Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Emelkedni fog az energia ára Az energiapiac fokozatos liberalizációját, az állami kontroll, illetőleg szociális szerepvállalás középtávú megtartását java­solják a szakemberek a küszöbönálló nyitás kapcsán. Hozzá­értők a vezetékes energiahordozók árának emelkedését prog­nosztizálják. Budapest A liberalizált energiapiac beveze­tése, a termelők és a szolgáltatók kiélezetté vált versengése a nyu­gat-európai országokban az árak csökkenését eredményezte. A piac megnyitása Magyarországon is kedvező hatású lehet az árakra, azonban legfeljebb a mérsékel­tebb drágulásra lehet számítani. Az energiáért fizetett hazai la­kossági árak jelenleg mintegy 40 százalékkal maradnak el az euró­pai uniós szinttől. Ez az állapot - a csatlakozási szándékot tekintve - nem tartható fent, tehát már rövid távon a vezetékes energia jelentős drágulására lehet számítani. Az Energiapolitika 2000 Társu­lat álláspontja szerint a fennálló jelentős különbségeknek a lakos­sági fogyasztók számára is üte­mezhető és elfogadható áthidalása érdekében a vezetékes energia- ellátásban elsőbbséget kell bizto­sítani a közszolgáltatásoknak. A lakosságra háruló terhek miatt pe­dig ajánlatos fenntartani az ön­költségen alapuló állami hatósági ármegállapítást. A szociális prob­lémák kezelésére pedig a rászo­rultsági alapon kapható kedvez­ményes tarifák jelenthetnek majd megoldást. A villamosenergia-tör- vény éppen a lakossági fogyasztók védelmében rendelkezik úgy, hogy a piac fokozatos megnyitása mellett 2010-ig párhuzamosan működik majd az úgynevezett közüzemi piac, amelyben érvé­nyesül a hatósági árszabás mér­séklő hatása. A villamosenergia-piac mellett a gázpiac a másik, leginkább érin­tett terület. Lakossági szempont­ból az ország több mint 70 száza­léka ellátottnak minősül, tehát a gáz esetében ugyancsak széles kört érint a liberalizáció hatása, il­letve az energiahordozó ártámo­gatásának megszüntetése. A szektor szakemberei szerint a piaci struktúraváltás, és a várható árváltozás miatt indokolt a villa­mosenergia- és a gáztörvény ren­delkezéseinek újragondolása, a törvények végrehajtását szabályo­zó alacsonyabb szintű jogszabály­ok kialakításába pedig a szakmai képviseletek fokozott bevonása. Erre a Gazdasági Minisztérium szervezésében a következő hetek­ben zajló szakmai egyeztetések jó alkalmat adnak; a tervek szerint május közepéig van mód a végre­hajtás menetének összeállítására. A liberalizációt - először a nagy felhasználók számára nyílik lehe­tőség a szolgáltató megválasztásá­ra - a menetrendhez igazodó tájé­koztatási kampány előzi meg. A lakossági fogyasztók esetében vár­hatóan csak több év múlva érezte- ti hatását a piacnyitás. kaszás e. Területfejlesztés megyei alapon A Területfejlesztési Célelőirányzat támogatásai tavaly 7041 munkahely létesítéséhez járultak hozzá, a területi kiegyenlí­tést szolgáló fejlesztési támogatások elsősorban a belterületi termelő infrastruktúra fejlesztését és az önkormányzati intézmények beruházásainak segítését szolgálták. Vas, Fejér és Békés megyékben pedig a legalacsonyabb. A megyei területfejlesztési ta­nácsok 1710 pályázatra összesen 6 milliárd 154 millió forint „céljel­legű decentralizált” támogatást ítéltek meg tavaly, a fejlesztések összköltsége pedig megközelítet­te a 17 milliárd forintot, ami 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb a 2000. évinél. A támogatások leg­nagyobb részét - egyharmadát - az oktatási célú fejlesztések kap­ták, csakúgy mint 2000-ben. A vízrendezésre megítélt támogatá­sok összege a negyedére, a villa- mosenergia-hálózat fejlesztését célzó támogatás kevesebb mint felére csökkent, egyéb célokra pe­dig az egy évvel korábbihoz ha­sonló nagyságrendben ítéltek meg támogatást a tanácsok. Az át­lagos támogatási összeg Pest me­gyében, illetve a tiszántúli me­gyékben volt a legmagasabb, a dél-dunántúli és az észak-magyar­országi megyékben az egy pályá­zatra megítélt összeg jóval alacso­nyabb volt. OÓCZY LÁSZLÓ További információ a 06 40 660 660-as kék számon! www.0660.hu Hatvanék szó szerint veszik a szólásszabad­ságot: annyit beszél­hetnek, amennyit csak bírnak. Április 1-jétől Ön is nyugodtan megteheti, hiszen 60-as készülékéről a belföldi vezetékes hívás díja ugyanannyi­ba kerül, mintha hálózaton belül mobilozna! Úgyhogy mostantól senki sem teheti szóvá, hogy mennyit telefonál! WESTEL-IR0DAK: BÉKÉSCSABA. 5600 ANDRASSY U 37-43.. TEL [OE 661447-014. MOBIL 106 60) 384-000 • BUDAPEST, 1111 KARINTHY FRIGYES UT 21.. TEL: 106-1) 265-8262. MOBIL: 106 601327-088 • DEBRECEN. 4025 PIAC U 26.. TEL: 106 521418-038. MOBIL 106 601327-800 • EGER. 3300 BAJCSY ZS. U. 3. TEL: (06 361411-900. MOBIL: (06 60) 415-100 GYŐR. 9021 BAROSS G. U. 7.,TEL.: 106 961 318-896. MOBIL: (06 60) 327-400 • KAPOSVÁR, 7400 SZÉCHENYI TÉR 1 , TEL: (06 821 414 900. MOBIL: 106 60) 327-700 KECSKEMET. 6000 SZABADSÁG TÉR 2. TEL: (06 76) 485-330. MOBIL: (06 60) 415-200 - MISKOLC. 352S KOSSUTH L. U. 2.. TEL : (06 461411-550. MOBIL 106601351-000 • NAGYKANIZSA. 8600 DEÁK TÉR 12.. TEL: (06 931310-460. MOBIL' (06 601327-408 • NYÍREGYHÁZA, 4400 ORSZÁGZÁSZLÓTÉR 10.. TEL: (06 42) 314-432, MOBIL: 106 60| 415-300 • PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL.: 106 72) 225111, MOBIL: 106 60) 327-900 • SIÓFOK, 8600 SZABA0SÁG TÉR 10/A TEL : (06 84) 315815, MOBIL: (06 601327-100 • SOPRON, 9430 VÁRKERÜLET 15.. TEL: (06 99) 323-900. MOBIL: (06 60) 415-4Ó0 • SZEGED, 6720 FEKETESAS U. 25. TEL: 106 62) 421-575, MOBIL: (06 60) 327-600 • SZEKSZÁRD, 7100 ARANY J U. 4.) TEL: (06 74) 415-900, MOBIL: (06 601 415-500 • SZÉKESFEHÉRVÁR, 8000 PR0HÁSZKA ÚT 17„ TEL. 106 221 328-717, MOBIL. [06 601 327-200 • SZOLNOK, 5000 BAROSS U 4 , TEL : (06 561 422-232. MOBIL 106 601386-000 • SZOMBATHELY. 9700 KIRÁLY U. 8., TEL: (06 94) 324-420, MOBIL (06 601377-000 • VESZPRÉM, 8200 KOSSUTH 0. 3.. TEL. 106 88) 406-383. MOBIL: (06 60) 415600 • ZALAEGERSZEG, 8900 KÖLCSEY U. 2-, TEL.: (06 92) 324-881. MOBIL: 106 60) 415700. OOQO Tovább csökkenő kamatok Budapest A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint idén tovább folytatódott a pénzintézeti kamatok csökkenésének fo­lyamata. A mérséklődés el­sődleges oka a jegybanki alapkamat lefelé történő vál­tozása. A jegybank kimutatása szerint az egyéni vállalkozók látra szóló be­téti kamatának kivételével január­ban valamennyi nem pénzügyi vállalati és lakossági hitel, illető­leg betét kamata mérséklődött. Idén is folytatódott tehát az a ta­valy kezdődő tendencia, amely szerint a jegybanki alapkamat csökkenését követően rövidesen a pénzintézeti kamatmutatók is csökkentek. Szakemberek szerint a folyamatnak még nincs vége, ugyanis az adatok még nem tük­rözik a Monetáris Tanács február 18-ai döntésének hatását. Ezen a napon ugyanis 9 százalékról 8,5 százalékra mérsékelték a jegy­banki alapkamatot. Az év első hónapjában felmért állapotok szerint a nem pénzügyi vállalatok éven belüli betéteinek kamata 7,69, hiteleinek átlag­kamatlába 10,5 százalékra mér­séklődött. A lakossági betétek át­lagkamata 2,98 százalékra, az éven belüli lekötésű betéteké 7,85 százalékra csökkent, ugyanakkor az építési célú hitelek kamatainak átlaga 14,75 százalékra, a fogyasz­tási célú kölcsönök kamata pedig 20,37 százalékra mérséklődött. A tavalyi jegybanki alapkamat­csökkentések kapcsán a Magyar Bankszövetség illetékesei az aktu­ális monetáris politika kockázata­ira hívták fel a kormányzat figyel­mét. A szövetség álláspontja sze­rint a csökkenő kamatok olyan mértékben visszafogják a megta­karítási kedvet, hogy azok a beru­házások egyidejű mérséklődésé­vel a későbbiekben negatív hatást fejtenek ki a magyar gazdaság egészére. A legutóbbi alapkamat-csök­kentés bejelentésével egy időben a Monetáris Tanács közzétette a bankokat érintő döntéseket is. A bankrendszer versenyképességé­nek megőrzése érdekében,2002. augusztus 1-jétől 5 százalékra mérsékelték a tartalékráta mérté­két, szeptember 1-jétől pedig 4,75 százalékra emelték a kötelező tar­talékok után fizetett kamatkom­penzációt. KASZÁS ENDRE BÁT: olcsóbb lett a dollár Budapest Az árutőzsde gabonapiacán a múlt héten megélénkült a forga­lom, 1,1 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok. A határidős devizapiacon több mint 5 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulaj­donoshoz. A kukoricajegyzések 90-950 forint forinttal gyengültek. A má­jusi lejárat 19610 forinton állapo­dott meg. A búzajegyzések 10-200 forinttal csökkentek. A májusi termin 23500 forinton zárt. A takarmánybúzát májusra 19500 forintért lehetett jegyezni, a takarmányárpa 19500 forinton cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon az euró volt a legnépszerűbb, jólle­het május és december között 0,03-1,67 forintot gyengült a kö­zös európai fizetőeszköz. A dol­lár 1,30-3,40 forinttal olcsóbb lett, júniusra 279,45 forintért le­hetett jegyezni. Egy-két forintot vesztett a japán jen árfolyama is, így áprilisra 209 forinton várja a mai tőzsdenyitást. ÚJVÁRI GIZELLA Az euró hatása a vásárlókra Brüsszel Az unió fogyasztói az euró beve­zetése óta, az év első két hónapjá­ban kevesebbet vásároltak, mint tavaly január-februárban. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a felmérésnek, amelyet a Gfk Piackutató Intézet végzett az Európai Bizottság megbízásából hat EU-tagországban: Angliában, Dániában, Franciaországban, Né­metországban, Olaszországban és Spanyolországban. A vásárlási hajlandóság indexe Németország­ban 28 ponttal csökkent, ez tíz éve nem fordult elő, de mínusz 15 pontot jeleztek a francia, az olasz és a spanyol vizsgálatok is. Nyilvánvaló, hogy tétováztak a fogyasztók a jelentős vásárlások­nál az év első hónapjaiban, attól tartva, hogy az euróra való átté­réssel magasabb árak várnak rá­juk. Sokan ezért még tavaly év végén költöttek el jelentősebb összegeket. A fogyasztók aggályait a sta­tisztikai adatok azonban nem iga­zolják. Az átállás nem hatott az árakra. Abban a két országban, ahol még nem vezették be az új valutát, Angliában és Dániában a vásárlási kedv stabil maradt, ikti Budapest A megyei területfejlesztési taná­csok által odaítélt támogatás ősz- szege tavaly 7 milliárd 716 millió forint volt, ami 1013 pályázat 55,8 milliárd forint értékű beruházása­ihoz járult hozzá. Ezzel 7041 munkahely létesült. A támogatá­sok csaknem fele a munkahelybő­vítést szolgálta. Az egy pályázatra jutó támogatás összege Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Nógrád, Somogy és Bács-Kiskun megyékben volt a legmagasabb - 10 millió forint fe­letti míg Nyugat-Dunántúlon a pályázatonkénti összeg a 7,6 mil­lió forintos országos átlag felét sem érte el. A megyei területfejlesztési ta­nácsok 11,3 milliárd forint támo­gatást ítéltek oda tavaly a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési i célú támogatások (TEK1) kereté- i bői. E támogatások, 1743 pályázat i keretében 61 milliárd forint érté­kű beruházás megvalósulását te- . szik lehetővé. A TEKI 60 százalé­ka két célt: a belterületi termelő . infrastruktúra fejlesztését, illetve az önkormányzati intézmények beruházásainak támogatását szol- : gálta. A korábbi évekhez képest mintegy felére csökkent a külterü- < leti bekötő és összekötő utak épí­tésére, illetve a vízelvezető rend­szerek kiépítésére megítélt összeg nagysága. Az egy pályázatra jutó támogatás átlagos összege 6,5 millió forint volt, ami nagy szó­rást mutat az egyes célok szerint. ; Az egy lakosra jutó összeg Nóg­rád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Tolna és Veszprém megyében volt a legmagasabb -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom