Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 69. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2002. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Faragó Zoltán: 7 / I< / /’ / Á Ó A nógrádi Gemenc Száraz az égerláp Balassagyar­mat szomszédságában, legalább­is ahhoz képest, amilyen a kedve­ző kora tavaszi állapot lenne. Mindenfelé nyújtózkodnak azért kisebb-nagyobb, sáros szélű po­csolyák a területen, Ipolyszög fe­lé haladva egyik-másik már a tó méretet is eléri, de bizony ilyen­kor az egészet víznek kellene bo­rítania! Közben csepereg az eső, tehát az égből érkezik némi utánpótlás - de bizony ez olyan, mintha nem is lenne. Az Ipoly szintje is szokatlanul alacsony. A hegyek­ben, a folyó forrásvidékén az északi oldalakon még nagy hó van, de mélyebben a fagy kienge­dett, tehát a víz el tud szivárogni a talajba, - kérdés, hogy jut-e be­lőle valamennyi a gátak közé szo­rított, jelentéktelenné zsugoro­dott árterületekre? A vasúti töltés végigvezet a láp mellett, akárcsak a másik oldalon a főút. Körüljárni tehát könnyen lehet, de a szívébe ember nem hatolhat be. Jobb is így, kisebb a terület zavarása. A méhésztanya előtt hídon keresztül vezet a sín­pár, alatta a Nyírjes felől lassan folydogál a víz a lápra. Ez min­denképpen jó, de bizony flako­nok, sörösdoboz, szakadt mű­anyagháló is sodródik a védett te­rület felé... Egy helyen megállók fényképezni, bár az égbolt borult, a levegő párás, a színek meg bar­násak, - a lencsében pedig feltű­nik valami furcsa, szürke is... A távcső sem sokat segít, de aligha­nem egy pléh szemeteskuka ke­rült valahonnan a fák közé! Leg­feljebb akkor lehetett oda vinni, amikor té­len a láp befagyott, - kérdés, hogy miért ép­pen ide hozta valaki... A folydogáló víz­ben és a parton szé­pen zöldell a mocsári gólyahír, sőt, egy-két sárga virágocska is ki­bomlott már, - kedves látvány, egy pillanatra feledteti a gondokat. A gyékény is mindenfelé kihajtott, arasznyi ma­gasak a friss levelek. A madárvilág is mozgo­lódik. Erdei pinty éne­kel, fitisz füzike pró­bálja elmondani leen­dő párjának, hogy ta­vaszodig azután ege­részölyv vijjog a közel­ben. A következő pil­lanatban meg is jele­nik a fák koronája fe­lett a ragadozó. Alig­hanem fészkelőhelyet foglalt már a lápon, s zavarja, hogy émber jár a töltésen. Meg is próbálja elvonni a fi­gyelmemet. Kirepül a sínek fölé, ott röpte megtorpan, szemvilla­násnyi ideig áll a levegőben, azu­tán visszafordul, jobbra-balra ka­nyarodik, azután eltűnik a fák ko­ronája felett, de csak azért, hogy újra visszatérjen. Rövidesen fel­bukkan a párja is, de ő nem jön ilyen közel, jó magasan a levegő­ben rója köreit. Vijjogni persze vijjognak mindketten. A méhésztanya, ami a Duna- Ipoly Nemzeti Park oktatási köz­pontja, vagy legalábbis az lesz, el­marad mögöttem. Míg Gyarmat felé pocsolyák és tavacskák nyúj­tózkodtak a területen, Ipolyszög felé már inkább szigetek vannak a vízben. Az égerek dús gyökér­zetet és támasztó sarjakat fejlesz­tenek, hogy megálljának a laza, vizenyős talajon, ezért aztán a csoportosan növő törzsek körül sokfelé külön kis sziget áll. Vala­hol a fák koronájában harkály ko- pácsol, azután dobolás is hallat­szik. Az ölyvek, úgy látszik, meg­nyugodtak, mert errefelé már nem követnek. A töltés aljából Négy évszaknyi barangolás Fenti címmel nyílik fotó- kiállítás március 28-án, csü­törtökön a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont galériájában. Faragó Zoltán, „Terepjáró” című so­rozatunk szerzője saját fotó- archívumából válogatott fel- vételeket mutat be a közön- * ségnek. A kiállítást dr. Csongrády Béla, lapunk fele­lős szerkesztője nyitja meg. j) Közreműködik Tóth Nóra (ének). vörösbegy röppen el, valahonnan valamilyen vízimadár éles hangú kiáltásait hozza az enyhe szél. A lápon váratlanul nagyot rop­pan egy ág, úgy nyolcvan, száz lé­pésnyire... Meglehetősen sok itt a kidőlt fa, derékba törött törzs, le­szakadt ág, s bár inkább a téli hó- teher és a szél gyötri meg az ége­reket, attól még tavasszal is elő­fordulhat ilyen zaj. Tovább balla­gok, de egy újabb reccsenés, ami ugyanonnan hallatszik, megállít. Ez már nem lehet véletlen... Fürkészem a fák alját, s egy szívdobbanásnyi idő múlva meg­pillantom a zaj okozóját, egy szar­vasbikát! Takarják valamelyest a fatörzsek, de azért jól látni, amint ellép. A szőre már vörösödik, alul barkás agancsának hegye mintha fehéren villant volna, - de lehet, hogy csak egy törött ág tévesztett meg... A vad egy száraz, barnás színű, tavalyi sással benőtt szige­ten álldogált, amíg el nem tűnt, - de a helyén máris megjelenik még egy szarvas! Ez kisebb, agancsa barkás, legfeljebb fél méter hosz- szúságú... Amennyire meg tudom ítélni, tavalyi születésű bika. A szarvasok benn pihenget- nek a fák között, s csak néha mozdulnak. Le-fel járkálok ezért a töltésen, hátha úgy többet sike­rül látni belőlük. Akad is néhány szerencsésebb másodperc, ami­kor teljes testméreteit mutatva bukkan fel valamelyik vad. De hányán is vannak? Az egyik az előbb ellépett jobbra, balra most ketten állnak... Leguggolok, s mö­göttük, a fák között némi takarás­ban ott a negyedik. Amelyik az előbb elment, most visszajön. Ágroppanás kíséri vonulását... Egy nyíltabb helyen áll meg, s fe­lém figyel. Hátulról fúj a szél, s a másik látható szarvas feje is a töl­tés irányába fordul, - menekülni azonban nem menekülnek. Biz­tonságban is érezhetik magukat, hiszen a töltés alját víz borítja, azután kidőlt égertörzsek és a vízszint fölé került, dús gyökerek alkotnak akadályt, majd kis szi­get következik. Ezen túl megint j víz, aztán újabb sziget, majd sza- | bad vízfelület, s azon túl a sásos folt. Olyan, mintha a gemenci er­dő árterületein járna az ember! Eltelik így egy szűk félóra, a szarvasok pedig még mindig a helyükön pihennek. Szerencsére azért ide-oda ellépnek közben, mert ilyenkor láthatóvá válnak. Nyilván tudják, hogy a közelben vagyok, de nem törődnek vele. Alighanem máskor is éreztek már embert, s akkor sem volt belőle gond... Visszafordulok a szárazabb rész felé, azután lemegyek a töl­tésről, s a pocsolyákat kerülgetve kószálok egyet az égerfák alatt. Egy helyen tenyérnyi vaddisznó­paták tapostak jól látható ösvényt a laza földbe. Követem egy dara­big, de aztán annyira sáros lesz a talaj, hogy inkább feladom a dől- ! got, s arra megyek tovább, amer- ! re könnyebb a járás. Egy helyen kis töltésféle vezet a láp közepe felé. Szó szerint el­borítják a saláta­boglárka levelei, de virág még egy sincs rajtuk.-.Ezen a sző­nyegszerű ösvé­nyen ballagok egy darabon. Régebben | állt itt egy roppant j méretű fehér fűz... J Hová tűnhetett? Aztán kiderül, hogy a télen kidőlt, ruhásszekrény mé­retű földlabdát for­dítva ki a gyökerei­vel a földből. A he­lyén üreg maradt, j ami félig van vízzel, I jelezve, hogy hol áll most a talajvíz- j szint a lápon. Cine­gék röpködnek kö­rülöttem, s nemso­kára pár lépésnyire, egy száraz ágra kis barátcinege telep­szik. Valamivel bel­jebb vén füzek áll­nak. Többségük koronája törött, a földön is mindenfe­lé korhadozó fada­rabok hevernek. Ezeket is, de az élő fák ágait, tör­zseit is moha lepi el, zúzmara nő rajtuk, meg kisebb-nagyobb tap­lógombák. Őserdő ez, akkor is, ha csak tenyérnyi! A pocsolyák felszínén a béka­lencse parányi, zöld levélkéi ringa- tódznak. Amikor az egész lápot víz borítja, összefüggő, üde zöld szőnyeget képeznek május végére e levélkék... Vajon idén mi lesz? Mi történik a láppal, ha tovább szárad? Mi lesz ezzel az érintetlen területtel? A műútról néha egy-egy autó zúgása is elhallatszik idáig, s j amikor visszafelé indulok, s vijjog­va újra megjelenik a fejem felett a gyenge idegzetű egerészölyv. Nem tőlem kell tartania, hanem a szárazságtól, - de ezt honnan is tudná? Az ipolyszögi égerláp ____________________fotó; faragó zoltán A z oktatási miniszter látogatása Növelni kell a pedagógus pálya presztízsét! Hétfőn Nógrádban járt dr. Pálinkás József okta­tási miniszter. Délután Pásztón lakossági fórumon találkozott a választókkal, az oktatásügy dolgozó­ival. Este Szécsénybe látogatott, ahol kicsinek bi­zonyult a művelődési ház kamaraterme. A pótszé­kek ellenére többen a folyosón rekedtek. Varga Bé­la alpolgármester, az est házigazdája köszöntötte a minisztert, a társaságában lévő dr. Sarján Lászlót, a térség országgyűlési képviselőjét, a megjelente­ket. Máté Csaba polgármester tájékoztatta a minisz­tert a város oktatási helyzetéről, szólt arról a fejlő­désről, ami az elmúlt négy évben az intézmények életé­ben bekövetkezett. A miniszter elmondta: is­merősként érkezett a város­ba, majd egy éve a gyerme­kek kulturális rendezvényén részt vett Szécsényben. Pálinkás József ezután a kormány elmúlt négy évéről szólt, azokról az intézkedé­sekről, amiket a családok, a munkahelyteremtés érdeké­ben hoztak. A státusztörvény jelentősége évek múlva, ami­kor a nyelvi kultúra, a szellemi gazdagság, az összetartozás fogja kijelölni a nemzet határait, felértékelődik. Kiemelte még a gyermeknevelés fontosságát, hiszen ők azok, akik megteremtik a jövőt. Magyar- ország jövője szempontjából meghatározó, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan sikerül meg­teremteni a minőségi közoktatás feltételeit. 1997- ben 110 ezer fiatal jelentkezett egyetemre és főis­kolára. 2002-ben 165 ezer. Az idén az államilag fi­nanszírozott felsőfokú képzésre 58 ezer 500 érett­ségizett diákot vesznek fel. A fiatalokat azzal rio­gatják, hogy minek a diploma, hiszen olyan sokan lesznek, hogy nem tudnak majd elhelyezkedni. A tanult ember nagyobb, jobb esélyekkel indul neki az életnek! Szólt arról, hogy ma három probléma tapasz­talható az iskolákban. A pedagógusok anyagi meg­becsülése nem kielégítő, a társadalom elismerése hiányzik, a pályán kevés az előrejutási lehetőség. Megoldást az életpálya-modell jelent, s az oktatás presztízsének növelése nem képzelhető el a jöve­delmek felzárkóztatása nélkül. Az elmúlt négy év­ben a pedagógus kereset reálértéke 34,41, az egye­temi, főiskolai oktatók jövedelme pedig 38,6 szá­zalékkal emelkedett. A fórumon többen kérdést intéztek a miniszterhez.- Kötelezővé akarják-e tenni a hitoktatást?- A hitoktatás nem lesz kötelező, viszont beve­zetésre kerül az etika tantárgy, amit a történelmi egyházak hitoktatásai ki­válthatnak.- A nyelvvizsga szüksé­ges-e a záróvizsga letéte­léhez?- Azoknak, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgá­val, lehetővé tették, hogy a záróvizsgát letehessék, de a diplomájukat csak a nyelv­vizsga megszerzése után vehetik át. Ez a lehetőség 2003. július 31-ig áll fenn. Elképzelhető, hogy az egye­temek nem élnek ezzel a le­hetőséggel, már most meg­követelik a nyelvvizsgát ­válaszolta a miniszter.- Lesz-e Nógrádban egyetem?- Belátható időn belül nehezen képzelhető el, de kihelyezett tagozat lehetséges, a helyieken mú­lik.- Miért csökkentették a Széchenyi-ösztöndíj szer­ződésben rögzített összegének emelését?- A kutató, oktató professzorok kapnak ilyen ösztöndíjat, amelynek értéke az alapításkor a mi­nimálbér nyolcszorosa volt. Az elmúlt két évben a minimálbér jelentősen emelkedett. A költségvetési törvény 2001-ben úgy rendelkezett, hogy nem a minimálbér nyolcszorosát, hanem a közalkalma­zotti szférában alkalmazott béremelés mértékében részesülnek az ösztöndíjasok. ______ SZENOGRÁDI FERENC P álinkás József (jobbra) mellette Máté Csaba polgármester _______________________________■ M árcius 23-án kiderül! Magyarors/ag vezető televíziói v/ww f. Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ______________________________ szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom