Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-28 / 73. szám
2. OLDAL BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE 2002. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Bérlakások Bercelen Hamarosan megkezdődik az önkormányzati bérlakások építése Bercelen - tájékoztatta lapunkat Jánvári Andrásné polgármester. A község életében fontos beruházást az teszi lehetővé, hogy az önkormányzat tavaly ősszel 72 millió forintot nyert pályázaton erre a célra a Gazdasági Minisztériumtól. A tizenegy boldog lakó szeptemberben már beköltözhet az egyenként 75 négyzetméter alapterületű, rendkívül tetszetős otthonba. TÁJHAZAT LÉTESÍTENEK. Régi vágyát valósítja meg Terény önkormányzata, miután a község főutcáján megvásárolt egy régi épületet, hogy abban tájházat létesítsenek. Kívülről és belülről felújították az egykori családi házat, hajdan használt mutatós kemencét építettek bele (kis képünkön), s elkezdték gyűjteni a régmúlt tárgyi emlékeit. Ottjártunkkor már a portát övező kerítést készítették. Mucsina Gyula polgármester szerint nyáron megnyílik a helytörténeti kiállítás a tájházban, amelynek közelében szép parkban pihenhetnek majd a helybeliek. _________________________fotó: rigó tibor E LKÖLTÖZÖTT AZ ÓVODA. Egészen március 11-ig a Balás-kúríában működött az óvoda Becskén, ám az elavult, túlságosan nagy belmagasságú épületet télen képtelenség volt kifűteni. A faluvezetés már régóta kereste a gondra a megoldást, ám az csak nem akart megszületni. Végül az idő mindent elrendezett. Egyrészt megüresedett az alsó tagozatos iskolában lévő szolgálati lakás, mivel az ott lakó pedagógus családi házat vásárolt magának. Másrészt: sajnálatos módon lecsökkent az óvodások létszáma, Így már kisebb helyen is elférnek. Mindennek következményeképpen a hajdani úri lakból a volt pedagóguslakásba költözött át az óvoda, amelyet előtte természetesen kimeszeltek, a vizesblokkját az igényeknek megfelelően átépítették. Földvári Lászlóné, a Móra Ferenc Általános Iskola és Óvoda vezetője szerint a váltás mindenképpen előnyös az apróságok számára, hiszen kulturáltabb körülmények közé kerültek, s mivel szoros a kapcsolatuk a „nagyokkal", kevésbé lesz majd szokatlan számukra, ha az óvodáskorból átlépnek az iskolás évekbe.________fotó-, rigó Hugyag első családi gazdasága Tősgyökeres parasztcsaládból származik a Hugyagon élő Farkas János. A mezőgazdasági szaktechnikusi oklevél megszerzése után 26 évig dolgozott vezetőként a nagyüzemi mezőgazdaságban, s 1989 februárjától magángazdálkodó. Az 58 éves, de ma is kiváló erőnek és egészségnek örvendő, zömök férfi napjainkban pedig már családi gazdaságot dirigál, mivel a községben elsőként, a megyében negyedikként, február 12-én megkapta az erről szóló határozatot. Szépen berendezett családi házban él Hugyagon, a Kossuth út 59. szám alatt Farkas János, kedves feleségével és 13 éves kislányukkal, Editkével. A két nagyfiú, a 29 éves Szabolcs és a 27 éves Kornél már „kiröppent” a családi fészekből, mindketten Balassagyarmaton laknak. Az idősebb testvér édesapja nyomdokait követve mezőgazdász lett, nős, egy kétéves fiúcska boldog atyja. Öccse azonban anyai nagyapja katonatiszt foglalkozását választotta, hivatásos határőr, egyelőre még nőtlen.- A családi gazdaságnak hárman vagyunk a részesei: a feleségem, Szabolcs fiam és jómagam, míg Koméi fiam besegít - mondta a házigazda, amikor otthonában felkerestük. - Nagy reményt fűzök az új vállalkozási formához, bízom benne, megtaláljuk a számításunkat. Szakértelemben nincs hiány, hiszen Farkas János a borsosberényi állami gazdaságban főagranómusként, a ludányhalászi termelő- szövetkezetben főállattenyésztőként, az endrefalvai tsz-ben elnökként dolgozott. Jól menő nagyüzemet hagyott ott, amikor 1989 februárjában magángazdálkodásra adta a fejét.- Négy hektáron kezdtem. Növendék üszőket vettem, ám vemhesítés után eladtam őket, mert rádöbbentem, az alacsony tejárak mellett nem tudunk megélni a tejtermelésből. A nem éppen sikeres indulás után jól alakult a folytatás. Napjainkban 130 hektár saját és bérelt földön gazdálkodik, gabonaféléket, napraforgót, takarmánynövényeket termeszt. Tíz rideg tartású, húshasznosítású szarvas- marhája és négy nóniusz lova van. Az őshonos, nagy teherbírású, kezes „pacikból” 14 darab alkotta a törzstenyészetet, de tízet már eladott, s a többi is hasonló sorsra jut.- Váltani akarok, lipicai fajtát szeretnék tenyészteni - árulta el. Farkas János gazda kedvenc lovával, Vezérrel fotó: r. t. A családi vállalkozásra tereltem a szót. Megkérdeztem, mit jelent számukra ez a lehetőség.- Ugyanazt fogjuk csinálni mint eddig, de jogilag szabályozott, kiszámítható lesz a tevékenységünk. Olyan kedvezményes hiteleket is igénybe vehetek, amelyre eddig nem volt lehetőségem - válaszolta, majd elújságolta: hamarosan 16 millió forintért vásárolnak gépeket, az összeg 35 százaléka vissza nem térítendő állami támogatás, 15 százaléka pedig öt évre szóló hitel. Élve a lehetőséggel, 150-160 hektárra akarja növeli a földterületet, 120-ra a húsmarhák számát, s 8-10 lipicai lovat is szándékozik vásárolni. Szerinte családjuk ekkora gazdasággal tud megbirkózni.- Földvásárláskor nem kell saját erővel rém delkeznem, 7 százalékos fix kamatra kapok hitelt. Száz hektárig száz-, afölött ötvenszázalékos kamattámogatásban részesülök. Forgóeszköz feltöltéséhez sem szükséges saját erő, a felvett hitel nagyságától függően visszaigényelhetem a kamat 50, illetve 75 százalékát - sorolta a családi gazdálkodás pénzügyi előnyeit a gazda. Farkas János elnöke a két évvel ezelőtt megalakult Ipolygazda Értékesítő és Beszerző Szövetkezetnek, amely 100 millió forintos forgalomnál 6 százalékos támogatásban részesül. Tagja a „gépkörnek” is, amely a gazdák együttműködésére épít. Mindkettőt Szécsény környéki mezőgazdasági vállalkozók hozták létre. Kérésünkre vendéglátónk elővezette az istállóból kedvenc lovát, Vezért. A több mint hétmázsás, pompás kiállású jószág nyugodtan tűrte a fényképezést. A fekete puli és pu- mi, a fehér komondor úgyszintén békésen fogadta az idegeneket.- Hobbiállatokból is őshonosokat tartunk. Kecskéink, mangalicáink is vannak - közölte a feleség, aki „városi lány” létére beleszokott a paraszti életbe, elvégez bármilyen munkát. Jöttünk volna már el, amikor a ház ura fényképet vett elő, s elénk tette. A fotó a négyes fogattal versenyző nagyobbik fiáról készült, akinek a húga a segédhajtója.- Bár Editke még csak a hetedik általánosba jár, de máris felnőttként bánik a lóval - büszkélkedett az apa. - Örömömre nem esett messze az alma a fájától, hiszen nekem is a ló az örök szerelmem. _________________________________IKOUÜ) V endégváró programok öt kisközségben Cserhátsurány, Herencsény, Szanda, Terény és Buják önkormányzatai elhatározták, hogy közösen, egymást erősítve lendítik fel a Belső-Cserhát mikrotérségének turizmusát. A SHA- PARD-pályázat keretében szeretnék létrehozni az öt településre kiterjedő tematikus élmény- és szolgáltatóbázist, a BECS-parkot, a vendégeket pedig színvonalas programokkal akarják odacsalogatni. A falunapok sorozata június 1-2-án kezdődik Bujákon, ahol kétnapos lesz a hagyományos népművészeti találkozó. Július 1-14-e között tartják a szokásos nemzetközi képzőművészeti alkotótábort, s az itt készült művekből kiállítást rendeznek. Szandán július 27-28-án előadások hangzanak el és bemutatókat tartanak a ló és lovas kapcsolatáról, honfoglalástól napjainkig. Ifjúsági és sportrendezvények, hagyományőrzők találkozója, kézműves bemutatók, színházi előadás és bál szórakoztatja majd a közönséget. Terényben augusztus 4-én tartják a szlovák nemzetiségi találkozót, amelynek keretében szlovák és magyar hagyomány- őrzők lépnek fel, s kézművesek mutatják be a tudományukat. A középkori zenét játszó Igricek együttes koncertjéhez lovagi bemutató társul, a Langaléta garabonciások az utcai komédia nemes hagyományait elevenítik fel. Augusztus 10-én, Cserhát- surányban a gyermek- és ifjúsági sportversenyek, a kézműves bemutatók, a szabadtéri bál mellett komolyzenei koncertet tartanak. Ismét megrendezik a Cserhát-vidéki duatlonversenyt. Augusztus 17-18-án Heren- csényben kiemelt program lesz a térségi művészek - térségi mesterek kiállítása, valamint a hagyományőrző népdalkörök találkozója. Népzenei koncertet és szabadtéri bált is tartanak. Befejezésül szeretnénk megemlíteni: a kistérség nagy lehetőséghez jutott azáltal, hogy - értékelve az eddigi vidékfejlesztési törekvéseket - részese lett az uniós LEADER jellegű nemzetközi programnak. Kísérleti mikrotérségként nemrégiben 30 millió forintos támogatást nyert, a pénzt most már csak okosan kell elkölteni. Érsekvadkert a jövő évben városi rangra pályázik ebből ez évre már „csak” 643 millió forint értékű munka elvégzése jut. A rendszer próbaüzemelése május végén, legkésőbb június elején indulhat.- Ezzel elérkeztünk a feladatokhoz. Gondolom, tennivalókban sincs hiány.- Önkormányzatunk a rétsági vízműtársulattal és az érsekved- kerti mezőgazdasági szövetkezettel közösen víztározót épít Érsek- vadkert határában. A munkálatok ez évben befejeződnek. A 30 hektáros víztározó partján a jövő évben százötven telket alakítunk ki, addigra ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát. A belterületen a zártkertek felparcellázásával csaknem száz telket hozunk létre, hogy a fiatalok letelepedhessenek, otthont teremthessenek. Szeptembertől a közösségi házhoz toldva 400 adagos konyha kezdi meg az üzemelését, a megyei területfejlesztési tanács 5,2 millió forinttal járult hozzá a 14 milliós kiadásokhoz. Halaszthatatlan feladat a Rákóczi út 93. szám alatt lévő, életveszélyessé és egészségtelenné vált óvoda fel(Folytatás az 1. oldalról)- Érsekvadkert már valóban megérett a városi rangra? - kérdeztem az 53 éves polgármestert.- Szerintünk igen - válaszolta Nógrádi László. - Négyezren lakjuk, ettől kisebb lélekszámú város is van Nógrád megyében. Az infrastrukturális feltételek adottak, már csak a szennyvíz- csatorna kiépítése hiányzik az összkomfortossághoz. A fejlődés eredményeként növekszik településünk integráló, kisugárzó hatása. A környéken élőknek már nem kell Balassagyarmatra, Vácra, Rétságra utazniuk, hogy bevásároljanak, hiszen szép üzleteink vannak, s a katolikus szellemiségű általános iskolánkban más falvakból is tanulnak gyerekek.- Apropó, iskola. Ha jól tudom, kettő is van belőle a községben?- Az önkormányzat által fenntartott Petőfi Sándor Általános Iskolába több mint 280-an járnak. Választási lehetőséget nyújt a szülőknek a tíz éve alapított, nyolc- osztályos Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, amelyben 110 gyermek tanul. Jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy tavaly szeptemberben, harminc fiatallal megkezdődött az esti tagozatú gimnáziumi oktatás Vadkerten.- A település legújabb és talán legszebb intézménye a közösségi ház.- A hajdani művelődési központ „újjávarázsolt” épületét 2001. augusztus 20-án, a millenniumi rendezvénysorozat keretében adtuk át rendeltetésének, s mindannyian nagyon büszkék vagyunk rá. Része a teleházat, az ifjúsági házat és a könyvtárat is magába foglaló Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézménynek.- Sokfelé gond, hogy kevés gyerek járhat óvodába. Vadkerten van-e ilyen probléma?- Nálunk az alsó és a felső óvodába összesen 150 gyerek jár, ennél több apróság elhelyezésére nincs is igény.- Milyen az egészségügyi ellátás a faluban?- Két felnőtt-, egy gyermek- körzet és egy fogorvos óvja, vigyázza a lakosság egészségét.- Járókelőként tapasztalom, hogy az utak állapota viszonylag jó a községben.- Összesen huszonhat műutat építettünk az elmúlt években, együttvéve csaknem tizenöt kilométer hosszban. Ma a településen minden út aszfaltozott. A centrumban megépült a körforgalom, ezáltal biztonságosabbá vált a gyalogos közlekedés.- Erről jut eszembe: milyen a közbiztonság Érsekvadkerten?- A rendőrök és a polgárőrök fegyelmezett, áldozatos munkájának köszönhetően csökkent az ezer lakosra jutó bűncselekmények száma. Jó az együttműködés a határőrökkel, így Vadkertet elkerülik a bűnözők.- Lapunk is megírta, hogy a kurblis telefon 1993 őszétől már csupán műemléki tárgy Érsekvadkerten, ahol napjainkban várakozás nélkül lehet vezetékes telefonhoz jutni.- A telefonhálózat kiépítése lakossági hozzájárulással történt, hatszázan adtak 40-40 ezer forintot a költségek fedezéséhez. Önkormányzatunk megépítette, majd az üzemeltetőnek átadta a telefonközpontot, amelyet azóta már bővíteni kellett.- A gázberuházás „nagy téma" volt annak idején.- Az érdekelt tizenöt nógrádi önkormányzat Pest és Komárom megyei településekkel ösz- szefogva 1995-ben hozta létre a Börzsöny Gáz Kft.-t, amely negyvenkét községben építette ki a gázvezetéket. Az érsekvadkertiek többsége 1997 őszétől gázzal fűt.- Fél évvel ezelőtt a szemét- szállítás gondja is megoldódott.- A térségi szilárd hulladéklerakót a múlt év októberében helyezték üzembe Nógrádmarcalban. A depó három-négy évtizedre biztosítja az összefogott tizenhat falu, köztük Érsekvadkert hulladék-elhelyezését.- Érsekvadkert legnagyobb összegű beruházásának, a szennyvíztisztító-mű és a szeny- nyvíz-hálózat építésének napjainkban vagyunk szemtanúi.- A Tereskével és Szátokká közös szennyvízberuházás teljes összege 1,8 milliárd forint, újítása, váamint a tizenkét tantermes iskola tetőszerkezetének átépítése, nyílászáróinak cseréje. A szennyvízberuházás befejezése után rendbe kell tenni az utakat, s elkezdődik egy többéves jádaépítési program.- Vadkerten nemcsak a település gazdagodik, hanem a gazdasági egységek is fejlődnek.- Büszkék vagyunk rá, hogy az Agroméria Rt., a Duna- kenyér Rt., a COOP Rt. egyaránt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s az építőipari cégek is jól dolgoznak. A termelő- egységek iparűzési adó formájában 12 millió forintot fizetnek be az idén is önkormányzatunknak.- Gondolom, Nógrádi László szívesen vállalná, hogy polgár- mesterként majdan felolvassa Mádl Ferenc köztársasági elnök Érsekvadkert várossá nyilvánításáról szóló oklevelét.- A szavazók bizalmából nagy megtiszteltetés volna és életre szóló élményt jelentene számomra. KOLAJ LÁSZLÓ NÓGRÁD Ü HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.
