonyatermesztés Mekkájának”. Szavaiból hamar kiderül, hogy ő is érdekelt némiképpen, vagy ahogy itt mondják: ő is krumplis, azaz termelő. - Az 1960-as évek elejétől kezdődően a környék egyik legmódosabb falujává tették Őrhalmot a háztáji földek burgonyaültetvényei. Persze oda szorgalmas emberek kellettek, azok meg ebben a faluban mindig voltak, s élnek ma is - tesz nyúlfarknyi kitérőt magyarázatként a község első embere. Még a 90-es években is a községben valamilyen szinten mindenki fog­lalkozott burgonyatermesztéssel, hiszen jöve­delmező ágazat volt. A vetőmaghoz viszony­lag olcsón lehetett hozzájutni, a termőföldek művelését segítette a helyi termelőszövetke­zet, természetesen ellenszolgáltatás fejében, és a burgonyát az őszi hónapokban viszony­lag jó áron lehetett értékesíteni a környező vá­rosokban és Budapesten. Sajnos, mára eljutottunk oda, hogy a burgo­nyát nem érdemes termeszteni, mert a termelő szinte nem tudja eladni az árut. Nagyon maga­sak a ráfordítási költségek, vetőmag, művelés, szállítás, miközben a burgonyának semmi ára nincs. A termelőnek a burgonya eladásával ta­lán még a ráfordítási költségei sem térülnek meg. Többletjövedelem helyett egész évben in­kább „kínlódunk” a termesztéssel. Ráadásul a budapesti piacokat elárasztják az olcsó burgo­nyákkal - nem tudjuk, hogy honnan - ami nem elálló krumpli, hamar tönkremegy és mi ezek­kel a lenyomott árakkal sajnos, nem tudjuk fel­venni a versenyt.- Akkor nem éppen rózsás a helyzet.- Településünkön minden évben egyre csökken a burgonyatermesztők létszáma és a megművelt földterületek nagysága, hiszen a termelők azért foglalkoztak burgonyatermesz­téssel, hogy abból pluszjövedelemhez jussa­nak. Sajnos, ez mára már nem mondható el, in­kább csak a szokás maradt... Nézzük csak meg azt, hogy jelenleg 30 forint egy kilogramm bur­gonya és ennyi pénzért manapság mi mást ka­punk még, amikor 1 darab tojás kerül 20 forint­ba. Jelenleg úgy néz ki, hogy a megszokás, a gürcölés, az élni muszáj hatalma tartja össze a főutca krumplisorát Őrhalomban. SZABÓ GY. SÁNDOR HÍREK NYEREMÉNYEK. A Focus Rá­dióval közös játékban április 18- án, csütörtökön Szerencsés Jó­zsef Tar, Köztársaság út 16. lett a nyertes. A szerkesztőségünkbe beküldött CD-borítók alapján Végh Marcell Szécsény, Kun Béla u. 38. sz. alatti olvasónknak ked­vezett a szerencse: műsoros hanghordozót vehet át szerkesz­tőségünkben. BALASSAGYARMAT URH-RÁDIÓK POLGÁRŐRÖK­NEK. Több URH-rádiót adomá­nyozott az Ipoly-parti város Pol­gárőr Közhasznú Egyesületének a határőrség. A technikát Ferencsik Pál dandártábornok, a Balassagyarmati Határőr Igazga­tóság igazgatója tegnap adta át. RÉTSÁG PLÉBÁNIAFELÚJÍTÁS. Ben esik Tibor plébános azzal a kére­lemmel fordult a képviselő-testü­lethez, hogy a Széchenyi-terv ke­retén belül a plébánia felújítását célzó pályázatuk kedvezőbb el­bírálásához az önkormányzat is vállaljon részt. A képviselő-testü­let a lakhatatlanná vált épület fel­újítására egymillió forint támoga­tást szavazott meg. KARANCSALJA PÁLYÁZAT. Az általános iskola és óvoda nyílászáróinak kicseré­léséhez pályázat útján 3 millió 870 ezer forintra számít a képvi­selő-testület. A fejlesztés a saját erővel együtt 5 millió 529 ezer fo­rintot jelent. Nyitott hét vége az Opel Kenderesinéi Napjainkban előszeretettel vá­sárolnak hazánkban több ülés­soros, többfunkciós haszonjár­műveket. Az Opel kínálatában most bemutatkozó Combo Tour ezen a szombaton és va­sárnap nemcsak megtekinthető, hanem ki is pró­bálható a salgó­tarjáni márkake­reskedésben. Folytatódik az Astra-akció is: a Viva modell pluszcsomagjá­ban klíma, vezető- oldali légzsák és központi zár is szerepel, a Cool vál­tozat pedig egyedi dizájnjával tűnik ki, no és a nyári kánikulában nélkülözhetetlen klímaberendezéssel. ■ Rossz szomszédság török átok - Salgótarjánban megint beigazoló­dott az örökérvényű mondás, még­hozzá nem mindennapi módon: egy új ingatlantulajdonos mindjárt az első napokban légkalapáccsal romboltatta le szomszédja kőkerí­tését. Az eset a városi rendőrség épületétől 100 méterre történt egy délelőtt. A vita várhatóan évekig folytatódik - a bíróságon. A Losonczi úton lakó, 75 éves Ke­resztényi István legalább annyira fájlal­ja, hogy saját kezük munkája veszett oda, mint ahogyan azt a tényt, hogy üyen egyáltalán megtörténhet. Április 15-én délelőtt éppen nyugdíját várta otthon Pista bácsi, amikor azt látta, hogy négy ember esik neki légkalapács- csal a 32 éve megépített, portáját védő kőkerítésének. Korábban, mindjárt a bemutatkozás után az új szomszéd jelezte, hogy szeret­né bevezetni telkére a gázt, és ezen a kő­kerítésen akarja vinni a gázcsövet, ám a bácsi közölte, a kerítéshez nem nyúlhat. A szóban forgó helyszín a régi TESZÖV-épület és az oda vezető feljáró melletti ház. Több gazdája is volt már a most eladott épületnek, a feljáró pedig soha nem volt szélesebb, a mintegy 40 centiméter széles kőkerítés azonban eddig senkinek nem volt útjában. Lerombolta szomszédja kerítését Az tény, hogy most már az új gazdát sem zavarja, miután egy jó 15 méteres szakaszon eltüntette azt. Azt követően már szélesedik az út.- Olyan nincs, hogy valaki önhatal­múlag nekiállhat a másik kerítésének, és lerombolhatja azt! - mondja Pista bácsi fia, Keresztényi Csaba, aki azt is kér­dezi, hol van itt a magántulajdon vé­delme? Hozzátette: az rendít meg, hogy ez megtehető önké­nyesen, garázda mó­don, fényes nappal, a jogállamiságra fit­tyet hányva! A család büntető- eljárást kezdemé­nyez, nem csak az elkövető, de a meg­bízásából rombolók ellen is. Követelik az őket ért erkölcsi és anyagi kár megtérí­tését, és azt, hogy az új szomszéd addig is gondoskodjon ideiglenes kerítésről, hiszen nyitottá tette a portát. ennyi maraui a Kernesooi A városháza hatósági osztályának kell birtokvédelmet kérnie, a tulajdon­munkatársai is jártak a helyszínen. Sze- jog tisztázásával együtt. Három rendőr- rintük a sértett családnak a bíróságon járőr is kinn járt a kerítésrombolásnál hétfőn, de csak az adatokat vették fel, és a rendőrségen is azt mondták, hogy bíró­ságon kell tisztázni az ügyet. Keresztényi István­nak birtokában van a tulajdoni lap helyraj­zi számokkal ellátott melléklete, amely iga­zolja, hogy a kerítés az ő tulajdona. Ennek ellenére ügyvédet kell fogadniuk, és bí­róságon pereskedni­ük, akár évekig. Az pedig kérdés, hogyan védik addig is portá­jukat, esetleg meddig áll majd egy újabb ke­rítés. Új szomszédjuk sem neve, sem nyilat­kozata közléséhez nem járult hozzá. FOTÓ: GYUR1ÁN TIBOR DUDELLAI ILDIKÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom