Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

r 2. OLDAL 2002. MÁRCIUS 9., SZOMBAT Faragó Zoltán: T 1^ j Ó Pocikvár ürgéi Bizony, urge egy darab se. A nyomok alapján azonban gímszarvas, őz, vaddisznó szép számmal él a területen. Pocikvár egyetlen sziklája Ólomszürke égbolt alatt vágtunk neki a Szilváskő hármas csúcsa alatt húzódó völgynek. Jó mélyen fek­vő terület, egyik részének Szalmahíd a neve. Azt nem tudni, hogy miért éppen Szalmahíd, de az tény, hogy hóolvadás és nagyobb esők után vizenyős a hely, hosszú szakaszán dagonyává változik a kocsiút is. A völgy aljában patak kanyarog, két oldalán égerfák áll­nak, a fölötte magasodó vonulatok pedig olyanok, mintha a vulkáni kitörések idején csordogáltak volna le láva formájában a Szilváskőről, csak azóta már be­nőtték őket a fák. Elmarad az utolsó ház, azután az istálló, végül a karámban tartott igavonó lovak is. A ceredi szerpen­tinről még ide hallatszik egy-egy autó zúgása, néha nyerít egy ló, azután ölyv kiáltása száll végig a völgy felett. Egészen közelről látjuk is a nagy madarat, amint kiterjesztett szárnyakkal végigvitorlázik a pa­takparti fák mögött, azután álmos tavaszi csend telep­szik a völgy aljára. Párás a levegő, a felhőkből is érke­zik néhány cseppnyi eső, a szél is fel-feltámad. Nincs azonban hideg, s érezni a tavaszt - egészen addig a pillanatig, amíg a süvöltők bánatos füttyentései nem hallatszanak a Pocikvár nyírfáiról. Szép nagy csapat, vannak, vagy harmincán, de hangjuk annyira a telet idézi, hogy talán még a levegő hőmérséklete is lejjebb száll valamelyest...- Sok volt itt régen az ürge. Legelő volt ez az oldal, nem ilyen nyírfaerdő - mondja Varga Feri bácsi, mi­közben feledve több mint hetven évét, fiatalokat meg­Pocikvári nyírfák, egy cser csemetével szégyenítő sebességgel indul neki a meredélynek. - A neve is biztosan azért lett Pocikvár... az ürgék miatt... A nyírfák többsége valóban fiatal, már ami a fák naptárában a kort illeti: legfeljebb harmincéves lehet. Az elszórtan álló vadkörték azonban igazi vénségek, göcsörtös törzsű, évszázados hagyásfák, mert akkor hagyták meg őket, amikor a legelőt itt kialakították. Akad közöttük olyan is, amelyiknek az oldalába már ökölnyi lyukakat véstek a harkályok, de a többség, kor ide vagy oda, egészséges. A meredély tehát legelő volt egykor, de az ilyen helyeken csak a kecske meg a juh érzi jól magát, azaz csak őt tudják megtölteni a bendőjüket... Néhány kisebb tisztásfolt is akad még a növények sűrűjében, de bizony ezeket is egyre inkább fojtogat­ják a galagonya- és a vadrózsabokrok. A zömök kis vadkörték között néhány hasonló termetű cser is te­nyészik. Nem valami kedvező ez az élőhely, mert egyik sem nőtt valami nagyra... Ugyancsak alacsony és nem valami vastag törzsű a vízmosás szélén álló bükkfa. Egyre több azonban a bozótban és a nyírfák között a vöröstörzsű erdei fenyő. Ujjnyitól emberma­gasságúig terjed a magasságuk...- Magról nőnek - mutat rájuk Feri bácsi. - Elhoz­za a szél a magot - int egy távolabb eső domboldal fe­lé, ahol sötétzöld lombokat ringatnak a felerősödő szélben a fenyők. Valóban, az északi fekvésű oldal kiváló az örökzöl­deknek. A területen azonban mégiscsak tájidegen fa­jok.- Hová tűntek innen az ürgék?- Összefogdosták őket ebédre... Most már meg sem maradnának. A nyílt mezőt szeretik, nem a bo­zótost... Egyre feljebb kapaszkodunk, s megnézzük a vadkörtefák oldalában azokat a tölcsér alakú, har­kály vájta üregeket, amelyeket Feri bácsi szűkített le pár évvel ezelőtt, s cinegék költöttek bennük. Bi­zony, javításra szorul mind a három, mert a télen a harkályok kikopácsolták a nyílást lezáró deszkada­rabokat, de van még pár nap a munka elvégzésére. Nemsokára a Pocikvár csúcsán, a bazaltsziklán állunk. Zagyvaróna szinte a lábunk előtt hever, az új, messzire fénylő toronysisakot viselő templom büszkén magasodik a zagyvafői várhegy alatt. Eze­ken túl a Boszorkánykő és a Salgó emelkedik, utób­bi csúcsán éppen felhő ül, s olyan, mintha kitömi készülő, füstölgő vulkán lenne. Nyugat felé pedig a Karancs vonulatai szürkéllenek a párában, de in­kább csak sejteni lehet őket. A sziklán alig tenyészik pár zuzmó, jellegzetes, a sziklagyepekre utaló növényzete nincs a legfel­jebb nagyobb méretű, sötétbarna színű bazaltkibú­vásnak.- Bánya lehetett itt - jegyzi meg Feri bácsi. - A legjobb minőségű bazalt, ilyet termeltek ki a Szil­váskőn is. A domb gerincén megnézzük még azt a mély gödröt és a hozzá vezető futóárkokat, amiket a ka­tonák ástak a második világháború alatt a légvédel­mi ágyúnak. Benőtték a bokrok, a vizet is megtartó gödör aljában jókora rekettyefűz sarjadt. Az idő egyre felhősebb, néha pár csepp eső is érkezik. Meggyvágó röppen el előlünk, azután fá­cán kakatol, de búcsúzóul ismét csak a süvöltők bánatos füttyeit halljuk. Akármilyen szép madarak is, csak jobb lenne, ha odébbállnának már északi hazájukba! Vándorsólyom pusztult el Karancslapujtő mellett A vándorsólyom a repülés bajnokai közé tar­tozik a sarlós fecskével egyetemben. Érde­kes, hogy a szakirodalom egy régi kiadású könyvében a sarlós fecske mint zsákmányállat sze­repel a vándorsólyom étlapján. Zsákmányszerzés közben nagy magasságból összehúzott szárnyak­kal, zuhanórepülésben akár a 280 kilométeres se­bességet is elérheti óránként. A fokozottan védett madárfajok közé tartozik. Eszmei értéke az 1996- os táblázat szerint 250 ezer forint. Magyarorszá­gon az 1960-as évekig költött néhány pár, azóta csak kóborló példányai mutatkoznak. Egyre több biztató jele van, hogy hazánkban újra költeni fog. Vonatkozik ez megyénkre, így a Karancs-hegy kör­nyékére is, ahol egyre gyakrabban látni egyedeit. 2001 november 26-án madármegfigyelést végez­tem Karancslapujtő határában a Nyárvas-alja és a Rocsota-rét nevű területek között. Szálingózó hó­esésben 10 óra 45 perckor a Rocsota-rét felett egy öreg hím vándorsólymot (a tojó jóval nagyobb) fe­deztem fel, amint méltóságteljesen repült tova. Ha­zafelé jövet, negyed egykor a Nyárvas-alján mező- gazdasági terület felett ismét megpillantottam. E gy ismerősöm még ezen a napon délután fél három körül seprűvesszőt szedett a Nyárvas-oldalon, kopár, bokros területtel övezett ritkás, idős gyertyánfás foltban. Egy rőzsehalom tetején, arra ráborulva, félig nyitott szárnyakkal elpusztulva találta meg az általam is megfigyelt sólymot. Még meleg volt a teste. A ke­zébe véve vizsgálgatta a madarat, arra megállapí­tásra jutott hogy ez egy ritka, értékes ragadozó madár lehet. Nem merte elhozni, inkább vissza- tede a rőzserakás tetejére. Attól félt, ha útközben találkozik valakivel, még azt hiszik, hogy ő pusz­tította el. (Tudni kell, hogy ebben az időszakban a múlt évekhez hasonlóan az olasz vadászok pél­dátlan mértékű természetkárosításukra derült fény, halomra lőtték hazánkban a vonuló, védett madarakat.) . z ismerősöm csak két hét elteltével szólt, A hogy milyen ragadozó madarat talált el- XApusztulva. Megkértem, hogy menjünk el oda és nézzük meg, hátha még megvan. Sajnos már nem találtuk ott, de még tépésnyomokat sem, ugyanis hó borította be a tájat. Feltételezésem sze­rint a vándorsólyom zsákmányszerzés közben a szakadó hóesésben, egy ágnak ütközhetett és ha­lálra zúzta magát. Február közepén a hó elolvadá­sa után viszont megtaláltuk a sólyom tollmaradvá- nyait. Valószínűleg egy róka prédájává vált... A mai napig nem tudok belenyugodni, hogy így semmivé vált ez az értékes, nemes madár. Ha már megtörtént a baj, legalább valamelyik múzeum­ban lett volna a helye. ROZGOMYI SÁNDOR Elszánt hangulatban az ötvözetgyáriak „Remek” a sajtója a salgótarjáni ötvözetgyárnak, ámbár er­ről az érintettek olykor szívesen lemondanának. Az utóbbi hetekben azért jutott az érdeklődés homlokterébe a cég, mert a megyeszékhely képviselő-testületében ellenzékben lévő Fidesz-frakció kifogásolta annak a megállapodásnak a létrejöttét, amelynek értelmében a város szociális bérlaká­sok céljára megvásárolja a gyár használaton kívül lévő iro­daépületét és a hozzá tartozó 6500 négyzetméteres területet, mondván: az ügylet hátrányos lehet Salgótarján számára. Becsó Zsolt, úgyszintén fideszes honatya tovább ment, s visz- szaélést gyanítva a tervezett szerződés mögött, annak kivizs­gálását kérte a megyei rendőrfőkapitánytól. Végül is az 51 millió forintos üzlet „kútba esett”, mert a tarjáni képviselők úgy döntöttek, hogy az önkormányzat mégse vegye meg az ingatlant, ennek következtében viszont a gyár sok milliós hátrányt okozó időveszteséget szenvedett. Winkler Pétert, az ötvözet­gyárat működtető salgótarjáni Ferroalloys Work Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját azon­ban nem lehet egykönnyen ki­zökkenteni rendíthetetíen nyu­galmából.- A salgótarjáni képviselő-tes­tület határozatát természetesen tudomásul vesszük és messze­menően tiszteletben tartjuk - mondta. - A városházi botrány ugyan több hónappal késlelteü, de meg nem hiúsítja, hogy 2002. március 31-i auditált mérleggel április első napjaiban beadjuk pályázatunkat Széchenyi-plusz gazdaságélénkítő programcso­maghoz. Mindemellett fontol­gatjuk, hogy a megállapodás meghiúsulása miatt anyagi és erkölcsi kártérítésért polgári pert indítunk. Döntésünket attól tesszük függővé, hogy milyen megállapításokra jut a rendőrsé­gi vizsgálat.- Hagyjuk a rendőrségi vizs­gálatot, s beszéljünk az ötvözet­gyár termelésének újraindításá­ról! Miután meghiúsult az iroda­ház és a hozzá tartozó földterü­let értékesítése, merőben új hely­zet állt elő. Milyen összegű fej­lesztésben gondolkodnak, s eh­hez mennyi pénzt kémek?- A beruházás összege 350 millió forintot tesz ki. A megva­lósításhoz 125 millió forint visz- sza nem térítendő állami támo­gatást és 100 millió forint vissza nem térítendő munkahely-te­remtési támogatást kérünk. A pályázat benyújtásának idő­pontjáig a 125 milliós önrészről banki letéttel fogunk rendelkez­ni.- Milyen forrásokból teremtik elő a saját tőkét?- A feleslegessé vált 14 ezer négyzetméter ipari terület, a raj­ta lévő épületek és eszközök ér­tékesítéséből, erre vonatkozóan egyébként már megkötöttük a szerződést. Vannak alvállalko­zói követeléseink, s az is bevé­telt jelent számunkra, hogy a Nógrádszén Kft. a vasúti szén- szállítmányait a gyárunk résztu­lajdonát képező Gyula-rakodón mérlegeli. A két, egymástól füg­getlen sorból álló füstgáztisztító rendszer kapacitása kétszerese a szükségesnek, ezért az egyik sor részegységenként vagy egészben eladható, amely 50-90 millió forintot hozhat a „kony­hára”. Az értékesítéssel megbí­zott Erőterv - Wagner - Bíró Környezetvédelmi Kft.-tői már jelezték, hogy a filterre részegy­ségenként lenne vevő.- Mit vállal a 225 millió forint fejében az ötvözetgyár?- Termékszerkezet-váltást hajtunk végre, s évente négy­ezer tonna fémmentes, környe­zetbarát kalciumszilíciumot állí­tunk elő, kizárólag hazai alap­anyagokból, s az ötvözőanyag 95 százalékát külföldön értéke­sítjük. Számításaink szerint a várható évi nettó árbevétel 980 millió forint lesz, ebből a hozzá­adott érték 176 millió forintot tesz ki, tehát a ráfordítás két esz­tendő alatt megtérül. Az éves nyereség elérheti a 100 millió fo­rintot. Az árbiztonságot a londo­ni fémtőzsde jegyzéséhez kötött árklauzula biztosítja. Összesen száz embernek teremtünk majd munkahelyet. Öt évre vállaltuk, hogy a felsorolt mutatók és felté­telek mellett üzemeltetjük a gyá­rat.- Mi a garancia arra, hogy a legyártott kalciumszilícium 95 százalékát exportálni tudják?- Erre vonatkozóan beszállí­tói szerződéssel rendelkezünk egy luxemburgi székhelyű cég­gel, amely Európa meghatározó ötvözőanyag-forgalmazója. Ez a cég szállítja az ötvözőanyagot többek között a Dunaferrnek és a Diósgyőri Acélműveknek.- Tételezzük fel, hogy meg­kapják a kért támogatásokat. Miként alakul a beruházás me­nete, s mikor kezdődhet meg a termelés?- Pozitív válasz esetén július­ban indítjuk a beruházást, de­cemberben a próbaüzemet, 2003 januárjában pedig meg­kezdődhet a gyártás.- Mi van akkor, ha megkap­ják a támogatásokat, de még­sem tudják beindítani a terme­lést?- A beruházás meghiúsulása­kor természetesen vissza kell fi­zetni a 225 millió forintot. En­nek garanciafedezetét a gyár auditált saját tőkéje biztosítja.- Mi lesz a salgótarjáni önkor­mányzat által meg nem vásárolt irodaépület sorsa?- Az Országos településren­dezési és építési követelmények 20. § Ipari terület 5. bekezdése alapján rendeltetésmódosítási kérelmet terjesztettünk elő Ke­nyeres István irodavezetőnek, Salgótarján főépítészének a tár­saságunk tulajdonát képező 6500 négyzetméter alapterületű ingatlanon található irodaházra. Elvi építési engedélyt kértünk, hogy abban a tulajdonos, a használó és a személyzet szá­mára lakásokat alakítsunk ki. A száz dolgozón belül tizenkét-ti- zenöt friss diplomást kívánunk alkalmazni, akik így lakáshoz jutnak. Az átépítésre húszszá­zalékos önerő mellett, legfel­jebb hatszázalékos kamatra, harminc év lejárati időre hitelt veszünk fel a Földhitel és Jelzá­logbanktól, amelyet a lakástulaj­donosok részletekben tör- lesztenek majd.- Kicsit tamáskodnék az idete­lepülő friss dipbmásokat illetően, hiszen bizonyára tudja, hogy Sal­gótarjánból inkább elvándorolni szoktak.- Mi szeretnénk megfordítani a folyamatot. Arra gondoltunk, hogy a miskolci műszaki egye­temmel kötendő szakmai együtt­működési megállapodás kereté­ben ide hívjuk termelési gyakor­latra a 2003 nyarán végző fiatalo­kat. A leendőbeli mérnökök már a beruházás során megismerked­nek a gyártási technológiával, s közben széles körű szakmai tu­dásra tesznek szert. Kölcsönös megállapodás esetén lakás és havi nettó 60 ezer forintos fizetés várja őket. A gyártási eljárást adó lu­xemburgi cég irányítja és felügye­li a beruházás műszaki és techno­lógiai megvalósítását, ezt követő­en egy évig vezeti a termelést, s ez idő alatt a fiatal mérnökök telje­sen elsajátíthatják a feladatukat.- Igazán nem akarom az ördö­göt a falra festeni, de mit tesznek akkor, ha társaságuk csak részben kapja meg a megpályázott össze­get?- Ha törik, ha szakad, akkor is életre keltjük a salgótarjáni ötvö­zetgyárat! KOLAJ LÁSZLÓ Á í tv JÉL TTTTST i Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség VJj || 'D A íj Miß- U I D I A U és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 1 megyei llii\L//ll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. ____________________kmuti napilap _________________ (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. | * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j r.W„* az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmei._______________________________l * SZERZŐ FELVÉTHEI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom