Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

2002. MÁRCIUS 16., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák Vasvári Pál (1826- 1849) törté­netíró, a Teleki Blanka pes­ti leányin­tézetének történe­lemtanára, a Közcsen­di Bizottság tagja, Kos­suth pénz- A Lánchíd 1852-ben (F. J. Sandmann litográfiája Rudolf Alt rajza nyomán) ügyminisz­1848. MÁRCIUS 1848. március 13-án ért Bécsbe az alsó- és felsőháznak az a küldött­sége, amely Kossuth feliratát vitte ide. Bécsben ekkor már kitört a for­radalom és az osztrák tartományok is megunták az önkényuralmat. A király (V. Ferdinánd) éjnek idején fogadta a küldöttséget és megígérte a nemzet kívánságainak teljesíté­sét. Összesen 31 törvényjavaslatot terjesztettek a király elé, s ezeket mind szentesítette 1848. április 11- én. Amíg a küldöttség Bécsben járt, Pesten nagy dolog történt: ott is ki­tört a forradalom, s a polgárság nagy lelkesedéssel fogadta a nép- szabadság kátéját, melyet az ifjúság vezérei szerkesztettek meg. A ti­zenkét pontos káté feltette a kér­dést: Mit kíván a nemzet?, s a fele­let rá: Legyen béke, szabadság, egyetértés. Es következett a 12 pont élén a sajtószabadság igényének ki- nyilvánításával. A12 pont így hang­zott: Kívánjuk az uniót Erdéllyel! „Egyenlőség, Szabadság, Testvéri­ség!” így záródott a káté. Még aznap ki is nyomtatták Petőfi Sándor „Nemzeti dal”-ával együtt, hatósági engedély nélkül. Táncsics Mihályt is ekkor szabadították ki börtöné­ből. A magyar zászló piros-fehér- zöld színsorrendjét az 1848. évi el­ső magyar címertörvény szentesí­tette. MÁRCIUSI IFJAK Ők voltak az 1848. március 15-i pesti forradalom elindítói: Irányi Dániel (1822-1898) publi­cista, az Ellenzéki Kör tagja, a Bat- thyány-kormányban az igazság­ügyi miniszter (Deák Ferenc) titká­ra, 1848/49-ben Pest országgyűlési képviselője. A szabadságharc bu­kása után Párizsba emigrált, Chassinnal együtt megírta a forra­dalom történetét. A kiegyezés 1867 után hazatért. Mindig a közös ügyek ellensége maradt. Irinyi József (1822-1858) ügy­véd, újságíró, 1848-ban Teleki Lász­ló mellett Párizsban diplomata. A Pesti Hírlap munkatársa, 1849-ben Petőfi Sándor, a lánglelkű költő távollétében halálra ítélték. Kegyel­met kapott, majd hazatért. Jókai Mór (1825-1902) romanti­kus regényírásunk világszerte elis­mert mestere. A Békepárt tagjaként Kossuth radikális intézkedése ellen volt. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült, felesége, Laborfalvy Róza közbenjárására ke­gyelmet kapott. Pálffy Albert (1820-1897) író, új­ságíró, ügyvéd, romantikus regé­nyeket írt („A fekete könyv”) 1848/49-ben a radikális Március 15-e dmű lapot szerkesztette. A vi­lágosi fegyverletétel után elfogták, 2 évre internálták. Petőfi Sándor (1823-1849) világ- irodalomban is elismert, egyik leg­nagyobb lírikusunk. Ő szavalta el a Nemzeti Múzeum lépcsőjén erre az alkalomra írt „Nemzeti dal”-át. Az 1848/49-es szabadságharc vér­tanúja. tériumában titkár. A Rákóczi-sza- badcsapat hadnagyaként a gyalui havasokban esett el a felkelt romá­nok elleni harcban. Március 15-ét az 1927. évi 31. tör­vénycikk nemzeti ünneppé nyüvá- nította. Az 1848-ban kitört forrada­lom tette lehetővé, hogy Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűléssel elfogadtassa az önálló Magyaror­szág törvényeit. Márciusban egyéb­ként forradalom tört ki 13-án Bécs­ben, 18-án Berlinben is. LÁNCHÍD Olyan függőhíd, melynél a me­revítő tartós hídpálya nagy láncok­ra van felfüggesztve és ezek végeit a hídfők alatt mélyen beépített ólomkamrákban horgonyozzák le. A Lánchíd tervezője: W. T. Clark (Barabás Miklós kőrajzaj A láncokat sajtolt acéllemezekből készítik és ezeket rétegesen fektetik egymásra, majd csuklós összeköt­tetéssel, csapszegeléssel foglalnak egybe. A Lánchíd-módszert nagy fesztávolságok esetén alkalmaz­nak, előnye a kecses szerkezet is. A Pest-Budát összekötő hídhoz az első lépés gróf Széchenyi István és gróf Andmssy György jelentése alapján 1832 februárjában megala­kult Hídegyesület volt. Már itt meg­mutatkozott az ellentét, mivel a ne­mességre is kötelező hídvámot ja­vasoltak. S hogy a híd Lánchíd le­gyen, azt Széchenyi angliai utazása során határozta el és ő talált rá a ter­vezőre, William Thiemey Clark (1783-1852) személyében. A pénz biztosítására is ő nyerte meg a Rotschild és Sina bankházakat. A | hídtörvény 1836-ban jött létre XXVI. törvénycikk. A híd alapkövét 1842. augusztus 24-én tették le, Ba­rabás Miklós reprezentatív fest­ményt alkotott róla, melyen a kirá­lyi család és kormánypárti és főúri ellenzék tagjai mellett az angol épí­tőket is megörökítette. A vastartó­kat Ganz Abrahám öntödéjében készítették. Széchenyi ekkor a Duna pesti partjára költözött, hogy figyelhesse a munkálatokat. Saját sorsát telje­sen a híddal fonta össze, de soha­sem adatott meg neki, hogy az 1849-ben elkészült hídon áthalad­hasson... „Fantasztikus Európa” Friderikusz Sándor új showja Március 21-tol, csütörtök esten­ként 20.30 órakor a TV 2-őn in­dul Friderikusz Sándor leg­újabb szórakoztató show-ja, , /Fantasztikus Európa” címmel.- Miért „Fantasztikus Európa” a műsor címe? - kérdeztük a showsztárt.- Mert szó szerint fantasztikus­nak gondolom a mi földrészünket, annyira sokszínű és mégis külön­böző kultúrájú, hogy fontosnak éreztem az új műsoromban ezt megmutatni.- Akkor ez egy inkább informá­ciós magazin lesz és nem egy látvá­nyos szórakoztató show?- Eredetileg a francia televízió találta ki ezt a műsortípust, és mi­után nálunk négy éve egyre na­gyobb siker, úgy döntöttem, hogy a magyar körülményekre is adap­táljuk és egy fergeteges szórakoz­tató műsort produkálunk, persze úgy, hogy a néző játékosan és mu­lattatva kapja az információt Euró­pa népeinek hagyományairól, szo­kásairól, kultúrájáról, mentalitásá­ról.- Nem félő az, hogy a műsor na­gyon általánosan fog fogalmazni?- Kicsit sem kell ettől tartani, hi­szen kifejezetten az élet hétközna­pi dolgait tárgyaljuk ki, például az első adásban - sok más mellett - azt, hogy mikor veszítik el szüzes­ségüket az Európa Unióba tartozó nők, vagy például megmutatjuk azt a francia stadiont, ahol a lelkes szurkolóknak akkor sem szabad hangoskodni, ha kedvenc csapa­tuk gólt lő. Bemutatunk egy német vállalkozást, amely a férfiak hűsé­gét házasságkötés előtt teszteli, az­tán Portugáliából hozunk példát arra, hogy a pénzbehajtásnak van civilizált módja is. Ezentúl olyan találmányokat is bemutatunk, amelyeket természetesen nálunk is jól lehetne hasznosítani, például holland barátunk bemutatja a par­kokban hátrahagyott kutyákat be­gyűjtő kerékpárt, amit nap mint nap Amszterdamban kifejezetten munkanélkülieknek adnak ki, hogy hasznossá tegyék őket is.- Kikkel együtt készíti ezt a mű­sort?- Az Európai Unió országából, így Franciaországból, Angliából, Írországból, Portugáliából, Német­országból, Olaszországból, Görög­országból és Hollandiából mindig lesz hat olyan állandó műsorveze­tő barátom, akik 30 év körüliek és évek óta itt élnek Magyarországon, tehát jól beszélik a mi nyelvünket és van jártasságuk saját országuk és Magyarország kultúrájában. A műsort úgy kell elképzelni csütör­tökönként, mint egy őrületes házi­bulit, ahol összejámnk mi heten, valamint csatlakozik hozzánk egy közismert magyar személyiség szí­nész, zenész vagy sportoló és meg­tárgyaljuk, hogy éppen mi újság a másik hazájába, milyen meglepő és mulatságos képeket tett közzé az adott héten országuk sajtója, milyen hasznosítható találmá­nyokkal gazdagodtak. Jönnek per­sze Európából látványprodukciók, énekesek, együttesek is.- Azt hatottam, hogy minden idők leglátványosabb és legdrá­gább showja lesz ez?- Remélem is ezt, hiszen megle­hetősen magas költségvetésből dolgozunk, amit manapság kevés televízió-műsor mondhat el magá­ról. Ráadásul a TV2 költségvetését a Külügyminisztérium is megtá­mogatta, hiszen ez a műsor igen­csak alkalmas lesz a 10 millió ma­gyar felkészítésére az európai uni­ós csatlakozásra. Meggyőződésem szerint politikai jelszavakkal nem lehet könnyen elfogadtatni az em­berekkel azt, hogy mi lesz, ha majd mi is Európához fogunk tar­tozni. Fontosabb, hogy az embe­rek számára a saját hétköznapi szintjükön illusztráljuk, hogy mit jelent Európában élni és szabadon gondolkodrii, cselekedni. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt szombati rejtvényünk megfejtése: Ahol nagy a szükség, közel a segítség. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Bánkuti János Borsosberény, Sallai u. 42. sz. Mai rejtvényünk megfejtését március 21-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére \ »7 _ZLL^ LL Lei líL ujss^iii NEGYVEN EVE A cserépkályha-termelés további növelését az egyre fokozódó igények teszik szükségessé. Álla­munk ezért biztosít több mint 40 millió forintot a Romhányi Cserépkályhagyár rekonstrukciójára, il­letve egy új kemence megépítésére. A tavaly március elején megkezdődött beruházás első évére 9,1 millió forintot meghaladó összeget irányoztak elő. Nógrádi Népújság, 1962. március 14., 3. o. A diákotthonban kerestük fel a Budapesti Műszaki Egyetemen tanuló nógrádi egyetemistákat. Az otthon igazgatója Fekete Ottó, aki szintén nógrádi. Nemti községből való, alig egynéhány esztendeje került Budapestre. Ezt a diákotthont kombinátnak nevezik, mert olyan hatalmas és minden megtalál­ható benne. Nógrádi Népújság, 1962. március 17., 4. o. __________________________________HARMINC ÉVE__________________________________ A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói körében már hagyományos, hogy a tavasz kezdetén ál­talános nagytakarítást tartanak. Különösen nagy a készülődés ezekben a napokban, hiszen a gyár dol­gozói és szocialista brigádjai sikerre szeretnék segíteni ezt a mozgalmat, amely Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulójára indult. Nógrád, 1972. március 11., 2. o. A pásztói járás legnagyobb termelőszövetkezetében, a palotási Május 1. Termelőszövetkezetben szorgalmasan dolgoznak a szocialista brigádok asszonyai. A metszőollók csattogásától hangos a ha­tár. A szőlő metszését negyven holdon befejezték. Hatvan holdon a málnametszést és pótlást, vala­mint a 20 holdas gyümölcsösben a metszés utáni talajlazítást végzik. Nógrád, 1972. március 16., 8. o. _______HÚSZ ÉVE_____________________ É rsekvadkerten huszonöt család költözött új lakásba az elmúlt évben. A községi tanács megfelelő telekkínálattal igyekszik az építési igényeket kielégíteni. Többek között a Hunyadi utcában, ahol már megkezdődött a kisajátítás: tizennyolc telek kialakítására lesz lehetőség. Nógrád, 1982. március 13., 4. o. A múlt vasárnap Pécsett, a Baranya Kupán győzelemmel ünnepelhette 22. születésnapját. Mégpe­dig úgy, hogy egy súlycsoporttal feljebb indult, s ott is megkapta a torna legtechnikásabb ökölvívójá­nak járó díjat. Tulajdonképpen mindez természetes, hiszen a Stécé fiatal üdvöskéje, Botos Tibor ta­valy az év ökölvívója címet is elnyerte. Nógrád, 1982. március 13., 6. o. _____________________________________TÍZ ÉVE_____________________________________ B alassagyarmaton a felújított Palóc Múzeum március 15-én végre megnyitja kapuit a nagyközön­ség előtt. Az új kiállítás sokéves, nagyszabású gyűjtő- és kutatómunka eredményeként születhetett meg. Az emberélet ívére fűzve kerülnek bemutatásra a parasztság ünnepei, hétköznapjai, az ezekhez fűződő népszokások. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március 12., 4. o. Mire készülnek most? - kérdezzük Vongrey Bélát, a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület salgótarjá­ni klubjának vezetőjét. - Részt veszünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc méltó megünnep­lésében. Tíz éve találtam meg Somoskő régi temetőjében Somoskeőy István 48-as honvéd százados sírját. Ezt helyreállítottuk és március 15-én ünnepélyesen megkoszorúzzuk. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március 14.,'4. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYBE DR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom