Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2002. FEBRUÁR 27., SZERDA A magyar csárdás megalkotójáról Beszélgetés Réti Zoltánnal Rózsavölgyi Márkról szóló új kötetének könyvpremierjén Nagy örömmel vettem részt és hall­gattam végig Lukin László neves muzikológussal folytatott szelle­mes és igényes szóbeli „duettet”, amely Rózsavölgyi Márk életéről s zenei munkásságáról szólt. Köztu­dott, hogy Réti Zoltán mostani kö­tete már a második, amely a ma­gyar csárdás zenéjének megalkotó­járól szól. Mióta és miért is foglal­koztatja az egykori reformkori vir­tuóz hegedűművész és zeneszerző személyisége? GAZDAG ZENEI MÚLT- Az 1960-as évek elején Kmetty Kálmánnal, a napjainkra méltatlanul elfeledett egykori városvezetővel, ta­nácselnök-helyettessel arra az elhatá­rozásra jutottunk, hogy Balassagyar­maton is indokolt lenne egy állami ze­neiskolát alapítani és működtetni. Az Ipoly-parti városnak ugyanis - bár ke­vesen tudják - nemcsak irodalom-, hanem zenetörténeti múltja is szá­mottevő. Hiszen Rózsavölgyi Márktól kezdve az egykori nemzetközi hírű cigányzenészeken át a „Vén cigány” és sok száz magyar nóta szerzőjéig Kondor Ernőig, Szerdahelyi Jánosig, Farkas Ferenc opera komponistáig sok, országosan jegyzett muzsikus, illetve zeneszerző kötődik eltéphetet- len szálakkal Balassagyarmathoz. Ab­ban az időben az országszerte sorra alakuló zeneiskolák többsége Kodály Zoltán és Bartók Béla nevét vette föl, méltán. Mi azonban más úton akar­tunk járni. Leendő névadónk keresé­se és kiválasztása során lokálpatrióta elkötelezettségünk is vezérelt. Végül ezért esett a választás Rózsavölgyi Márkra, mert az Első Magyar Társas­tánc, a világhírnévre szert tett „ma­gyar csárdás” zenéjének megkompo- nálásával mind a magyar, mind pedig az egyetemes kultúrhistóriába beírta a nevét. Úgy gondolom, ezek után ne­künk balassagyarmatiaknak különö­sen ismernünk s népszerűsítenünk il­lik művészetét.- Tulajdonképpen mi is volt Rózsa­völgyi Első Magyar Társastáncának jelentősége?- 1834-ben Garay János, a „Hon­művész” hasábjain arról beszél, hogy a magyar zene és tánc éppoly szerves része a nemzeti karakternek, mint a nyelv és a szokások, az öltözködés és minden törvénye, amely szabályozza az életét. „Ezek hiányában nem be­szélhetünk nemzetről csak néptömeg­ről, amely nem magán álló, mert má­soknak majma, lelketlen utánozója, vagy éppen rabszolgája.” A reform­korban sok kifakadást olvashatunk általában minden idegen tánc (ma­zurka, francia négyes, valcer stb.) el­len. A báli tudósítások általában a bé­csi keringőkről írtak elragadtatva. Ugyanakkor a „Rajzolatok” pozsonyi tudósítója már másképpen véleke­dik, amikor arról elmélkedik, hogy „Strauss, Lanner parancsolnak lába­inkkal. .. ” „mi csak vonó s szeszély ál­tal kormányzott bábok vagyunk". A KÖRTÁNC SIKERE- Az 1830-as években nemzeti ügy lett többek között, hogy a báltermek­be bekerüljön a magyar zene és tánc is. Ez a nemzet által hőn várt és óhaj­tott esemény 1842-ben érkezett el, s a báltermekből egyre inkább kiszorult az idegen tánc, az idegen zene és az idegen öltözet. Amikor pedig a Szőllősi Szabó Lajos által koreografált „körmagyarhoz” az „első szabályo­zott magyar tánc”-hoz Rózsavölgyi Márk - fölkérésre - megkomponálta zenéjét, szinte egy csapásra eldőlt a küzdelem, a vetélkedés a főúri bálter­mekben is. A magyar tánc és magyar zene ügye az 1840-es években nem csupán tánc- vagy zeneművészeti kérdés, hanem társadalmi ügy, köz­ügy lett. A körtánc, a csárdás magyar művészek előadásában Európa szerte sikert arat. De ami itthon történik, még nagyobb dolog. Legyőzi a kö­zönyt, híveket szerez e nemzeti ügy­ben a fiatalság, az egész magyar tár­sadalom körében. Ennek a zenének kitüntetett szerep jutott a magyar közéletben, mert lendületet adott a társadalom azon progresszív tagjai­nak, akik harcolni akartak a függet­len Magyarországért, a szabadságért. Ez a zene vitte a nemzetet 1848. már­cius 15-e felé (Rózsavölgyi leglelke­sebb hívei között - nagyon sokak mellett - ott voltak a „márciusi ifjak” és ott volt a „tízek társasága” is.) Nem a véletlen műve tehát, hogy a szabadságharc utáni évtizedekben mindent megtettek a Habsburgok és hazai kiszolgálóik a magyar társas­tánc és a csárdás elnémításáért.- Bár Rózsavölgyi sikeres országos turnékon vett részt, sőt Bécsben is szí­vesen és nagy elismeréssel hallgatták, egész életét mégis inkább a létbizony­talanság, a sikerek és a kudarcok vál­takozása jellemezte. Mit lehet elmon­dani Rózsavölgyi személyes sorsáról?- Rózsavölgyi életét valóban alap­vetően nem a kiegyensúlyozottság és a létbiztonság jellemezte. Bár balas­sagyarmati gyermekévei után Baján hosszú éveket töltött el és megélheté­se ekkor biztosítottnak látszott, a to­vábbiakban azonban sok csalódás­ban, gáncsoskodásban és nélkülözés­ben volt része. Pesten egyenesen mindenféle módon akadályt gördítet­tek letelepedése és névmagyarosítása ellen. Két évtizedes küzdelmébe ke­rült, mire Rósenthalból Rózsavölgyi­re változtathatta nevét, bár mindenki elismerte kiváló képességeit és az 1837. augusztus 22-én megnyílt Pes­ti Magyar (a későbbi Nemzeti) Szín­ház zenekarának koncertmestere­ként a legmagasabb szakmai elisme­rést vívta ki magának. Erkel Ferenc el­ső karmesterré történő kinevezése után azonban nagyon hamar elváltak útjaik. Valószínűleg Rózsavölgyi eléggé öntörvényű - csak a saját ze­nei útját járni tudó - művész volt. Ró­zsavölgyi igazából akkor érezte jól magát, ha valakinek vagy valamilyen eseménynek a tiszteletére komponá­lásra kérték föl, vagy ha hegedű-vir­tuozitását a társasági élet legkülönfé­lébb színterein megcsillogtathatta. Az 1830-as, '40-es években szinte nem volt olyan jelentősebb esemény, amelynek tiszteletére ne írt volna va­lamilyen magyaros műzenét. Sajnála­tos módon élete végén nagy szegény­ségben, méltatlan körülmények kö­zött tengődött, Vahot, Jókai, Petőfi, a .„márciusi ifjak”, valamint néhány csárdás zenéjét pártoló arisztokrata volt, aki kisegítette a nyomorgó „vén muzsikust”. Itt szeretnék feltétlenül említést tenni arról, hogy Liszt után Rózsavölgyi volt az, akiről - a magyar irodalomban másodikként - verset írtak és pedig nem kisebb személyi­ség tollából, mint Petőfi Sándor. (A „Rózsavölgyi halálára” című verset a könyvpremier estjén Orosz­lánná Mészáros Ágnes tolmácsolt nagy-nagy átéléssel.) KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG- Szó esett arról, hogy Rósenthál Márkusz Rózsavölgyi Márkra történő névmagyarosítása milyen nagy ne­hézségekkel járt. Tudjuk, hogy Rózsa­völgyi származását illetően balassa­gyarmati zsidó család sarja volt. Nem furcsa az, hogy a magyarság egyik legnagyobb nemzetközi ismertetője­gyét, mai divatos szóval élve hunga- ricumát, a magyar körtánc - a ma­gyar csárdás zenéjét éppen egy Rósenthál Márkusz szerezte?- Ebben számomra semmi megle­pő nincs, hiszen a magyar kultúra egyik legnagyobb ereje és sajátossága éppen abban rejlik, hogy sokféle kul­túráját tudta nemzetünk eggyé ková­csolni. Egyébként Bihari ereiben ci­gány, Lavottaéban olasz, Csermáké­ban pedig cseh vér csörgedezett. Ilyen a magyar kultúra és aki ezt nem ismeri, vagy nem érti meg, való­jában nem ismeri saját nemzeti kul­túrája lényegét.- Végül is a szerző részéről mi az üzenete ennek a híres gyomai Kner Izidor által alapított nyomdában nyomtatott, ízléses kivitelű és tartal­mas kötetnek?- Mindenekelőtt az, hogy napjaink egyik fontos parancsolata kell legyen saját értékeink megismerése és meg­becsülése. Sőt, tovább megyek, büsz­kének kell lennünk rá és ápolnunk, gondoznunk, terjesztenünk kell azt. Nem utolsósorban át kell plántál­nunk a következő generációkra, meg kell ismertetnünk a mai fiatalsággal, mert különben saját nemzeti identi­tásunkat veszítjük el. Könyvem elő­szavát író Bónis Ferenccel magam is vallom „És még messzebbre tekintve meg kell védeni Kodály vívmányát, az egész népre kiterjedő zeneoktatást a nagy eszme gyökereit rágó kárte­vőktől. Ez az eszme, ez a gyakorlat te­remtheti csak meg a művészi muzsi­ka és a magyar nép egymásra találá­sának lehetőségét. Ami a legfőbb fel­tétele Rózsavölgyi Márk modem kul­tuszának is. ” A Rózsavölgyi Márk Művészeti Is­kola nagytermében megtartott könyvpremieren köszöntőt mondott Ember Csaba igazgató, közreműkö­dött a művészeti iskola tanáraiból alakult vonósnégyes Dohai Sza­bolcs, valamint a Balassagyarmati Kamaraegyüttes Kanyó András veze­tésével. M. B. Farsangzáró orvosbál Tarjánban Dr. Halmos Péter főorvos, a város díszpolgára, a billerv tyüknél is helyt állt ______________________■ A Four Fathers együttes nagy sikerű műsort adott A huszárok mögött balra Laisz András, a koktélok varázslója A szülész-nőgyógyász Ume doktor nigériai népviseletben bálozott A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A jót is észre kell venni! Tisztelt Szerkesztőség! Ismételten megkeresem önö­ket, mint ahogy már tettem ezt pár alkalommal. Manapság divat panaszkodni. Többször vesszük észre a rosszat, a bántó dolgokat, mint a jót. Most olyan „dologról” szeret­nék írni, ami jó és kellemes. Sze­retném az újságon keresztül (so- kadmagammal) megköszönni Nagybátonyban az orvosi rende­lőben, a fizikoterápián dolgozó két nővérke munkáját. Betegsé­gemből eredően évek óta igénybe veszem, (vesszük) segítő munká­jukat. Zsuzsika és Marianna - így hívják a két nővért - türelemmel, mosolyogva végzi a munkáját Sok a beteg, sok a munka, ők mégis emberséggel teszik a dolgukat. A betegek itt nem türelmetlenek. A kellemes, halk zene, a két hölgy magatartása, segítőkészsége segí- ü a betegek gyógyulását. Ez a létesítmény az itt kapott terápia áldás az itt élő, de a kör­nyékről idejáró betegeknek. Sze­retném (szeretnénk), ha ez a szol­gáltatás még sokáig szolgálná a mozgáskorlátozott embereket. Köszönöm (köszönjük) a nővér­kék szolgálatát. Magánéletükhöz fogadják jókívánságomat (kíván­ságunkat). Tisztelettel: _____________NAGYBALÁZS JAMOSME B átonyterenye Köszönet a Nógrád Volán autóbusz-vezetőjének 2002. február 18-án 16 óra előtt a balassagyarmati váróte­remnél tartózkodtam, mert le­késtem a járatot és csak 16 óra 20-kor indult buszom Salgótar­ján felé. Mivel nehéz csomagja­im voltak és lett volna dolgom még a városban, az autóbusz ve­zetője felajánlotta, hogy elviszi a csomagjaimat a buszba és a fel­szálláskor átvehetem tőle. Ez így is történt és a csomagjaim hi­ánytalanul természetesen meg is voltak, a dolgomat is el tud­tam intézni, s nem kellett cipe- kednem. Sajnos, a nevét nem kérdeztem, de az autóbusz rendszámát leszálláskor a meg­állónál megjegyeztem, ami CCV-644 volt. A gépkocsivezető további munkájához kívánok sok sikert, erőt és egészséget. EGY SZÉCSÉNYI UTAS N0GRADÜ HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. j az újsága * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j t az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft, az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. _____________________________ sz erkesztősági rendszerrel készült. FOTÓI P. TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom