Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-25 / 47. szám

2002. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Bát-ősszefoglaló Tovább estek az árak Budapest A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten ösz- szesen 1,7 milliárd forint érté­kű áruval kereskedtek a bró­kerek, míg a határidős devi­zapiacon közel 3 milliárd fo­rint értékű külföldi fizetőesz­köz cserélt gazdát - derül ki a BÁT hétvégi jelentéséből. A kukorica ára 600-1200 forint­tal csökkent, a márciusi lejárat 18600 forinton állapodott meg. A búzajegyzések is 290-1990 fo­rinttal alacsonyabban zártak. A márciusi termin elszámolóértéke 24 300 forint volt. A takarmány- búza értéke 900-2300 forinttal zuhant. Márciusi elszámolóára 19 710 forinton várja a mai tőzs­denyitást. Az extrabúza piacán megnyílt az augusztusi határidő, amely 26 000 forinton állapodott meg. A napraforgó október és december között 500-1300 forin­tot vesztett az értékéből, márci­usra 75 500 forintot ér. A takar­mányárpát 21000 forintért, a szóját 70 200 forintért lehetett je­gyezni. A határidős pénzpiacon közel 12 ezer kontraktussal ke­reskedtek az alkuszok. A dollár- árfolyamok stabilak voltak. A zöldhasú legközelebbi lejárata, a márciusi 280,80 forinton zárt. Az euró változatlan népszerűség­nek örvendett a múlt héten is: az elszámolóárak a hétfői záró- árhoz képest a hét végére emel­kedtek. A közös európai pénz márciusi árfolyama 243,74 forint volt. Az angol font piacán a már­ciusi lejárat ára nem változott, 399,75 forintot ért. A japán jen minden jegyzése gyengült, a márciusi három forintot zuhanva 208 forinton állapodott meg. A svájci frank viszont megőrizte 164,33 forintos értékét,. ÚJVÁRI GIZELLA Részvénytársaság az árutőzsdéből Budapest Egyelőre még nem tűzték ki az árutőzsde átalakulását el­határozó közgyűlés időpont­ját, de elképzelhető, hogy erre a BÁT május végi éves rendes közgyűlésén kerül sor - jelen­tett be Bánhidi Ferenc, a BÁT ügyvezető igazgatója. A 2002. január 1-jén életbe lépett tőkepiaci törvény értelmében a tőzsdének 2003 végéig részvény- társasággá kell alakulnia. Erre két lépcsőben kerül sor: először a tőzsdetagoknak egy előkészítő közgyűlésen ki kell nyilvánítani­uk, hogy egyetértenek az átala­kulással, a tényleges társasággá alakulást pedig egy másik köz­gyűlés mondja ki. Az átalakulást elhatározó formális döntést kö­vetően jó fél év múlva zárulhat le az árutőzsde működési formájá­nak megváltoztatása. A BÁT az 1994. évi árutőzsdetörvény alap­ján jogi személyként működő önkormányzó és önszabályozó szervezet. Tulajdonosai az áru­tőzsdén kereskedési joggal is rendelkező tőzsdetagok. A rész­vénytársasággá alakulással a tőzsdetagi státus megszűnik, a tulajdonosi jogosultságok pedig nem szükségszerűen esnek majd egybe a kereskedési joggal - hangsúlyozta az ügyvezető igaz­gató. Bánhidi Ferenc elmondta, hogy a BÁT vagyona a 2000. évi auditált adatok alapján mintegy 3 milliárd forint. A 2001. évi nem végleges adatok szerint az áru­tőzsde bőven túlteljesítette a tavalyra tervezett 46 millió forin­tos nyereséget. Jutalékbevételei meghaladták a tervezettet, a ki­adási oldalon pedig az előirány­zottnál kevesebbet költöttek. A BÁT 2001-ben mintegy 70 milliárd forintos forgalomnöve­kedést ért el az előző évhez képeSt. EUROPRESS A haszonbérlet Áz EU tagállamainak többségében a haszon- bérletre vonatkozó szabályok a ténylegesen vállalkozó bérlőt részesítik előnyben a földtu­lajdonossal szemben. A Közös Agrárpolitika a mezőgazdasági birtokok egységének védel­mére helyezi a hangsúlyt, és a földbérleti szabályozásban is érvényre jut. Brüsszel - Budapest A haszonbérleti szerződést - az Egyesült Király­ságot kivéve - kötelező írásban megkötni és a leg­több tagállamban az csak hatósági jóváhagyássá válik érvényessé. Hollandiában a Mezőgazdasági Kamara, Franciaországban a Mezőgazdasági Te­rületi Igazgatóságok, Dániában a helyi szakigaz­gatási felügyelőség, Belgiumban az Országos Földhivatal, Spanyolországban a Mezőgazdasági Fejlesztési Hivatal, Portugáliában a Mezőgazdasá­gi Minisztérium iÚetékes szerve adja meg a hoz­zájárulást a bérleti szerződéshez. Haszonbérleti szerződést általában határozott időre lehet kötni. Jellemzően a bérleti idő mini­mumát és maximumát is szabályozzák. A legrövi­debb haszonbérleti szerződés időtartama 6-9 év, míg a maximális időtartam 21-27 év. Az EU tag­államaiban általános érvényű a „megújítási jog”, amely speciális haszonbérlő védelmi jognak te­kinthető. Ennek értelmében a bérlőnek a haszon- bérlet lejártakor a minimális időtartamnak megfe­lelően automatikusan joga van újrakezdeni a bér­leti jogviszonyt. A tulajdonos csak akkor veheti vissza a bérleti jogviszony megszűnésekor az in­gatlant, ha saját maga, házastársa vagy közvetlen leszármazója kíván azon mezőgazdasági terme­lést folytatni. A bérlőnek minden tagállamban elő­vásárlási joga van a bérleményre vonatkozóan. Ha tehát a tulajdonos el akarja adni földjét, akkor a haszonbérlő jogosult azt mindenki mást megelő­zően megvásárolni. uniós szabályai A tagállamokban a haszon­bérlők széles körű beruházási védelemben részesülnek, hogy befektetésük megtérülése jogi ol­dalról biztosított legyen. A ha­szonbérlő a bérlemény területén a művelési ág megváltoztatása kivételével bármilyen - törvény által engedélyezett - mezőgazda- sági termeléssel összefüggő be­ruházásra jogosult. A bérelhető terület nagyságát több ország is - így Dánia, Fran­ciaország, Spanyolország - korlátozza. Dániában jelenleg a bérelhető mezőgazdasági terület nagy­sága nem lehet több mint 100 hektár, és a földek között a távolság nem haladhatja meg a 25 kilo­métert. Franciaországban a terület maximálisan 75 hektár lehet. Spanyolországban a bérelhető te­rület nagyságát tekintve különbséget tesznek a szerint, hogy a területen extenzív vagy intenzív gazdálkodást folytatnak - ennek függvényében 1000, illetve 50 hektár a terület felső határa. Az Egyesült Királyságban - ahol a földbérleti díj hektáronként évi 80-90 ezer forintnak felel meg - hét éve változtatták meg a haszonbérleti szabályokat, mert azok a tulajdonosoknak a bér­leti szerződés tartalmába szinte semmilyen bele­szólást nem biztosítottak. Hollandiában a bérleti szerződés azonos feltételekkel örökölhető. A bér­leti jog ott is erősebb a tulajdonosi jognál, amin épp napjainkban kíván módosítani a holland tör­vénykezés. Náluk a bérleti hektáronkénti bérleti díj meghaladja a 100 ezer forintot. Franciaország­ban az irányadó haszonbérleti díj minimális és maximális mértékét évente közzéteszik - ma egy átlagos minőségű szántóföld bérleti díja 35-40 ezer forint. Magyarországon ma egy hektár termőföld éves haszonbérleti díja jellemzően 6-20 ezer forint kÖZÖtt mOZOg. ___________ DÓCZY LÁSZLÓ. V erseny a nagyvállalatokért A gazdasági kormányzat elképzelése szerint az elkövetkező 10 évben a formálódó regionális szerepkörű vállalati közpon­tok adják majd a magyar gazdaság új erejét. Ezen belül várha­tóan a szolgáltatói szektor felértékelődésére lehet számítani. Az új szerkezeti irány felerősítheti a már ma is jellemző ver­sengést a hazai városok, megyék között. Budapest Több európai, illetve tengerentúli példa igazolja a fejlődés új irányát. A legfrissebb elemzések szerint a világgazdaságban egyre inkább fölértékelődik a szolgáltatói szek­tor szerepe, és a magyar gazdaság jól igazodik ehhez a trendhez. Ma­gyarországon ma ez a szektor adja a GDP 62 százalékát, illetve foglalkoztatja a munkavállalók közel kétharmadát.- Míg néhány év­tizede arról beszél­tünk, hogy milyen nagy vállalatok van­nak egy országban, városban, addig ma már fordítva, onnan közelíthető meg a helyzet, hogy melyik nagyvállalatnak, mely országokban, városokban van ér­dekeltsége - mutatott rá a változás lényegére dr. Árva László, a Ma­gyar Turizmus Rt. vezérigazgatója egy, a befektetések áramlását elemző előadásában, Az új helyzethez igazodva ala­kult ki az új stratégia, amely meg­határozó, esetenként az országha­tárokon is túlmutató erejű régiós szerepkörű vállalati központok megerősítését, letelepítését céloz­za. Az elképzelés megvalósítása érdekében a gazdasági kormány­és innovációs környezet fejleszté­sére. A programhoz jó alapot ad­hat a főváros nemzetközileg ki­emelkedő gazdasági szerepe, az erősödő ipari parki, vállalkozói övezeti hálózat, a formálódó tech­nológiai^ innovációs központok, a hozzájuk kapcsolódó, velük egyre szorosabban együttműködő fel­sősoktatási képzési rendszer. Nemzetközi mércével nézve Budapest vetélytársa Bécs, Prága, Varsó lehet. A program ugyanak­kor újabb lökést adhat az orszá­gon belüli gazdasági pozícióharc­nak, ismét előtérbe helyezheti a városoknak, megyéknek a kisrégi­A REGIONÁLIS SZEREPKÖRŰ VÁLLALATI KÖZPONTOK LETELEPÍTÉSÉT SEGÍTŐ TÍZÉVES PROGRAM FORRÁSSZERKEZETE (MILLIÁRD FT) Alprogramok Hazai források Hazai források összesen Európai Unió Állami Önkor­mányzati Vállalkozói ás BBveb magán Infrastruktúra-fejlesztés 12,0 2,0 22,0 36,0 5,7 Közvetlen beruházási támogatások 10,0 1,0 15,0 26,0 0,6 Humánerőforrás-fejlesztés 7,0 0,0 10,5 17,5 2,8 Kutatás-fejlesztés, innovációs menedzsment 16,0 1,2 36,0 53,2 5,8 Befektetésbarát állami és önkormányzati szóig. 3,0 0,4 0,0 3,4 0,6 Marketing 2,0_ QJL 2,4 0,0 zat a hazai támogatási programok keretében kiemelt figyelmet szen­tel a hazai közlekedési infrastruk­túra, a humán erőforrás, az üzleti ók gazdasági vezető szerepéért folytatott vetélkedését, ami kedve­zően befolyásolhatja a program kimenetelét. kaszás e. Optimistább vállalkozások Budapest Januárban fél ponttal csök­kent, gyakorlatilag stagnált a lakossági bizalmi index érté­ke. Az üzleti szféra várakozá­sait mérő konjunktúraindex mutatója is lényegében stag­nált - derült ki a GKI Gazda­ságkutató Rt. felméréséből. A múlt hónapban megállt az üz­leti várakozások egy éve tartó romlása. Az ipari cégek várako­zásai minimálisan romlottak, a kereskedelmi és építőipari vállal­kozásoké viszont szerény mér­tékben javultak. Az ipari vállala­tok is a korábbinál kedvezőbben ítélték meg termelési színvonalu­kat. A kereskedelmi cégek lénye­gében változatlan üzletmenetről, jelentősen csökkenő készletről és javuló rendelésállományról szá­moltak be. Januárban nem változott az emberek saját pénzügyi helyze­tükről és az ország gazdaságáról alkotott véleménye. A megkérde­zettek a decemberinél gyorsabb áremelkedést érzékeltek s inflá­ciós várakozásaik is erősödtek. A lakosság tartós fogyasztási cik­kek iránti kereslete lelassult, de a jövőben annak bővülésére szá­mítanak. Nem változott viszont a családok spórolási kedve, sőt a következő 12 hónapban egyre többen terveznek megtakarítást. Magyarország hét régiója kö­zül a Dél-Alföldön érzékelhetően javultak a lakossági várakozások, míg Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon stagnált a bizalmi index mutatója. ÚJVÁRI A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT t. régió. Közép-Magyarwszág (Budapest. Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szotnok, Szaöolcs-Szatmáf-Bereg megye) | 4 régió: Dél-Atföld (BácsKiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Ounántút (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. régió: Közép-üunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. régió: Dél-Dunántút (Baranya, Somogy, Tolna megye) 4P [ Fehér Könyv a baromfiról ______- - Budapest A z Európai Unió baromfi­húspiaca közép és hosszú tá­von is kedvező kilátásokkal kecsegtet - prognosztizálja a világpiaci tendenciákat előre­jelző „Fehér Könyv”. Az Európai Unió Ba­romfiipari és Kereske­delmi Szövetsége által készített kiadvány szer­zői szerint a baromfihús iránti kereslet növeke­dése az Unióban és a közép- és kelet-európai országokban 2007-ig folytatódik. A kelet-kö- zép-európai régió ba­romfipiaca az elkövet­kező nyolc évben áüagosan négy százalékkal bővülhet. A legjelen­tősebb növekedés azokban az or­szágokban várható, ahol a leg­hamarabb hajtották végre a piaci reformokat, így Magyarországon, Lengyelországban é&A.Cseh Köz­társaságban. A kelet-közép-európai orszá­gok teljes baromfihús termelését 2007-re 2,05 millió tonnára prog­nosztizálják, ami évi 2 százalékos növekedési ütemnek felei meg. A magyar baromfihús-termelés az elkövetkező tíz esztendőben várhatóan 20 százalék­kal nő, a csökkenő ga­bona- és olajosmag- takarmány-árak vala­mint a belső fogyasztás növekedése miatt. A növekvő jövedelmek és a csökkenő baromfi­árak következtében 27 százalékkal emelked- hét a fogyasztás. A fo­gyasztásnövekedés na­gyobb részét azonban az import- növekedés fogja fedezni. Összes­ségében véve a baromfi lesz az egyik legdinamikusabban fejlődő agrárágazat, állapítják meg a Fe­hér Könyv szerzői. - ug ­Budapesti Divat­napok, Galéria 2002 Budapest A Karát nemzetközi ékszersza­kvásárt, illetve a Galéria 2002 művészeti kiállítást február 27. és március 2. között, a Budapesti Divatnapokat február 28. és már­cius 2. között rendezik meg a Budapesti Vásárközpontban. A divatnapokon a textilipar, a ruházati termékek teljes köre megjelenik. A divatnapokat szakmai rendezvények kísérik, köztük divatbemutatók, szakis­kolák bemutatója. A 10. Karát ki­állításon az idén először önálló árucsoportként jelenik meg a te­nyésztett gyöngy. A Galéria 2002 kiállítás a műkereskedői illetve befektetői réteg számára nyújt információt a Nagyházi Galéria kínálatában. A Galéria 2002 mű­vészeti kiállításon a Nagyházi Galéria és a Hungexpo Rt. árve­rést is rendez március 2-án. ep A divatnapok látogatóit látványos divatbemutatók várják FOTÓ: EUROPKESS/ARCHÍV Előtérben a biztonság Budapest Az élelmiszer-biztonság és -minőség kérdéseiről tarta­nak mától konferenciát Buda­pesten. Február 25-28. között több mint 30 európai ország képviselője találkozik annak érdekében, hogy megerősít­sék, illetve visszanyerjék a fogyasztók bizalmát. A kormányok, az ipar és a fo­gyasztói szervezetek képviselői megtárgyalják a Gyors Riasztási Rendszer kiterjesztését az unió határain kívülre. A konferencia javaslatot tesz arra, hogyan fej­lesszék a különböző szintű élel­miszer-biztonsági és -ellenőrzési rendszereket a kelet- és nyugat­európai országokban - tájékoz­tatta lapunkat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A Páneurópai Élelmiszer-biz­tonsági és Minőségügyi Konfe­renciát az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) közösen rendezi az Európai Közösség és néhány FAO/WHO- tagország együttes támogatásá­val. A szalmonella-, a dioxin-, il­letve a növényvédőszer-maradé- kok által okozott élelmiszer- és vízfertőzések még mindig fontos problémát jelentenek Európá­ban - áll a közleményben. Prob­lémát okozott az állati takar­mányban talált antibiotikum, a chloranphenicol, amely nyugta­lanságot keltett a fogyasztók körében. Az élelmiszer-biztonság és -minőség javítása az élelmiszer- termelési folyamat átláthatóságát és megbízhatóságát teszi szüksé­gessé a termelőtől, illetve halász­hajótól a fogyasztó asztaláig az egész európai térségben.- EP -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom