Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám

2002. ÁPRILIS 3., SZERDA, XIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA; 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT Nyugodtabban alhatnak a Besztercén Zajlanak a polgárőr-egyesületek közgyűlései. A Salgótarján Beszter- ce-lakótelepi Polgárőr Egyesület tagjai megalakulásuk utáni első közgyűlésüket tartották meg a minap. Gyűjtse össze a Star Áruház elsőoldalas (monoklis) reklámjában talál­• ható csillagokat, ragassza fel egy papírra, s az adott hét (ezt római szám • jelzi) utáni hétfőn beválthatja egy vásárlásnál az áruház bármely osztá­lyán. A kedvezmény mértéke megegyezik a felragasztott csillagokban ol­• vasható arab számok összegével. Gyűjtse össze mind a hat, szlogent tar­talmazó szelvényt, így összesen 21 százalékos kedvezményt élvezhet a kedves vásárló. A kedvezmény tízezer forint feletti vásárlás esetén egy vá­sárlásra jogosít (akciós termékekre viszont nem vonatkozik!), s mindig a következő hét hétfőjén érvényesíthető, de több csillagkollekció több vásár­lást könnyíthet meg, ezért érdemes akár duplán vásárolni a Nógrád Megyei Hírlapot. A Starban mindenkinek van szerencsecsillaga! Bővebb informá­ció kérhető a 423-174-es telefonszámon. Ne feledd: Hódításod titka Életveszélyes a Nógrádi Történeti Múzeum Választási 4 melléklet Április 5-én, pénteken, lapunk választási mellékletet jelentet meg. Bemutatjuk az egyéni választási körzetekben induló országgyűlési képviselőjelöltek fotóját és rövid na- cionáléját. A bevezető gondolatokat dr. Barta László megyei főjegyző ír­ja. Közöljük a megyei területi listá­kat is, a március 18-án kisorsolt sor­rendnek - azaz a területi listás sza­vazólapon történő szereplés sor- rendjének - megfelelően. _______■ É «zak"Magyarország LSONAQYQgR ruházati araháza f-TóciJ Népfőiskola: új diplomások Néhány napja zárta be kapuit az évről évre egyre népszerűbb salgótarjáni népfőiskola, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egye­sület és a József Attila Művelő­dési Központ múlt év novembe­rében indult programsorozata. Sikerének titka leginkább talán abban rejlik, hogy fő szervezője, Gyenge Űyörgyné, az intéz­mény szákembere, - ezúttal is a korosztály igényeinek megfelelő témákhoz - neves budapesti és ismert megyei előadókat nyert meg. A népfőiskola vonzerejé­nek másik fontos összetevője a közösségi ismeretszerzés lehe­tősége. Az évek során összeko­vácsolódott csoporttagok min­den újabb kurzusra beiratkoz­nak, s az új jelentkezők száma sem csekély. így az előző éva­dokhoz hasonlóan egy-egy ki­emelkedően sokakat érintő fog­lalkozáson százan, sőt ennél többen is részt vettek. A pár nappal ezelőtt megtartott ünne­pélyes zárórendezvényen, a tesztek sikeres kitöltését követő­en nyolcvanhatan vették át dip­lomájukat, felerészben olyan fő­iskolások, akik az elsőtől a mos­tani hetedikig elmaradhatatlan hallgatói voltak a foglalkozásso­rozatoknak. Életveszélyessé nyilvánítot­ták a Salgótarjánban műkö­dő Nógrádi Történeti Múzeu­mot, mert az épület mozgása miatt kiestek illetve szétrob­bantak a mennyezetet alkotó üveglapok. 1980-ban építették meg a me­gyei múzeumi hálózat központ­jaként működő Nógrádi Törté­neti Múzeumot, amelynek fenn­tartója a Nógrád Megyei Önkor­mányzat. Az épület elhelyezke­dése annyiban nem mondható szerencsésnek, hogy a 21-es fő­út belvárosi szakasza és a vasút között helyezkedik el. Talán ez az oka, talán nem, annyi biztos, hogy alapjaiban mozog az épü­let. Limbacher Gábor, a megyei múzeumok igazgatója lapunk­nak elmondta, szakértői vizsgá­latot kértek, amely már hóna­pokkal ezelőtt életveszélyessé nyilvánította a múzeumot, így azt le is zárták a látogatók elől: A múzeumot üveg sátortető fedi, amely alatt rácsszerkezetbe szerelt, hőszigetelt, fényáteresz­tő üveglapok alkotják az emeleti kiállítótermek mennyezetét, mintegy ezer négyzetméteren. Az épülettel együtt a rácsszerke­Az életveszély elhárítására folyik a munka zét is mozgott, és ahol csökkent a szerkezet, ott szétrobbantak a kopilit üvegek, ahol nőtt, ott pe­dig kiestek az üveglapok - száz szerencse, hogy mindez akkor történt, amikor senki nem járt a kiállítótermekben. A fenntartó megyei önkor­mányzat finanszírozásában je­lenleg pályázati pénz segítségé­vel tart a tetőszerkezet megerő­sítése, a fényáteresztő mennye­zet cseréje, az üveglapok azon­ban eltűnnek a múzeumból, he­FOTÓ: GYURIÁN TIBOR lyettük kisebb súlyú polikar- bonát lapokat szerelnek a rá­csok közé. Limbacher Gábor re­méli, hogy május közepétől újra látogatható lesz a Nógrádi Tör­téneti Múzeum. DUDELLAI ILDIKÓ Karancs-völgyi közmunkások Április másodikától négy hónapon át 126 közmunkásnak lesz mun­kája a Karancs völgyében. Amint azt Morgenstern Ferenc karancs- lapujtői polgármestertől megtudtuk az év elején pályázatot nyújtottak be különféle közmunkák elvégzéséhez, közmunkások foglalkoztatá­sára. A 45 millió forintos pályázat elnyerésével nyílt rá lehetőség, hogy a nyár közepéig ennyi embert foglalkoztathatnak. Á közmunkások döntő részét a karancslapujtői feladatok megoldá­sára osztották be, azonban 10-10 fő a szomszédos Karancsalján, Karancskesziben és Karancsberényben végez közérdekű munkát. ■ Miből élünk? Megyei bérek A teljes munkaidőben foglalkoztatott nógrádiak bruttó havi átlag- fizetése 79 ezer 400 forint volt tavaly, húsz százalékkal haladta meg az előző évit. A versenyszférában 17, a költségvetési szerveknél 26 százalékkal növekedtek a bérek. Az utóbbi területen legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a köz- igazgatásban gyarapodtak a keresetek. A köztisztviselőknek július­ban az illetményüket emelték, októberben és novemberben jutal­mat, decemberben 13. havi fizetést kaptak. Ugyanakkor az egészség­ügyben és a szociális ellátásban dolgozók keresete csak 18,8 száza­lékkal javult. A legjobban fizető gazdasági ágazatnak a pénzügy bizonyult, ahol a havi átlagos fizetés 117 ezer 400 forintra rúgott. Ezzel szemben az építőiparban csupán 51 ezer forintot kaptak. Megyénkben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó havi át­lagkeresete reálértéken 8,2 százalékkal emelkedett. A gyermekek után járó adókedvezmény további 1,3 pontos reálkereset növekedést jelentett.____________________________________________________■ Második kenyerünk A termesztő tisztában van az­zal, hogy a burgonyáról, második kenyerünkről, mindig van mit ta­nulni. Vagy azért, mert a kutatá­sok fontos eredményeket értek el, például a „lefutott” fajtákkal, illet­ve a biotermesztéssel kapcsolato­san, vagy abból a célból, hogy a növény megbízható védelméről szóló új ismeretek birtokába jus­sanak. A salgótarjáni Bereczki Máté kertbarátkor is rendszere­sen szerepelteti programjában a burgonya témakörét, ez lesz terí­téken a legközelebbi, április 4-én csütörtökön 15-től 17 óráig tartó összejövetelén a József Attila Mű­velődési Központ klubjában. A kertbarátok és más érdeklődők Angyal István agrármérnököt hallgathatják meg és kérdezhetik ezen a délutánon. Riasztó lakáskörülmények KSH felmérés: 54 ezer ember komfort nélküli vagy félkomfortos otthonban él A rendszerváltás után drasztikusan visszaesett a lakásépítés megyénkben, amely elsősorban az állami szerepvállalás mér­séklődésének tudható be. Szűkebb pátriánkban az 1990-es években csupán negyedannyi lakás létesült, mint az előző év­tizedben. Ennek következtében a lakott lakások és üdülők nem egészen 80 ezres állománya 1,3 százalékkal mérséklő­dött - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Me­gyei Igazgatóságának legutóbbi jelentéséből. Az utóbbi időben végbement magánosításnak betudhatóan markáns változás figyelhető meg a lakásfronton megyénkben. A természetes személyek tulajdo­nában lévő lakások aránya 11 ponttal, 96,5 százalékra növeke­dett, az önkormányzati bérlaká­soké ugyanakkor ötödére, nem egészen 3 százalékra apadt (or­szágosan 4 százalék ez az arány). A lakások szobaszám szerinti összetételében viszont nincs lé­nyeges elmozdulás, s e tekintet­ben az országos és a megyei ten­denciák alapvetően egybeesnek. Az egy- és kétszobás lakosok aránya csökkent, a három- és többszobásoké ugyanakkor gya­rapodott. Nógrádban az ottho­nok csaknem 10 százaléka egy-, 40 százaléka két-, 50 százaléka három- vagy többszobás. Megyénkben a lakások átla­gos alapterülete a legutóbbi nép- számlálás szerint 77 négyzetmé­ter (országosan 75 négyzetmé­ter) . Ez annak köszönhető, hogy több mint kétharmaduk megha­ladja a 60 négyzetmétert. Külön érdemes kiemelni, hogy ezen belül a lakások mintegy egyhar- madának mérete 100 négyzet- méter vagy annál is több. Az utóbbi időben végrehajtott beruházások jóvoltából tovább javult a lakások közművekkel való ellátottsága. Ma már csak­nem 52 százalékukban vezeté­kes gázt használnak. Döntő há­nyadukba vezetéken jut el a víz, s a közüzemi vízellátás is a vala­mennyi településén kiépült. Bár a lakások 85 százaléka csatorná­zott, de nagyobb részüket a házi szennyvízelvezetés teszi ki, mert még mindig nagyon kevés község van bekapcsolva a szennyvízcsatorna-hálózatba. A lakások több mint 84 százaléká­ban van meleg víz, s 80 százalé­kuk vízöblítéses WC-vel rendel­kezik. Ez az érem egyik, a kedvező oldala. Ezzel szemben a kétség­telenül pozitív változások elle­nére még mindig 11,5 ezer la­kásban nincs sem hálózati, sem házi vízvezeték. Több mint 12 ezer lakás csatornázatlan, 12,5 ezerben .nincs meleg víz, s 16 ezerből hiányzik a kényelmi és higiéniai szempontból egyaránt fontos vízöblítéses WC. A felszereltségi tényezőket ötvöző komplex mutató, a kom­fortosság alakulása is előrelé­pést mutat megyénkben. A laká­sok csaknem 37 százaléka (or­szágosan több mint fele) össz­komfortos és 35 százaléka kom­fortos. Ám a fejlődés ellenére még mindig mintegy 20 ezer la­kás komfort nélküli vagy fél- komfortos. Az átlagos laksűrű­ségi mutatóval (lakásonként 2,7 fővel) számolva ez azt jelenti, hogy 54 ezer ember, Nógrád né­pességének csaknem egynegye­de még mindig rossz lakáskörül­mények között él. Ez önmagá­ban is lehangoló, de még inkább riasztó, ha tudjuk, hogy orszá­gosan ez „csak” a lakosság egy- hatodára jellemző. ___________________________IKOLAJ) A kisterenyei Csente: itt azért jobb a helyzet, mint a megyei átlag... FOTÓ: RIGÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom