Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám

2002. MÁRCIUS 6., SZERDA MEGY El KÖRKÉP 4 «Bf BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Barátw Ottó jegyzeie Dupla vagy semmi —elhív a lányom, azt mondja, Ljholnap mndevúzziink a 1 Westendben, vagy a Duna Plázában vásárolni dear, ott be is kaphatunk egy hamburgert, meg dumálhatunk is közben, de most ne vigyük túlzásba a kommuni­kációt, mert lernend a mobilja. Miután még minimum tíz percig hallgatom idegen szavakkd - meg szokatlan szlenggel - szőtt szöve­géi, eszembe jutnak nyelvünk tisz­taságát féltő feleim. Másnap az­tán pompázatos pesti plázáink bámulatos butikjainak idegen ki­fejezésekkel totálisan tűzdelt, ci- zelláh cégérei láttán már aggódni is kezdek. No, azért nem annyim, mert tudom, kortünetről van szó. A pri­vatizáció, a hazai cégek külföldi tulajdonba kerülésének, a tudo­mányos-technikai fejlődésnek és a globalizációnak egyenes következ­ménye a nyelvünkbe bekerülő ide­gen szavak és kifejezések mérhe­tetlen mennyisége. Ezt kivédeni aligha lehet, ám korlátozni kívá­natos. Ezt tette az Országgyűlés, amikor törvényt dkotott a gazda­sági reklámok, az üzletfehratok és a közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről. Lényege: a jövőben is lehet ide­gen szavakat és kifejezéseket hasz­nálni a cégtáblákon (stb.), de an­nak magyar megfelelőjét is meg kell jeleníteni. A törvény tehát megengedő, sőt toleráns is, hiszen előírásait - jóllehet a minap ha­tályba lépett - csak a jövő évtől kell alkalmazni, azaz az idegen nyel­vű cégtáblákat lecserélni vagy ki­egészíteni. Ez idáig rendben is len­ne, ha nem látnék a törvényben egy-két ködös kitételt, amelyek mi­att (is) most - fogadatlan próká­torként - nyelvőrködők. A törvény kimondja ugyanis: „... a meghonosodott idegen nyel­vű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek” No, ez ködös nekem. Mert hogy egy pél­dával éljek, e jegyzetemben direkt túlzással is használt idegen sza­vak (például mobil, szleng, cizel­lált stb.) szerintem meghonosod­tak már, akár a cégéremre is kite hetném őket. Mások számára ugyanakkor e kifejezések táján nem is érthetők. Tehát a „megho­nosodás” megítélése fölöttébb szubjektív, s ettől az MTA tanács­adó testületé sem lesz mentes. T fhát - bizonyos vagyok benne - a törvény végrehajtása ne­hézkes és bürokratikus lesz, noha jó szándéka vitathatatlan, s szelleme akár még az újságíró szá- mám is példaadó. Egyébiránt meg nem kell félteni nyelvünket, az ön- tisztulási folyamatai a jövőben is működni fognak. Egyébként pe­dig vegyük kézbe az idegen sza­vak szótárát és forgassuk bátran. Persze még jobb lenne, ha mielőbb megtanulnánk és beszélnénk is egy-két uniós „világnyelvet”, an­golt, németet vagy franciát. Sze­rencsére erre gyermekeinknek már jó esélyeik vannak, ők már való­ban világpolgárok lehetnek. Mi idősebbek már beérnénk az euró­pai polgársággal is... m Megszüntetnék a korrupciót (Folytatás az 1. oldalról) a parlamentben és törvényi for­mába kell önteni, hogy beruházni közpénzből csak nyílt pályázat útján, a nyilvánosság ellenőrzése mellett lehessen, állami vagy ön- kormányzati vagyont értékesítem csak nyílt pályázat útján, a nyilvá­nosság ellenőrzése mellett lehes­sen, ezen tranzakciók közben is bármilyen közpénz felhasználása esetén nem lehet az üzleti titok mögé bújni. Negyedik javasla­tunk a többletbevételekkel kap­csolatos: kizárólag a parlament előzetes döntése alapján lehet el­költeni. Azért kell ezt megtenni, mert érzékelhetően csökkent a politika iránti bizalom, a bizalom­vesztésnek alacsony választási részvétel és a legitimitás hiánya lesz a vége, ez pedig a demokráci­ában az egyik legveszélyesebb dolog. A rendezvényen bemutatkoz­tak a párt Nógrád megyei jelöltjei is: a salgótarjáni választókerület­ben Gusztos Péter, az SZDSZ Nóg­rád megyei elnöke, országos ügy­vivője, a pásztói választókerület­ben dr. Mátyus István ügyvéd, a szécsényi választókerületben Büky Dorottya tanár, a balassa­gyarmati választókerületben Smitnya Sándor, a kábelművek humánpolitikai vezetője száll ringbe a választók szavazataiért. HEGEDŰSE. Legyen a vendégünk... egy habos kávéra!* KÖTETLEN KÖZÉLETI BESZÉLGETÉS-SOROZAT a Karancs Hotel Mozaik termében Szeretettel várjuk Önt és kedves családját, barátait március 6-án 18.00 órától Vágó Istvánnal, március 20-án 18.00 órától Albert Györgyivel, március 26-án 18.00 órától Jancsó Miklóssal, április 2-án 17.00 órától Ungár Klárával és Fodor Gáborral Petőcz György „Csak a narancs volt” című könyvének bemutatóján Gusztos Péter az Önök esélyes képviselőjelöltje ' Ha nem szereti, teával várjuk... *\l ’oiK 9 Tiszta lappal. 1 Salgótarján! i V z/ \j Gusztos Péter - 2002 1 Hetven éve együtt jóban-rosszban (Folytatás az 1. oldalról) hogy van-e kedvünk a közös élet­hez? Mint látják, volt.- Hogyan emlékeznek vissza a lakodalommi- Nagyon jó szombati nap volt. Az eső cseperkélt. A bárándi refor­mátus templomban esküdtünk, mivel mindketten Bárándon szü­lettünk, éltünk. Egészen addig, míg a fiunk tragikus hirtelenséggel meg nem halt. Ennek már 23 éve. Azóta élünk itt, Mátravere- bélyben, az egyik lá­nyunknál. A lagziban nem sokan voltunk, de ettől még jót mulattunk. A sógorom és néhány barátja muzsikált. Nem volt sátor, nagy felhaj­tás, de volt nagy dínom- dánom.- Volt-e jegygyűrűjük?- Igen. De a nejem el­vesztette. Boltban volt valahol, nagy volt az uj- jára és lecsúszott róla. Senki nem szólt neki, nem adta vissza. Pedig nagyon szép volt, vas­tag arany karikagyűrű.- Müyen nászajándé­kokat kaptak?- Párnát, abroszt, ru­haneműt. Akkoriban nem voltak még elekt­romos berendezések, csecsebe­csék. Ha valaki lakodalomba volt hivatalos, akkor vitt egy nagy de- mizson bort, lisztet, cukrot, tyúkot és más élelmiszert. Persze a házi­gazdák is vettek legalább egy na­gyobb hordó bort és készültek a vendégfogadásra.- Saját lakásuk volt a nász után?- Nem. A szüleimnél laktunk. - mondja Piroska néni. - Szerencsé­re hamar tudtunk venni egy házat és különköltöztünk a szüleimtől.-Gyerekek?- Négy gyermekünk volt. Há­rom lány, Margitka, Piroska, Erzsi­ké és egy fiú, János. Az egyik kis­lány, Piroska pont a II. világhábo­rú alatt született. Akkoriban, mi­kor oroszok lepték el az országot. Azt hittük, mi megússzuk, hogy orosz katonák költözzenek a há­zunkba, de mi sem lettünk kivéte­lek. Beköltözött hozzánk egy orosz katona. Nem nagyon értet­tük a nyelvét, de elmagyaráztuk neki, hogy az asszony nemsokára szül, s éjszaka majd - ha már itt van - kísérjen el a bábaasszony­hoz. így is lett. Az utcákon min­denhol őrök álltak, de nem féltem, mert velem volt az orosz katona. Elvittük a bábaasszonyt, megszü­letett Piroska, de sajnos, nem so­káig élt - mondja János bácsi, aki hiába, hogy már 91 évet megélt, úgy emlékszik vissza, mintha csak néhány napja történtek volna az események. Ez a néhány nap a va­lóságban sok-sok évtized. Ámu­latba ejtő az a tiszta észjárás, mel­lyel Kalas Jánost és Piroska nénit megáldotta a sors. Hiába a kor, a majdnem egy évszázad.- Hol dolgoztak?- Én a bárándi téeszben, de nem sokáig. Sokat betegeskedtem, így inkább a ház körül tevékeny­kedtem. A férjem vasutas volt 30 évig, Ferencvárosban. Most meg már 30 éve nyugdíjas. A vasút előtt katonáskodott, hatszor hív­ták be. Jobbnak látta, ha elmegy valami biztos helyre dolgozni. Sokkal jobb lett így, mert legalább most kap egy kis nyugdíjat. Én semmit nem kapok, mert talán öt évem van papíron ledolgozva.- Persze ez ennél sokkal több le­het!- Igen. Egész életünkben csak dolgoztunk. Nem panaszkodunk, mert mi kerestük magunknak a munkát. Az uram még az őszön is megkapálta a kertet, elültetett. Mindig keresi, hogy mit is csinál­hat - mondja Piroska néni.- Mellettem nem megy el a munka, mert én elkapom - nevet az örökifjú János bácsi. - Ha kime­gyek, nem fordítom el a fejemet, mert a másik oldalon ott a munka! Még most is megcsinálok min­dent, ami erőmből telik. Sajnos, a szervezetem, főleg a lábam már nagyon gyenge. Báránd messze van Verebélytől. Mégis, mindkét lá­nyuk ide jött férjhez...- Igen. Margit lányunk Pesten dolgozott, ahol megismert egy mátraverebélyi fiút. Összeháza­sodtak, s Margit a kishúgát, Erzsi­két is ide hozta, Verebélybe. Mi otthon maradtunk, az egyik fi­unkkal, aki egy tragikus autóbal­eset következtében 43 évesen meghalt. Két családot hagyott maga után. Gondoltunk egyet, s eljöttünk a lányaink­hoz. Időközben Er­zsiké is egy verebé- lyi fiúhoz ment fele­ségül. Nagy bána­tunkra Margit lá­nyunk is most esett át egy operáción. Nagyon aggaszt minket az állapota. A gyermekéért az ember mindent megtesz, és sokkal jobban fáj neki a gyereke fájdalma, mint a sajátja. Szíve­sen láttak itt is min­ket, szerettek és a mai napig is renge­teg szeretetet, tiszte­letet kapunk. Nem­csak a családtól, ha­nem az itteniektől is. Az is hozzá tartozik az igazság­hoz, hogy még mindig nem szok­tuk meg az itteni életet. Honvá­gyunk van! Még a sírhelyet is Bárándon vettük meg. Meg per­sze Verebélyben is.- Hány unokájuk van?- Hat unoka és öt dédunoka.- Mikor voltak utoljára Bárándon?- Úgy, három-négy éve. Közben Piroska néni kimegy egy percre, majd egy vaskos könyvvel tér vissza. Örömmel mu­tatja. Szemében látszik: ez a könyv nagyon sokat jelent neki. Megmutatja. Báránd hétszáz éves történelmét eleveníti föl.- Annak fogjuk adni, aki majd megbecsüli. Sokat jelent nekünk, szinte már csak ez maradt az egy­kori kicsiny falunkból.- Hiányzik a rokonság? Gyak­ran van honvágyuk?- Nem felejtenek el bennünket, s nemrég is felpakolva jöttek el meglátogatni. Érezzük a szerete­tet, s talán ennek is köszönhetjük, hogy ilyen szép kort éltünk meg. Persze azért a szülőföld hiányát soha és semmi nem pótolja. HÍREK SALGÓTARJÁN BÚCSÚZOTT AZ IGAZGATÓ. Ko vács Tibor, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium igazgatója márci­us elsejétől a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyetteseként dol­gozik, a budapesti intézmény veze­tője levélben kérte az önkormány­zat hozzájárulását az áthelyezés­hez, ami meg is történt. A Madách gimnázium vezetői álláshelyére nyilvános pályázatot írnak ki, an­nak eredményes lezárásáig Pau- man Mária tanügyi és szervezési igazgatóhelyettes megbízott igaz­gatóként vezeti az intézményt. KÖZÉLETI ESTÉK. A Z Pont Klubban (Budapesti út 39.) a köz­életi beszél(get)ő esték keretében március 7-én 18 órakor lesz a követ­kező találkozó. A téma ezúttal a „Dolgozók és nem dolgozók, sze­gények és gazdagok Magyarorszá­gon”, a vendég Krémer Balázs szo­ciálpolitikus. FOGADÓSZOBA A megyei jogú város köztisztviselői az alábbiak szerint tartják márciusi fogadónap­jaikat: dr. Angyal Dávid alpolgár­mester 6-án 14-től 16 óráig, Puszta Béla polgármester 13-án 8-tól 12 óráig, Sarló Béla alpolgármester 20- án 8-tól 12 óráig, Óvári Péter jegyző 27-én 8-tól 12 óráig várja az állam­polgárokat a városházán. SALGÓTARJÁN/BUDAPEST FŐHAJTÁS A NÉVADÓ SÍRJÁ­NÁL Az Arany János Általános Is­kola diák-önkormányzati képvise­lői március 14-én, csütörtökön láto­gatást tesznek a fővárosban és leró­ják kegyeletüket a költő sírjánál. EGYHÁZASGERGE KÖSZÖNTŐ. A polgári védelem napja alkalmából Kéri Zoltán, a he lyi általános iskola igazgatója kö­szöntötte a polgárőr-egyesületet és köszönetét fejezte ki az intézmény­nyel való együttműködésért, a falu érdekében végzett munkájukért. VIZSLÁS „NŐNAPI VIGADALOM”. E cím­mel rendez programot március 9- én, szombaton 16 órától a helyi mű­velődési házban a Százszorszép menyecskekórus. A rendezők mel­lett fellépnek az általános iskola ta­nulói, Mityók Krisztián, a Borvirág citeraegyüttes, a „Barátok” nevű színjátszók. 20 órától bált rendez­nek. Zenél: Vetter József. BÁTONYTERENYE TÁRLAT. A Kastélykerti Művelődé­si Házban március 7-én 17 órától lámató Varga Csilla virágkötő és Varga Dóra tanár kiállítása. A meg­nyitón közreműködnek az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulói. A tárlatot márciusban tekinthetik meg az érdeklődők, hétköznap 8-17 óráig, szombaton 13-16 óráig. JFISSZAJ Nógrád turisztikai csomaggal utazik (Folytatás az 1. oldalról) Önálló kiadvány készült az Európa-diplomát el­nyert Ipolytarnócról, amelyre még inkább fel sze­retnék hívni a figyelmet. Á megye 2002. évi ren­dezvénynaptárát a rendező szervektől és az ön- kormányzatoktól kapott információk alapján állí­tották össze, ez a kulturális programokat és a sportrendezvényeket is tartalmazza. Bemutatják a turisztikai csomagban a palóc ízeket, a megyében létező folklórt, továbbá a nógrádi várakat, kasté­lyokat és templomokat. A megye szépségeit a Nóg­rádi tájakon című kiadvány foglalja össze, egy má­sik pedig az aktív turizmus lehetőségeire hívja fel a figyelmet. E csomagban készült el a megyei szál­láskatalógus is. A tájékoztatón elhangzott, Nógrá- dot legnagyobb számban az Alföldről, valamint Szlovákiából és Lengyelországból keresik fel. Kalas János és felesége, Piroska néni hetvenedik házassági évfordulójukat ünne­________________________________________________________FOTÓ: RIGÓ TIBOR RAJZOK ÉS MINIKÖNYVEK KIÁLLÍTÁSA. A kolozsvári Művelő dés folyóirat kiállítását nyitották meg Műhelymunkák címmel kedden a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Ga­lériájában. Szabó Zsolt, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője nyitotta meg a kiállítást, amelyen Kós Károly rajzait, valamint Gábor Dénes ex-libris- és minikönyvgyűjteményét tekinthetik meg március 30-ig a könyvtár nyitvatartási idejében. ___________fotó, gyuriáu tibor VÁROSTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ. 80 éve város Salgótarján címmel várostörténeti vetélkedőt rendeztek tegnap a Táncsics Mihály Közgaz­dasági Szakközépiskolában. A Táncsics-napok programsorozat része­ként a megyeszékhely középiskolái közül a Madách gimnázium, vala­mint a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola fogad­ta el a meghívást a szellemi tornára. A házigazda intézmény 11. és 12. évfolyamos diákjai mellett a két vendégiskola 12. évfolyamos tanulói­nak csapatai mérték össze tudásukat. Puszta Béla, a jubiláló város pol- gármestere köszöntötte a vetélkedő résztvevőit. ________fotó, gyurián

Next

/
Oldalképek
Tartalom