Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám

2. OLDAL 2002. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK ■■■Mf — BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE Bálok hava Február a vigasságok hava, ennek megfelelően Szügyön is rendeznek bálokat. Marczinkó Jánostól a műve­lődési ház igazgatójától megtud­tuk: február 8-án, tehát holnap 14-től 20 óráig az iskolások tart­ják jelmezes farsangi báljukat. Nyolc nappal később, vagyis február 16-án, szombaton 20-tól másnap hajnali 4 óráig a felnőt­teknek szerveznek farsangi ba- tyusbált. Fellép a helybeli nép­dalkor, s a Szőllős-együttes húz­za majd a talpalávalót. Benépesülő ipari park A balassagyarmati ipari park­ban eddig két cég vásárolt együttvéve 2,2 hektár földterü­letet építkezéshez. Érdeklődők szép számban vannak, s ha­marosan a harmadik vevővel is megköthető lesz a szerződés. A nettó 10 hektáros földterületet öt év alatt kell hasznosítani - tájékoztatta lapunkat Sinkó Géza, a Balassagyarmati Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója. Balassagyarmat önkormány­zata 1997 végén nyújtotta be pá­lyázatát az ipari park cím elnyeré­sére, s a Balassagyarmati Ipari Park Kft. 1998-ban vette át keze­lésre az erre a célra kijelölt földte­Sinkó Géza ügyvezető igazgató ■ mietet. Ezután kezdődött meg az ivóvíz-, a szennyvíz-, az elektro­mosenergia-, a gáz-, a telefonháló­zat kiépítése, amely 1999 végére fejeződött be. A beruházás költsé­ge 187 millió forint, amelyet pá­lyázaton a Gazdasági Minisztéri­um gazdaságfejlesztési célelői­rányzatától és a Földművelésügyi Minisztérium területfejlesztési célelőirányzatától nyerte az ön- kormányzat. Az ipari park az Ipoly-parti vá­ros nyugati részén található, szer­vesen kapcsolódik az itteni ipari övezethez. Nagysága bmttó 13,5 hektár, ha a kialakított utakat, az autóparkolókat leszámítjuk, ak­kor nettó 10,2 hektár. Eredetileg úgy gondolták, hogy tíz telephely alakítható ki az ipari parkban, ám az élet átírta az előzetes számítá­sokat. Az érdeklődések során ki­derült, hogy az egész földterület egyetlen multinacionális cégnek is kevés, míg az átlagos egy hektár a kis- és középvállalkozásoknak sok az építkezéshez. Ezért a társa­ság vezetése most már rugalma­san alkalmazkodik a változó igé­nyekhez, s így valószínűleg tíznél több kis- és középvállalkozás talál majd otthonra az ipari parkban. Balassagyarmat önkormányza­ta előnyben részesíti a helybeli gazdálkodó szervezetek letelepe­dését. Ez kedvezményes telek­árakban, a közműfejlesztési hoz­zájárulás mérséklésében, illetve elengedésében mutatkozik meg. Termelő cégnek öt, kereskedelmi cégnek három évig nem kell ipar­űzési adót fizetnie. Ugyanakkor jogszabályi előírás, hogy a befek­tetőnek a vásárlástól számított két éven belül használatbavételi en­gedélyt kell kérnie az ingatlanra. Az ipari parkot üzemeltető tár­saság az elmúlt két évben sok ér­deklődővel tárgyalt, s a beruházá­sok menedzselésével foglalkozó Magyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Kht.-val is felvette a kapcsolatot. A végzett munka gyü­mölcse lassacskán kezd beérni.- A múlt évben a balassagyar­mati Delta-Tech Mérnökiroda vá­sárolt 0,7 hektáros építési terüle­tet ipari parkunkban - tájékozta­tott Sinkó Géza. - A cég mérőbe­rendezések, műszeripari szerelő­sorok tervezésével és gyártásával, csomagolástechnikával szándé­kozik foglalkozni. A120 millió fo­rint értékű zöldmezős beruházás kivitelezését az idén kezdik meg. Az első komoly befektetőt még komolyabb követte, s hosszas tár­gyalás után vele is sikerült meg­kötni a szerződést.- A közelmúltban a szintén ba­lassagyarmati MNG Kft. 1,5 hek­táros területet vásárolt - közölte az ügyvezető igazgató. - A 250-300 millió forintos zöldme­zős beruházás első lépcsőjében egy háromezer négyzetméter alapterületű csarnokot épít a kis- és nagykereskedelmi tevékenysé­get folytató társaság, amely ötven embernek ad majd munkát. A tár­saság két és fél ezer partnerét kí­vánja új telephelyéről kiszolgálni, s Gyarmat és környékének nagy­kereskedelmi ellátását is vállalja. Ha pedig egy üzlet beindul... Sinkó Géza végezetül elmondta: hamarosan újabb szerződés alá­írása történhet meg, sőt, a negye­dik befektető is jelezte vételi szán­dékát. Pataki mezőgazdászok nehéz élete A létért való küzdelem regényét lehetne megírni arról a tíz esztendőről, amióta a patakiak 50 taggal és 30 millió forintos vagyonrésszel kiváltak az érsekvadkerti Magyar-Cseh­szlovák Barátság Termelőszövetkezetből. Mostanra már csu­pán huszonheten maradtak, de erős bennük az akarat, hogy továbbra is kitartsanak. értékesítenünk a gabonát, bőven nyereségesek lettünk volna.- Miként alakult a tavalyi árbe­vétel, s mennyi a kiesés?- Az összes bevétel 115 millió forint volt, ebből 80 milliót az állat­Több mint egy évvel ezelőtt jártam a pataki mezőgazdászok maroknyi csapatánál, azóta sok minden megváltozott errefelé. A legfontosabb, hogy a mezőgazda- sági szövetkezet átalakult rész­vénytársasággá, jelenlegi neve: Derék-pataki Mezőgazdasági Rt. Az átalakulást helyváltoztatás követte: a takarékosság érdeké­ben összébbhúzták magukat, s kiköltöztek a központi majorba. Az elnök viszont maradt Sajgó Fe­renc, aki már az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetet is irányí­totta.- Mi újság, Feri? - kérdeztem tőle, a tizenhat éves ismeretség okán-jogán tegeződve.- Köszönöm, megvagyunk - felelte, s mosolyogva hozzáfűzte. - Végleges adataink még nincse­nek a múlt évről, de nem leszünk veszteségesek. Ha kedvezőbb az időjárás, s nem nyomott áron kell tenyésztés produkált. A kiesés 15 millió forint.- Ezek szerint elsősorban állatte­nyésztéssel foglalkoztok.- így igaz. A szarvasmarha-állo­mány eléri a négyszázat, ebből 190 a tehén. A múlt évben egymillió li­ter tejet adtunk el a váci Naszály Tej Rt.-nek.- Egyéb bevétel az állattenyész­tésből?- Évente 70-80 bikaborjút és 30-35 selejt tehenet értékesítünk.- Hajói tudom, szántóval is ren­delkeztek.- Nyolcszáz hold, amelyben ga­bonaféléket, napraforgót és takar­mánynövényt termesztünk.- Van-e adósságotok?- Mint minden mezőgazdasági üzemnek, természetesen nekünk is van. Ez a tőkepótló és az üzem­viteli hitelekből jön össze.- Hány százalékos kamatra kaptok hitet?- Nyolc-kilenc százalékra. Ez már elviselhető mértékű.- Milyenek az idei kilátások?- A termelést megalapoztuk, el­vetettünk, a szarvasmarhának a szálas takarmány és az abrak adott. Az időjárást azonban nem tudjuk befolyásolni. Szeretnénk egy nehéz univerzális traktort vá­sárolni, ez 25 millió forint, plusz áfa lesz. Hitelből, támogatásból, saját erőből teremtjük elő a pénzt.- Mennyien dolgoztok a társa­ságnál?- Már csak huszonheten, ebben a félállásban lévők is benne van­nak.- Fizetéskor mennyi kerül a pén­zesborítékba?- Kevés, mert a bmttó átlagkere­set csak 65 ezer forint. Nagyon saj­nálom, de a magas közterhek mi­att nem tudunk nagyobb fizetést adni az embereknek.- Mit reméltek a jövőtől?- Akik maradtunk, itt akarunk megélni. Jómagam 56 éves va­gyok, egész életemet a mezőgaz­daságban dolgoztam le, innen sze­retnék majd nyugdíjba menni. Új szelek fújnak „Madách-falván” Az Észak-Cserhát lankás nyúlványai között búvik meg Csesztve, a mindössze 320 lelket számláló kisközség. Szokás Madách-fal- vának is nevezni, hiszen 1844-1853 között a községben élt Ma­dách Imre, a nemzet költője, akinek itt található az emlékmúze­uma. Mostanában új szelek fújnak errefelé, megpezsdült a ko­rábban álmos falucska élete, az utóbbi néhány esztendőben több minden történt itt, mint évtizedekkel annak előtte. Palman Imre 1996-tól Csesztve falugondnoka és 1998-tól polgár- mestere, így aztán kettős feladat hárul rá. Amikor telefonon meg­beszéltük a találkozót, jóindulatú­an figyelmeztetett: 11 és 12 óra között ne keressük, mert ez idő alatt Szügyről fuvarozza az ebé­det a nyugdíjasoknak és az óvo­dásoknak. A településen tapasz­talható változások bizonyítéka a megszépült polgármesteri hivatal. Madách apósa, Majthényi Márton királyi tanácsos az 1800-as évek első harmadában építtette az L alakú, földszintes kúriát, amely az utóbbi fél évszázadban lakásnak, iskolának, óvodának, tanácsházá­nak is helyet adott. Időközben olyannyira tönkrement az épület, hogy beszakadt a födémgerandá- ja, így elodázhatatlanná vált a fel­újítása. A beruházás 1999 márciu­sában kezdődött meg, máig van még tennivaló, a költségek 13 mil­lió forintra rúgnak.- Csaknem 9 millió forinthoz pályázat útján jutottunk hozzá ­tájékoztatott a faluvezető. - A Nóg- rád Megyei Területfejlesztési Ta­nácstól 3,5 millió, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumától 2 millió, a Nemzeti Örökség Prog­ram keretében 3,3 millió forintot kaptunk, a többi önerő. A munká­latokat a szügyi körjegyzőség mű­szaki ellátószolgálata végezte, mindannyiunk megelégedésére. lamint helyi összefogással ké­szültek. A legnagyobb változást viszont a tavaly májusban megkezdett térségi szennyvízberuházás jelen­ti majd Csesztvén. A községre ju­tó kiadás irdatlanul sok, 150 mil­lió forint, szerencsére ebből csak hét és fél milliót kell az önkor­mányzatnak és a lakosságnak „állnia”, mert 95 százalékos a fej­lesztés támogatottsága.- A készültségi fok 80 százalé­kos, már csak Bakópuszta és Csesztve között kell a csatornahá­lózatot kiépíteni - mondta Pálmán Imre. - Július tájékán tehát már indulhat a próbaüzem. A lakosság túlnyomó többsége megértéssel fogadta a beruházást, a 130 ingat­lan tulajdonosából csaknem 120 vállalta az 50 ezer forint részletek­ben történő befizetését. Tavasztól őszig látni igazán, milyen festői környezetben fek­szik a falu. Rengeteg a fa, a parko­sításnak köszönhetően mind több a zöld terület. A látogatót fából ké­szült jelzőtáblák igazítják útba.- Az összképet tovább javítja majd, ha megtörténik a telepü­lést átszelő Derék-patak medré­nek rendezése - jelentette ki be­szélgetésünk végén az eredmé­nyes ciklust záró polgármester. - Bakópusztán két, Csesztvén há­rom buszmegálló öblöt kell ki­alakítani, mert a jelenlegiek bal­esetveszélyesek. Mindkét eset­ben pályázati pénzekre számít- nunk. Bízom benne, hogy a szennyvízberuházást az utak és a járdák helyreállítása fogja kö­vetni, s tovább épül-szépül szere­tett községünk. (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik a török korral, Szon­dival, a várvédőkkel, az ostrom­mal kapcsolatos írásos emlékeket és eszközöket szeretné bemutat­ni. A másik a falu történetét, a drégelypalánkiak életét, hagyo­mányait kívánja megeleveníteni. A harmadik azoknak a művé­szeknek az alkotásaiból áll majd össze, akik rajzban, festmény­ben, zenében, vagy más módon mondják el a témához kapcsoló­dó gondolataikat. A Száz magyar falu könyvsorozat keretében jele­nik meg Balogh Zoltán történész Drégelypalánkról írt kötete. A Ünnepi készülődés Drégelypalánkon helybeli általános iskola felveszi Szondi György nevét.- Ugyanezen nap délutánján a szabadtéri színpadon kultúrmű­sor, köztük néptáncosok bemuta­tója szórakoztatja az érdeklődőket. Az esti órákban komolyzenei hangversenyt tartunk a templom­ban. Utána szintén a szabadtéri színpadon zenés, táncos, énekes történelmi játékot láthatnak-hall- hatnak majd az egybegyűltek. En­nek érdekessége lesz, hogy a Szon­diról szóló történelmi játékot hely­beli fiatalok adják elő, szövegét Hommer László, zenéjét Pálmai Krisztián írja. A napot tűzijáték és bál zárja.- Július 7-én zenés ébresztő kel­ti a drégelypalánkiakat. Ezt követő­en neves egyházi személyiség ce­lebrál ünnepi szentmisét. Kora dél­után a vámál ünnepi köszöntő, majd zenés irodalmi összeállítás hangzik el, s megkoszorúzzuk Szondi György jelképes sírját. A Schaffer-kútnál középkori játékkal, párviadallal, kézművesek, esetleg solymászok bemutatójával folyta­tódik a program.- A hős várvédők 450 évvel ez­előtti dicső tettét szeretnénk méltó­képpen megünnepelni - mondta Dombai Gábor polgármester. - Úgy gondoljuk, két-három ezer ember is megfordul majd az ese­ményeken, a megye keleti részéből és Szlovákiából szintén várunk vendégeket. A kiadásokra két és fél millió forintot szánunk, ebből egymillió az önrész, másfél milliót pályázatokon szeretnénk elnyerni. A tíz éwel ezelőtti ünnepség egyik emlékezetes pillanata N0GRADSHÍRLAP KOZfLETl NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ______________________________ szerkesztőségi rendszerrel készült. tr 'lí 4 ( Az állattenyésztés adja a társaság árbevételének 70 százalékát Az épületben a polgármesteri hivatal mellett óvoda, könyvtár, lakás található. Az előtte lévő ját­szótér is megérdemel néhány szót. A fából készült alkalmatos­ságok az Ifjúsági és Sportminisz­térium anyagi támogatásával, va­Palman Imre polgármester irodájában_____________________________fotói rigó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom