Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

2002. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK M E GYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Megyünk, csak nem haladunk £ jnlékszem, mennyire örül­tünk Bátonyterenyén, ami­kor a bányaváros közepén át­adták a millenniumi parkot. Ta­valy tavasszal üdítő látvány volt, amikor a kis fák levelet hajtottak, bmbosodni kezdtek, nyíltak a vi­rágok. Aztán az öröm után jött az üröm: kénytelen-kelletlen vettük tudomásul mi, természetkedve­lők, hogy vannak olyan emberek, akik nem igazán törődnek azzal, mi is egy park rendeltetése. Persze az is lehet, hogy nem tudják, mert akkor miért másért hordanák oda reggelente a kutyákat? Azok pedig, örülve a szűk lakás utáni tágas térnek, észvesztve rohan­gáltak keresztbe-kasul, a rózsa­ágy ás kellős közepén jutott eszük­be, hogy talán ott ásták el a kö­zelmúltban a csontot, amit sürgő­sen ki kell kaparni. így aztán nem csoda, ha nem volt látszatja a közmunkások szorgos keze nyomának: amit egyik reggel megkapáltak, elgereblyéztek, azt a kutyák összetúrták. Sokan vol­tunk olyanok, akik szóvá tettük a kutyák után egykedvűen ballagó gazdáknak: miért nem a szem­közti rétre, vagy a közeü kiserdő­be viszik az állatokat? A jobbik eset az volt, ha nem kaptunk vá­laszt, mert rosszabbik esetben még nekik állt feljebb, mondván, mi közünk hozzá. Az sem térítet­te őket jobb belátásra, amikor olyan kutyatulajdonosok tették szóvá ezt a jelenséget, akik legfel­jebb a járdán, pórázon vezetve vitték át kutyáikat a parkon az út túloldalán lévő rétre. Mi meg morgolódtunk tovább, azzal nyugtatva magunkat, hogy legalább a kisfákat nem bántja senki. így is volt ez, egészen a leg­utóbbi időkig. Bármennyire siet­tem a buszhoz, nem lehetett nem észrevenni a tövestül kicsavart kis fát, a messzire hajított támasztó­karót. Úgy tűnik, valaki vagy vala­kik így vezették le fölös energiáju­kat. Tették és tehették ezt a város kellős közepén, és senki nem akadt, aki rájuk szólt volna. Azonnal eszembe jutott a kisterenyei fúrókút, ahol a közel­múltban építettek kútházat, egy kis paddal, hogy legyen hová ülni. A kispadot szinte azonnal ellop­ták, sőt „jótét lelkek" elkezdték bontottá a tetőt is. Hát érdemes bármit is csinálni annak érdeké­ben, hogy szebb legyen környeze­tünk? Az önkormányzat felé men­nek az igaztalan szemrehányás­ok: hogy' néz ki a város, nem csi­nálnak semmit, szeméttel borítot­tak az utcák és így tovább. Azt mondom: addig, amíg a városban élő emberek nem érnek el arm a szintre, hogy „a miénk, nekünk szép, vigyáznunk kell rá”, addig felesleges pénzkidobás az egész. M ert minden embernek szó­vá kellene tenni, ha eszte­len pusztítást, rongálást lát, és akkor előbb- utóbb megér­tenék azok is, akik most a ron­gálásban élik ki magukat. Csak­hogy hosszú az út a felismerésig, onnan pedig megint csak nagy a távolság a tettekig. így történhet, hogy megyünk, megyünk, csak nem haladunk... ■ rád Megyei Pedagógiai-Szakmai, Szolgáltató Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem Vidékfej­lesztési és Szaktanácsadó Intéze­te, s a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara. Most csupán rövid utalás az előadások programkínálatára: A vidéki térségek humán erőfor­rásainak gondozói a pedagógu­sok, A pedagógustársadalom és az EU-csatlakozás, ezzel kapcso­latos oktatásszervezés, Hagyo­mányőrzés, falufejlesztés, művé­szetek és modem technika vala­mint Az ismeretterjesztés társa­dalmi szervezeteinek szerepe a vidékfejlesztésben. ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁS. Homoga József: „60-ból 25” című életmű-kiállítását tegnaptól láthatják az ér­deklődők Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A tárlatot Puszta Bé­la, Salgótarján megyei jogú város polgármestere nyitotta meg. Közreműködött a Liszt Ferenc Kamara- kórus Gúthy Éva vezetésével.______________________________________________________fotóm-án-) Száznál több sírt rongáltak meg (Folytatás az 1. oldalról) terjedő károk keletkeztek a sí­rokban. A nyomozás során kiderült, hogy a két gyermekkorú sze­mély olyan családból szárma­zik, amelyek nem tartoznak a tehetősebbek közé, sőt inkább szegények, a szülők becsüle­tes, szorgalmas emberek. A szülők, akik bizonyára felelős­ségre vonták vehemens cseme­téjüket, korábban talán nem is érzékelték, hogy mit művelnek a gyerekek. A következmé­nyekkel azonban számolniuk kell, s amelyekkel kapcsolat­ban az alezredes elmondta, hogy mivel a gyermekkorú sze­mélyek nem büntethetők olyan védő, óvó intézkedéseket lehet és kell tenni, amelyek a gyám­hatóságra tartoznak. A rendőrség még nem zárta le az ügyet, hiszen a károk mértékének pontos megállapí­tása érdekében szakértők is be­kapcsolódtak a vizsgálatba. Te­kintettel arra, hogy még nem minden sírtulajdonos hozzá­tartozóját ismerik a rendőrök, kérik, hogy akinek elhaltja fek­szik a temetőben, keresse fel a sírt, és ha kára keletkezett, je­lentkezzen a rendőrkapitány­ságon. Egy másik ügyben is segítsé­get kér a rendőrség. Még tavaly nyáron történt, hogy egy Pradóczki László nevű herédi lakos hat darab hízómarhát vitt el egy sértett-tői, amelynek az ellenértékét még máig sem fi­zette meg, vagyis több mint fél­millió forinttal tartozik. Mivel a nyomozás állása szerint feltéte­lezhető, hogy az elkövető nem­csak ezt az egy sértettet csapta be, hanem másokat is, ezért kérik a károsultak jelentkezé­sét. Tehát, ha mások is adtak át növendék állatokat az illető­nek, de még csak ígéretet kap­tak pénz helyett, azok jelent­kezzenek a Pásztói Rendőrka­pitányságon. HÍREK SALGÓTARJÁN ISKOLANAP. Az Arany János Álta­lános Iskola március 1-jén iskolana­pot rendez a névadó költő születésé­nek 185. évfordulója tiszteletére. 9 órakor megkoszorúzzák Arany Já­nos szobrát, megemlékezik: dr. Ko­vács Anna irodalomtörténész. 9.30 órakor Romhányi Olga művész-ta­nár nyitja meg „Arany János élete és munkássága gyermekszemmel” cí­mű kiállítást. 10 órakor tartják a vég­zős diákok jelvényavató ünnepségét. Köszöntőt mond: Verbóiné Veres Gi­zella igazgató. 10.30 órakor gálamű­sor kezdődik, 14 órától tartják az „Arany-os Észbontó” városi mate­matika-versenyt. LAKOSSÁGI FÓRUM. Répássy László önkormányzaü képviselő feb­ruár 28-án 16 órakor a Beszterce-lakó- telepi Általános Iskolában, Eisler Fe­renc önkormányzati képviselő már­cius 1-jén 17 órakor a Kanizsai Dorot­tya Egészségügyi Szakközépiskolá­ban tart lakossági fórumot. MAGYARNÁNDOR ORSZÁGOS ÁLLAT- ÉS KIRAKO­DÓVÁSÁR. A községben március 2- án a vásártéren (a Cserháthaláp felé vezető főút végén, a sportpálya alatti területen) tartanak vásárt. BALASSAGYARMAT ÁLDOZATVÉDELEM. A Fehér Gyű­rű Áldozatvédelmi Egyesület március 1-jén a Nyírjes ifjúsági kollégiumban tartja konferenciáját az áldozatvéde­lemről, melyet dr. Havasi Zoltán rendőrségi főtanácsos, Nógrád me­gyei főkapitány nyit meg. BÁTONYTERENYE KÖZÉPKORI TÖRTÉNETEK. A Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár február 28-án 17 órakor elő­adást szervez a kastélykerti társalgó tagjai és minden érdeklődő részére. A téma: Középkori történetek Kisterenyéről, az előadó dr. Szom­széd András. VARSÁNY FÉLMILLIÓS LOPÁS. Szécsény és Varsány között működő üzem terüle­tére hatoltak be pár napja ismeretlen tettesek, akik ezer liter gázolajat és akkumulátorokat vittek el, s ezzel mintegy félmilliós kárt okoztak. A Szécsényi Rendőrkapitányság lopás alapos gyanúja miatt rendelt el nyo­mozást az ügyben. ŐRHALOM FOLYTATÓDÓ CSATORNÁZÁS. Márciusban folytatódik a községben tavaly kezdődött szennyvízberuhá­zás. A szakemberek a település főut­cáján, a Rákóczi úton indítják majd a munkálatokat. A munkák e szakasza várhatóan kisebb fennakadásokat okoz majd a megyeszékhely, illetve Balassagyarmat közötti közlekedés­ben. ■ Ipartestületi közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) át ezt az elismerést. Ezüstkoszorús mester cím­mel tüntették ki Bagyinszki Tibor pásztói bádo­gosmestert, Hevesi Attila asztalosmestert, Kohári Imre mátraszőlősi bádogosmestert. Aján­déktárgyat kapott 30 éves ipartestületi tagságáért Brunda László, Juhász István, pásztói bádogos, id. Kohári Béláné pásztói koszorúkészítő. 25 éves kisipari tevékenység után ezüstgyűrűt és oklevelet kapott Báthy Károly pásztói villany- szerelő, Vojtkó Sándor sziráki fodrász. Tóth Tibomé tolmácsolta a jelenlévőknek a 2001. évi tevékenységről szóló beszámolót. A küldöttgyűlés értékelte a 2001. évi költségvetés teljesítését és elfogadta a 2002. előirányzatot. A felügyelő és etikai bizottság jelentését ifj. Szőke László ismertette. Örömmel közölte, hogy etikai ügyekben a bizottságnak nem volt feladata, az ipartestület tagjainak munkájára nem érkezett panasz. A felszólalók közül Ladóczki Béla, az APEH pásztói kirendeltségének vezetője közölte: ha ké­rik a kisiparosok, akkor szívesen megadnak ré­szükre minden segítséget. Végső célként jelölte meg, hogy a kirendeltség egy idő után ugyanazo­kat a feladatokat kívánja ellátni, mint a salgótar­jáni központ. Nagy János elnök megköszönte a tagságtól kapott segítséget. Hangsúlyozta, hogy a sok jó barátot, akikkel több évtizeden át együtt dolgozott, nem tudja elfelejteni, akárcsak azokat a rendezvényeket, amelyek még közelebb hoz­ták egymáshoz a kisiparosokat. Dr. Nádai László alelnök közölte, hogy az Iposz javaslatait egy az egyben bevették a Széchenyi-tervbe. Foglalko­zott az alapszabály módosításának szükségessé­gével is. Dr. Major Tibor, az Iposz Alapítvány eddigi te­vékenységét ismertette és további támogatást kért munkájukhoz. Verbói László, a TIR biztosító társaság uniós biztosítással kapcsolatos lehetősé­geiről szólt. Baranyai Kálmán, az ipartestületek szövetségének Nógrád megyei tanácsosa megkö­szönte Nagy János eddigi munkáját. Mivel az ipartestület elnökségének mandátu­ma ebben az évben lejár, a tisztújítások előkészí­tésére megválasztották a jelölő, a szavazatszedő, és a mandátumvizsgáló bizottságokat. Munkaügyi kirendeltség épül Pásztón (Folytatás az 1. oldalról) novemberben 8,7 százalékos volt. Jelenleg ugyan kevéssel tíz fölött van, de ez - téli időszak révén - nem jelent tartós emelkedést. Az ünnepélyes alapkőletétel után a Margit Kórház konferen­ciatermében „A Széchenyi-terv a kistérségek fejlődéséért” címmel konferencia kezdődött. Glattfelder Béla államtitkár arról beszélt, hogy a Széchenyi-terv eddigi működése során milyen eredményeket hozott.- Pályázatainak köszönhetően közvetlenül 28 ezer új munkahely jött-jön létre - emelte ki az állam­titkár a konferencia keretében tar­tott sajtótájékoztatón. - Van egy energiatakarékossági progra­munk, melynek során annyi ener­giát sikerült megtakarítani - pél­dául éppen itt, Pásztón, az óvoda energetikai korszerűsítésével -, amennyi egy 27 ezer háztartásból álló város, mint mondjuk Szolnok, egy évi energiafelhasználása. Ta­valy december 31-ig felépítettünk 7027 bérlakást: Magyarországon 15-16 éven keresztül egyetlen bér­lakás sem épült állami támogatás­sal. Most egy év alatt 32,4 milliárd forint állami támogatással épülhet­nek, amely azt jelenti, hogy 70-80 százalékos támogatást kaphatnak az önkormányzatok és egyházak. Azóta volt még egy döntés, mely­nek értelmében újabb 560 lakás építése kezdődhet meg. Vannak olyan programjaink, ahol mi keve­sebbet adunk arányaiban, vannak olyanok, ahol többet. Több mint 13 ezer pályázat érkezett be, közel háromnegyede nyer is. A fennma­radó egynegyed pályázata nem fe lel meg a jogszabályi vagy a pályá­zati felhívásban foglalt feltételek­nek. Glattfelder Béla utalt arra, hogy a Széchenyi-tervnek ez csak az egyik működési formája, amikor az állam pályázati támo­gatást ad. A másik formája az, amikor az állam kedvezménye­ket nyújt ahhoz, hogy az embe­rek, vállalkozások olyan beruhá­zásokat hajtsanak végre, amelye­ket az állam is fontosnak tart. Ilyen például a kis- és középvál­lalkozóknak nyújtott, a tavalyi évben 10 millió forintos, az idei évben 30 millió forintos beruhá­zási adókedvezmény, vagy ilyen a kamatkedvezmény, amelyet a lakások vásárlásához, építéséhez nyújtanak. Soha nem volt még ál­lami támogatás használt lakások vásárlásához, most ott is kedvez­ményeket vezettek be. A Széche­nyi-terv harmadik eleme az, ami­kor az állam maga hajt végre be­ruházásokat, például autópályát épít, ahol 100 százalékos az álla­mi támogatás. HEGEDŰS ERZSÉBET KÖNYVPREMIER. Erdős István: Messze kékük a Duna című kötetének bemutatójára került sor tegnap Sal­gótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A könyvet lapunk felelős szerkesztője, dr. Csongrády Bé­la mutatta be. Közreműködött Gabora Károly és zenekara, Bohács István nótaénekes. Az est háziasszonya Bodonyi Anikó - a B-Humanitas Stúdió vezetője - volt. Az Alma Grafikai Stúdió képviseletében részt vett az ünnepségen Tóth Sándor, a könyv tipográfusa. ___________________________________________fotóm-ám-i k or „normális családi életet élt, s szép szóval visszahozhatók erre a szintre.” A fenntartó intéz­mény ugyancsak emberhez mél­tó magatartást vár el a lakóktól, s úgy érzi, már sokszor megtette érdekükben azokat a kiadások­ban is mérhető első, közeledő lépéseket. __________________■ K özös hajlék... (Folytatás az 1. oldalról) áll a hajléktalanok rendelkezé­sére, az időkorlát nem vonatko­zik azokra, akik dolgoznak. Pintér Sándor úgy látja: köny- nyű számon kérni a rend betar­tását, de emberibb hangnemmel többre lehetne menni, hiszen a hajléktalanok többsége valami­A Belső-Cserhát négy telepü­lésének közös társulása - Cserhátsurány, Herencsény, Szanda és Terény - március 26-28 között ad otthont a Nóg- rád megyei pedagógia napok rendezvénysorozatának. Első alkalom, hogy a hagyo­mányos szakmai esemény ren­dezői a megyeszékhelyi, illetve városközpontúság helyett vidéki színhelyeket választottak. Mind a négy község gazdag progra­mokkal várja az oktatási szakem­bereket. A XXV- megyei (rendha­gyó) pedagógiai napokat az „EU- csatlakozás és a vidéki pedagó­gus” 2002 címmel rendezi a Nóg­Cserháti megyei pedagógiai napok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom