Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-11 / 35. szám

2002. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ M E GYEI K Ö R K É P BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap _________Baráthi Ottó jegyzete G arzonházi gond(olat)ok A közelmúltban lakógyűlé­sen találkoztak Salgótar­ján legmonnmentálisabb épületegyüttesének, az Erzsébet téri garzonház lakásbérlői az üzemeltető Salgó Vagyon Kft. ve­zetőivel és az érdekelt szolgálta­tó és közüzemi társaságok kép­viselőivel. Az 1970-es évek elején épült korszerű lakókomplexum, ahogy azt a házigazda kft. ügy­vezetője - problémaérzékeny, elemző beszámolójának beveze­tőjében - mondotta, Salgótar­jánt is reprezentálja, a város nagy értéke. Ezt magam is így gondolom. Csakhogy - mint a garzonház régi bérlője - azt is tudom, hogy mára a város egyik építészeti büszkesége ezer sebből vérzik, s 267 lakásának közel négyszáz - többségében idősebb korú és egyedülálló lakója talán az át­lag városlakótól is nagyobb megélhetési gondokkal küszkö­dik biztonság- és komfortérzete az összkomfortos lakásokban is kopik. A garzonházi állapotokról szólva az ügyvezető igazgató maga is elismerte, a '90-es évek közepéig a város nagyra nőtt gyermeke meglehetősen mosto­hán kezeltette, a szükséges ál­lagmegóvásra sem került sor. 1996-tól a város önkormányzata karjaiba vette egykor szép szü­löttét, és a Salgó Vagyon Kft. gondoskodására bízva, évről év­re több millió forintot fordított gyermeke épülésére és ápolásá­ra, ám trauma nyomait még nem számolhatta fel. Ez kitűnt a beszámoló utáni parázs polémiából is. A bérlők felpanaszolták az elviselhetetle­nül magas lakbéreket és szolgál­tatási díjakat, a jogtalan lakás­használatot, a lakások önké­nyes adás-vételét, albérletbe adását, a vélt vagy valós áram- és vízlopásokat, a portaszolgá­lat és takarítás hiányosságait, az őrzésvédelem gyengéit, az idegenkezűségre is utaló rongá­lás nyomait, egyes bérlők felhal­mozott köztartozásait, ez utób­bit úgy is, hogy ennek keserű le­vét a pontosan fizető, „rendes” lakók isszák meg. Mindez szerintem is igaz. Csak arról nem esett önkritiku­san szó, hogy mi, bérlők sem va­gyunk angyalok: nem vigyá­zunk értékeinkre eléggé, nem tartjuk be mindig a közös együttélésre vonatkozó írott és íratlan szabályokat, lomtárat csinálunk a közös helyiségek­ből, elzárjuk a menekülőajtókat és folyosókat, tűzveszélyessé tesszük a házal, nehezítjük éle­tünket. A kérdésre adott válaszok és a problémák kivizsgálásának és megoldásának lehetőségét kilá­tásba helyező reagálások után egyetértés alakult ki a „házkeze- lőség" és a bérlők között abban, hogy a legsürgősebb tennivalók között is primátust kell kapjon a bejárati ajtók zárása, a kulcsos rendszer bevezetése, a tűz- és vagyonvédelem fokozottabb biz­tosítása és rendszeres ellenőrzé­se, mielőtt még a garzonház po­koli toronnyá válna és ebek har- mincadjára jutna... M indezt nagyobb törődés­sel, közös összefogással lehet csak elérni, hogy a város horribilis értékű vagyona megőriztessék, s hogy ne csak az épületkomplexum lakásai legye­nek összkomfortosak, de a ben­ne lakók élete is. Rózsavölgyi Márk és kora Réti Zoltán Rózsavölgyi Márkról és koráról készült monográfiáját, valamint a Magyar Tánczok vonósnégyesre című kottáját mutatják be a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában február 12-én 18 órától. A programot közösen szervezi az intézmény és Ba­lassagyarmat önkormányzata. A monográfia szerzőjével, Réti Zol­tánnal Lukin László muzikológus beszélget. Köszöntőt Ember Csaba igazgató mond. A kedd esti programban elhangzik majd Rózsavölgyi Márk művei közül az Első Magyar Társastáncz, a Nógrádi emlék, a Jelszó és a Posta síp. Közreműködik a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola taná­raiból alakult vonósnégyes és a Balassagyarmati Kamaraegyüttes, verset mond Oroszlánná Mészáros Ágnes._________________________■ T eljesítményértékelés A salgótarjáni polgármesteri hivatalban is alkalmazzák a tel­jesítményértékelés jogintézmé­nyét, amelyet a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény veze­tett be januártól. Eszerint három szinten történik a teljesítmé­nyek értékelése. Egyrészt meg kellett határozni a közigazgatási szerv kiemelt céljait, másrészt az egyéni követelményeket, a harmadik szinten a köztisztvise­lők teljesítményét értékelik. A helyi önkormányzatnál a célok alapján a jegyző határozza meg a köztisztviselőkre vonatkozó követelményeket, míg a jegyző­re vonatkozóan ezt a polgármes­ter állapítja meg. Terítéken az agrártámogatások (Folytatás az 1. oldalról) a gépek katalógusában közölt ár 25 százalékának megfelelő fejlesztési célú támogatás vehető igény­be, maximum 50 millió forint értékben. Az eddigi­nél nagyobb jelentősége lesz a támogatási igénylés benyújtásához rendelkezésre álló hatvan napnak, amely a kérelem ellenjegyzésétől számítandó. A határidő után beadott igénylés teljesítésére ugyan­is semmilyen jogi lehetőség nincs, mivel a vonat­kozó jogszabály által meghatározott hatvannapos határidő jogvesztő hatályú. A földalapú támogatásokhoz kapcsolódó rövid lejáratú hitelekhez 80 százalékos állami kezesség- vállalás mellett 100 százalékos kamattámogatás igényelhető. Az agrárfinanszírozás támogatása ke­retében az egy éven túli hitelek kamattámogatása egységesen 40 százalék. A kiutalás gyorsasága szempontjából még nagyobb jelentősége lesz a megfelelő pénzintézeti igazolásnak és az igénylő részéről a megfelelő jegybanki alapkamat alkalma­zásának. Ez évtől növekszik azoknak a támogatási for­máknak a köre, amelyekhez az Agrárintervenciós Központ igazolása szükséges. Ezek: a piacra jutást segítő támogatások teljes egésze, a méhcsaládok egészségügyi kezelésének és a hatósági állategész­ségügyi vizsgálatok költségeinek támogatása. Az agrártámogatások igénybevételének általá­nos feltételeitől szóló 215/2001/XI.17./ számú kor­mányrendelet szerint, amennyiben az igénylő a tá­mogatási kérelmet a falugazdászon keresztül nyújtja be, úgy a falugazdász felel a támogatási ké­relem továbbításáért. A 2002. évi támogatási igények a 0211-es számú nyomtatványon adhatók be az adóhatósághoz. Az egyszeri támogatási előleghez, illetve gyakorított támogatási igényléshez a 02110-es nyomtatvány használatos. A nyomtatvány helyes kitöltése alap- feltétele a támogatás adóhatóság által történő fel­dolgozásának és kiutalásának. Az alábbiakra ki­emelt figyelmet kell fordítani. Az igénylés jogszerűségének megállapításához elengedhetetlen annak a jogcímnek a bevalláson való feltüntetése, amely lehetővé teszi a támoga­tást. A jogszabályhely mindig megtalálható a jogo­sultságot engedélyező hatóság igazolásán. Az egyéni vállalkozóknak és adószámos magánsze­mélyeknek mindenkor fel kell tüntetniük az adó­számukat. Bankszámlával rendelkező igénylők­nek a bakszámla számukat és a kezelő pénzintéze­tet kell feltüntetniük. Az esetleges köztartozásról mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy ezek ki- j egyenlítése után a támogatás további része kiutal­ható legyen. Ha az ügyben nem az igényjogosult jár el, akkor csatolni kell a meghatalmazást. A tá­mogatások mindegyikénél az igénylőnek nyilat­koznia kell arról, hogy hozzájárul adatainak fel- használásához, s nincs jogerős határozattal megál­lapított köztartozása. A megkapott támogatási összeggel kapcsolat­ban igen fontos annak adózási szempontból törté­nő helyes számbavétele. A személyi jövedelem- adóról szóló törvény alábbi, támogatásokra vonat­kozó előírásai mind a 2001., mind a 2002. évi el­számolásokra érvényesek. A kapott támogatási összegekről, valamint an­nak felhasználásáról külön nyilvántartást kell ve­zetni. A jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a mezőgazdasági kistermelőnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás nem számít az átalányadó alapjának kiszámításához figyelembe Veendő bevételbe. Nem számít bevételnek az a tá­mogatás, amelyet a felhasználási célra történő ki­adást igazoló számla ellenében, illetőleg a cél sze­rinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag folyósítottak, feltéve, hogy a termelő a ki­adást értékcsökkenési leírás formájában sem ko­rábban nem érvényesítette, s a folyósítást követő­en sem érvényesíti. Bevételnek kell tekinteni a jogszabály vagy ál­lamközi megállapodás alapján 2001-ben vagy azt megelőzően kapott vissza nem térítendő támoga­tások összegéből azt a részt, amennyit abból a tá­mogatás célja szerint használt fel a termelő, ugyanezen összeg költségként is elszámolható. A támogatás összegét legkésőbb a folyósítást követő harmadik évben akkor is bevételként kell figye­lembe venni, ha az még nem lett felhasználva. A fel nem használt támogatási összeg tehát az össze­vonandó jövedelmet növeli, ennek adóvonzata a termelőt fogja terhelni. _____________________:_______________________iic-u K ÖNYVBEMUTATÓ. Ifjú Szabó István szobrászművész könyvbemutatóját tartották meg múlt hét vé­gén Salgótarjánban a Gerelyes Endre Irodalmi Kávéház és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár szervezésé­ben a könyvtárban. A művészt bemutatta és a beszélgetést vezette dr. Csongrády Béla, lapunk felelős szerkesztője. Közreműködtek: Patakiné Kerner Edit előadóművész, T. Pataki László író-rendező és a Váczi Gyula Művészeti Iskola növendékei. Ez alkalommal ifjú Szabó István alkotásaiból kiállítást is nyi­tottak. FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Bál a gimnázium javára Szombaton este Szécsényben a Körösi Alapítvány, a szülők má­sodszor rendezték meg a Körösi Csorna Sándor Gimnáziumi Szak- középiskola megsegítésére a jóté­konysági bált. A bál előtt az iskola tanulói vi­dám prózai, zenés, táncos össze­állítással kedveskedtek a résztve­vőknek. Ezt Oszter Sándor szín­művész és Failóni Donatella zon­goraművész műsora követte. Gyarmati Attila, az iskola igazga­tója megköszönte a szülők szer­vező munkáját. A bál tiszta bevételét a most ki­alakított természettudományi szaktanterem eszközeinek fej­lesztésére, a diákok nyelvtanulá­sát segítő angliai út anyagi támo­gatására fordítják. Szikom Józsefné, a szülői szervezet elnö­ke bejelentette, hogy a tiszta bevé­tel 1 millió 380 ezer forint. Máté Csaba polgármester hozzátette, hogy az önkormányzat ezt 700 ezer forinttal megtoldja. ________■ G ördülékeny közös munka (Folytatás az 1. oldalról) Állategészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás igazgató főálla­torvosa, valamint Csúszda Csaba határőr alezredes, határforgalmi osztályvezető értékelte a múlt év tapasztalatait - kaptuk a tájékoz­tatást Kalácska Ferenc sajtórefe­renstől. A felek egyetértettek abban, hogy az együttműködés gyakorla­ta révén tavaly rendkívül gyümöl­csöző együttműködés valósult meg. A partnerek maximálisan betartották az írásos megállapo­dásban vállalt kötelezettségeket. Ennek értelmében a határőrség a határon átszállított élő állatokat,' valamint a gyorsan romló élelmi­szereket soron kívül ellenő­rizte. A szakmai állomások pedig kel­lő időben tájékoztatást adtak a jár­ványügyi szempontból bevezetés­re tervezett korlátozó intézkedé­sekről, valamint a határforgalom ellenőrzési technológiáját befolyá­soló vagy módosítását igénylő jog­szabályi változásokról. Az értéke­lés során kiemelten foglalkoztak a tavalyi száj- és körömfájás, vala­mint BSE-kór kapcsán a határátke­lőhelyeken végrehajtott fertőtlení- tési feladatok tapasztalataival. Dr. Szőke Pál elismerően szólt az együttműködésről, s egyben megköszönte a határőrség és a magyar vámszervek aktív közre­működését az egész társadalom érdekét szolgáló feladatok megva­lósulásában. A résztvevők egy­hangúlag elismerték, hogy az együttműködés létrehozása hasz­nos volt. Az érvényben lévő meg­állapodás jól szolgálja a feladatok­ból adódó közös tevékenységet s a jövőben is a kapcsolatok hason­ló színvonalú működtetésére tet- tek ígéretet. _____ ■ S ikeres alapítványi évet zártak (Folytatás az 1. oldalról) kötelességének érzi, hogy a Nóg­rád biztonságáért programot to­vább vigye. Viszont kizárólag az alapítvány anyagi lehetőségei ré­vén a kamerarendszert nem le­hetett megvalósítani. A megol­dást segíti a Hungária Biztosító Rt., amely kétmillió forintot adott az alapítványnak erre a célra. Ez az összeg bővült az alapítványi bevételekből is, és ezzel sikerült az induláshoz szükséges anyagi erőforrást megteremteni. A régi elképzelés megvalósítását Salgó­tarján Megyei Jogú Város Köz­gyűlése is egyetértőén elfogadta és a város vezetése további anya­gi forrásokat bocsátott és bocsát erre az alapítvány részére. A tavalyi év eredménye az is, hogy sikerült bővíteni az ügyfe­lek számát, s egyre nő azoknak a vállalkozásoknak, magánsze­mélyeknek a száma, akik rákap­csolódtak vagy szeretnének a rendszerre rákapcsolódni. Kü­lön kiemelte, hogy az aláírás előtt áll a vízművel történő szer­ződéskötés, ami további anyagi erőforrást jelent az alapítvány­nak. Az alapítvány tavalyi gazdál­kodásának számadatait, vala­mint az anyagi erőforrások fel- használását, az alapítvány anyagi helyzetét Göröcs Sándomé is­mertette a közgyűlés résztvevői­vel, akik ezt követően a térfigye­lő kamerarendszer tervezésére és kivitelezésére szóló pályázat szövegével és a pályázatra meg­hívandók névsorával ismerked­tek meg. Nádasdi Gyula, a Nádasdi Elektro Kft. ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy az általuk ter­vezett új és másfél éve kifogásta­lanul működő kiemelt nagy biz­tonságú felügyeleti rendszer technikai berendezéseinek tulaj­donjogát átadja az alapítvány­nak. A közgyűlésen személyi kér­désekben is döntöttek. Dr. Nagy Károly rendőrkapitány lemon­dott az alapítvány elnöki tiszté­ről, amelyre az alapítók dr. Far­kas Miklóst választották meg, aki eddig a titkári szerepkört töltötte be. Az alapítvány kuratóriumába pedig beválasztották Sári István rendőr őrnagyot, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság közrendvé­delmi osztályvezetőjét. ROMANTIC-KONCERT BÁRNÁBAN. Az Éhező Gyermekekért Alapítvány felajánlásával a Romantic Együttes adott koncertet február 9-én, szombaton a kultúrházban, ahol az együttes műsora után a ha­gyományos farsangi karnevált tartották az iskolások. A nógrádmegyeri Gáspár Győző kuratóriumi elnök- letével működő alapítvány a gyerekeknek szóló ajándéknak szánta a koncertet. _______fotó: qócs éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom