Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-02 / 52. szám
2002. MÁRCIUS 2., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal oJLS N Millenniumi históriák AZ „ÁRVÍZI HAJÓS” Az 1830-tól 1840-ig terjedő évtizedet Széchenyi-korszaknak lehet nevezni. Ő elsősorban olyan gazdasági eszméket hirdetett, amelyeket Nyugat-Európában már megvalósítottak, de itthon eszméi mégis újak és nagy jelentőségűek voltak, mégpedig azért, mert ő ezeket az eszméket a „magyar parlagra” alkalmazta. Osztotta Adam Smith nézeteit, hogy a vagyonosodás alapja a munka és hogy a szegénység „minden bajnak és elvetemültségnek a kútfeje." Magyarországon ezek az eszmék merészek, újak, sőt forradalmiak voltak. Erdély Széchenyije báró Wesselényi Miklós (1796-1850), a reformkor egyik legnagyobb hatású egyénisége, jó barátságban volt gróf Széchenyi Istvánnal, azonban az 1830-as évektől meghasonlott vele, mert a Széchenyinél tüzesebb tem- peramentumú Wesselényi a fontolva haladás helyett a köznemesi reformnemzedék részéről gyorsabb reformokat követelt. A Széchenyj-Kossuth vitában ez utóbbi mellé állt. Nagy hatást keltett a „Balítéletek” című munkája. Az erdélyi ellenzék vezére volt 1834- ig, majd két helyről is perbe fogták Magyarországon és Erdélyben is, három évre börtönre ítéltetéséből Deák Ferenc- __________ n ek sikerült kiszabadítania. Az 1838-as pesti árvíz idején százak életét mentette meg, Vörösmarty nevezte el „árvízi hajós”- nak. Báró Wesselényi Miklós: Franz Eybl II Élete utolsó évtizedét szembajával való küzdelme töltötte ki. 1848-ban már vakon, s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári ország- gyűlés 1848 szeptemberében kimondta Erdély unióját. Életével Kemény Zsigmond, Szilágyi Ferenc, Kardos Samu foglalkoztak írásaikban, a szépirodalomban alakját Jókai Mór „Kárpáthy _________ Z oltán” és Nyitó József „A sibói bölény" című regényeiben örökítették meg. „A KÉT BOLYAI” Általában együtt emlegetik a két zseniális matematikust, Bolyai Far- kas-t, (1775-1856) és fiát, Bolyai Já- nos-t (1802-1860). Farkas sorsa annyiban közös Körösi Csorna Sándorral, hogy ő is Nagyenyeden és Göttengenben tanult, majd a marosvásárhelyi kollégium matematika tanára lett. Szerteágazó érdeklődése során írt drámákat, („Öt szomorú játék” -1817), festett romantikus színezetű képeket, fűtő- és főzőkemencéket talált fel, foglalkozott zeneelmélettel, kísérletezett új gyógymódokkal. A nála is zseniálisabb fiával sajnálatos konfliktusba sodródott. Ezúttal csak a „Tentamen...” (1832-1833) című munkáját említjük, ■ amelyben az aritmetika, a geometria, a halmazelmélet alapjaira vonatkozó gondolatai bizonyultak eredetinek. A „Tentamen...” első kötetébe mellékleteként („AppenA „Tentamen..." első kötetének címlapja (Marosvásárhely - 1832) ■ dix”) jelent meg fiának fő műve. Ebben elvetette a ha- gyományos, Euklidészről elnevezett geometriának azt az alapelvét, hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenségig meghosszabbíthatók. Bolyai Jánosnak sikerült először ezen axióma (alapelv) tagadásán alapuló ___________ új geometriát kidolgoznia. Az általa abszolútnak elnevezett geometriának csupán egyik variánsa, al- esete az eukleidészi geometria. Ebből az elméletből fejlődött ki aztán a fizikában a relativitás elmélete. A modern vüág, például az űrhajózás is elképzelhetetlen az euklidészi geometriának Bolyai János által végrehajtott változtatása nélkül. A szépirodalomban sokat foglalkoztak - a két, egymástól egyébként mereven eltérő - matematikussal, olyanképpen, hogy párhuzamba állí- ^ tották őket. A legismertebb Németh László „A két Bolyai” című drámája 1961-ből. SZÉCHENYI ISTVÁN Gróf Széchenyi István (1791- 1860) fellépése történelmünk egészen sajátos jelensége. 1815-1825 között többször bejárta Nyugat-Eu- rópát és ettől kezdve szakadatlanul azon dolgozott, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson. 1822- ben Pesten meghonosította a lóversenyeket, első könyve kedvenceiről szól („Lovakrul”: 1828) Az állandó Duna-híddal dédelgetett tervét azért is siettette, hogy az ország fővárosává emelje Pest-Budát. Amíg azonban a külföldi nagy alkotó miniszterek (Colbert, Sutty, a porosz Stein báró) mögött ott álltak a nagyhatalmú uralkodók, őt csak a magyar társadalom kis rétege támogatta. Eszméit korszakalkotó műveiben fejtette ki: a „Hitel”-lel 1830, a feudalizmus válságából kívánta az országot kivezetni és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását követelte. Bár ez a reformmozgalom programjává vált, az arisztokraták nagy része ellene lépett fel, így Dessewffy József gróf „A hitel című munka taglalatja” (1831.) művében. Ez Széchenyit még ugyanabban az évben a „Világ” című válasziratára késztette, amelyben még világosabban fejtette ki a nemzeti átalakulás útját. Úgy vélte, a célhoz vezető út előfeltétele a vagyonosodás, a polgári szabadság, kerékkötői pedig a nemesi előjogok és a jobbágyrendszer. „Stádium” című művében már 12 törvényjavaslatba foglalta követeléseit. Ez a munka itthon nem jelenhetett meg, külföldön adta ki, s a becsempészett példányok révén vált közismertté. Széchenyi hatása körülbelül 1841-ig tartott, ezután veszített népszerűségéből, s az értelmiség Kossuth igézete alá került. Kossuth Lajos 1841-ben megindított Pesti Hírlapja a „Kelet népe” (1841.) megírására késztette. Ebben Kossuthot azzal vádolta, hogy „izgatásával” veszélyezteti a békés reform- törekvéseket. Széchenyi a Lánchíd tervrajzával: C. Wieland pasztell képe ■ C>J> Öt évtized a várospolitika tükrében Györffy Dezső okleveles építőmérnök valamint területfejlesztési szakmérnök. Ez azért fontos, mert az általa a salgótarjáni várospolitikáról, -építésről leírt és a közelmúltban könyv alakban is megjelent gondolatok hátterében egy olyan ember áll, aki szakemberként, volt városi vezetőként tudta értékelni mindazt, ami a nógrádi megyeszékhelyen városrekonstrukció címén az elmúlt évtizedekben végbement. A kötet címe - „Salgótarján, ahogyan én látom” (Salgótarján városépítésének öt évtizede a várospolitika tükrében) - egyfelől korrekt, találó, mert valóban arról szól, aho- ^gyan Györffy Dezső, mint hozzáértő megítélte és megítéli a városépítés főbb jellemzőit, másrészt azonban a cím szubjektivebbnek tetszik, „első blikkre” mást ígér, mint amit végül is nyújt. Ugyanis a könyv lapjairól elsősorban azok a helyzetelemző következtetések, különböző időszakok tervfeladatai olvashatók ki, amelyek a tanácsi és önkormányzati határozatokból fakadtak. S ebből következően, bizonyára lesz olyan olvasó, aki köny- nyen olvasható eszmefuttatásokat, érzelmi reagálásokat remélve nem értékeli majd érdemei szerint a szerző törekvéseit, túl hivatalosnak érzi a mondandó szerkezeti felépítését, stílusát, de egészen biztos olyanok is. szép számmal akadnak, akik szemében éppen a korszellem, a dokumentumjelleg következtében értékelődik fel Györffy Dezső munkája. Nyilván az őszintén érdeklődők sorát szaporítják majd azok, akik ezentúl bármikor Salgótarján 1945 utáni fejlődését kívánják tanulmányozni, kutatni. Ugyanis a kötet forrásanyagként, adalékul szolgálhat szakdolgozatíróknak, helytörténészeknek, város- és ipartörténészeknek, hiszen a várospolitika elvi kérdéseinek - lényege, feltételei, feladatai, a lakossághoz való viszonya stb. - kifejtése után konkrét problémakörök, az eredmények és teendők (1990-től a városi ön- kormányzathoz tartozó intézmények, gazdálkodó egységek működésének, finanszírozásának előtérbe kerülése) összefüggésrendszerében mutatja a város gazdasági és társadalmi fejlődését. S ez feltétlen érdeme Györffy Dezső dolgozatának, s nem kevésbé figyelemre méltóak azok a jelennek és jövőnek szóló megfogalmazásai, amelyek „Következtetések” címszó alatt zárják a könyv szöveges részét az irodalomjegyzék és egyéb dokumentumok felsorolása előtt. Ezekből két momentumot még annak tudatában is érdemes idézni, hogy nyilván vannak, lesznek, akik nem értenek egyet Györffy Dezsővel: „Véleményem szerint meghatározó volt - és talán történelmi is-a testületek szerepe abban, hogy a város építése, fejlesztése a '60-as évek elején hogyan folytatódjon... A lakosság azonosulása a várospolitikával, a városépítés salgótarjáni módjával jól segítette a feladatok sikeres megvalósítását. Cselekvő részvételük, támogatásuk nélkül e faladatok ilyen színvonalon nem lettek volna megvalósíthatók. ” A könyvet illusztratív erejű fotóösszeállítás (Sipos Ákosné válogatásában) zárja le a régi Salgótarjánról, a városrekonstrukció folyamatáról és napjaink városáról. Különösen jól sikerült a címlap és a hátsó borító képi kontrasztja csaknem azonos nézőpontból. A kötet a várossá válás 80. évfordulója alkalmából jelent meg, többek között önkormányzati támogatással. A szerkesztést Szvircsek Ferenc végezte, kiadó a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre.-CSÉBÉ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Higgye el nincs szükségünk biztonsági szolgálatra! Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Bedő Erika, Szarvasgede, Kossuth u. 33. sz. Mai rejtvényünk megfejtését március 7-éig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. I' írta az. _______________NEGYVEN ÉVE Z súfolásig megtelt a Zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyár új művelődési otthona. A gyár igazgatója, Horinka István rövid megnyitó beszéd után jelképesen átadta a művelődési otthont a dolgozók képviselőjének, Fejes Balázsnak, a szakszervezeti bizottság titkárának. Az új kulturális intézmény 2 millió 158 ezer forintos költségét a Nehézipari Minisztérium fedezte. Nógrádi Népújság, 1962. február 28., 3. o. A Tolmácsi Gépállomáson jól halad a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek javítása. A szerelőket sürgeti a tavaszra hajló idő. A 3 ekét, - amelyeket ősszel kölcsönkértek a téeszektől, - már kijavították. A vetőgépparknál elmaradás van. A 8 javításra szoruló vetőgépből ez idáig csak 3 érkezett meg a gépállomásra. Nógrádi Népújság, 1962. február 28., 5. o. HARMINC ÉVE Balassagyarmaton, a városon átvezető 22. számú főútvonal kockaköveit közel száz éve rakták le. Mint Lombos Márton, a Balassagyarmati Városi Tanács elnöke elmondotta, végre sikerül a város főutcáját megfelelő burkolattal átépíteni. A héten írta alá a városi tanács és az Egri Közúti Építő Vállalat azt a szerződést, amely szerint a 3200 méteres utat 30 millió forintos költséggel felújítják. Nógrád. 1972. február 26., 1. o. Salgótarjánban megkezdődött a szervezése az óvodák társadalmi építésének, illetve a meglévő gyermekintézmények bővítésének. A tervezést követően a Madách Imre Gimnázium építési szakközépiskolás tanulói a nyári gyakorlatukon egy hónapon át, öt-hat óvodai csoport megfelelő elhelyezéséhez felépítik a szükséges termeket. A jelenlegi 1250 óvodai férőhelyet így kétszázzal bővítik. Nógrád, 1972. február 26., 5. o. HÚSZ ÉVE A pásztói Áfész-nél is áttértek az ötnapos munkahétre. Az új nyilvántartási rendszer és a létszám ki- i alakítása részben bevált, megállta a helyét a gyakorlatban. Gondot okoz viszont a betegség, a szabadság, vagy az iskolai oktatáson való részvétel. A Pásztóra bejáró dolgozók munkaidejét megnöveli, esetenként 12-13 óraára is, az utazással együtt járó időveszteség. Nógrád, 1982. február 27., 4. o. j A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, Szentgyörgyi István 140 évvel ezelőtt született Diósjenőn. Az alkalomból szülőfalujában emlékülést tartottak. A róla elnevezett művelődési házban j rendezett ünnepi megemlékezésen dr. Czenner Mihály színháztörténész, a korszak kiváló ismerője tar- j tott előadást, majd megkoszorúzták az épület falán lévő emléktáblát. Nógrád, 1982. február 28. 8. o. j * TÍZ ÉVE Erdőkürt alsó és felső tagozatos általános iskoláját a tavalyi esztendőben belülről rendbe tették. Az ; idén kívülről is szeretnék megfiatalítani. A munkálatokhoz szükséges pénz előteremtése érdekében az j önkormányzat a hátrányos helyzetű iskolák megsegítésével kapcsolatos pályázatát elküldte az illetékeseknek. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. február 27, 3. o. Az Unesco Vüágörökség Konvenciójának huszadik évfordulóján három hónapos világkiállítást rendeznek Párizsban. A nyári eseménynek hazánk, közelebbről megyénk is képviselteti magát, mégpedig Hollókővel, mint a világörökség részével. A megyeházán tartott sajtótájékoztatón részt vett Léon Davico, az Unesco egyik igazgatója is. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. február 28. 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.
