Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

2002. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal MOZAIK Millenniumi históriák íooa A „BÁNK BÁN” ÉS SZERZŐJE Egyik legnagyobb drámaírón­kat, Katona Józsefet 0791-1830) a magyar polgáro­sodásnak a nyelv és az irodalom területén átvezető útja adta, amibe belejátszott a színház is. A kecskeméti polgárfiú pályáját színészként kezdte a Kelemen László nevét viselő színtársulat­nál, amelyben 1806-tól 1815-ig már rendszeresen játszottak magyar darabokat. Ezekben vál­lalt szerepeket Katona és köz­ben német színműveket fordí­tott. (Ziska, Jeruzsálem pusztu­lása.) Kecskeméten, ahol haláláig ügyészkedett, az Erdélyi Múze­um című folyóirat pályázatára írta meg 1815-ben legnagyobb művét, a „Bánk bán”-t. A bíráló- bizottság azonban - bizonyára merészsé­ge és romantikája mi­att - nem vette figye­lembe, így ez csak 1820-ban jelent meg, az első bemutatója pedig halála után Kas­sán 1833-ban volt. Eb­ben a szerző az ide­gen- és zsarnokgyűlö­letből és a jobbágyság nyomorából merített. Bánk bán, őrizve az elnyomott nép pana­szát, két „merénylet”- _______ re döbbent rá: az egyikben feleségét, Melindának a becsületét fenyegette a király­né, a másik pedig magát a ki­rálynét és az idegeneket fenye­gette a lázongó középnemesség részéről. Idézünk a Bánk bán­ban lévő Tiborc panaszának Katona József monológjából: „A jó merániak legszebb lovon / ficánkolódnak, - tegnap kesely, / ma szürke, holnap egy fakó: nekünk / fele­ség s porontyainkat kell befogni, ha veszni éhen nem kívánko­znak. ” A Bánk bán mintegy félszáz kiadásban jelent meg, Erkel Fe­renc operát írt belőle Egressy Bé­ni szövegére, több nyelvre fordí­tották le, számos irodalomtörté­nészünk foglalkozott Katona Jó­zsef életével és művével. Több szobor készült róla, kettő szülő­városában, Kecskeméten van. ÚJ VERSFORMA - DALOK, REGÉK... E cím Kisfaludy Sándor (1772-1844) költőhöz, a nemesi hazafiság egyik legkiemelke­dőbb megszólaltatójához fű­ződik. A pozsonyi akadémián fi­lozófiai, s jogi tanulmányokat folytatott, de figyelmét a II. Jó­zsef halálát követő nemesi fel­buzdulás a politikára irányítot­ta, tanulmányait elhanyagolta, ezért apja haza­rendelte. 1792- ben katonának állt be, mert arra törekedett, hogy Mária Terézia testőrei közé ke­rülhessen. Ez si­került is neki, a 21 éves huszár­tiszt 1793-tól 1796-ig az udvari testőrség unifor­misában parádé­zott. Aztán fe­gyelemsértés miatt innen eltávo­lították, Milánóba küldték a franciák ellen, ahol hadifogság­ba esett. Petrarca szonettjei for­dításával itt kezdett írni. Nemso­kára szabadon engedték, de is­mét a harcok következtek Würtenbergben a franciák ellen, mintegy két éven át. Fő műve a „Himfy szerelme” (1801), amelynek el­ső része „A kesergő szerelem” 21 éneket és 200 dalt tartal­maz. Ebben új vers­formát teremtett, a Himfy-versszakot 8 soros elő- és 4 soros utószakasszal. Enne egy strófáját idéz­zük: ,A bereknek gyors kaszási Már utolsót vágónak / Az árnyékok óriási Hosszúságra nyálá­nak, / Mi ott jár­tunk, meg-megál- lánk, A rét magas füvében, / S hogy büriin általszállánk A fo­lyamnak mentében, / A folyam­ba tekintettünk, / És alattunk és felettünk, És bennünk is a menny volt,/ Szívünkben szent tűz lángolt. ” Regéi (Somló, Csobánc, Táti­ka) irodalmunkban a várroman­tika elindítói. Bekapcsolódott a nyelvújításba is, de Kazinczy nyelvi reformjait idegen mintájú törekvésnek minősítette és igye­kezett vele a dunántúli írókat szembeállítani. Később azonban Pápay Sándor közvetítésével ki­békült vele, s ezt Orlay Petrich Soma „Kazinczy és Kisfaludy kézfogása” című reprezentatív festményén meg is örökítette. Élete utolsó éveiben pályáját és a magyar nemesség százéves törté­netét - Mária Teréziától az 1840- es évekig, - a „Regeköltőnek hattyúdala” című művében írta meg. A „HYMNUS” KÖLTŐJE Sződemeteren 212 évvel ez­előtt, 1790-ben született és 1838- ban hunyt el Csekén Kölcsey Fe­renc költő, kritikus, politikus, a reformkor egyik legjelentősebb alakja. írói pályára Kazinczy ösz­tönözte (1808) és vele együtt ír­ták a nyelvújítás vé­delmében a „Felelet a Mondolatra 1815.” című válaszukat. Követté válasz­tották a reformor­szággyűlésre 1832- ben, ahol a reform- ellenzék kimagasló alakja lett, de 1835- ben lemondott, mert a vármegyéjé­től nem szabadelvű utasítást kapott. Élete végét a pörbe fogott Wesselényi Miklós védelmére szentelte. Idealizmustól áthatott líráján kívül elsőül írt balladafélé­ket (Rákos Nymphájához, Feje­delmünk, hajh..., Zrínyi dala). Ez utóbbiból idézünk: „Hol van a bérez és a vár fölötte, / Szondi melynek sánczait védte, / Téko- zolván híven életé. ” Hazafiságának eszményét leg­szebben a „Huszt” című epig­rammájában mondta ki, mely­nek néhány sorát idézzük: „Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel ko­molyan vess össze jelenkort, / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” Kemény kritikus volt. Csoko­nai, Kis János, Berzsenyi versei­nek bírálatával ő teremtette meg a tartalmi, elvi jellegű, komplex módszerű irodalmi kritikát. Or­szággyűlési naplója valóságos politikai breviárium. Parainesis-e (1837), fontos erkölcsnevelő ol­vasmány. Élete utolsó éveiben novellákat is írt. „Hymnus”-ának - amelyet Erkel Ferenc zenésített meg - első versszakát 1823. janu­ár 22-én írta .1990 óta erre emlé­kezésül ünnepeljük a magyar kultúra napját. Történelmi alkalom Nagy az érdeklődés a Nemzeti Színház iránt Kígyózó sorok álltak a napok­ban Budapesten a Blaha Lujza téren a régi-régi Nemzeti Szín­ház hűlt helyén egy ekhós sze­kérnél, hogy színházjegyet ve­gyenek komoly darabokhoz, „Az ember tragédiájáéhoz és a „Vihar”-hoz az új Nemzeti Szín­házba.- Igaz, hogy hat óra óta itt van­nak?- Hát, körülbelül, hat óra tízkor jöttünk, de jó, hogy jöttünk.- Miért keltek üyen korán?- Egy nagyon kedves családnak megígértem, hogy velünk eljöhet­nek a színházba egy másik nagy­városból és azért állunk üyen ko­rán itt, mert ő szeretné látni, épí­tész és érdekli maga az épület is belülről.-És úgy gondolták, hogy hosz- szú lesz a sor, s az is.- Egyértelmű, hát szerintem nagyon sok érdeklődőt, sok fiatalt vonz.- Önöket mi vonzza?- Az épület és az előadás egy­aránt.- Melyikre vesz jegyé?- Március 16-ra, ha sikerül, ezért is jöttünk.- Mire szeretnétek jegyé ?- „Az ember tragédiájáéra, 16- ra. Megy itt a vita, üzletelnek. Megvolt az ötlet, hogy valaki csö­vest állított a sorba és ezer forin­tért átvette néhány órával később a sort.- Ti színházba járók vagytok, vagy ez különleges alkalom?- Igen, színházba járók va­gyunk. De ez különleges alkalom, egyébként mi szombathelyi szár­mazásúak vagyunk, de itt tanu­lunk Budapesten.- Miért édekesebb, mint egyéb színház?- Eléggé történelmi alkalom, hogy most megépült az új szín­ház és gondoltuk, ott a helyünk, ha nem is rögtön a díszelőadáson, ami zártkörű, de lehetőleg az első alkalmakkor.- Nagyon hosszú még ez a sor, megvárják?- Meg. Régen láttam a Tragédi­át, kíváncsi vagyok az új felfogás­ra. Akkor három forint volt a har­madik emeleten a jegy, ki kellett hajolni egy kicsit, de azért nagy élmény volt.- Most egy kicsit drágább lesz, igaz? __- Én arra számítottam, hogy drágább lesz. Az Operához képest például nem drága.- Mennyibe kerül egy?- Hát, a normál jegyek közül 3500 forint a nagyon drága jegy de van olcsóbb is, 2000 forintos.- Ön emlékezhet még a régi épületre is, amelyik üt állt.- Hogyne, emlékszem. Meg Magyart Imre cigányprímás és Blaha Lujza temetésére.- Volt a teméésen?- Az édesapám nyakában ül­tem, négyéves koromban. Ez egy érdekes emlék, ahogy az ember visszaemlékszik, csak nyomokra emlékszik, de az utolsó előadás valamelyikén, a robbantás előtt ugyancsak itt voltam, Básti Lajos­sal láttam egy előadást, szenzáci­ós volt.- Nem lehetét hallani semmit, hogy le fogják bontani?- Nem, hirtelen jött, számunk­ra meglepetés, hogy három-négy hét múlva befejeződött. Romanti­kus típus volt az épület, nagyon szép volt, legalábbis nekünk, öre­gelmek szép. A Corvin Áruház­nak is annak idején sokkal szebb homlokzata volt.- Az új épüktet látta-e már?- Csak kívülről és messziről. Örülök neki, hogy lesz, de a belső tartalom, az a lényeg. N.A. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Beszéljük meg indulatok nélkül a válás részleteit! Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Jakab Jánosné Vizslás, Bartók B. u. 18. sz. Mai rejtvényünk megfejtését február 14-ig lehet beküldeni lapunk címére. NEGYVEN ÉVE Azt szeretnénk tudni - kezdi levelét benczúrfalvai olvasónk - hogyan lehetne Benczúrfalva községbe vezetékes rádiót szereltetni. Több olyan tsz-tag van, aki már korán reggel munkába indul, állatgondozó, vagy kocsis és milyen jó volna, ha a falurádió adásait és még sok egyéb érdekes, a falusi ember számára sugárzott rádióműsort meghallgatna. Nógrádi Népújság, 1962. február 7, 7. o. A hét elején Baróti Lajos összeállította a válogatott keretet, amelyben egyelőre 32 labdarúgó kapott he- j lyet. Szojka Ferenc, az SBTC kiváló fedezetjátékosa és Menczel Iván, a bányászegyüttes fiatal csatára is j helyet kapott a keretben. Nógrádi Népújság, 1962. február 10., 8. o. \ HARMINC ÉVE A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének meghívására öttagú küldöttség utazott Lombos Mártonnak, a városi tanács elnökének vezetésével Balassagyarmatról a szlovákiai Szklabonyára. Meghívást kapott a nagy palóc szülőfalujába a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad is. Nógrád, 1972. február 5., 8. o. j Testben és lélekben felkészültek a megyei Ki mit tud? résztvevői. A járási döntők sorát a rétsági járás nyitotta meg Diósjenőn vasárnap. Gere László furulya és Jancsó János citera kettőssel, Csehek Margit j versmondóval, az Alfa beategyüttessel és Krupár Attila füttyössel - különleges produkció volt - Salgótar­jánban a megyei döntőn is találkozunk. Nógrád, 1972. február 8., 4. o. j HÚSZ ÉVE A litkei termelőszövetkezet a tavalyi esztendőt is a tőle megszokott biztonsággal vette, s ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint a 11 mülió 300 ezer forintos nyereség. Ebben kiemelkedő szerepe volt a dinamiku­san fejlődő állattenyésztésnek, amelynek árbevétele 12 százalékkal nőtt és a kiegészítő tevékenységnek, amely 25 százalékkal nyújtott többet az előző évinél. Nógrád, 1982. február 6., 1. o. : A pásztói járásban először a vanyarciak tartották meg a falugyűlésüket. Sokan kíváncsiak voltak a múlt év számvetésére és arra, müyen lehetőségei lesznek az idén előrehaladásuknak. A tanácsi beszámoló fö­lötti vitában igen sokan felszólaltak, köztük Dancsák Lászlóné, országgyűlési képviselő, aki elismerően j szólt a vanyarciak társadalmi munkavégzéséről. Nógrád, 1982. február 9., 8. o. . TÍZ ÉVE Szűkebb pátriánkban az országosnál is rosszabb a hírközlés állapota. Megyénkben mindössze 5,9 te- j lefon jut száz lakosra, szemben a 6,4-es vidéki, valamint a 9,6-os magyarországi átlaggal. Érthetően nagy érdeklődés kísérte tehát a megyei közgyűlés csütörtökön megtartott ülését, melyen első napirendként Nógrád távközlési helyzete és fejlesztésének programja szerepelt. ÚjNógrád, 1992. február7„ 1. o. Megrendítő volt. A hangszalagon megőrződtek a salgótarjáni (múzeumi) doni emléknapon az egyko- j ri harcostársak, az elesettek, eltűntek hozzátartozói, a történészek és az emlékezők félkaréja előtt álló és beszélő Kamarás Oszkár tartalékos zászlós, századparancsnok, majd hadnagy szavai. A losonci 23. gya- j logezred a Donnál címmel kiállítást rendezett, könyvet adott ki, videofilmét készített a tarjáni múzeum, j ÚjNógrád, 1992. február8., 4. o. j Összeállította: Bódi Györgyné dr. Kislaludy Sándor __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom