Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP ; PÁSZTÓ 2002. FEBRUÁR 13., SZERDA Fiatal nógrádi szakemberek sikere Egy épületgépészeti nívódíj története Az Építéstudományi Egyesület nívódíjával tüntették ki nemrégiben a salgótarjáni Gólyán Épületgépészetet egy jászárokszállási német beruházás épületgépészeti és technológiai elszívásrendszerének tervezéséért, lebonyolításáért és kivitelezéséért. A rangos szakmai elismerést a cég megosztotta segítő partnerével, az ugyancsak salgótarjáni Pipeline Kft.- vel. A nívódíj elnyerésének történetéről Gólyán László cégvezetővel és Braun Attila tervezővel beszélgettünk. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a szigorú műszaki követelményeket támasztó nívódíj elnyerésére legalább egy éve, de nem több mint öt éve üzemelő rendszer pályázhat. A fiatal szakemberek elmondják, hogy megtörtént a jászárokszállási építkezés, melybe „beletettek” mindent, ami tőlük telt. Mind a beruházó magyarországi igazgatója, mind a német tulajdonosa elégedett volt a német technológussal egyetemben. A nívódíj pályázati kiírásban az is szerepelt, hogy egyedi és különleges megoldások szerepeljenek a műben, mert egy általános műszaki megoldással gyakorlatilag bárki pályázhatna. Alihoz, hogy egyedi megoldások szülessenek, kellett ilyen jellegű beruházói feladat, beruházó-kivitelező kapcsolat és olyan szoros határidők, problémák, amelyek valósággal rá- kényszerítették a vállalkozót arra, hogy-sok mindenben egyedi megoldásokat hozzon létre. ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁS- Hogyan sikerült ezt a munkát elnyerni?- Személyes kapcsolatokon alapul a dolog - árulja el Gólyán László, aki valamikor a Stésznél dolgozott. - Kollégám, Pintér Károly, akivel azóta ismét együtt dolgozunk, a boldogabb jövő reményében kiment Németországba dolgozni. Odakint nagyon jó emberi kapcsolatokra tett szert, s miután ez a cég magyarországi tőkebefektetést tervezett, természetes volt, hogy akik odakint dolgoztak, Magyarországon meghatározó emberekké válhatnak. Gólyán László kollégája azonban visszajött, s megmaradt a kapcsolat közte és az odakinti cég között. Ez generálta azt a helyzetet, hogy eléggé jó pozíciókból indultak ebben a nagy versenyfutásban.- Tizennyolc pályázó volt. Mi arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint minél több nógrádi céget vonjunk be. Tervezésnél az Agrober Kft., a gépészetben a Pipeline Kft. A bonyolításnál, műszaki ellenőrzésnél szintén, a kivitelezésbe ugyancsak tarjáni, megyebeli cégeket vontunk be - sorolja Gólyán László. - A teljes bonyolítás, tervezés és a kivitelezés technológiai, gépészeti részét mi végeztük. Ez abszolút zöldmezős beruházás volt. Negyvenhatezer négyzetméteres terület állt rendelkezésre, ötven százalék beépítési lehetőséggel, tehát huszonhárom- ezer négyzetméter beépíthető. Ebből több mint hatezer négyzetmétert építettünk be. ÉLMÉNY VOLT A MUNKA Braun Attila, a Pipeline Kft. tervező szakembere veszi át a szót.- A kezdet kezdetén a beruházó német cég Laci jó kapcsolataira tekintettel a segítségét kérte a tervezés elkezdésében, az engedélyek megszerzésében. Ezt követően indították el a pályázatot, amelyen még a Gólyán Épületgépészetnek is versenyeznie kellett.- A generálkivitelezésben nem nyertünk - magyarázza Gólyán László - mert a német beruházónak helyesen az volt az elképzelése, hogy fel kell szeleteim a munkát és minden szakággal gyakorlatilag ő kötötte meg a közvetlen szerződéseket. A bonyolítást, a navigálást bízta rám, meg a gépészeti munkát. Elmondhatjuk, hogy Herbert Rupp ügyvezető igazgatóval élmény volt együtt dolgoznunk.- Gyakorlatilag nem alakulhatott ki az összetett alvállalkozói rendszer, amelyben odáig osztják a dolgokat, hogy a „huszonötödik” alvállalkozó semmit sem tud a műszaki tartalomról, csak azt tudja, hová kell beverni egy szöget - magyarázza Braun Attila. - Az ilyen nagyon lebontott alvállalkozói rendszerben nem lehetséges megfelelő számonkérést érvényesíteni és a megkívánt minőségi munkát teljesítem. A két szakember kapcsolatát, együttműködésének történetét firtatva Gólyán László tekint vissza a korábbi időre.- Attilával való kapcsolatunk korábban mélyült el. Sokat dolgoztunk már együtt. Nekem az Agrober működött közre építész- tervezőként, de nagyon fontos kikötésem volt, hogy a gépésztervet Attila készítse. Mi már fél szavakból is értjük egymást. AKI KÍVÜL MARAD, LEMARAD- Úgy hírlik, hogy ebben nagy szerepe volt a Magyar Épületgépész Szövetségnek!- Valóban - szól közbe Attila -, ez volt az a terep, ahol egymást ösztönözve fejlesztettük a szakmai ismereteinket. Persze nemcsak a kettőnkét, hanem sikerült a megyében ezt megosztani a többi érdeklődő szakemberrel is A szakmai fejlődésben katalizáló épületgépész-szövetségnek a megyén belül már harminc cég körüli a létszáma, s emögött természetesen több személy is állhat. Akik beléptek a szövetségbe, azok felismerték a benne lévő lehetőségeket, akik kívül maradnak, azok lemaradhatnak. Ez nemcsak a szakmai ismeretek gyarapodását és elmélyülését szolgálja, hanem lehetőséget nyit későbbi munkavállalásokra is.- Mikor alakult a szövetség?- Gyakorlatilag 1990-ben - válaszol Gólyán László. - A megyei szervezetet Attilával ketten hoztuk össze. Annak idején én voltam az elnök, Attila a helyettes, aztán, mivel ez jól működött, mert az országban nem is mindenhol működött, az országos szervezet alelnöki lehetőséget biztosított nekünk. Én kerültem ebbe a pozícióba, Attila pedig a megyei elnök lett. Szakmai körünk működésének elismertsége végül is az, hogy országosan Nógrád, amely nem igazán az élen lévő megye, adott egy alel- nököt. Másrészt pedig minden olyan helyzetben, ahol komoly döntések születnek súlyunk, és nyomatékünk van. Az, hogy ez a nívódíj sikeredett, ahhoz kellett ez a szakmai közeg, amely felismerte az információszerzésnek azt az eszközét, ami a szövetségben rejlik. Ezt látva és az itteni szakmai légkört megízlelve a gyári képviseletek, szakemberek, meg mindenfajta potentátok, egyetemi oktatók is adott esetben örömmel jönnek közénk. A telepünkön már van egy kis oktatótermünk, egy kis tanácsterem, ahol szakmai fórumokat szoktunk rendezni. A budapesti kamarák gyakran megjegyzik, hogy tudtak a Nógrádban jól működő szervezetről, a pezsgő szakmai életről, de azért nívódíjra nem gondoltak. JÓL SÁFÁRKODTAK- Hogyan jutottak el a nívódíj- pályázat beadásáig?- Az objektív környezetvédelmi mérések eredménye és külső szakemberek, szakcégek véleménye megerősítette a pályázattal kapcsolatos szándékunkat - mondta Gólyán László. - Tudtunk a kiírásról, de mások is szóltak. Kezdtünk rajta gondolkodni. Attilát eleinte nem dobta fel nagyon a dolog. Végül Simon István kollégám állította össze a pályázati anyagot, amelynek a tartalmi és formai felépítésében mi is részt vettünk. Tovább bogozva a pályázat megnyerésének körülményeit, a szakemberek elmondják, hogy nagyon kevés olyan létesítmény valósul meg, ahol szabadjára lehet engedni a műszaki fantáziát és az anyagi, meg a leosztott szerepek nem szűkítik a mozgásteret. Ilyen nagy létesítmény Magyarországon talán húsz lehet, amely harmincméteres fesztávval és könnyűszerkezettel épült.- Mi igyekeztünk jól sáfárkodni a lehetőségeinkkel - magyarázza Gólyán László. - Tehát nem az volt a lényeg, hogy minél több nyereséget vegyünk ki, hanem minél jobbat alkossunk. Ez szakmai tekintély. Azt tartja a mondás: „Nézd meg a vizesblokkot és megtudod, milyen kulturált a hely”. A megrendelő nem írta elő, de a szakmai tekintély követelte, hogy egy vizesblokknak olyannak kell lenni, amilyen a mai kultúra szintjén egyáltalán elvárható. Úgy tetszik, hogy az erre fordított összeg kidobott pénz, pedig nem az. Vállalkozók vagyunk, nem veszteségre akarunk dolgozni, mégsem engedtünk a monetáris szemléletnek, nem lehet cél a minden áron való pénzszerzés. A profitot nem ezen kell megszerezni. A tisztességes szakmai munka pedig hosszú évekre adhat megbízásokat. A fiatal szakemberek szakmailag óriási eredményt értek el. Ezt ők is jól tudják, éppen ezért Gólyán László egy lényeges dolgot kiemel. KELLEMES GONDOK- Magasra tettük a mércét magunknak, ami eléggé komoly gondokat is okoz, noha ezek kellemes gondok, hogy ezt a jövőben hogyan tudjuk fenntartani. Ez alá a nívó alá nekünk már nem szabad menni. Ez nagy felelősség! Braun Attila csak megerősíti.- Sokat pályázunk most tervezésekre. Megfelelő műszaki tartalommal készítjük elő ezeket, és sokan visszaszólnak, hogy nagyon drága. Mások elkészítik a feléért is. Lehet, csak nem biztos, hogy ugyanolyan műszaki tartalommal és színvonallal. Sok terv megfordul a kezem alatt és nagyon kevés az elfogadható színvonalú terv.- Hogyan lett a nívódljból megosztott díj?- Ez a nívódíj végül is a megrendelő Zeuna Starker Magyarország Kft. létesítményének épületgépészeti, fűtési, légtechnikai, szellőzési és technológiai elszívási rendszerének szól. A kiírásban szerepel, hogy a díjat közvetlenül elnyerő megoszthatja. Ilyen megosztásra még nem volt példa. Az eddigi együttműködés kapcsán ez számunkra annyira természetes volt, hogy ez közös díj, így a megosztás egyértelmű volt. Egy cég kapta, de a cég megoszthatja - mondja Gólyán László. - A mi cégünk megosztotta a Pipeline Kft.-vel. Ezt a szakmai kitüntetést a pályázatot elnyerők korlátlan ideig használhatjuk. Ennek talán egy kicsit üzenetértéke is van: ha valakinek van valamije, de megtartja magának, sokkal kevesebb tud lenni, mintha megosztja mással. ______pápába. „ Állandóan az emberek között mozogtam...” Beszélgetés Földi Lászlóval, Szécsény város egykori tanácselnökével A tanácselnökökről - a legkisebb településen is minimum kettő-három váltotta egymást - különféle, néha egymásnak is ellentmondó vélemények maradtak fenn a lakosság körében. Egyesek anekdotákat mesélnek, ilyen-olyan véleményeket alkotnak róluk. Szécsényben - tudtuk meg - öt tanácselnök tevékenykedett a szocialista rendszerben, mégis, ha szó esik róluk, Földi László nevét előkelő helyen emlegetik, dicsérik. A csengetésre kissé megtört, botra támaszkodó, ám érdeklődésétől ma is fénylő szemű, hetvenkét éves ember nyit kaput a Kossuth Lajos utca 3. szám alatt. Néhány szó váltása után tessékel be a házba, ahol, miután nekiszegezem a kérdést - mit gondol, miért ez a sok elismerés, dicséret? - önmagába merengőn elmosolyodik.- Talán azért - válik előbbi tétovázása egyre magabiztosabbá - mert én mindig a lakosság érdekeit szolgáltam. De nehogy öndicséretnek tűnjék - mentegetőző mosollyal az arcán emeli fel a kezét. - Állandóan az emberek között mozogtam. Ha valaki beszélni akart velem, nálam nem kellett előre bejelentkeznie, fogadására időpontot kérnie. Mialatt elhallgatva a cigarettásdoboza után nyúl, arról kérdezzük, hogy miként lett tanácselnök. Csak azután válaszol, miután rágyújt:- Eredetileg én négy polgári iskolát végeztem, s voltam lakatossegéd, katonatisztnek készültem, ám egészségügyi okok miatt 1951-ben leszereltem és - mosolyodik el nagyot szippantva a cigarettáján - még azon évben az akkori járási tanácshoz kerültem, ahol hiába viseltem magas beosztást, nem éreztem jól magamat, mert hogyan is mondja a közmondás? Mondd meg az igazat, betörik a fejedet! Csak egyetlen példát említek a sok közül: megakadályoztam a mai Ludányhalásziban, hogy „lesöpörjék” a padlásokat, elvigyék az összes termésüket csak azért, mivel a múltban a tönkrement gróf földjeinek eladásakor aránytalanul magasra értékelték a föld aranykoronáját. - Legyint. Ismét megszívja a cigarettáját, majd sokkal derűsebben mondja tovább:- Kisebb kitérő után, 1971- ben az arra illetékes szervek és a lakosság jelölése alapján tanácselnökké választottak a szécsényiek, amely tisztséget 1985-ig töltöttem be, amikor is betegségem okán korkedvezményes nyugdíjba kerültem. Elnyomja a cigarettája végét, majd gondolataiban mélyen a múltjában kutatva, kissé csendesebben - amellyel csak mély felindulását leplezi - folytatja:- Mondtam már, szókimondó ember voltam, amit a feletteseim nem néztek mindig jó szemmel. Fegyelmit, fegyelmi követett. Az ujjain számolja, ötig jut el, miután elhallgat. Kesernyésen néz maga elé. A kellemetlen csendet kissé illetlenül közbevetett kérdéssel oldjuk fel:- Ha mondana valamit tanácselnökként elért eredményeiről, ugyanis sok jót hallottunk arról az időről a városban.- Szécsény mai arculata az „én időmben” alakult olyanná, amilyen. Láthatja, hány lakótelep, hány háromemeletes ház épült a városban! Nos, három kivételével, amelyek ugyan elkészültek, de még nem adták át, valamennyi az én elnökségem alatt épült fel. És az iskola! Megnézheti bárki! Meg a már régebben elkészült gerincvezetékből a víz bekötése a lakásokba! A szennyvízelvezető hálózat megkezdése, a művelődési ház... - Hosszan néz a levegőbe, majd ismét kesernyéssé válik a hangja. - Ezért is kaptam egy fegyelmit. Ugyanis az én szűkebb testületem: a végrehajtó bizottság mindig előre gondolkodott. Megegyeztünk Hütter Csabával, az akkori té- esz elnökével, hogy felépítik mindezt, s mi ennyi és ennyi társadalmi munkával és egyéb anyagiakkal hozzájárulunk. Kész tervvel és költségvetéssel mentünk a megyéhez... És a Skála? Mennyi vita előzte meg annak a felépítését is! Feletteseink közvetlenül az út mellé képzelték el, s mondták, csak akkor segítenek anyagilag, ha mi is egyetértünk azzal. Hát, nem értettünk egyet. A máig ismert üzletemberhez, Demján Sándorhoz fordultam, aki rengeteget segített. Részben neki köszönhető a Skála előtti szép tér, s maga az üzletház mai formája, amelyhez sok pénzt is adott. Utak épültek. Például a régi macskaköves Rákóczi utca szélesítése és mai formájában átépítése, a Kossuth Lajos utca makadám- borításának megszüntetése, korszerűsítése. Sorolhatnám tovább a példákat - kopogtatja meg az ujjaival az asztalt - ilyen volt az Elzett gyár Szécsénybe kihelyezett üzeme, amely rengeteg embernek adott munkát... A terveket társadalmi munkában készítették el az ismerős, nem egyszer pesti mérnökök. Nagyon sokat segített a lakosság is és az állami támogatásokon kívül a saját póterőforrásaink is „besegítettek.” Hallgatunk néhány pillanatig. Az ablakon kinézve a Kossuth Lajos utcai forgalmat nézzük, Földi László az asztalt.- Még valamit - töri meg a csendet. - Háromszázhatvan telket alakítottunk ki, közmű- vesítettünk, adtunk el a rászorulóknak négyzetméterenként egy forintért. Fillérekért bontási anyagot adtunk nekik, ugyanis a felsorolt építkezések helyein rengeteg házat szanáltunk, bontottunk le... Hosszabb beszélgetés után búcsúzunk el a volt, a máig emlegetett tanácselnöktől, aki nagyon vigyázott arra, hogy egyetlen fillér se tapadjon jogtalanul a kezéhez, aki manapság is az önkormányzattól bérelt lakásban lakik, s mint mondotta, 16 ezer forint lakbért fizet érte, betegsége folytán 10 ezer forintot költ, aki manapság egyetlen pártnak sem tagja, aki nagy érdeklődéssel és kritikával is figyeli az önkormányzat tevékenységét. Az ő idejében huszonöt dolgozóból állt az apparátus, amely mára a többszörösére duzzadt. Figyelemmel kíséri azoknak az embereknek az életét, akiket ők juttattak telekhez, házhoz, lakáshoz. Vajon melyikük gyereke tudna manapság a szüleikhez hasonlóan telket vásárolni, házat építeni Szécsényben? NÓGRÁDI KOVÁCS GYÖRGY Hatékony mezőgazdasági üzem nem működhet korszerű technológiák alkalmazása nélkül. xUI^HFVPfl t mnsfsiJtr® 21. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás február 20-23. ttapoftfA 9-17 éráig. budapesti Vásárközpont. ■ k pavtlsn Bővebb információ: www.agromashexpo.hu OKOS GAZDÁNAK A FÖLDJE IS MŰVELT! NÓGRÁDI HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRADY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készüli.
