Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-04 / 53. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT M E GYEI K Ö R K É P PÁSZTÓ 2002. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ Kockán forog az ország külső és belső békéje (Folytatás az 1. oldalról) Az információhoz jutás joga nem függhet a pénztárcától! Azt gondoljuk, hogy az állampolgároknak hiteles információkhoz és tájékoztatáshoz van joga, és ezt ma éppen a közszolgálat biztosítja a legkevésbé. Gondoljunk csak a legutóbbi politikai tisztogatásra, amely a Magyar Rádió vidéki stúdióinak élén történt, amikor a nagy szakmai Lendvai Ildikó és Juhász Gábor múlttal rendelkező vezetők helyébe például Szolnokon a fideszes képviselő személyi titkárát nevezték ki, hat hónapos rádiósmúlttal, vagy Szegeden, ahol a volt MDF-es képviselő lett a stúdióvezető. Lendvai Ildikó szólt a családok támogatásáról is: programjukban szerepel a minimálbér adómentessé tétele, igazságosabb adókulcsok. Megőrzik a családi adókedvezményt, de megtalálják annak is a módját, hogyan lehet azokon a családokon segíteni, akik nem tudják igénybe venni ezt az adókedvezményt kis jövedelmük miatt. HEGEDŰS ERZSÉBET Márciust írunk. Már több mint két hónapja befejeződött a 2001-es év. Az adózóknál és az adóhivatalnál azonban még nem tekintik, nem tekinthetik befejezettnek az elmúlt évet. Most folyik a gazdasági folyamatok számba vétele, értékelése. A vállalkozók és magánszemélyek bevallásaikban adnak számot a tavalyi év eredményeiről. Olvasóinknak az alábbiakban arról adunk számot, hogy miként zajlik a számvetés az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságán, milyennek ítélik meg az elmúlt adóévet. Az állampolgárok körében mindinkább tudatosodik, hogy az adóztatás nem fölösleges teher, nem csupán pénzelvonás az állam részéről. Az adótól nem félni kell, hanem együtt kell vele élni, mivel társadalmunk közös gyarapodásának alapja. Az adózók magatartás-változását jól tükrözi az adóbefizetések 2001. évi alakulása is. Nógrád megye adózói mintegy 40 milliárd forintot fizettek be az állami költségvetésbe, ami 14%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A befizetések közel azonos mértékben oszlanak meg az adó és járulék között, azzal az eltéréssel, hogy az adók több mint felét a vállalkozók valamilyen jogcímen visszaigényelték, a járulékbefizetés pedig teljes egészében lakossági ellátást szolgált (egészségügy, nyugdíj). Az önadózási rendszer feltételemek megfelelően a befizetések mintegy 95%-át adózóink önként teljesítették. Csaknem 2,5 milliárd forintot ugyanakkor csak adóhatósági ráhatással sikerült beszedni. Örvendetes, hogy a kényszer hatására befizetett összeg aránya mérséklődött, ami az adómorál, valamint reményeink szerint az adózók és az adóhivatal kapcsolatának a javulását is jelzi. Ez utóbbit jól segíti a megye két városában (B.-gyarmaton és Pásztón) kialakított korszerű, minden adóigazgatási feladatot ellátó ügyfélszolgálati iroda, melyek révén a térség adózói lényegesen kisebb költség-, illetve időráfordítással intézhetik ügyeiket. Mindkét kirendeltségen megvalósult a Salgótarjánban már korábbi években is informatikai úton elérhető szolgáltatások széles köre. A 2001-ben benyújtott közel 150 ezer darab bevallás kitöltését segítette az APEH internetes honlapján elérhető nyomtatványkitöltő és ellenőrző program. A beadott éves 2001-ben is adóztunk... bevallásokból már 1455 darab internetes kitöltő programmal készült. Vélhetően ez a szám az idén tovább nő. Ez évben megnőtt az érdeklődés az ügyfélszolgálaton helyben használható internetes szja-bevaltós kitöltési lehetősége iránt, melyet remélünk a hátralévő március 20-i beadási határidőig egyre többen vesznek igénybe. Tapasztalataink szerint javult a bevallási fegyelem, mérséklődött a hibás bevallások aránya. 2001-ben is nagy igény mutatkozott a szakszerű tájékoztatás iránt. Mintegy 55 ezer ügyfél kért felvilágosítást, segítséget igazgatóságunk ügyintézőitől. Az adózók adókötelezettségének szakszerű teljesítése segítéseként közel 200 darab szakmai kérdésben adtunk írásos állásfoglalást. A pénzügyi folyamatok vizsgálatát az utóbbi években felváltotta az adóalap valódiságának, az adókötelezettség helyességének ellenőrzése. Vizsgálataink kapcsán a prevenció mellett fontosnak tartjuk a jogszabály-értelmezési hibákból adódó tévedések mielőbbi kiküszöbölését, több évre nyúló hatásának megakadályozását. A rendelkezésre álló eszközökkel törekszünk arra, hogy az adóeltitkolások is felszínre kerüljenek, fontos az adóelkerülő módszerek feltárása, megakadályozása. Ennek érdekében növeltük ellenőrzést segítő elemző, előkészítő munkánkat. A rendelkezésünkre álló adatbázis alapján számítástechnikai eszközök igénybevételével végezzük az ellenőrzésre történő tömeges kiválasztást, az ellen- őrizendők körének meghatározását. Az adókötelezettség maradéktalan teljesítése, az adóeltitkolás, a feketegazdaság megszüntetése céljából az előző évinél 40 százalékkal több, 7200 darab ellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzések közel 10 százaléka az adókapcsolatok átfogó ellenőrzésére irányult. Több mint 10% az adók és támogatások jogosulatlan igénybevételének megakadályozását szolgálta. Több mint három és fél ezer ellenőrzést végeztünk a fekete- munkást foglalkoztatók, a nyugtaadásra kötelezettek körében. Ebben a munkafolyamatban vizsgáltuk az árueredetet, annak számlával igazolt valódiságát, az áruk valós mennyiségét leltárral alátámasztva. A vizsgálatok további 30 százaléka a magánszemélyek adókapcsolatainak ellenőrzésére, a meg nem fizetett adók felhalmozódásának megakadályozására, az adóalanyok bejelentkezésének vizsgálatára, 'a megszűnt adózók adókapcsolataira irányult. Munkánk során 1,5 milliárd forintot meghaladó adóhiányt tártunk fel. Valótlan adatok, illetve fiktív számlák miatt 165 millió forint jogosulatlannak minősülő adó és támogatás Mutatósát tagadtuk meg. Ellenőrzéseinkhez kapcsolódóan 500 millió forint adóbírságot szabtunk ki. Az adóbírság megállapításánál figyelembe vettük az adózó fizetési fegyelmét, a feltárt hiányosság okát, és indokolt esetben már a kiszabáskor éltünk a méltányosság eszközével. A törvényben megfogámazott 50 százáékká szemben 2001-ben átlagosan 30% az adóbírság mértéke. A szándékos adóeltitkolások és fiktív számlázások esetében ugyanakkor a maximális bírság kiszabása mellett büntetőfeljelentést is tettünk. A 36 darab 2001-ben tett feljelentésből egyetlen esetben sem került sor nyomozás megtagadására. A nyomozó hatóságok 8 esetben vádemelési javaslattá éltek, 25 ügy vizsgáata még folyamatban van, 1 ügyben megszüntették a nyomozást, mivel a tettes kilétét nem sikerült megállapítani. A jövedelemeltitkolás feltáása érdekében egyre szélesebb körben alkámazzuk a becslési eljárást. A gyakorlat azt mutatja, hogy becsléseink megalapozottak, megállapításaink elfogadásra keriiltek. Az utóbbi években előtérbe kerültek a vagyonosodási vizsgáatok, ami a bevallott jövedelem és a vágyom gyarapodás közötti összefüggéseket tálja fel. Ez a típusú vizsgáat több tízmillió forintnyi adóeltitkolásra derített fényt. Tovább folytattuk a feketemunkásokat foglalkoztató, főként építőipari vállákozások ellenőrzését. A zsebből történő kifizetések megakadályozá- sa révén több tízmillió forint személyi jövedelemadót és járulékot fizettettünk meg a szándékosan jövedelmet eltitkoló válalko- zókká. A járulékintegráció kapcsán kiató- kult új szervezeti felépítés, az adatok közvetlen elérhetősége révén jól segíti a visszaélések feltárását, a tények bizonyítását. Vizsgálatainkban körültekintően járunk el. Szándékunk, hogy a vétlen vállalkozó ne sérüljön, de az adót kijátszókat egyértelműen kiszűrjük. Vizsgálataink ezért kiterjednek a partnerkapcsolatokra, valamint a közös és társvállalkozásokra is. Ez megnöveli a vizsgálatokra fordított időt, mivel sok esetben más megyei vállalkozóknál végzett vizsgálat bizonyítja az ellenőrzött alany igazát, vagy az adóeltitkolás szándékosságát. Ez kellemetlen a vállalkozásnak, de az igazság kiderítése minden jogkövető állampolgár érdeke. A szakszerű jogalkalmazás érdekében tett lépéseink eredménye, hogy a kiadott határozatokat mind számosságában, mind arányaiban kevesebben támadták meg felettes hatóságunknál, illetve a bíróságnál, mint az előző években. A megyében az országos átlagnál alacsonyabb a megkifogásolt határozatok aránya. Az elmúlt években lassan, de folyamatosan csökkent a vállalkozók adóhátraléka. Mindössze négy vállalkozó tartozása haladja meg az 50 millió forintot. Preventív munkánk eredményeként az adósok mintegy 90%-a egymillió forint alatti hátralékkal rendelkezik. Arra törekszünk, hogy minden adóalanynak lehetősége legyen tartozása ki- egyenlítésére. Kiemelt figyelmet fordítottunk a fizetéskönnyítési és méltányossági kérelmek ütemes elbírálására. Az adózókkal való korrekt, jó kapcsolat révén valamennyi ügyet komplexen kezelünk. 2001-ben 1700 darab beadott kérelem 80%-ában mérlegeltük az adózó kérését és fizetési nehézségén részletfizetés, illetve halasztás engedélyezésével könnyítettünk, fizetési szándék esetén pedig a késedelmi pótlék mérséklésével járultunk hozzá likviditási gondjaik enyhítéséhez. Elutasító határozatot csak a renitens, fizetési szándékot nem mutató, illetve hátralékát indokolatlanul növelő kérelmezők esetében hoztunk. 2002. évi munkánkkal széles körű adóhivatali és adózói kapcsolatokon keresztül segíteni kívánjuk a gazdasági növekedést szolgáló vállalkozók adókötelezettségének teljesítését, ezen keresztül az adófizetési morál további kedvező alakulását. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Nem csodaszer, de elengedhetetlenül fontos, szükséges eszköz A városmarketing gyakorlata és lehetőségei Salgótarjánban Piacgazdasági viszonyok között a verseny a gazdasági és társadalmi élet minden területén fokozódik és nemzetközivé terebélyesedik. Mindeközben megnőtt a regionális és települési szintek jelentősége. Ezen belül is erősödik a városok közötti rivalizáció a gazdasági, pénzügyi forrásokért, a beruházási javakért és a külföldi tőke megszerzéséért is. A versenyképesség számos tényezője közül az egyik, a városról kialakult külső kép, az úgynevezett imázs, amely alakításának eszköze a városmarketing. Ennek salgótarjáni gyakorlatát, alkalmazásának lehetőségeit és formáit igyekszünk körbejárni. MARKETINGMAGYARÁZAT...- Mit is jelent egyáltalán a városmarketing fogalma ? - kérdeztük Sarló Béla alpolgármestertől.- Örülök, hogy kettős „minőségemben” is válaszolhatok. Mint közgazdász, a marketing eredeti értelmezéséből indulok ki. Eszerint a marketing minden értékkel rendelkező termék, szolgáltatás értékesítésére irányuló tevékenység. A városmarketingben a város maga a termék, amit - jó értelemben - el kell adni, sikeressé kell tenni. Közgazdászként elsősorban a gazdasági sikerességet állítom a városmarketing középpontjába. Ugyanakkor alpolgármesterként szélesebb kitekintésben azt mondom, a városmarketing a város minien- oldalú fejlesztésének esz- oze, az ehhez szükséges eszközök feltárásával és alkalmazásával, amelynek végső célja az életkörülmények és az életminőség javítása. A marketing Szemlélet is, amely áthatja a rosvezetést, módszerek és közök együttese is, amelyet íimaznunk kell. Egyik kedvenc definícióm szerint a marketing a szükséges cselekedetek tudásának művészete, amelynek több eleme, része is van.- Egyes szakemberek azt mondják, hogy az ipari park önagában is jelentős marketingérték, mások ezt vitatják...- Az előbbiekkel értek egyet, hiszen az ipari park (program) célja a külföldi tőkebeáramlás elősegítése, a struktúraváltás fokozása, a koncentrált ipartelepítéssel a fajlagos költségek csökkentése és a munkahelyek számának növelése. Azzal, hogy nálunk az ipari park infrastruktúrájának kiépítése, szolgáltatásainak fejlesztése - a második ütem is - megvalósult, a város jelentős marketingérték birtokába került, „direkt marke- ting”-eszközhöz jutott. Persze az ipari parkot is „el kell adni”, mint bármely más terméket, ehhez is működtetni kell az egyéb marketingtevékenység különböző részeit. Ezek a marketingcélok megfogalmazásán túl, a tervek elkészítésén keresztül magukba foglalják a reklám- és a PR-eszközöket, s működtetésüket, a marketingszervezet létrehozását, adminisztratív és piaci környezetbe való beillesztést egyaránt. Ezen az úton is megtettük már az első lépéseket, megvannak az elképzeléseink és tudjuk, jelentősek a feladataink. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... A továbbiakban a város alpolgármestere hangsúlyozta, a városmarketing teljes eszköztárát felvonultatja a közelmúltban elkészült komplex fejlesztési program, benne a város stratégiai célkitűzéseivel, a jövő képével. Ennek jó marketingje volt - mint mondotta - a február 5-én megtartott városházi bemutató. Sarló Béla rámutatott, a fejlesztési stratégia három nagy fejezetének - a versenyképesség növelése, minőségi élet feltételeinek megteremtése, a területi szerepkör fejlesztése - mindegyikében helyet kap a marketingszemlélet, a városmarketing egy-egy eleme. Példaként említette a városimázs javítását, marketing-akcióterv készítését, megvalósítását, marketingtréningek szervezését, a széles körű kommunikációval kapcsolatos feladatokat, a testvérvárosi kapcsolatok bővítését, a hagyományokra épülő kulturális kapcsolatok fejlesztését, közös turisztikai programok kidolgozását mint a városmarketingstratégia főbb elemeit. Utalt arra, hogy noha a városmarketing Magyarországon még viszonylag új keletű fogalom és technika, alkalmazásával új mozgásteret kaphat Salgótarján is, s ebben a munkában komoly szerepe lehet a civil szférának is. TARJÁN SZÍNESBEN? Ennek kapcsán kérdeztük meg a Tarkhan (e szó jelentése a Tarján szavunk ősi magyar megfelelője) Műhely, mint civil szervezet vezetőjét Skoda Róbertét is, aki így reagált:- Én a város egyik fő marketingértékének azt a táji adottságot, azt a csodálatos természeti környezetet tartom, ami körülveszi Salgótarjánt. Ezért a városmarketing fókuszába - nem lebecsülve a gazdasági eszközöket - az idegenforgalom, a turizmus fejlesztését állítom. Legszívesebben ide hívnám az ország vezető újságíróit, médiaszereplőit és egy egész napos program keretében először is megmutatnám nekik táji értékeinket: a Medves-fennsíkot, a salgói várat, Somoskőt és így tovább. Hogy ezekről a szépséges magaslati helyekről vegyék szemügyre a várost, amelynek egyéb értékeit csak ezek után tárnám fel előttük. Tehát, hogy először fentről szemléljék a várost, ahonnan az ember gondolatai is távlatokat kapnak, s ezen esztétikai élmény hatása alatt is értékeljék a várost és adjanak annak nagyobb publicitást.- Van egy ötletük, amit sokan csak „délibábos fantazmagóriának” tartanak. Hogy állnak ezzel? Lesz a „Tarján Tarkhan’-ból valóság?- Amikor ez az ötletünk megfogant, az motivált bennünket, hogy egy ilyen valóban szokatlanul színes arculattal, belső városképpel egy csapásra nagyon sok érdeldődőt vonzana ide Salgótarján. Tehát, hogy neves képzőművészek alkotásaival olyan művészeti értékkel bíró városarculatot kapna a megyeszékhely, amely felkeltené az érdeklődést a város iránt, s akár rövidesen a minőségi turizmus talaja is lehetne. Jómagam ezt én nem tartom megvalósíthatat- lannak. Egyelőre ezt az ötletet egy háromfázisú gondolatkísérletnek nevezem. Rendeztünk már két „terepasztal-beszélgetést”, ahol minden résztvevő kifejthette elképzelését, elmondhatta véleményét. A felkért képzőművészek - terveink szerint - rövidesen megkapják azokat a fotókat, amelyek alapján vázlatokat készíthetnek, s ebből az ősz folyamán szeretnénk kiállítást szervezni, megismertetve ezeket a városlakókkal, kikérve véleményüket. Ezt követően Skoda Róbert terveik pályázati és szponzori úton történő megvalósításának lehetőségeiről beszélt. Kifejtette, hogy további elképzeléseik között szerepel különböző művészeti akciók megszervezése, így az idei nyáron egy úgynevezett „organikus fesztivál” megrendezése a Medves- fennsíkon. Mint mondotta, a fesztivál programjában színielőadások, koncertek, kultúr-, művészeti és szellem- történeti előadások is szerepelnének. Úgy gondolja, hogy a városmarketinget szélesebb skálán, mélyebb merítésből, újszerűbb ötletekkel, merészebb „mutatványokkal” lehetne fűszerezni. Felvetette olyan bensőséges beszélgető- és találkozóhelyek kialakításának szükségességét, amelynek sajátos atmoszférája vonzaná a fiatalokat, ahol információkat, gondolatokat cserélhetnének - hangulatos miliőben, jól érezve magukat. A civil szervezet vezetője hangsúlyozta, a városmarketing szerinte akkor működik jól, ha az emberekben is változásokat idéz elő. Ha az itt élők és a máshol tanuló fiatalok is ráébrednek arra, hogy ez a város nem rosszabb, mint más vidéki városok, települések. Az alpolgármester és a civil szervezet vezetője is fontosnak tartja az együttműködést. Egyetértenek abban is, hogy a városmarketing alkalmazásával is javítani lehet a város imázsát, hosszabb távon pozícióját is. Tudják, a városmarketing nem csodaszer, csak szükséges eszköz. Mindkettőjük - és e sorok írója - szerint is csak akkor lesz eredményes, ha - még ha áttételesen is - változásokat idéz elő a város infrastruktúrájában, gazdasági, szellemi, kulturális életében, valamint az itt és máshol élő, ide látogató emberek tudatában is. BARÁTHI OTTÓ TJ4 rm i tt. -jjÁfe' tttttt i t» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség fii JJ A 1 1 Jfjijc LI I U I AU és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416455, fax.: 32/311-504. i 1 vvJIa/iIz megyei JLAa1\1JííA Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. * * Kó/.£um n ,?n. „ (tel.: 32/463439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. t tagság. • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhivja a figyelmet._______________________________
