Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám

2002. MÁRCIUS 5., KEDD VILAGTUKOR Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Egyenlő bánásmódot szeretnénk Magyarország érdekei alapvetően az európai integrációhoz kapcsolódnak - hangsúlyozta a spanyol miniszterelnök Buda­pesten. Jósé Maria Aznar hozzáfűzte: természetesen minden ország a saját érdekeit védi a csatlakozási tárgyalásokon. _________Budapest_________ M adrid jó példát nyújtott Magyar- országnak a tekintetben, ahogyan a spanyol érdekeket képviselte az Unión belüli viták során - muta­tott rá a vendégével folytatott tár­gyalások után a magyar kormány­fő. Orbán Viktor újságírók előtt hangsúlyozta: hajlékonyán, de határozottan, saját nemzeti érde­keit szem előtt tartva kívánjuk folytatni az uniós tárgyalásokat. „Hamisnak” nevezte a kormányfő azt a vélekedést, hogy Magyar- ország valamiféle „gyarmati vi­szonyba” kerülhetne az Európai Unióval. Jósé Maria Aznar közölte, hogy Spanyolország támogatja az Európai Bizottságnak a bővítés finanszírozásával kapcsolatos javaslatát. Orbán Viktor ugyanak­kor kifejtette: hazánk egyenlő bá­násmódot szeretne a csatlakozás Hírek _________ ÉS ZTORSZÁG azt szeretné, ha az év végéig sor kerülne NATO-csatlakozására, illetve ha még idén lezárhatná a tárgyalá­sokat az Európai Unióval - je­lentette ki Lennart Meri volt észt köztársasági elnök Buda­pesten, miután találkozott Mádl Ferenc államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, mti PRÁGA azért nem nyilvánít­hatja semmisnek a Benes- dekrétumokat, mert a cseh jog­rend egészére kihatna, ha töröl­nék a 150 rendeletet, amely kö- zijl kilenc függ össze a néme­tek és magyarok háború utáni elüldözésével - jelenfgtte ki Jan Káván cseh külügyminiszter. Meciar volt szlovák kormányfő osztja a cseh álláspontot, mti LEZUHANT a Kelet-Afganisz- tánban zajló harcokban az amerikai különleges erők egyik harci helikoptere. A legénység hat tagja meghalt, és legalább öten megsebesültek. Az ameri­kai légierő egyébként először vetett be újfajta vákuumbombá­kat Afganisztánban. A napok­ban két darab, egyenként 900 kilós óriásfegyvert B-52-es nehézbombázók dobták le az al-Kaida terrorszervezet fel­tételezett állásaira, mti OLASZORSZÁGBAN 24 órás sztrájk bénította meg a vasúti közlekedést. A mozdonyveze­tők szerződéseik védelmében sztrájkoltak. Az olasz moz­donyvezetők munkabeszünte­tését kedden a pályaudvari dolgozók folytatják, mti BŰNCSELEKMÉNY sértettjei­nek nyilvánította az orosz kato­nai főügyészség a 2000 aügusz- tusában elsüllyedt Kurszk atom­tengeralattjáró legénységének közeli hozzátartozóit. A 118 ál­dozat családtagjai így betekin­tést nyernek az ügyben folyó eljárás jegyzőkönyveibe, és kár­pótlásra is jogosulttá válnak, mti SCHRÖDER kancellár elutasí­tása ellenére a Bundeswehr át fogja venni az Afganisztánban állomásozó nemzetközi bizton­sági erők (ISAF) irányítását. Az ISAF tevékenységét december óta Nagy-Britannia vezeti, mti BELGIUMBAN az illetékes hatóságok feltárták, hogy ta­valy minden harmadik mun­kást engedély nélkül foglalkoz­tattak. A munkaügyi és a szo­ciális ügyek minisztériuma el­határozta a felügyelet szigorítá­sát, hogy hatékonyabban küzd- hessenek az elharapódzó feke­temunka ellen, mti ■ után, és azt is szeretné, ha az át­meneti időszak minél rövidebb lenne. Rámutatott, hogy Magyaror­szág az egyetlen olyan közép-eu­rópai ország, amelynek kereske­delmi többlete van a mezőgazda­ság tekintetében az Unióval, és a magyar agrárium szerkezete nem szorul alapvető változtatásra. „Magyarország azért akar csat­lakozni az Unióhoz, mert az a meggyőződése, hogy tízmillió magyar állampolgárnak, nagyobb összefüggésben pedig a Kárpát­medencében élő teljes magyar­ságnak érdeke az ország teljes jo­gú EU-tagsága” - mondta Orbán Viktor. Jósé Maria Aznar Európa- felfogása kapcsán a magyar mi­niszterelnök aláhúzta, hogy a spanyol vezető mindig is hang­súlyozta a hagyományos európai értékek és a nemzeti sajátosságok fontosságát.__________________■ Útban a miniszterelnöki tárgyalóasztalhoz FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A „koszovói Gandhi” A koszovói törvényhozás hétfőn Ibrahim Rugovát, a mérsé­kelt nézeteiről ismert albán nemzetiségű politikust választot­ta a tartomány elnökévé. terelnököt is választott. A kabi­netben többségben vannak Rugóvá pártjának hívei. Rugóvá 1944. december 2-án született a nyugat-ko­szovói Crnce faluban. Koszovóban járta végig iskoláit, s a pristinai egyetemen szerzett diplomát albán iroda­lom szakon. Párizsban az albán irodalomkritú ka történelméről, és irányzatairól.jíptf dtSi?: szertációjával szerezte meg doktori címet. Volt lapfő­szerkesztő, irodalomkritikus és Pristina Bár a koszovói parlament a tar­tomány elnökévé választotta hétfőn Ibrahim Rugovát, a Ko­szovói Demokratikus Szövetség (DSK) elnökét, egyelőre - leg­alábbis az elkövetkező három évben - biztosan nem teljesül­het a politikus régóta dédel­getett álma, hogy a független Koszovó államfője legyen. Az 1999 ófá EN§Z-közigazga- . tás alatt álló, jogilag továbbra i? Szerbiához tartozó koszovói parlament az albán Bajram Rexhepi személyében minisz­tanított a pristinai egyetemen. Egyike volt annak a mintegy két­száz albán értelmiséginek, aki 1989-ben tiltakozott Belgrádnál a szerb alkotmány módosítása miatt, amellyel megvonták a tar­tomány autonómiáját. Rugovát kizárták a jugoszláv kommunis­ta pártból, és a nem­zetközi közvélemény csakhamar másként gondolkodóként, em­berjogi harcosként könyvelte őt el. A „ko­szovói Gandhiként” , giplegetett Rugóvá a . több hónapig tártó NATO-borpb.áaíákat 1999-ben a szerb rend­őrség „oltalma alatt” pristinai la­kásán volt házi őrizetben. ■ Az oroszok és a Milosevics-per Aligha feltételezhető, hogy a hágai bíróság az eljárás végén fel­menti Milosevicset, és megengedi az exdiktátornak, hogy visz- szatérjen Belgrádba - írja a Novosztyi orosz sajtóügynökség. Moszkva Az, hogy Milosevicset már előre bűnösnek nyilvánították, nem hagy kétséget afelől, hogy el is ítélik. A kérdés most már csak az: milyen vádpontokban és milyen eljárás alapján? E téren viszont Carla del Ponte főügyésznek és segítőinek támadhatnak nehézsé­geik. Vajon be lehet-e bizonyíta­ni, hogy az elnök parancsot adott az etnikai tisztogatásra, a békés lakosság megölésére, a hadifog­lyok agyonlövésére? Találnak-e legalább egy, Milosevics által alá­írt parancsot, ami alátámasztaná az emberiség elleni bűntetteket? Hogy mit gondolnak az oro­szok a hágai eljárásról, arról az Orosz Föderáció 44 területén vég­zett közvélemény-kutatás ad ké­pet. A megkérdezettek 36 száza­léka úgy véli: Milosevicset jugo­szláv bíróságnak kellett volna fe­lelősségre vonni, 22 százalék sze­rint nem kell elítélni. A politiku­sok 52 százaléka tartja, hogy Oroszországnak nem kell ebbe a dologba beavatkozni, 7 százalék helyesli Milosevics kiadatását, 19 százalék ellenzi. Arra a kérdésre, hogy miért adta ki a jugoszláv kormány Milosevicset a Nemzetközi Tör­vényszéknek, a megkérdezettek 58 százaléka (a moszkvaiak 33 százaléka) nem tudott válaszolni. Az orosz fővárosban sokan osztják azt a véleményt, hogy a Nyugatnak feltétlenül meg kellett vádolnia Milosevicset, mert így tudja igazolni a bombázásokat. A mai helyzetben a volt jugo­szláv elnök elítélése precedens lesz a nemzetközi jogban. ■ Vatikán kontra Moszkva II. János Pál pápa egyházmegyéket hozott létre Oroszországban Aleksander Kwasniewski lengyel elnök magára vállalta a köz­vetítést a Szentszék és a moszkvai patriarkátus megromlott vi­szonyának helyrehozatalában, és igyekszik elősegíteni II. Já­nos Pál pápa oroszországi zarándoklatának megvalósulását. Varsó Kwasniewskit múlt csütörtökön fogadta a pápa a Vatikánban, ami­kor a lengyel elnök idei, szokásos évi lengyelországi látogatásra szóló meghívást adott át neki, amelyet a Szentatya köszönettel elfogadott (a pápa valószínűleg augusztus közepén látogat szülő­hazájába). Az egyházfő egy XVIII. századi ikont ajándékozott a lengyel elnöknek, amelyet az a következő szavak kíséretében vett át: „Legyen ez a jele Őszent­sége mihamarabbi oroszországi látogatásának!” Oroszországban sok lengyel pap dolgozik, ezért a lengyel püs­pöki karnak különösen fontos a Szentszék és a moszkvai pat­riarkátus párbeszédének helyre- állítása. Ez idő tájt gyakorlatilag szünetelnek a kapcsolatok Moszkva és a Vatikán között - emlékeztetett a lap -, egyebek mellett azért, mert a Szentszék néhány hete római katolikus egy­házmegyéket létesített Orosz­országban a korábbi apostoli ad­minisztrációk helyén. De a kétol­dalú viszony korábban sem volt felhőtlen az oroszországi görög katolikus egyház tevékenységé­nek eltérő megítélése miatt. Az orosz fél kétszer - 1996-ban és 1997-ben - lemondta a II. Alekszij moszkvai pátriárka és II. János Pál között már egyez­tetett, budapesti és bécsi hely­színű találkozót - írta a Zycie Warszawy című varsói lap. Európa több fővárosában, így Moszkva katolikus székesegyhá­zában is nagy kivetítőn hallgathat­ták a hívek a hét végén a pápa imáját, üzenetét. II. János Pál térd­ízületi fájdalmai miatt ülve olvasta fel üzenetét. A moszkvai Szeplőt­len Fogantatás templomában kitö­rő lelkesedéssel, és a katolikus egyházfőt Moszkvába invitáló hangorkánnal reagáltak a hívők. II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország ortodox pátriárkája „Oroszország elleni inváziónak” minősítette, s elítélte, hogy a ka­tolikus egyházfő tévéhíd útján az orosz nemzethez is szólt. ■ BARANYI GYÖRGY Reptérlicit Bonyolult helyzet és indulatoktól sem mentes vita alakult ki a kunmadarasi volt szovjet katonai repülőtér körül. Az egykori hadibázis ügye akkor kapott országos nyilvánosságot, amikor február 11-én éhségsztrájk kezdődött a polgármester vezeté­sével annak érdekében, hogy tizenegy év után rendeződjék végre a tulajdoni helyzet, ami az önkormányzat szempontjá­ból azt jelenti, hogy ingyen kaphassák meg az államtól a rep­teret. Az éhségsztrájk végül február 19-én véget ért, amikor is az önkormányzat az ÁPV Rt. javaslatára elkezdte kidolgozni hasznosítási elképzeléseit a repülőtér üzemeltetéséről. Az önkormányzat pedig úgy véli, joggal megillethetné őket ez az objektum, méghozzá ingyen, hiszen szerintük Kunmada­ras lakossága a negyven éven keresztül kiállt történelmi teherviselésért megfelelő erkölcsi elismerésben csak akkor részesülne, ha a reptér térítésmentesen önkórjnátiyzati tulaj­donba kerülne. Az állam viszont szintén joggal mondhatja, hogy minek is adná oda ingyen azt a vagyont, amit jó pén­zért, árverésen is tudna értékesíteni. A nyilvános árverés ötletét maga a pénzügyminiszter vetette fel a vagyonkezelő és a település szempontjait egyaránt figye­lembe vevő értékesítési lehetőségként, amely elől azonban az önkormányzat mereven elzárkózott. Ám úgy tetszik, hiá­ba készítették el a madarasiak a hasznosítási elképzelésüket. Ugyanis időközben két társulás - az egyik két ingatlanfejlesz­tő és egy pénzügyi cégből áll, míg a másik a reptéren jelen­leg is vállalkozást működtető bérlők konzorciuma - is jelent­kezett a még ki sem írt árverésre. Ez pedig azt is jelenti, hogy a nyilvános licit esélye jelenleg sokkal nagyobbnak látszik, mint az ingyenes tulajdonjog-átadásnak. Akárhogy alakul is, nem lesz könnyű annak, aki birtokon be­lülre kerül, hiszen az egykori hadibázis állagmegóvására nem sokat fordítottak. Márpedig itt munkahelyteremtő fej­lesztéseket, vállalkozásokat remélnek. Akciójával az ön- kormányzat megmozdította az állóvizet, a kérdés csak az, hogy - képletesen szólva - a hullámok nem viszik-e maguk­kal a saját reményeiket is... EGYETÉRTEK: 06-90-330303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330304 ___________________ÁLLÁSPONT___________________ K ERCZA IMRE Születni tudni kell Jelentem, szabálytalanul születtem. Ott, az akácerdő őrizte kis faluban láttam meg a napvilágot, ahol nem volt még kö- vesút sem, nemhogy kórház, s a bábaasszonyt is - ha jól em­lékszem a történetre - a szomszéd faluból hozatták. A szobá­ban cementlap volt, és az ágy közvetlenül a kémény mellett állt. Lehet, hogy a kémény meg a korom az oka annak, hogy különösebb baj nélkül felnőttem. Csak most, hogy az otthon szülés helytelenségéről olvasom az írásokat,.- a legpjabbat például lapuBkokövetkező-oldalán -, „ tudom meg, hogy szabálytalanul jöttem a világra. Hogy a leg­több .gyerek,,«látnom írhatja le szülőfaluja nevét .akkor, ha a születési helyéről kell nyilatkoznia. Manapság mindenki - vagy majdnem mindenki - kórházban születik. Szülőfaluja így egyre kevesebb embernek van, legfeljebb szülőszobája. Nem értek hozzá, ezért hát nem tudom eldönteni, hogy való­ban annyira veszélyes-e otthon születni, mint ahogyan azok állítják, akik ellenzik ezt. Nem a szokásjog hozta úgy, hogy otthon születtek a gyerekek, hanem a társadalom akkori igé- , nye, s ha úgy tetszik, kényszere. De igény most is van erre. Akkor miért nem lehet megengedni? Elhiszem, hogy vannak veszélyei, de azt is tudom, hogy vannak előnyei. Az, ember ugyanis családba születik és nem kórházba. Családb'árifá'ne- velkedik, szerencsére. Akkor, amikor mindenki a lakóhelyén született, voltak nagy családok és növekedett az ország lakos­ságának lélekszáma. Tudom, nem ezért, hiszen a társadalmi folyamatok soha nem egyokúak. Egy okkal több, hogy ne tiltsuk meg annak, aki otthon akarja világra hozni gyermekét, hogy jó szívvel, nyugodtan meg­tegye azt. Nem ezen kellene vitatkozni az orvosoknak. EGYETÉRTEK: 06-9043G422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Nyomás a palesztinokra Az izraeli hadsereg közben három palesztint megölt a Gáza- övezet déli végében lévő mene­külttáborban. A behatoló tankok gépfegyverrel tüzeltek, megölve két palesztin civilt, valamint a biztonsági erők egyik tagját. A tankokat kísérő buldózerek leg^ alább négy lakóházat lerombol­tak a táborban, ahol gyalogsági katonák nyomultak élőre akna­vetők és nehézfegyverek tüzének fedezete alatt. Palesztin ellenál­lók Kalasnyikovokkal viszonoz­ták a tüzet. Washingtonban az igazság­ügyi minisztérium kémelhárító szolgálata egy 120 fős izraeli hír­szerző hálózatot leplezett le; tag­jait az amerikai hatóságok előál­lították és kiutasították az or­szágból. A hálózat az USA törté­netében a legszerteágazóbb kémcsoport. Jeruzsálem Az izraeli kormányzat úgy döntött, hogy „állandó kato­nai nyomást” gyakorol a Pa­lesztin Hatóságra és a szélső­séges palesztin csoportokra. Kiszivárgott hírek szerint nem változtatnak a Palesztin Hatóság­gal és elnökével, Jasszer Arafattal szembeni politikán; va­gyis a katonai akciók továbbra sem irányulnak személyesen Arafat ellen. Sáron még nem döntött, miként válaszoljon a merényletekre, amelyek 24 órán belül 21 izraeli halálát okozták. Az izraeli kormányfőtől a jobbol­dali politikusok keményebb ka­tonai akciókat követelnek, míg a baloldaliak politikai tárgyaláso­kat akarnak a palesztinokkal, és kivonulást az 1967. évi háború­ban elfoglalt területekről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom