Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

2002. FEBRUÁR 5., KEDD T Ü K Ö R Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal CSALÁDI Ahogyan élünk és ahogyan lakunk Mit mutatnak a népszámlálás adatai? A Központi Statisztikai Hivatal decemberben tette közzé a 2001. évi népszámlálás első részletes eredményeit. Korábban - az év közepén - már nyilvánosságra hozták az 1. Előzetes adatok című kötetet, ami a településenkénti előzetes népesség- és la­kásszámokat tartalmazta. (A részletes adatok összeállításához a népszámlálási kérdőívek teljes feldolgozására van szükség.) Képviseleti minta kiválasztásával a KSH-nak lehetősége volt a legfontosabb ismérveket bemutató előzetes tájékoztatók összeállítására. Az alábbiakban néhány, a népszámlálás képviseleti mintája alap­ján bemutatható összefüggést és következtetést teszünk közzé arról, hogy milyen körülmények között is élnek ma a magyar családok. Háztartások és a családok Egy éve hazánk népességének közel 98 száza­léka magánháztartásokban, a fennmaradó valamivel több mint 2 százaléka pedig intéze­ti háztartásokban élt. A legutóbbi népszámlá­lás óta a háztartások összetétele alig módo­sult. A családot magukban foglaló családház­tartások arányának csökkenése megállt, és je­lentősen mérséklődött az egyszemélyes ház­tartások hányadának növekedési üteme. Ma Magyarországon a háztartások negye­de áü egy személyből. Az egycsaládos és az egyszemélyes háztartások adják az összes 94 százalékát, ami azt is jelenti, hogy egyre rit­kább a többgenerációs együttélés. A háztartá­sok feldarabolódása, a népesség öregedése és a termékenység romlása, ezzel együtt a csa­ládban élő gyermekek számának csökkenése azzal járt, hogy az egyszemélyes háztartások arányát csak a kétszemélyeseké haladja meg. 1960-ban a 100 háztartásra jutó személyek száma jelentősen túllépte, és még tíz évvel később is megközelítette a háromszázat, majd újabb két évtized múltán a mutató érté­ke 260-ra zuhant, ami azóta sem változott, vagyis a háztartások elaprózódási, széttago- lódási folyamata lényegében megállt. Korösszetétel, gazdasági aktivitás A háztartások korösszetétele a korábbi évti­zedekben folyamatosan változott, ami az 1990-es években csak részben folytatódott. Továbbra is csökkent a csak fiatalkorúakból álló háztartások aránya, nőtt viszont azok ré­szesedése, ahol mindhárom korosztály kép­viselői is megtalálhatók, valamint azon ház­tartásokéi is, amelyeket csak időskorúak vagy közép- és időskorúak alkotnak. 2001-ben a háztartások 31 százalékában mindössze egy, további 23 százalékában két foglalkoztatott személy volt. A három vagy több foglalkoztatottat magukban foglaló ház­tartások aránya nem érte el a 6 százalékot. Azoknak a foglalkoztatott személy nélküli háztartásoknak az aránya, ahol munkanélkü­li és - esetleg - inaktív kereső személy is elő­fordult, meghaladta a 4 százalékot. A háztar­tások több mint harmadában a kereső sze­mély inaktív kereső, többnyire nyugdíjas volt. Mindezek következtében a háztartások foglalkoztatottjainak átlagos száma nem éri el az egyet. Lakáskörülmények Az elmúlt évtizedben jelentősen javultak a honi lakáskörülmények, amit két alapvető szempont, a lakások szobaszám szerinti nagysága, valamint a minőség komplex mu­tatója, a komfortosság szerint a legcélszerűbb vizsgálni. 1990 óta 4 százalékponttal csök­kent az egyszobás és mintegy 3 százalék- ponttal a kétszobás lakásban élő háztartások aránya, miközben a háromszobás lakást használóké közel 2 százalékponttal nőtt. A legnagyobb mértékben - több mint 4 száza­lékponttal - a négy- vagy többszobás lakás­ban élők hányada emelkedett, részesedésük meghaladja a 16 százalékot. Az előző népszámlálás adataihoz képest jelentősen nőtt az összkomfortos, állandósult a komfortos lakásban élő ház­tartások aránya. Jelenleg a ház­tartások mintegy négyötöde korszerű, összkomfortos vagy komfortos lakásban él. Az összkomfortos lakásban élők részesedése elérte az 50 száza­lékot. Mivel az 1990-es évek­ben kevés új lakás épült, a mi­nőségjavuláshoz a korábban épült lakások korszerűsítése is hozzájárult. A legmagasabb komfortfokozatú lakásokban a házaspáros típusú egycsaládos háztartások, a legrosszabb la­káskörülmények között az egyedülállók élnek. A lakások száma Az ország lakásainak és üdülő­inek együttes száma 4 millió 310 ezer. A lakott lakások és la­kott üdülők (lakott lakások) száma 3 millió 678 ezer, ami 10 ezerrel kevesebb a tizenegy év­vel ezelőtti népszámlálás azo­nos tartalmú adatánál. A lakásállományban - a rendszerváltozással összefüg­gésben - a tulajdoni jelleg, üle- tőleg a lakáshasználati jogcím szerinü összetételben mutatko­zik a legnagyobb eltérés. A ter­mészetes személyek tulajdonában lévő lakott lakások aránya az 1990 után lezajlott lakás­privatizáció következtében 77 százalékról 95 százalékra nőtt, az önkormányzati bérlaká­sok száma ugyanezen időszak alatt 567 ezer­rel csökkent, és arányuk már a 4 százalékot sem éri el. A lakásprivatizáció után az önkor­mányzatok tulajdonában lényegében már csak szociális célú lakások maradtak. A dunántúli régiók megyéiben általában nőtt a lakott lakások száma, Észak-Magyaror- szágon és az Alföldön (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) azonban többnyire csökkent. A szobaszám szerinti összetételben 1990 óta nem volt je­lentős módosulás. Az egy- és a kétszobás la­kásoknak mind a száma, mind az aránya csökkent, de még mindig az utóbbi kategóri­ában található a legtöbb lakás (41 százalék), vagyis továbbra is ez a lakásnagyság tekinthe­tő általánosnak. A megyék többségében a kétszobás lakások súlya a legnagyobb, közülük Jász-Nagykun- Szolnok és Békés megyében 2 százalékkal ma­gasabb arány esetén számuk abszolút többsé­get képezne. A háromszobás lakások kategóri­ája csak három megyében (Somogy, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg) ér el a többinél maga­sabb arányt, a négy- vagy többszobásoké sehol sem, sőt Pest, Somogy és Tolna megye kivételé­vel rendre 20 százalék alatt marad. Komfortosság A lakott lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága tovább javuü, ám a fejlődés üteme lelassult. A mai felszereltségi szint az egyes részelemeket illetően 90 százalék körü­li, ami alól a vezetékes gázellátás - a maga 68 százalékával - kivétel. A legmagasabb értéket a vezetékesvíz-ellátás mutatja (92 százalék), amelyből mindössze 2 százalék a házi vízve­zeték. A lakott lakások 91 százalékában meg­oldott a szennyvízelvezetés, meleg folyó víz­zel ellátott 90 százalékuk, vízöblítéses WC-vel viszont csak 87 százalékuk rendelkezik, A felszereltség, a közműellátottság javulá­sa ellenére is léteznek ellátottsági hiányok: a lakások 8 százalékában (308 ezer lakásban) nincs sem hálózati, sem házi vízvezeték, 315 ezer lakás csatornázatlan. Kényelmi és higié­niai szempontból egyaránt hiányosnak minő­síthetők azok a lakások, amelyekben nincs vízöblítéses WC, illetve meleg folyó víz (szá­muk 462 ezer, illetve 364 ezer). 2001-ben már a lakások fele tartozott az összkomfortos kategóriába, arányuk több mint 10 százalékponttal magasabb volt a tíz évvel korábbi szintnél. Változatlan volt a komfortos lakások aránya (30 százalék), a félkomfortos és komfort nélküli lakások szá­ma és aránya azonban jelentősen mérséklő­dött. A csökkenés ellenére számuk még mindig 600 ezer fölött van, ami az átlagos laksűrűségi mutatóval (lakásonként 2,7 fő) számolva is azt jelenti, hogy több mint más­fél millió ember lakáskörülményei nem meg­felelő minőségűek. Geszti Péter az otthon levésről Geszti Pétert nem kell különösebben bemutatni az olvasó­nak: a magyar médi­umokban nap mint nap találkozhatunk vele. Ezúttal arról kérdeztük a művész­embert - az elsősor­ban a fiatalabb kor­osztályok körében jól ismert sztárt -, hogy mit jelent szá­mára az otthon? Egyáltalán a lakásá­ban milyen körül­mények között érzi azt, hogy nemcsak ott van, hanem ott­hon is van?- Ha együtt va­gyok a szerelmem­mel, ha emberek vesznek körül ab­ban a térben, ahol vagyok, akkor érzem igazán, hogy otthon va­gyok. Úgy vélem, mások is úgy viszo­nyulnak ehhez a kérdéshez, hogy az ember nem csak egyszerűen lakik va­lahol, hanem él is ott. A lakásomban van egy kandalló, amit nagyon szere­tek. Beszélgetni mel­lette egy pohár bor­ral a kézben, szerel­mem vagy a baráta­im társaságában. Geszti Péter el­árulta azt a „titkát” is, hogy fizikai érte­lemben - érthető okok miatt - nagyon ritkán tartózkodik a lakásában, de ami­kor otthon van, általában jól érzi magát. Igaz, ehhez az érzethez mindig társ, társak kellenek.is. b. s.) A zsúfolt lakás könnyen agressziót szül- Az életminőség alakulása szem­pontjából meghatározó a lakáskér­dés - fogalmazott kérdésünkre dr. Lajos Zoltán pszichiáter, a Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főor­vosa. - Az ember társas lény, de időnként szüksége van arra, hogy magában maradjon, elvonuljon. A főorvos szerint a lakás- és életviszonyok még sokáig nem lesznek olyanok, hogy mindenki­nek saját szobája legyen, az vi­szont megoldható, s különösen a gyerekek esetében fontos ez, hogy legalább egy saját területe, egy szobasarka, tanulóaszta­la, egy fiókja - amit ő tart rendben, ami csak az övé - legyen.- Állatkísérletes ada­tok, történetesen a fejlett szocializációjú patká­nyokkal végzett kísérle­tek azt mutatják, hogy ha az életterükben növe­lik az egyedek számát - és az elér egy kritikus mértéket -, megnő az állatok agresszivitása, egyre sű­rűbb a marakodás, a nőstények ter­méketlenek lesznek, a populáció csökkenni kezd. Ezek a kísérletek is igazolják, hogy a különféle élőlé­nyeknek szükségük van meghatá­rozott lakóterületre. Természete­sen érvényes ez az emberre is. Amikor egy szobában például ha- tan-nyolcan laknak, lelkileg meg­sérül mindenki. Hogy csak egy pél­dát emeljek ki: az intimitás hiánya miatt a gyerekeket olyan behatások érik, amelyek messze nem életko­ruknak megfelelőek, s erősen ki­hatnak személyiségük későbbi ala­kulására is. Természetesen a kény­szerű összezártság a szülők ma­gánéletét is erősen zavarja. A túlzsúfolt lakásokban élők körében megfigyelhető a feszült­ség, senki nem érzi jól magát. Meg lehet ugyan szokni ezt az élethely­zetet. Aki eleve ebbe születik bele, az nem éli meg olyan tragikusan, mint aki a korábbi jobb körülmé­nyek közül kerül rosszabbá. Tipi­kus jelenség például a válás. Ami­kor az egyik vagy másik fél vissza­költözik a szülőkhöz, akik ezt a helyzetet néhány esetben kény­szerből vállalják. A válás sok eset­ben eredményezi az egyik, vagy esetleg mindkét fél számára a la­káskörülményei rosz- szabbodását.- A gyermekek szemé­lyiségfejlődése szem­pontjából nagyon fontos a gyermekszoba meglé­te, vagyis ez nem luxus. Az még a felnőtteket is zavarja, ha nincs külön terepe a gyereknek, vagyis működik a „mit ver le” ef­fektus. Ezért célszerű, ha más mód nincs rá, hogy akár egy para­vánnal vagy szekrénnyel elvá­lasztva teremtsünk számára egy saját „birodalmat”, amelyet a gyermek ízlésének megfelelően rendezünk be. Különösen fontos ez, amikor több gyermek lakik egy helyiségben, akik között eset­leg már nagy a korkülönbség. Ar­ról az esetről már nem is beszélve, amikor ellenkező neműekről van szó. Dr. Lajos Zoltán szerint nem mindig a szűkös tér okozza, hogy ezeket a problémákat nem oldják meg a szülők. Tapasztalatai sze­rint az ismeretek hiánya is szere­pet játszik ebben: megtehetnék, de nem tartják fontosnak. ______________________________ISIKÉ) A z elavult tulajdoni lap és Lakásmaffia. Ki ne hallotta volna már ezt a kifejezést. Igaz, az egész olyan megfoghatatlannak tűnik, hogy valószínűleg az emberek nem is foglalkoznak létével. Más azonban a helyzet akkor, ha valaki már eleven kapcsolatba került a „szervezet­tel”: elveszítve kényelmes otthonát, mondjuk egy barlangla­kásban, vagy a hajléktalanok szállóján kötött ki. Dr. Magyar Elemér ügyvéd szerint ma már nehezebb kijátszani a la­kástulajdonost saját ingatlanából, mint mondjuk öt-tíz éve, de marad­tak még jogi hézagok bőven. Ilyen problematikus pontként említi a tu­lajdoni lapot, amelyről nem érti, hogy az információtárolás mai technikai színvonalán miért tartal­maz olyan kevés adatot mondjuk a lakóingatlanra vagy bármi más in­gatlanra vonatkozóan. A tulajdoni lap körüli szabályok hézagai miatt is számos nem kívánt következ­mény állhat elő.- Egy három hónapnál nem ré­gebbi (esetleg meg is hamisított) tulajdoni lap birtokában a lakás akár egy délutánon 5-6 vevőnek is eladható: 4-5 másik ügyvéd kell csupán hozzá, akik a többi üzletről természetesen mit sem tudnak - említi a gyakran előforduló példát Magyar Elemér. - Tudni kell, hogy bárki kikérheti bármelyik lakás tu­lajdoni lapját, amelyről azután könnyen hamisíthat egy másikat. Ezen - tulajdonosként - már az ő neve szerepel. Nagyon időszerű lenne az „on line” földhivatali be­jegyzés bevezetése, ami például teljes biztonsággal kizárhatná eze­ket a visszaéléseket, hiszen a vál­tozások azonnal megjelennének. A jogász szerint a lakásmaffiá­nak számos módszere volt és ma­radt: például hirdetésekre jelent­keznek, feltérképezik a megvételre kínált otthonokat, majd hamis köz­okiratokat készítenek, amelyeken már magukat tüntetik fel tulajdono­sokként, s ezekkel, a valódi tulajdo­nos tudta nélkül, néhány napon be­lül el is adják a lakást. Előfordul, hogy az idős, egyedül élő emberek­nek, vagy éppen szenvedélybeteg­ségük miatt bajban lévőknek csere­lakást ajánlanak fel. A tulajdonos által is aláírt szerződéseket ügyvé­dek készítik, s az okmányok meg­felelnek az előírásoknak, a „tanúk” pedig - ha kell - a hatóságok előtt igazolják: a szerződés az eladó aka­ratának megfelelően köttetett. Kedvelt fogás a bérelt lakások ér­tékesítése is. Ilyenkor előre kifizet­nek két-három havi lakbért, ezzel bizonyítva, hogy megbízható bér­a maffia lök lesznek, ám gyorsan meghirde­tik, és esetenként több érdeklődő­nek is eladják a bérleményt.- Annak elkerülése érdekében, hogy valamikor mi is a fentiekhez hasonló csapdába essünk - mond­juk lakásunk eladása során -, a ma­gam részéről a tulajdoni viszonyok bármilyen megváltoztatásakor a legfontosabb követendő elvnek azt tartom, hogy az ügyletek minden mozzanata ügyvéd előtt történjen - hangsúlyozza az ügyvéd. - Ezen túl követelmény az is, hogy valameny- nyi fél személyesen legyen jelen a szerződés aláírásakor. Ennek figyel­men kívül hagyásából számos kel­lemetlenség adódhat. Például az, hogy érvénytelennek minősül az ügylet, hiszen ma már - a jogsza­bályok módosítása következtében - csak az így aláírt megállapodás te­kinthető érvényes szerződésnek. __________________________fcKE) B arlangban: valamikor ő is lakott valahol fotós gál gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom