Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-26 / 71. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2002. MÁRCIUS 26., KEDD Aki három évtizede fizeti elő a Nógrád Megyei Hírlapot A szerencsés nyertes (balra) átveszi az ajándékot Minden roma belátása szerint döntsön! Horváth Aladár: A cigányok egy része fél a választások kimenetelétől- Választókerületemben három olyan község van, ahol a ki­sebbség lesz a többség belátható időn belül, de más települé­seken is nagyszámú cigánylakosság él - mondta Juhász Gá­bor országgyűlési képviselő azon a fórumon Bátonyterenyén, amelynek témája a cigánylakosságot érintő problémák, ven­dége pedig Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány el­nöke volt. Ellátogattak Kállóra és Bátonyterenyére, azzal a céllal, hogy az alapítvány elnöke megismerhesse: milyen kö­rülmények között élnek, dolgoznak és halnak cigány- és nem cigányemberek. Nagy örömmel toppant be a Hírlap balassagyarmati szer­kesztőségébe Sajóvölgyi Béláné, hogy élhessen a Nógrád Megyei Hírlap előfizetőinek nőnapi ajándéksorsolásán nyert 22 ezer forint értékű ajándékával, amit a Négy Évszak divatáru üzlet ajánlott fel.- Harmincegy éve mindenna­pos, szívesen látott vendég ná­lunk a megyei napilap, amelyet akár családtagnak is nevezhe­tünk, - mondja mosolyogva az ötvenes, barna hajú, tűzről pat­tant asszony. Mikor azt kérdezem, hogy a 30 év alatt milyen nevezetesebb eseményekre emlékszik, ame­lyekről a megyei napilap tudósí­tott, nevetve mondja: készültem és a táskájából egy szemmel lát­hatóan többéves, barnára színe- ződött újságlapot tett elém. ­Nézze csak ezen a balassagyar­mati oldalon az én fényképem is rajta van, igaz már ennek hu­szonhat éve, de még hasonlítok talán magamra? - néz kérdőn rám. Nézem a képes riportot, amely a salgótarjáni ruhagyár balassagyarmati telepén készült és a 22 fős Nagy Ilona kiváló if­júsági brigádról tudósít. Az egyik képről rám mosolyog az akkori Sajóvölgyi Béláné, a Patvarcon született Rózenberg Erzsébet, a könnyűipar kiváló dolgozója, aki a kollektíva egyik alapító tagja volt és havi átlag­teljesítménye 130 százalékot is elérte... Mellette a régi képen látható Bablena Józsefné, a brigád ve­zetője és Gubó Erzsébet MEO- vezető, valamint az akkor már 16 esztendeje a gyárban dolgo­zó Búzás Jánosné, akik a ter­melésben és a társadalmi mun­kában az első között szerepel­tek. Az akkori Balassagyarmati Magazinban ott látom Nagy Im­re tanár úr írását és azt a hírt, hogy palócnapra készül az Ipoly-parti város.- A megyei napilap szinte dokumentálta az életünket, ami szép volt, mert fiatalok voltunk, - nevet rám Erzsébet asszony, aki 29 évet dolgozott le és utána került betegállományba, majd leszázalékolásra. Azt mondja, jól jött a Nógrád Megyei Hírlap előfizetőinek ajándéksorsolásán nyert 22 ezer forint, amiből megszínesítheti ruhatárát, és jókedvvel indult a Négy évszak divatárú üzletbe, miközben boldogan mondta: - kamatozott a hűségem... SZABÓ E. Amint azt Horváth Aladár el­mondta, a Roma Polgárjogi Alapít­vány tavaly szeptemberben hatá­rozta el, hogy felkeresik a romák­kal sűrűbben lakott körzeteket, és tudatosítják: a választásokon részt venni alkotmányos jog és erkölcsi kötelesség, különösen ebben a ki­élezett küzdelemben, amely a jobb- és baloldal között fo­lyik a hatalom megszerzésé­ért.- Megütköztünk azon, hogy egyesek úgy tálalták a Lungo Drom és a Fidesz közötti megálla­podást, mintha ez az egész ma­gyarországi cigányság nevében köttetett volna - adott hangot véle­ményének Horváth Aladár.- Pedig szerintünk ezt csak a Lungo Drom és tagsága nevében tehették. Azt érzékelem, hogy a ci­gányok másik része felháborodva tapasztalja, hogy nevükben néhá- nyan zsíros állásért üzletelnek az ő szavazataikkal, és azt látom, hogy a cigányemberek szuverén joguknak tartják, hogy kire sza­vazzanak. Azt üzenem minden romának a térségben: bölcs belá­tásuk szerint döntsenek. Az alapítvány elnöke elmond­ta: a cigányokkal való beszélgeté­sek során, a bátonyterenyi jogvé­dő iroda ügyeit áttekintve nyilván­való, hogy a legnagyobb gond a munkanélküliségből eredő pénz­telenség, az ezt kísérő szegénység, az erkölcsi-fizikai leépülés, mely­nek következménye az elviselhe­tetlen depresszió. A szomorúság, a kilátástalanság jellemzi ezeket az embereket, akik rendkívüli mó­don várják a kormányzati támoga­tást, amely a fizikai túlélés lehető­ségét megteremti.- Fontosnak tartanánk, hogy amíg nem sikerül nagyobb szám­ban munkalehetőséget teremteni, amíg nem indítanak be olyan tan­folyamokat, átképzési formákat, amelyek lehetővé teszik a munka­erőpiacon való versenyképességü­ket, legyenek biztosítva azok a szociális ellátási lehetőségek, amelyek a kormányzat és a helyi önkormányzatok jogi és anyagi eszközeit kiszélesítenék - hangsú­lyozta Horváth Aladár. - Jelenleg a családi pótlék, és különféle segé­lyek biztosítják sok családnak a létalapját: csakhogy ezek nem ci­gány, hanem szegénypolitikai in­tézkedések! A cigányok azt várják, hogy olyan, szegényeket támogató szo­ciálpolitikai intézkedések történje­nek, amelyek megváltoztatják a je­lenlegi megalázott és embertelen viszonyokat. Fontos lenne, hogy a segítő támogatások elegendő ösz- szeget biztosítsanak a rászorulók­nak a minimális létfeltételekre, mint az élelmiszer, lakásfenntartá­si költség, tüzelő, gyógyszer. Úgy látjuk, hogy ezt az ország gazdasá­gi helyzete lehetővé teszi. Itt is, másutt is tapasztalható, mind a hatóságok, mind az állampolgár­ok részéről az előítéletes hozzáál­lás: a cigányok azt mondják, ami­óta nincs munkalehetőség, ez fel­erősödött. Amíg a cigányok és nem cigányok együtt dolgoztak, sokkal ritkábban fordult elő, hogy lustának, munkakerülőnek bélye­gezzék őket. Azt tapasztalom, hogy az idősebb korosztályban ez ma is úgy él, hogy „amikor együtt dolgoztunk a gyárban, a téeszben, nem volt kérdés, ki cigány és ki nem. Akkor munkatársak vol­tunk, szomszédok voltunk, össze­jártunk.” A fiatalabb korosztály nem rendelkezik ezzel az élmény­nyel. Kiemelte, hogy ezért is fontos a cigány és nem cigány fiatalok szá­mára, hogy az iskoláztatás, a kép­zések, a kulturális programok szervezésénél találjanak olyan kö­zös alkalmakat, amelyek lehetővé teszik egymást emberségükben, kultúrájukban megismerni. Fon­tos, hogy igazi közösségek jöjje­nek létre, mert ha nem lesznek ké­pesek arra, hogy a szakadékokat betemessék, és újra kialakítsák a közlekedés lehetőségét cigányok és nem cigányok között, akkor el­lenségek lesznek az emberek, és nem barátok, kollégák, egymás munkáját becsülő polgártár­sak.- Rengeteg feladat van - mond­ta végezetül Horváth Aladár. - A kutatások szerint ötvenhét száza­léka megy el szavazni azoknak, akik magukat cigánynak határoz­zák meg. Szeretném, ha ez az arány hat­van százalék fölé menne, mert a cigányok egy része nagyon fél egy számára nem kedvező, esetleg ve­szélyes kormányzat hatalomra kerülésétől. Úgy vélem, hogy min­den magyar választópolgárnak kö­zös felelőssége az, hogy a szélső­séges politikai erők ne kerüljenek hatalmi pozícióba. HEGEDŰS ERZSÉBET Lengyel Anna rádióriporter közönségtalálkozója Sok érdeklődő, barát és ismerős jelent meg a balassagyarma­ti városi könyvtárban, hogy találkozzon a városból elszárma­zott Lengyel Anna rádióriporterrel, a Magyar Rádió „Króni­ka” című rovatának munkatársával. A fél évszázadot már megélt rádiós szakember szeretettel emlékezett a szakmai in­dulásának alapjait meghatározó Balassi Bálint Gimnázium­ban eltöltött évekre, a szellemi elkötelezettségét meghatáro­zó pedagógusokra, emberekre. Korszerűbb technika A József Attila Művelődési Központ műszaki, technikai fej­lesztésére nyújtott be pályázatot Salgótarján megyei jogú város önkormányzata. A központ fel­adatai között ugyanis kiemelt je­lentőségű a színháztermi ren­dezvények lebonyolítása, ám az utóbbi másfél évtized során el­avult a hangosítási és világosítá- si rendszer, szinte megoldhatat­lanná vált a karbantartás és az alkatrész-utánpótlás. 1998 és 2001 között a pályázati lehető­ség kihasználásával, részben önkormányzati forrásból, már megkezdődött egy több évre szóló fejlesztési program a vilá- gosítási és hangtechnikai rend­szer korszerűsítésére. A fejlesz­tési koncepció tartalmazta a tel­jes elektromos felújítást, a belső világosítási, illetve a hangosítási rendszer korszerűsítését, emel­lett a külső rendezvények vilá­gosítási és hangosítási feltételei­nek javítását, a színpadgépésze­ti rendszer átalakítását és a né­zőtér infrastrukturális rendsze­rének teljes felújítását. Az elektromos rendszer fel­újítása megkezdődött, arra 1998-ban 5 millió 350 ezer forin­tot biztosított az önkormányzat. Ugyanabban az évben elindult a világosítási és hangtechnikai korszerűsítés, ami a következő három évben is folytatódott. A rekonstrukció 2002-re tervezett költsége 8,3 millió forint, erre az összegre nyújtott be pályázatot az önkormányzat úgy, hogy a költségekből 2 millió forintnyi saját erő biztosítását vállalta. Lengyel Anna élete a továbbta­nulás idején vált nehezebbé, mert a vallásosan nevelt lány kérelmét többször is elutasították. Végül, hogy vállalta az orosz szakot, har­madszorra felvételt nyert a nyír­egyházi tanárképző főiskola leve­lező szakára. Ide is csak azért, mert érettségi után képesítés nél­kül tanított már Magyamándorban és Dejtáron, ahol nem volt akkor orosz szakos tanár és azt mondták, aki vállalja ezt, felveszik a főiskolára. így is lett, de, mivel Balassagyarmatra került át tanítani, áthelyezték az egri tanárképzőbe. Magyar-orosz szakon végzett, de már a nappali tagozaton. Ezt követően a böl­csészkaron szerzett diplomát, 1992-ben elvégezte az evangéli­kus hittudományi akadémiát és a kétéves újságíró iskolát. RÉGES-RÉGI ELHIVATOTTSÁG- Amióta az eszemet tudom, mindig rádióriporter akartam len­ni és még a másodikos füzetem­ben is meg van az a dolgozat, ami­ben ezt leírtam, mesélte a riporter élete történetét mosolyogva a ba­rátságos, közvetlen természetű Lengyel Anna. A postán dolgozó édesanyja révén kaptak egy veze­tékes néprádiót és a Kossuth adón nagyon tetszett neki Széli Júlia műsora, amelyből mindig úgy érezte, hogy ő megvédi az embe­reket.- Én is ilyen akartam lenni. Ha az ember ötvennégy évesen visz- szanéz arra, aki elindult az úton, az nem feltétlenül fedi egymást, de a mai napig igyekszem ennek megfelelni. Az egri tanárképző elvégzésé­nek utolsó évében megszületett a kisfia, Richard, mert közben férj­hez ment Radas Péterhez, aki je­lenleg újságíró és a Magyar Rádió szerkesztője. Abban az időben Annát beajánlották Széli Júliához a rádióban, de a találkozó idején szült. Már letett arról, hogy ripor­ter legyen, mikor az államvizsga után Széli Júlia újra behívatta. Az első riportja egy szövőgyárban esett meg: talált egy olyan szövő­nőt, aki paraszti ruhában, sok szoknyásán állt a gép mellett, s el­mesélte, hogy jött el a téeszesítés elől. Ez a rádióriport nagy sikert aratott az őszinteségével. Ezt követően négy évig külső- zött Anna a rádiónál. Ezt az idő­szakot csak a férj, a szülők megér­tő támogatásával lehetett átvészel­ni és az is csoda volt, hogy erre az elkötelezettséget kívánó helyre felvették pártonkívüliként. Abban az időben, aki nem volt politikai­lag legalább is toleráns, az nem sokra jutott. A rádiónak 1976. feb­ruár 1-től lett belső munkatársa és kezdettől a Krónika rovatban dol­gozik. Lengyel Anna vágyai kö­zött igazából a nagy, egyórás mű­sorok készítésének az álma szere­pelt, amiben sok mindent el lehet mesélni, életeket, történeteket le­het bemutatni. Ilyen lehetőség volt, a mikor 1991-től 96-ig a vallá­si műsorokat csinálhatta. Erre azért kerülhetett sor, mert még a rendszerváltozás előtt lehetősége nyílt az evangélikus teológiára be­jutni, mert mindig is érdekelte a hittudomány. Amikor kérte a ta­nuláshoz a rádió támogatását a fő­nökétől, az elhűlve megkérdezte tőle, miért akarsz te a teológián ta­nulni? EGYHÁZI MŰSOROK- Nemsokára vége a pártállam­nak, akkor majd lesznek egyházi műsorok is a rádióban. En azt szakszerűen szeretném csinálni. A meglepett főnök aláírta a tá­mogatói nyilatkozatot és erre sem előtte, sem utána eddig nem volt példa. Anna azt emlegette, hogy rendkívül keservesen indultak a rádióban az egyházi műsorok, amelyek egy valóságos ateista be­ton tömbbe ütköznek a mai na­pig. A rádióban a legmegbízha­tóbb elvtársak vették a kezükbe az egyházi műsorok szerkesztését és az Antal-kormány idején már a püspökök is beszálltak a harcba annak érdekében, hogy az egyhá­zak szót kapjanak. De ez a süke­tek párbeszéde volt, mert egyik sem értette a másikat. Először megengedték az URH-adón, amit sehol sem lehet hallgatni, aztán kemény küzdelemben mégis elin­dultak az egyházi műsorok, ame­lyeket a Hom-kormány idején egy újabb garnitúra készített már. Úgy tűnik, vélte Anna, hogy három millió embert nem akartak enged­ni, hogy az egyház hatása érje őket, talán ez sok volt a szavazók­ból. Azóta is a Krónikában dolgo­zik és örül, ha időnként adódnak nagyobb idejű műsorokra is lehe­tőségek. A rádióhallgatók visszajelzései többségében reálisak. Ezt tükrözi például az olvasás éve riportsoro­zat, amelyre telefonok sokasága érkezik. Ilyen volt a Gönczöl Kata­linnal készített beszélgetése, ahol az olyan ihletetten beszélt egy könyvről, hogy hetek múlva is jöt­tek az érdeklődő telefonok, hogy mi is ez a könyv. Érdekli az embe­reket az olvasás, de sok megnyo­morított ember nem tud, nincs ideje, hogy olvasson és meg kell tanítani a gyerekeket olvasni, mert nem tudnak és akkor nincs élmény. A könyvet be lehet vinni az ágyba, de a számítógépet nem, vélte Anna. Egykori tanítónői Nagy Ervinné és Farkas Andrásáé hozzászólásaikban a Balassi Bá­lint Gimnáziumban töltött éveire emlékeztek, amelyekben megmu­tatkozott tehetsége, érdeklődése az emberek, a világ dolgai iránt. Ők is elszomorodva tapasztalták akkoriban, hogy a felsőfokú ta­nulmányokhoz nem első szem­pont volt a tehetség. Ha téged nem, akkor kit vesznek fel, mond­ták. Nekem egy kincsesbánya volt az egyház és a tanáraim Balassa­gyarmaton, mondta Anna és nagy volt a meglepetése, amikor egyko­ri napközis tanárnője dr. Kalos Gézáné virággal köszöntötte. Annyira szerettem hozzá járni, hogy még lódítottam is azért, hogy nála maradhassak a napkö­ziben, ölelte meg egykori tanárnő­jét Anna. EMLÉKKÉPEK Réti Zoltán, mint egykori tanár örömét fejezte ki, hogy ebben a rosszul beszélő világban egy ba­lassagyarmati lány képviseli a szép magyar beszédet a rádióban. Elmesélte, hogy egyszer találko­zott Pesten Széli Júliával, aki örömmel mondta, hogy találtam egy kincset Balassagyarmatról és ez Lengyel Anna. A mai magyar rádióbemondók többsége nem tudja, hol van a fő és mellékhang­súly, a „Beszélni nehéz” című műsor címe is azt sugallja, hogy beszélni nehéz és valami más ne­vet kellene kitalálni, vélte Réti Zol­tán a közönség derültsége köze­pette. Lengyel Ottó nagybácsiként köszöntötte Annát, és kiemelte, hogy jó rádióriporterként nem vág a másik szavába. Czudar Sán­dor azokat az időket idézte fel, amikor kollégája volt a postán An­na jó beszédű édesanyjának, aki­től a lány örökölhette a beszéd- készséget. Lengyel Anna válaszai­ban idézte azokat az időket, ami­kor Réti Zoltán rangos zenei életet éltetett Balassagyarmaton, ide­hozva nemzetközi hírű zenemű­vészeket is. Az biztos, hogy ma sajtószabadság van és a rádióban végre megszólalhatnak olyanok is, akiknek a régi időkben erre nem volt lehetőségük. SZABÓ ENDRE NÓGRÁD S, HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.______________________________ i szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom