Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
2002. Április 15., hétfő TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal CSALÁDI „Pénzromlásról” és árindexről Az inflációt, a „pénzromlás” mértékét a fogyasztóiár-index mutatja. A fogyasz- tóiár-index a lakosság által vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagát méri. Az elmúlt évben átlagosan 9,2 százalékos árnövekedés volt. Az árváltozásokat az úgynevezett fogyasztói kosár alapján mérik. A fogyasztói kosár célszerűen kiválasztott 156 árucsoportból tevődik össze, amelyek eltérő arányt képviselnek a fogyasztásban. Arra, hogy az egyes termék- és szolgáltatáscsoportok milyen súllyal szerepelnek a fogyasztásban, a lakosság vásárolt fogyasztási adatai adnak választ. A fogyasztóiár-index számításhoz megfigyelt termék- és szolgáltatásféleségek árait havonta a KSH területi igazgatóságainak összeírói írják fel az ország településein az üzletekben, a szolgáltatóhelyeken, a piacokon (az ún. felíróhelyeken). Követelmény, hogy a.kiválasztott termék- és szolgáltatásféleségek hosszú'távon ténylegesen kaphatók és a fogyasztók részéről keresettek legyenek. A kiválasztott termékek főbb minőségi jellemzőit is meghatározzák, hogy a felírók lehetőség szerint minden hónapban ugyanannak az árucikknek, illetve szolgáltatásnak az árát írják fel. így havonta százezernél több ár gyűlik össze az árindex-számításhoz. Ezekből készül súlyozással a fogyasztóiár-index. A fogyasztóiár-index minden hónapban három bázishoz viszonyítva készül, ezek: az előző év december, az előző hónap és az előző év azonos hónapja. Az alap- vagy maginfláció mérésének az a célja, hogy a fogyasztóiár-index különböző egyszeri hatásoktól (pl. időjárás, világpiaci ármozgás stb.) való megtisztításával feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alapFOGYASZTÓI ÁRAK HAVI VÁLTOZÁSA 2001-2002 JANUÁR Élelmiszerek: csökkenő drágulás inflációnak az alakulását. A maginfláció lefedettsége 65,3%-os, számításakor a fogyasztói kosárból „kivett” tételek a következők: nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, jármű- üzemanyag, egyéb idényáras termékek, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások, saját tulajdonú lakásszolgáltatás. Hogyan élünk? Miként fogyasztunk? Mára a piackutatás önálló szakmaterületté vált. Ahhoz, hogy a cégek sikerrel értékesíthessék termékeiket, tisztában kell lenniük a fogyasztók legfontosabb elvárásaival, szokásaival, de még az egyes társadalmi rétegek vagy csoportok életstílusával is. Az alábbiakban egy magyar- országi kutató cég egyik elemzéséből „szemezgetünk” két kiemelkedően fontos területről: az alapvető életstílusok, illetve a fogyasztói típusok kategorizálásából. Az életstílusok többváltozós elemzésébe a kutatók az alábbi tényezőket vonták be: iskolai végzettség, foglalkozás, vagyoni helyzet, társadalmi-kulturális háttér, szabadidőeltöltési aktivitás, családi kapcsolatrendszer. A vizsgálat eredményeként megállapítottak néhány alapvető életstílus-kategóriát. Definíciójuk szerint az alapvető életstílus az egyének társadalomban elfoglalt helyét és szerepét túlnyomó- részt meghatározó, azaz az egyén választásaitól független, társadalmi determinációt jelentő ismérvek alapján határozható meg. VAGYONOS POLGÁRI Magas kulturális tőke (közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel párosuló szellemi foglalkozás, vállalkozói státus, vezető beosztás; sokrétű, aktív szabadidő-eltöltés, az átlagnál magasabb a kulturális értékek, kulturális szolgáltatások iránti igény), magas egzisztenciális tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál kedvetőke (átlagos, az átlagnál kissé jobb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság, az átlagnál magasabb jövedelem) és átlagos családi és baráti kapcsolatok jellemzik a csoportot. TEHETŐS MUNKÁS Átlagos kulturális tőke (átlagos, az átlagnál kissé alacsonyabb iskolai végzettséggel párosuló alacsonyabb presztízsű foglalkozás; az átlagnál sokrétűbb, aktívabb szabadidő-eltöltés; az átlagnál magasabb a kulturális értékek, kulturális szolgáltatások iránti igény), az átlagnál magasabb egzisztenciális tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál kedvezőbb; viszonylag magas egy főre jutó jövedelem) és átlagos családi és baráti kapcsolatok jellemzik a csoportot. FIATALOS Növekvő kulturális tőke (sokrétű, aktív szabadidő-eltöltés; az átlagnál magasabb a kulturális értéAMÍG A KEDVES VÁSÁROL Mit tegyünk a bevásárlóközpontban, amíg kedvesünket lekötik a vásárlás örömei? Sok mindent tehetünk. íme néhány tipp: Állítsuk be a vekkerórákat, hogy 10 percenként csörögjenek. Hagyjunk magunk után nyomot a vécéig kiöntött narancsléből. Rakjunk sorba M and M drazsékat. Állítsunk fel egy sátrat a kempingosztályon. Hívjuk meg a többi vevőt, amennyiben hoznak magukkal párnákat az ágynemüosztályról. Nézzünk bele közvetlenül a biztonsági kamerába, és használjuk tükörnek, miközben grimaszokat vágunk. A vadász-részlegen nézegessük a fegyvereket, s közben kérdezzük meg az eladót, hogy hol lehet antidepresszánsokat kapni. Menjünk be a próbafülkébe, és rémülten kiáltsunk fel egy idő után: „Jézusom! Elfogyott a vécépapir!” zőbb) és intenzív családi kapcsolatok jellemzik ezt a csoportot. JÓMÓDÚ POLGÁRI Az átlagnál magasabb kulturális tőke (szellemi foglalkozás, aktív szabadidő-eltöltés, az átlagnál magasabb igény a kulturális értékek, szolgáltatások iránt); az átlagnál magasabb egzisztenciális kék, kulturális szolgáltatások iránti igény; az iskolai végzettség, foglalkozás megszerzése folyamatban van), alacsony egzisztenciális tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság rosszabb, az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb az átlagnál) és intenzív Gsa- ládi és baráti kapcsolatok jellemzik a csoportot. BESZŰKÜLT SZEGÉNY Átlagos kulturális tőke (átlagos, az átlagnál kissé alacsonyabb iskolai végzettséggel párosuló alacsony presztízsű foglalkozás; átlagos szintű kulturális és szabadidő-eltöltési aktivitás), alacsony gazdasági tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál rosszabb; alacsony egy főre jutó jövedelem) továbbá alacsony fokú .családi és baráti kapcsolatok jellemzik a csoportot. VISSZAFOGOTT ÖREGES Alacsony kulturális tőke (az átlagnál alacsonyabb iskolai végzettséggel párosuló alacsony presztízsű foglalkozás; alacsony szintű kulturális és szabadidő-eltöltési aktivitás), az átlagnál kissé alacsonyabb egzisztenciális tőke (tartós fogyasztási cikkel való ellátottság az átlagnál rosszabb, átlagos egy főre jutó jövedelem) és elszigetelt, alacsony fokú családi és baráti kapcsolatok jellemzik a csoportot MEGKAPASZKODÓ FOGYASZTÓI Átlagos kulturális tőkével rendelkezik (jellemzően középiskolai végzettség), egzisztenciális tőkéje átlagos, kissé átlag alatti (átlagos, kissé az átlag alatti egy főre jutó jövedelem). Áktív, mind a szabadidő-eltöltésben, mind a mindennapi életben fogyasztásra nyitott életmód (átlag feletti Tevékenység index), háztartási és műszaki cinekkel jól ellátott. ★ 9r 9c A fogyasztói típusok meghatározásakor a fogyasztói magatartást jellemző attitűdkérdésekre adott válaszokból alakították ki a típusokat. A típusok között a legjelentősebb rendezőelvek: a minőség iránti igény, az árérzékenység és az új dolgok iránti fogékonyság. TAKARÉKOS MÁRKAVÁLTÓ A termék ára nagy fontossággal bír a vásárlási, fogyasztási döntéseiben, hajlamos egyazon termékkörön belül a legolcsóbbat megvenni. Nem a legjobb minőségű, s nem a márkás termékeket vásárolja. Öltözködését a divat nem befolyásolja. Kedveli a jól bevált dolgokat, de ha úgy adódik, szívesen kipróbál új termékeket is. SZEGÉNY KONZERVATÍV Fogyasztására, vásárlásaira a termék fogyasztói ára van legnagyobb befolyással. A fogyasztása a biológiai szükségleti szinthez áll legközelebb. Beosztással él, s ez fejeződik ki fogyasztói magatartásában is. A minőség és a márka szinte egyáltalán nem szempont választásainál. Hajlamos egyazon termékkörön belül a legolcsóbb terméket megvásárolni. Szereti a jól bevált dolgokat, új termékekkel, új márkákkal nem próbálkozik. MÉRTÉKADÓ MÁRKAHŰ Fogyasztását a minőségre, márkára, s a biztonságra való törekvés határozza meg, s ezért hajlandó mennyiségi és anyagi áldozatot is hozni. Igényeit anyagi lehetőségei korlátozzák. Beosztással él. Szereti a jól bevált, megismert, megszokott termékeket, márkákat, hajlamos hosszabb ideig kitartani mellettük. Az újra nem fogékony. MÉRTÉKADÓ INNOVATÍV Fogyasztási elveiben szereti a jól bevált dolgokat, a minőséget és a márkázott termékeket, e mellett azonban szívesen kipróbálja az új termékeket, s szeret sokféle terméket, márkát megismerni. Fogyasztására nem jellemző, hogy a legolcsóbb, de az sem, hogy a legdrágább terméket választja. Öltözködésében figyeli a divatot, azonban ruhatára kialakításában saját ízlését fontosabbnak tartja. IGÉNYES Fogyasztási alapelve a minőségre, márkázott termékre való törekvés. Vallja, hogy mindenből a legjobbat választja, a minőségért érdemes áldozatot is hozni. Kalandvágyból nem keresi a fogyasztási piacon az újdonságokat, de nem is zárkózik el az új termékek kipróbálásától. Az átlagnál jobban követik a divatot. ■ Étkezősarok A vörösbor jót tesz a szívnek Különösen a szőlő- és borvidékeken ismert tény, hogy a fehérborok készítésénél nem használják fel a szőlőszem héját, míg a vörösbor gyártási eljárásakor az erjesztés a szőlőszemhéjjal együtt történik, mivel a héj biztosítja a bor vörös színét. Mint egyes orvosi vélemények megfogalmazzák: ennek a gyártási eljárásnak az egészségünkre is hatása lehet. Első megközelítésben a fentiektől távol esik a megállapítás: a franciák körében relatíve kevesebb a szívbetegség, mint más európai népek körében. Erre mondják az angolok, hogy a vörösbor az oka, mert ez a nedű jót tesz a szívnek. A feltételezésben sok igazság lehet, hiszen a franciák nemzeti étrendjében zsíros sajtok és vajas édességek is bőven szerepelnek. Az okokat kutató szakemberek egy polifenolt találtak, amely a szőlőszem héjában található. Á polifenol-vegyület „felszámolja” azoknak a fehérjéknek a jó részét, amelyek a vérerek keresztmetszetét csökkenthetnék, s miattuk kevesebb oxigén áramolna a szív felé. A nevezett káros hatású fehérje az endothelin-1, ami kulcsszerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában. Különféle tanulmányok már korábban leírták: a vörösbor mérsékelt fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezek a vizsgálatok a polifenolok antioxidáns tulajdonságára koncentráltak. Ez a tulajdonság a testben található szabadgyökök betegségokozó képességét csökkenti. A mostani vizsgálat a polifenol szerepére irányult, amely gátolja az enzimek egy csoportját, ami a sejt szabályozásában játszik kulcsszerepet. A kutatók szerint napi egy vagy két pohár vörösbor elfogyasztása az étkezések során, csökkenti a szívbetegségek kockázatát, feltéve, hogy az adott személynek az egészsége megóvása érdekében nem kell tartózkodnia az alkoholfogyasztástól. ■ Az asztalterítésről és a fölszolgálásról A boldog békeidők, vagyis a XIX. és XX. század fordulója gyakran szerepel különféle nosztalgiázó leírásokban. Ami e kor étkezési szokásaival kapcsolatos múltidézéseket illeti, talán a mai kor embere számára is számos hasznosítható elem fedezhető fel bennük. Hogy így van-e, döntse el a tisztelt Olvasó: „A terítést illetőleg meg kell jegyezni, hogy egészen szolid, előkelő házaknál az evőeszközök mindenkor ezüstből valók. Az asztal ragyogó tiszta, és ha lehet, finom asztalneművel láttassák el, közepére a tálak helyére csinosan czifrá- zott asztalkendőt szokás teríteni. Körül ahány személy, annyi terítéket teszünk, alul lapos, fölé mély tányért a levesnek. Jobbról tesszük az evőeszközt a késpolczra, és pedig kést, franczia villát, nagy és kis kanalat, balra jön az asztalkendő a kenyérrel. Minden két vendég közé tesszük a poharakat, vizet, bort. A vizes-palaczk nagyobb legyen a borosnál, valamint a poharak is, és mind finoman metszettek legyenek. Mindenki elibe teszünk egy só- és borstartót, a czukorpor- tartókat pedig úgy, hogy mindenki által elérhetők legyenek. A vendégeket nem kell nagyon ösz- szeszorítani, hanem úgy elhelyezni, hogy mindenki kényelmesen elférjen. Az asztal közepére, ha az kicsi, egy eczet-olaj tartót is állítunk, de ha hosszabb, legalábbis kettőt vagy többet. Körűié aztán fölrakhatjuk a csemegéket, hideg étkeket, és ha lehet, virágot, mi az asztal díszét igen emeli. A háziasszony igyekezzék a társalgást közérdekűvé és általánossá tenni, mindenkit figyelemre méltatni, senkit különösen ki nem tüntetni, mindenkihez nyájas szót intézni.” A szeszes ital és a máj zsugor A vörösbor jótékony hatásaival foglalkozó írásunk utolsó mondata utal arra, hogy akiknek az alkoholfogyasztástól valamilyen oknál fogva tartózkodniuk kell, azok kerüljék is el e nemes ital élvezetét. Sajnos ebből a szempontból a magyar lakosság egy jelentős részének van miért visszafognia magát. 1975-94 között Magyarországon a szeszesital-fogyasztás folyamatosan meghaladta a tiszta szeszben mért 10 liter/fő/év értéket. Az Európai Unióban a szeszesital-fogyasztás 1980 óta csökkenő tendenciát mutat, s Magyarországon is 1990 óta csökken a szeszesital-fogyasztás (1990: 11,5 liter/fő/év, Í996: 9,5 liter/fő/év). A szeszesital-fogyasztásra vonatkozó adatok ellenére azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy 1995-re a 0-64 éves férfiak körében 1970-hez képest kilencszeresére, az ugyanezen korosztályba tartozó nők körében nyolcszorosára növekedett a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás. A túlzott szeszesital-fogyasztás az egyik legsúlyosabb egészség- és társadalomromboló tényező. Azonban a szeszes italok gyártása és eladása révén az államháztartás 100 milliárdos nagyságrendű bevételi forráshoz jut. Az alkohol egészségkárosító hatása viszont többszöröse az adóbevételnek (betegség, idő előtti halál, termelésből való kiesés). Az alkoholizmus okozta népegészségügyi, illetve társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el. Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy a májzsugorban elhaltak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik. ■
