Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-23 / 69. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KÖR KÉP 2002. MÁRCIUS 23., SZOMBAT M E G Y E I A Nógrád Megyei Hírlap kérdései az országgyűlési képviselőjelöltekhez 1. Miért gondolt arra, hogy ha átmenetileg is, de felcseréli jelenlegi hivatását a parlamenti képviselőséggel, illetve miért döntött úgy, hogy ilyen módon szeretné folytatni politikai pályafutását? 2. Ha Ön bekerül a parlamentbe és először kap szót, várhatóan milyen ügy, illetve melyik réteg érdekében emel szót és miért? 3. Véleménye szerint hazánk mikor lesz tagja a Európai Uniónak és a felvétel mit jelent Magyarország, illetve a továbbra is hátrányos helyzetű Nógrád megye részére? Büky Dorottya (Szabad Demokraták Szövetsége) Nógrád megyei 3. számú választókörzet 1. Amikor felkértek, hogy képviselő legyek, és utána néztem a választókörzet adatainak, láttam, hogy országosan itt a legnagyobb a női munka- nélküliség, és itt a legtöbb szegény gyerek. Nagyon örülnék, ha ennek a problémának a megoldásában részt vehetnék. 2. A képviselő legfontosabb feladata, hogy a választókörzete lakóival és mindennapjaival foglalkozzon: meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy az összes lehetséges pénzforrást felhajtsa a körzete számára, hogy új munkahelyek jöjjenek létre és lobbizzon, amikor a kormányzati pénzek elosztására kerül sor. 3. Az Európai Unió örömmel vár minket és számít ránk, ha belpolitikánk nem tolódik el túlságosan a szélső jobb felé. Az EU létkérdés, ez az egyedüli esély aztelmaradott régiók számára. ItVá szécsényi körzetben is meg kell teremteni a versenyképesség alapjait. Hamarosan élet-halál harc indul be az ország régiói között az uniós forrásokért. Az, aki ebben a küzdelemben alulmarad, annak nagyon nehéz lesz felzárkóznia. Én ismerem az EU prioritásait és úgy gondolom, hogy ha mindent megteszünk, hogy ismertté és elismertté tegyük a körzetet, mind az országban, mind pedig Európában, akkor felzárkózhatunk a versenyben. A képviselő kutya kötelessége felkutatni és mozgósítani az uniós csatlakozáshoz szükséges forrásokat: egyedül így harcolhatunk sikeresen a szegénység ellen és így biztosíthatunk jobb életkörülményeket. Dr. Frankfurter Zsuzsanna (Munkáspárt) Nógrád megyei 4. számú választókörzet 1. Mindig foglalkoztatott a körülöttem élő emberek sorsa, gondja, baja. Segíteni szeretnék! Hiszem, hogy a parlamentben eltökélt szándékkal, megfelelő érvekkel alátámasztva ezt meg is tehetem azokért, akiknek a sorsa ma senkinek sem szívügye, akiket ma tulajdonképpen senki sem képvisel - a dolgozó embert, a munkásokat, a parasztokat, az alkalmazottakat, az értelmiségeiket, a kis- és kényszervállalkozókat, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat. 2. A hivatásomat nem elfelejtve feltétlenül szólnék az egészségügy helyzetének javítása, stabilizálása, ezzel az emberek egészsége érdekében, hiszen pénzt, anyagi javakat lehet elveszíteni és visszanyerni, de életünk csak egy van és ez a legfontosabb. Szólnék a tisztességes megélhetés, a teljes foglalkoztatás, az európai bérek, a szociális biztonság, az ingyenes egészségügy, oktatás, az igazságosabb adórendszer, a tudás megbecsülése és még sok más, a Munkáspárt programjában szereplő cél érdekében. Hogy miről, legelőször az adott körülményektől, lehetőségektől is függ, de a parlamenti ciklus négy éve alatt mindenre lehet és kell is lehetőséget találni. 3. Európában élünk, csatlakoznunk kell az Európai Unióhoz is, de csak a számunkra is kedvező feltételekkel. A megkötendő szerződés biztosítsa hazánk teljes egyenjogúságát, a hazai piac, munkahelyek védelmét, különös tekintettel a még le nem zárt mezőgazdasági tárgyalásokra. Az Európai Unió tagállami a saját érdekeik érvényesítését helyezik előtérbe, így a csatlakozás az eddigieket figyelembe véve 3-5 évet is igénybe vehet. Kedvező szerződés esetén Nógrád megyében is várható a mezőgazdaság fellendülése, új munkahelyek, az infrastruktúra, a vasúti közlekedés, a turizmus fellendülése. Gyürky János (Összefogás Magyarországért CENTRUM) Nógrád megyei 4. számú választókörzet 1. / Hatvanéves vagyok, nős, három gyermek apja, családommal Balassagyarmaton élek. Nagyorosziban születtem, Esztergomban a ferenceseknél érettségiztem, foglalkozásom erdőmérnök. A KDNP megyei elnöke és tagja vagyok Nógrád Megye Közgyűlésének. Jelmondatom évek óta változatlan: ember az emberekért. Ma is ezt képviselem a KDNP megyei elnökeként a Centmm-ban. A má rohanó világ egyre inkább embertelenné válik. Olyan politikai és gazdasági rendszert szeretnék, amely az emberekért van és megszünteti a családok létbizonytalanságát. Legyen egyenlő esélye minden gyermeknek, a legmagasabb iskolai végzettség megszerzésében ne legyen akadály a szülők anyagi helyzete. A tudás hatalom, a gyermek a társadalom legfontosabb beruházása. Szükséges az erkölcsi és nemzeti öntudatra nevelés. Legyen az országnak méltóságteljes öntudata. Őseinkét és hőseinket tisztelve, értékeinket megbecsülve, minden embert képviselve kell egy országot vezetni. 2. 1998-2002 között a parlament munkájának hatékonyságát erőteljesen rontotta az öncélúvá váló, folyamatos politikai harc. A pártok és képviselőik rengeteg időt, pénzt, energiát fordítottak az önreklámozásra, a többiek lejáratására és földbe döngölésére. A politikusok elfelejtik a „harc” közben, hogy a pártok mögött választók, emberek vannak. Vajon mi lesz a legyőzöttekkel? Vajon az emberek szavazataikkal megálljt parancsolnak-e az ellenségkeresésnek, a szétszakításnak, a kirekesztésnek. Elszomorító helyzet, amikor szinte mindenki (nyíltan és burkoltan) harcot hirdet a béke helyett és nem azt keresi, ami öszszeköt minket itt és most Magyar- országon. Én a „békéért” szólnék az előttünk álló feladatok, az emberek és Magyarország érdekében. Csak egységben tudunk ellenállni és megfelelni a bennünket érő kihívásoknak. Emellett elsőként még a legnehezebben és leghosszabb idő alatt megoldható feladatról szólnék: az ország népességfogyásának megállításáról és megfordításáról. Ez a ma élőktől áldozatot kíván, de nem kell tennünk a magunk, a gyermekeink, unokáink érdekében. 3. Legyünk végre tárgyilagosak és őszinték ebben a kérdésben. Az EU-ba való felvételünk időpontja nem tőlünk függ, azt az EU érdekei határozzák meg. Ne higgyük, hogy az EU önzetle- nül akar rajtunk segíteni. Ismeri kényszerhelyzetünket, belépésünk árát már beszedte tőlünk a rendszerváltás és a nyitás révén. A kérdést majd az dönti el, hogy kívülállóként vagy tagként szolgáljuk jobban az EU érdekeit. A mérkőzés vesztésre áll. Tagnak kell lennünk, tagok is leszünk majd, csak ennek az árát még nem ismerjük. Mecser Lajos (Reform Kisgazdapárt) Nógrád megyei 1. számú választókörzet 1. Munkám és sportpályafutásom révén hosszú ideje állandó kapcsolatban vagyok az emberekkel, a környezettel, az országgal ás tájaival. Közvetlen közelről érzékelem azokat a gondokat és örömöket, amelyek az emberek életét meghatározzák és akik egyre gyakrabban mondanak véleményt arról, hogy nem tudnék-e segíteni más formában is ügyes-bajos dolgaik képviseletében. Vízdíj-beszedőként a hétköznapi életben a legközvetlenebb közelséggel találkozom az emberekkel, anyagi küzdelmeikkel. Naponta látom, nagyon nehezen élnek, kevés a munkalehetőség a városban. A rendszerváltozás óta három kormányváltást értünk meg és miközben a makrogazdaságunk évente öt százalékkal növekedett, addig a mikrogazdaságba, például Salgótarjánba alig került vissza működő tőkeként, beruházásként valami. Megszűnt például a síküveggyár és más üzemek is csökkentett termeléssel dolgoznak. Egyedül az üveggyárból 1200 embert küldtek el a munkahelyéről. Épülnek a bankok, a nagy áruházak, ám ezekből nagyon kevés munkahely születik a város lakói számára. Ötvenhárom éve élek Salgótarjánban, érthetően szeretném, ha az emberek élete kedvezőbben alakulna, őket képviselve ebben akarok eredményeket elérni. 2. A fentiekből is következik, hogy az ügy a város lakóinak sokoldalú érdeke, a jobb életfeltételek megvalósulásának segítése, a réteg pedig nem is lehet más, mint a város lakóinak legszélesebb rétege. Ezen felül azonban nem csupán a városi élettel, hanem bizonyos mértékig a falusival is kapcsolatban állok, méhészként tisztában vagyok a magyar mező- gazdaság súlyos gondjaival, a falun élőket szorongató gazdasági bajok valódi eredetével. Az első felszólalásomban mindenképpen a salgótarjáni és városkörnyéki, országosan is súlyos munkanélküliség kérdésével foglalkoznék. Az alapvetően tisztességes, értelmes emberi léthez tartozó munka- lehetőség, ha nem is mindenki számára nyolc órában, de legalább csökkentett munkaidőben követelhető életfeltétel, - ezt tenném szóvá. A kenyérkeresettel egy időben hangsúlyosan szólnék az oktatás és főként a sport embert nevelő hatásáról. Hét unokám van és szomorúan tapasztalom, hogy a városi sportpályákra nem vihetem őket, hiszen azok szinte teljességgel tönkrementek, ám ez nem egyedül az én gondom. Megkérdezném képviselőtársaimat, hogy ők hova viszik gyerekeiket, unokáikat sportolni? Abban az európai régióban, ahová csatlakozni fogunk, - egészen más képet mutat az élet. Úgyszólván mindenki sportol valamit, még az idősebbek is, a parkok, pályák a hosszú hétvégeken tele vannak emberekkel, mikor jutunk el mi erre a szintre? Erre csak közös válasz adható. 3. Véleményem szerint legkésőbb 2006-ban csatlakozhatunk az Unióhoz, de addig még sokat kell elérnünk, össze kell fognunk, s el kell jutnunk olyan szintekre, mint például a nyugati országrész városai: Kőszeg, Sopron, amelyek kí- vül-belül tiszta, szép városok. Számomra értelmes példa Németország, amely a háború után romokban hevert. Tizenhét tartományban élt a lakosság, ám a pék a szomszédjába ment autót javíttatni és saját gépkocsi iparukat így is eredménnyel védték meg. Bár ez csak egy példa, ám ők valójában régóta Európa egyik leggazdagabb államának számítanak. Magyarország, és ezen belül egyik legszebb tájunk Nógrád, a várakkal körülvett Salgótarján megfelelő szállodákkal, vonzó sport és más hagyományos turista-programokkal emelkedhet csak ki jelenlegi rossz helyzetéből. Szabó Lászlóné (Munkáspárt) Nógrád megyei 1. számú választókörzet 1./ Tősgyökeresen ehhez a szőkébb régióhoz tartozom. 1965-ben a Madách Imre Gimnáziumban érettségiztem, majd következett Kecskeméten a felsőfokú tanítóképző főiskola. Aztán Egerben a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán szereztem diplomát, majd 1998-ban újabb államvizsga és diploma a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Két nyelven beszélek. Jelenleg Kazáron, az Aba Sámuel Általános Iskolában dolgozom. Munkámat hivatásomként végzem, szeretem a gyerekeket, s boldogság számomra, amint naponta érzek: a nyiladozó elme mind erőteljesebb kiteljesedését, s hogy ebben ott van az én segítségem, szeretetem is. Mégis vállaltam a képviselő-jelöltséget, mert nap mint nap szembesülök és szembesülünk a ténnyel, hogy a rendszerváltás óta - immár 12 éve - a magyar nép többségének , nincs képviselete a parlament- ' ben. Nem emeli fel senki a szavát a bérből és fizetésből élők,1 a fiatalok, a kisnyugdíjasok, ap kis- és kényszervállalkozók, a munkanélküliek érdekében. Az emberek saját bőrükön érzik, mi a szegénység, a kiszolgáltatottság. Sokat gondolkodtam azon, van-e rételme beleszólni a politikába. Úgy döntöttem, most nem elég otthonról bosszankodni. „Vétkesek közt cinkos, aki néma!” A jelenlegi választás sorsdöntő, s hosszú időre rányomja bélyegét az emberek életének alakulására. Tenni kell azért, hogy változzon a helyzet! Ne toporogjon egy helyben 1990 óta az életszínvonal, ne csak egy szűk réteg gazdagodjon, mindenkinek jusson fedél a feje fölé, legyen fűtés, egészséges táplálék, gyerekeinknek szép ruha, iskolai felszerelés. 2. Ahhoz, hogy változás következzék be, olyan új politikai erőt megjelenítő képviselők kellenek, mely politikai erő, a kisemmizett, jogai gyakorlásában erősen korlátozott emberek képviseletét vállalja föl, s nemcsak a választások időszakában, hanem az év minden napján, a nap minden órájában ezért küzd. S ennek a politikai erőnek a képviselői azok, akik naponta szembesülnek a megélhetési gondokkal, s ezért ők azok, akik tudják miért kell küzdjenek. Mert más csak látni a fáskamrában rohamosan fogyatkozó tüzelőt és más átérezni a téli hideg átsütő erejét. Ezek a képviselők lesznek a Munkáspárt mai képviselőjelöltjei. Hogy első felszólalásomban miről fogok beszélni, nyilván meghatározza a tárgyalt napirendi környezet. De hozzászólásomban soha nem tüneti kezelést fogok kezdeményezni. Ha a bajok okát nem szüntetjük meg, azok újratermelődnek. A Munkáspárt ismeri az okokat, s ha kell a nyilvánosság, a sok millió honfitársunk segítségét kérve megszüntetjük azokat. Nem rendszerváltást akarunk és akarok. De akarjuk és akarom, hogy a kapitalista viszonyok között is élhetőbb életet biztosítsunk minden magyar honfitársunk számára. S nemcsak az ígéretek szintjén, hanem hogy a változást, a jobbat, naponta érezzék az emberek, a családok. A Munkáspárt képviselői nélkül nincs más erő, mely az oly szép ígéreteket végre akarná és tudná hajtani. 3. Az EU-hoz való csatlakozást illetően véleményem egyező a Munkáspárt állásfoglalásával. Magyarország kis ország, nem zárkózhat el Európa és a világ vérkeringésétől. Talán egyetértenek velem, ha azt mondom, hogy a belépés idejét nem mi, hanem az EU határozza meg. Ugyanez vonatkozik a belépés feltételeit illetően is. Világosan látszik, minél előnyösebb pozíciót akarunk elérni a belépés idejére, annál inkább kitolódhat a csatlakozás időpontja. Számos - már tag - nyugati ország tapasztalatai azt mutatják, csatlakozásuk után romlottak az ország gazdasági mutatói. Növekedett a munkanélküliség, emelkedett az infláció. Nem igazán lelkesednek az EU saját hadseregéért. Véleményem szerint alaposan meggondolandó, hogy milyen feltételekkel csatlakozunk. Ezért a csatlakozásról a - jelenlegi kormány is azt mondja, - népszavazás fog dönteni, de ennek a népszavazásnak csak akkor lesz jelentősége, ha a magyar társadalom tényszerűen tájékoztatva lesz előtte, nemcsak a szépről, a jóról, hanem a szürkébb, a csatlakozással együtt járó hátrányokról is, mert ilyen is lesz. Nógrád megye helyzete különösen fontos, hiszen a klasz- szikus, a lakosság foglalkoztatását biztosító üzemek (acélgyár, üveggyárak) megszűnési kilátásaival tovább romlik a » munkalehetőség, s az egyébként is magas munkanélküliség tovább növekedhet.
