Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-29 / 74. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap K Ö R K É P 2002. MÁRCIUS 29., PÉNTEK M E G Y E I Határkő lehet a salgótarjáni miniszterelnöki látogatás Beszélgetés Becsó Zsolttal, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökével Orbán Viktor miniszterelnök Nógrád megyei látogatásáról, a Civitas Fortissimával kapcsolatos várható kormányhatározat­ról, a megye elmúlt négy esztendejéről s a következő időszak prognosztizálható fejleményeiről egyaránt esett szó abban az interjúban, amelyet Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke la­punknak adott.- Mint közismert, március 21-én Nógrád megyében járt Or­bán Viktor kormányfő. Balas­sagyarmaton és Salgótarján­ban elmondott beszédeinek lé­nyegét lapunk ismertette. Ezút­tal azt szeretnénk tudni, hogy miként alakult ki ez a program és mi volt Orbán Viktor vélemé­nye a tapasztaltakról.- Magyarország miniszterel­nöke 1998 óta harmadszor járt Nógrád megyében. Részt vett Nógrád községben a me­gyei millenniumi napon, majd Herencsényben a Bethlen István-szobor avatáson. A kormányfői kampánykörút állomásai nyilván nem a megyében alakultak ki. Az biztos volt, hogy Orbán Viktor el­jön Nógrádba, de, hogy konkrétan hová, az sok egyeztetés eredménye­ként vált véglegessé. Ba­lassagyarmaton a volt vár- megyeházán tartott a ter­vezettnél hosszabb fóru­mot, de a salgótarjániak sem hiába bíztak abban, hogy a megyeszékhelyre is ellátogat, mert ez meg­történt, ráadásul egy sza­badtéri rendezvény kere­tében, holott a kormányfő legtöbbször sportcsarnokok­ban, színházteremben szo­kott beszélni. Sem a kabinet nem számolt vele, sem mi, me­gyei rendezők nem gondoltuk volna, hogy Salgótarján főterén ekkora tömeg várja és ilyen ba­rátságosan fogadja a miniszter- elnököt. Sokan fogtak vele ke­zet, s váltottak néhány szót. El­mondták neki, hogy itt is so­kan szeretik, az itt élő emberek is vágynak a sikerre, a felemel­kedésre. Mindez Orbán Viktor számára is nagyon kellemes meglepetés volt. Úgy gondo­lom, hogy ez a látogatás illetve fogadtatás lélektani forduló­pontként vonul be Salgótarján történetébe és sokat változtat a városról a megyén kívül élő ké­pen.- Ön mit gondol, a minisz­terelnök Balassagyarmaton mi­ért nem szólt beszédében sem­mit a Civitas Fortissimával kapcsolatos, a kormányhoz in­tézett kérésekről, annak ellené­re, hogy a rendezvény kezdetén éppen a Legbátrabb Város em­lékérmét vehette át?- Az, hogy a kormány hatá­rozatban ismerje el a Civitas Fortissima elnevezést - ame­lyet a helyi önkormányzat an­nak idején jóváhagyott - és ja­nuár 29-ét, a Bátorság napjává nevezze ki, nem megy egyik percről a másikra. Emlékeze­tes, hogy a soproniak kérése is sokáig váratott magára. Azért sincs könnyű helyzetben a kor­mány, mert az országban több ehhez hasonló kezdeményezés is folyamatban van. A somoskőiek is joggal kérhetik, Becsó Zsolt, megyei közgyűlési elnök hogy február 15-e, a visszacsa­tolás dátuma, legyen a Hazaté­rés napja. De visszatérve Balas­sagyarmathoz, szeretném ezút­tal is kifejezni elismerésemet a Nógrád Megyei Hírlapnak, amely sokat tett a Civitas Fortissima elismertetése érde­kében. Törekvései találkoztak a város politikai érdekeivel, rá­irányították a figyelmet Balas­sagyarmatra. Meggyőződésem, hogy a lap jó ügyet támogat, amely előbb-utóbb beérik.- Bár az önkormányzati vá­lasztások csak ősszel lesznek, talán már most is meg lehet vonni az elmúlt négy év megyei mérlegét...- Valóban, de ketté kell vá­lasztani a kérdéskört: a helyzet ugyanis megítélhető a megyei közgyűlés szemszögéből és Nógrád megye szempontjából. A közgyűlésben sikerült stabili­zálni a gazdálkodást, amelyhez nagy mértékben járult hozzá az inflációt meghaladó mértékű központi támogatás, de a szigo­rú, de igazságos költségvetési politika is. Az eredmények so­rában kell szólni, a megyei kór­ház rekonstrukciójának megva­lósításáról, szervezéséről, az intézményekben történt beru­házásokról, fejlesztésekről, eszközbeszerzésekről. A köz­gyűlés - véleményem szerint - összességében jól teljesített, sok volt ugyan a kiélezett vita, de általában a kulturáltság jel­lemezte a polémiákat. Ki kell emelnem a megyei és települé­si önkormányzatok jó együtt­működése alapján megvalósult millenniumi rendezvénysoro­zatot is. Ami a megye egészét il­leti, szerintem Nógrád (is) elin­dult egy jó irányú fejlődési pá­lyán, a nagy lemaradás már ke­vésbé jellemzi. Különösen fon­tos, hogy előre tudtunk lépni a munkahelyteremtésben (zöldmezős beruházások­kal is), a közműfejlesztés­ben (56 településen indult el, vagy fejeződött be szennyvíz-program, hulla­déklerakók épültek, gázbe­ruházások mentek végbe), kórház-rekonstrukció zaj­lik Balassagyarmaton, ko­moly útfejlesztés valósult és valósul meg, számos ját­szóteret építettek vagy újí­tottak fel, ugyanez vonat­kozik a ravatalozókra, templomokra is. Már négy ipari park van a megyében, erősödtek a kis- és közép- vállalkozások, csökkent a munkanélküliség, javult a közbiztonság, fejlődött a falusi turizmus. Mindezen eredményekben a terület- fejlesztési tanács támoga­tási forrásai is nagy szere­pet játszottak. Persze soha nem lehetünk elégedettek, számtalan, megol­datlan feladat áll előttünk. A ja­vulás ellenére sokat kell ten­nünk annak érdekében, hogy Nógrád keleti része is felzár­kózzon a fejlődésben. Az itt élők is akarják a sikert, ők sin­csenek híján a tehetségnek. Ép­pen ezért jobban kell alapozni tudásukra, s ami a legfonto­sabb: nemcsak várni kell a kül­ső támogatást, generálni is kell a folyamatokat, tenni is kell a jövő érdekében.- Ön mit vár a májusban megalakuló áj parlamenttől il­letve kormánytól?- Az Országgyűléstől azt vá­rom, hogy az eddiginél kultu­ráltabb hangnemben tanácsko­zik majd, s a magyar nép sorsa, jövője szempontjából fontos kérdésekre, érdemi vitákra he­lyezi a hangsúlyt. Remélem, hogy a fejlődési folyamat nem szakad meg. Ehhez kell a maga módján a kormánynak is hoz­zájárulnia. ___________________________IV-LA) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Örök dilemma: ki kit győz le?” Megyei lapunk március 16-i számában a fenü címmel írt cik­ket olvastam. Elnézést a szerzőtől amiért kölcsön veszem a címet, jóllehet én egészen másról szeret­nék írni. Én ugyanis - hiába no, választási kampány idejét éljük - „egyből” a politikai küzdőtérre gondoltam. Meg arra: ennek a vá­lasztási dilemmának is örökké kell-e tartania, s a küzdők előtt an­nak a célnak kell-e lebegnie, hogy legyőzzék a másikat, a többit? Nem lenne-e jobb, ha az lenne a tét: melyikük ígér hitelesebben, jobb programot a társadalom nagy többségét alkotó kisembe­rek számára? Ezeken a nagy kérdéseken kezdtem töprengeni, s két régi, if­júkori emlék idéződött fel ben­nem. Tizenöt éves nem kifejezet­ten vasgyúró alkatú fiú voltam, s egyik karom - egy baleset követ­keztében - megrokkant. Barátom pontosan az ellentétem. Hentes­inas erős vállakkal, izmos karok­kal. Egy találkozáskor minden áron birkózni akart, hiába sza­badkoztam. Nem térhettem ki a ki kit győz le - ilyen korú fiúk között gyakori - próbatétele elől. Hogy, hogy nem, a „mérkőzés” döntetle­Vezetőségválasztó taggyűlést tartottak a napokban a Tájak - Korok - Múzeumok Egyesü­let salgótarjáni klubjánál. El­nöke továbbra is dr. Lukács Ida maradt, társelnökévé Tarjáni Sándort választották meg. A szülőföld természeti, törté­neti, építészeti, kulturális értéke­inek megismerésére, megismer­tetésére, megőrzésének elősegí­tésére, a hazához való kötődés elmélyítésére, az egészséges élet­mód ösztönzésére alakult meg a Tájak - Korok - Múzeumok Egyesület. A civil szerveződés­nek országszerte csaknem 100 klubja van, amelyek sokszínű közművelődési és szabadidős programot szerveznek 9 ezres tagságuknak és az érdeklődők­nek. Az egyesület Magyarország több száz felkeresésre és megis­merésre érdemes nevezetességé­ről jelentetett meg ismertető fü­zetet, amelyek igen hasznosak a kirándulásokra, a túrákra való felkészüléshez. A TKME salgótarjáni klubja 1982-ben alakult meg Vongrey Bé­la irányításával és negyven fővel. nül végződött. Ő csak az erejét ve­tette be, én a csekélyebb erőmet ésszel és ügyességgel toldottam meg. Azt hiszem, a választók bi­zalmáért vetélkedő pártok egy ré­sze olyan formán küzd, mint mi ketten, hajdanán. De „mindket­ten”, pontosabban valamennyien annak tudatában vívják harcukat, hogy „jó modorral nem lehet há­borút nyerni.” Ez a mondat saj­nos, szerintem valós szavakat használ: tényleg harcról, háború­ról van szó és a jó modor hiánya is egyre jellemzőbb, egyre kiáltóbb! A másik régi emlékem - amelyre fentebb utaltam - 1934- ből való. Választás volt akkor is, s a népes család többi tagjával együtt én is hallgattam a szava­zás napjának végén hazatért nagyapám beszámolóját: mi is történt, hogy is történt? A nagy­apám valami választóbizottsági tisztséget is betöltött, s bár kese­regve mert nem az „ő pártja” győzött ott, Karancskesziben, de nagy hozzáértéssel politizált. Én -12 évesen - kivártam a soromat a kérdezősködők között, s csak akkor álltam elő: - Nagyapa, mi az a politika? Nagyapám körül­nézett a konyhában - ott élte éle­Taglétszáma mostanra csaknem eléri a 250-et. Igazi civil szervezet, amely nemre, korra, foglalkozásra nézve a társadalom minden réte­gét képviseli. Ez is indokolta, hogy újra rendezze sorait és új ve­zetőséget válasszon. A vezetőségválasztó taggyűlést a napokban tartották meg a klub­nál. Titkos szavazás alapján dr. Lukács Ida maradt az elnök, s Tarjáni Sándort választották meg társelnökké. A vezetőség tizen­egy, a gazdasági bizottság három tagúra bővült. A klub idei programja is elké­szült. Összeállításánál Salgótarján várossá nyilvánításának 80. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját, valamint a kisvas­utak évét is alapul vették. Előadá­sok hangzanak el megyeszékhe­lyünk gazdasági, építészeti, köz- igazgatási fejlődéséről, zenei éle­téről. Kirándulásokat szerveznek többek között Salgóra, Somoskőre, Karancslapujtőre, a Kis-Zagyva völgyébe, Egerbe, a Bükk- és a Börzsöny-hegységbe, Monokra, Zalavidékre. Klubnapot minden hónap első szerdáján, a Gagarin iskolában tartanak. tét a család, ott folyt a politizálás is -, majd rábökött a sarokban ál­ló vödörre: ilyen mint ez! Sok minden belefér, sok csúnyaság van benne, de vannak akik ezen híznak. Sok év telt el a felidézett eset óta, de a politika, a pártok válasz­tási csatározásnak színvonala „gondoskodik” róla (sajnos most a rendszerváltás óta eddig tartott három választásnál is jobban), hogy bennem tovább éljen nagy­apám egykori hasonlata! És mégis: én el akarok és el is fogok menni szavazni! Másoknak is azt javaslom: ne legyünk pasz- szív szemlélői annak, melyik párt(ok) veszi(k) kézbe a marsall- botot! Gondoljuk át mindegyik­nek a választási programját, hánt- suk le róluk a csábító csomago­lást, mérlegeljük realitásukat, ves­sük egybe a tapasztalatainkkal. Én a magam részéről számításba veszem az egyes pártok kam­pánystílusát is: „honorálom” az okosan érvelőeket, „büntetem” a más pártokat gyalázókat, a kire­kesztőket, a demagógokat... Úgy is mondhatnám: használjuk eb­ben a nagy birkózásban is a józan eszünket! Bizakodom: hátha sikerül olyan pártot győzelemre segíteni, amelyik támogatásra érdemes po­litikai célokat képes elénk állítani! Mert szeretnénk ám mi, kisembe­rek, köztünk - igen! - munkások, dolgozók, ha nem szembenálló­ként, nem elszenvedőként, sőt nem is egykedvű tétlenséggel kel­lene viszonyulnunk a politikához, hanem támogatóként! Csak olyan legyen az a politika! Arra a pártra, annak jelöltjére szavazzunk, ame­lyiktől ez leginkább remélhető! _______________________tv. ( pontos név és dm szerkesztőségben) „Nyissatok ajtót, emberek!” A Gerelyes Endre Irodalmi Kávéház, a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár és a Salgótarjáni Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat március 29-én, pénte­ken, azaz ma 17 órakor rendezi meg a könyvtárban „Nyissatok ajtót, emberek!” címmel Sze­pesi József költő emlékestjét. Közreműködik: Bari Gizella Laura, Brunda Gusztáv, Csépe Renáta, Handó Péter, Horváthné Bari Irén, Paulikné Bari Beáta, Pál József, Szabó István, Végvári Lajos és a Kályi Chirikli együttes.___________■ K oszorúzás Borsiban II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 326. évfordulójá­ra emlékeztek a napokban szü­lőhelyén, a szlovákiai Borsiban, ahol a Rákóczi Városa Alapít­vány küldöttsége is koszorút helyezett el. A szécsényi dele­gációt Bállá Tibor, az alapít­vány életrekeltője és Vincze Fe­renc alkotta. Klub - gazdag programmal Nemcsak a téli időszámítás jár le Dr. Szili Katalin országgyűlési alelnök sajtótájékoztatója Palotáson és Salgótarjánban Az elmúlt napokban Palotáson és Salgótarjánban is tartott sajtótájékoz­tatót dr. Szili Katalin, az Ország- gyűlés alelnöke, szocialista politikus, az MSZP alelnöke. Palotáson két témával foglalkozott: az egyik az egyházaknak küldött körlevél, amely részben a választásokon való részvételre szólít fel, részben azokat az értékeket jelöli meg, amelyek az egyház számára fontosak a választásokat követő időszakra. Az alelnök asszony hangsú­lyozta, hogy ők is teljes mértékben azo­nosulnak a részvételre történő felszólí­tással, mert úgy gondolják: rendkívül fontos, hogy a 2002-es választások első fordulójában is jelentős legyen a részvé­tel. A kiemelt emberi értékekkel is maxi­málisan azonosulni tudnak, hiszen szo­lidárisnak kell lenni a szegényekkel és kiszolgáltatottakkal és mindent meg kell tenni azért, hogy ezeknek az emberek­nek az életkörülményei javuljanak. Szili Katalin szerint ma Magyaror­szágon, 1 millió 700 ezer olyan lakos van, akinek nincs munkaviszonyból származó jövedelme. Sokat mondó tény az is, hogy a gyerekek elég nagy része él olyan körülmények között, ahol az egy főre jutó jövedelem a létmi­nimum alatt van. Az alelnök asszony második téma­ként szólt arról, hogy a Tocsik-perben hozott ítélet pontosan azokat marasz­talja el, akikkel szemben a Horn kor­mány a vizsgálatot kezdeményezte és az eljárást megindította. Ugyanakkor nyilvánvalóan látszik ebből az ítéletből az is, hogy nincs politikai érintettsége ennek az ügynek, hiszen felmentette azokat, akiket az elmúlt időszakban próbáltak belekeverni ebbe az ügybe és nyilvánvalóvá vált Boldvai László kép­viselő ártatlansága is. •k Szüi Katalin a megyeszékhelyen, az MSZP irodájában tartott sajtótájékozta­tón a választásokkal kapcsolatosan el­mondta, hogy próbaképpen önkor­mányzati időközi választásokat tartottak egyik budapesti kerületben, ahol 22 szá­zalékos részvétel mellett az MSZP jelölt­je 55 százalékot kapott. Ez arra is utal, hogy a választók április 7-én valóban kormányt kívánnak váltani, a kormány­párt látványos akciói (átadások, szalag­átvágások, alapkőletételek stb.) ellenére. A vitákkal és a médiával összefüggés­ben közölte, hogy az MSZP részéről a Satelit TV-ben megrendezendő vitafó­rumra tett ajánlást a Fidesz válasz nél­kül hagyta. Szerinte a Fidesz vezetői mondvacsinált ürügyekkel menekülnek a megmérettetés elől. Közölte, hogy a Duna TV megtagadta, hogy az MSZP al­elnöke, aki teljes jogú helyettese az el­nöknek, részt vegyen az elnököknek szervezett vitán, ahol nem személyek csatároznak, hanem a pártprogramok ismertetéséről lett volna szó. Úgy véli, hogy a kormánypárt vezetői nem mer­nek szembekerülni a tényekkel. Szili Katalin szerint az órák átállítása a téliről a nyári időszámításra egyúttal annak a felülvizsgálatát is jelenti, hogy a Fidesz-kormány a haszonelvűség alapján kormányozta a országot, tehát nem az értékteremtés volt számára a meghatározó követelmény. Nagyon saj­nálja, hogy tizenkét év után még kom- munistáznak azok, akik magukból kiál­líthatnának egy alapszervezet megala­kításához szükséges létszámot. Vajon hiteles lehet-e egy olyan párt, mely ska­tulyákba gyömöszöli az állampolgáro­kat? - kérdezte az alelnök. Az MSZP áp­rilis 22-én kinyitja az ország kamráját és megnézi, mi van benne. A jogsza­bály nélkül igénybe vett pénzeket visz- szaveszi. Szili Katalin végül bejelentet­te, hogy az MSZP minden szavazókör­be küld megfigyelőt, bár a köztisztvise­lők becsületességében és hozzáértésé­ben megbízik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom