Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2002. FEBRUÁR 23., SZOMBAT O íooi HIMNUSZUNK KÖLTŐJE A reformkor egyik legjelentő­sebb alakja a költő, politikus Köl­csey Ferenc (1790-1838) jogot vég­zett, de ügyvédi vizsgára nem je­Kölcsey „Himnusz " ának kéziratrészlete (Or­szágos Széchényi Könyvtár) lentkezett, mert ez a mesterség „igen kedve ellenére való” volt. Jurátusként 1815-ben Szemere Pállal együtt írták a nyelvújítás vé­delmében a Felelet a Mondolatra c. válaszukat. Szatmár vármegye az 1832-es reformországgyűlésre követének választotta. A parla­menti szónoklat megteremtőjé­nek tartjuk, annak ellenére, hogy dörgő hangú kortársaitól eltérően „síron túli, halk halotti hangon” szólott és temetői csend borult a teremre. Ezekben az években a ti­zenegy- milliós országlakos sorsa, „nemzetté emelése” foglalkoztat­ta. Megbízatásáról azonban - mi­vel nem szabadelvű utasításokat kapott - 1835-ben lemondott. Élete végét a perbe fogott Wes­selényi Miklós védelmének szen­telte. Még elvonult magányában 1823-ban írta a nemzeti hagyomá­nyainkra támaszkodó, Istenhez forduló fohászát, a Himnuszt. Millenniumi históriák Említjük az Országgyűlési nap­lóját, ami valóságos politikai brevi­árium, a Parainesis-t (1837), mely­ben gazdag élete erkölcsi tapaszta­latait foglalta össze. Élete utolsó éveiben novellákat is írt (A vadász­lak, A kárpáti kincstár). Az utókor nevét legtöbbet a Himnusszal kapcsolatban emlege­ti, mely 1844-ben Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti imád­ságunkká lett. Emlékükre tíz év óta január 22-e, a magyar kultúra napja. ÚJABB REFORMORSZÁGGYÜLÉS Az első reformországgyűlés (1825-1827) előbbre vitte a magyar nyelv ügyét és végső soron olyan reformfolyamatot indított meg, melyet többé nem lehetett feltar­tóztatni. Sokkal • eredményesebbnek mondható az 1832-1836-i ország- gyűlés. A reformmunkálatokat az úrbéri kérdéssel kezdték, majd a Kossuth Lajos törvénykezési, a kereskedelmi ügyi és adóügyi munkák kerültek sorra. Nagy összeütközések voltak a konzervatívok és a haladók kö­zött. Az előbbiek támogatásra ta­láltak a kormánynál. Metternich, aki az Európa újjárendezését vég­ző bécsi kongresszuson (1814-1815) jutott fontos szerep­hez, majd szervezője és irányítója lett a reakciós Szent Szövetségnek, fő feladatának tekintette a feudális abszolutizmus fenntartását. A bécsi kormány 1830-tól min­dent elkövetett, hogy a szabad vé­leménynyilvánítást elnyomja. így báró Wesselényi Miklóst (a későb­bi „árvízi hajós”-t) a kolozsvári or­szággyűlésen mondott beszéde, majd az országgyűlési naplója mi­att hűtlenségi perbe fogták és há­romévi börtönre ítélték. Ezen az országgyűlésen jelent meg először Kossuth Lajos és hoz­ta létre 1832 decemberében az Or­szággyűlési Tudósításokat (1832­1836) , melyben nemcsak az ott el­hangzottakat ismertette, hanem azokat megjegyzéseivel kísérte, így a lap a szabadelvű eszmék ter­jesztőjévé vált. Később az ország- gyűlés végeztével az újság a Tör­vényhatósági Tudósítások (1836­1837) címmel folytatódott. Ezért a kormány Kossuthot elfogatta és négyesztendei börtönre ítélte. ŐSHAZÁNK KUTATÓJA A székely kisfiú, Körösi Csorna Sándor (1784-1842) folyvást arról faggatta szüleit, honnan származ­nak a székelyek. És a nagyobb népcsalád, ahová ők tartoznak, a magyarok? A fogékony eszű gyer­meket szülei nem tudták volna ta­níttatni, ha segítségükre nem siet az erdélyi hagyomány, amely lehe­tővé tette a tehetséges gyermekek iskoláztatását. így lett ő „szolgadi­ák”, de az iskolaévek végén már csak az számított, hogy milyen eredménnyel végez. így a kiválóan végzett szolgadiák a nagyenyedi kollégiumban maradhatott tanár­ként, sőt később a göttingeni egye­temen is tanulhatott. Aztán itt is­merkedett meg a „keleti nyelvek­kel. 1819-ben indult útnak egye­dül, gyalogszerrel felderíteni az „ősmagyarok” egykori lakóhelyét.^ Schöfft József litográfiája: Körösi Csorna Sándor (Petőfi irodalmi Múzeum) Törökországon, Iránon, Afganisz­tánon át, járványos, háború sújtot­ta vidékeken keresztül jutott el Ti- | bet közelébe. Egy angol tudóstársa | hívta fel figyelmét a tibeti nyelv ta­nulmányozására, mert e nélkül nem tárhatja fel Belső-Ázsia múlt­jának történetét. A Himalája déli lejtőjén egy lámakolostorba költö­zött, 1823-1924 között olyan vallá­si iratokat tanulmányozott, melye­ket európai szem még nem látha­tott. 1830-tól Kalkuttában az angol Bengáli Ázsiai Társaság vendége volt, az ő támogatásukkal készítet­te el két fő művét, a tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt. Most már e társaság könyvtárosaként folytat­ta kutatásait Bengáliában. Össze­sen tizenhat nyelven állított össze szójegyzékeket. 1833-ban a Ma­gyar Tudományos Akadémia is tagja közé választotta. 1842-ben újra útnak indult, de Dardzsilingben maláriában meg­betegedett és április 11-én örökre lehunyta szemét. Ott temették el Belső-Ázsia és az indiai szubkonti­nens határán. Sírja fölé a Bengáli Ázsiai Társaság emlékoszlopot emelt. Baktay Erűin orientalista, utazó felkereste Nyugat-Tibetben, Zanglában az egykori szobáját, le is rajzolta és egyik művében meg J is jelentette. Tizenöt éve halt meg Andy Warhol Tizenöt éve, 1987. február 22- én halt meg Andy Warhol, szlovák származású amerikai képzőművész. A XX. századi amerikai képzőművészet leg­ismertebb alakja, a pop-art pápája Andrew Warhola né­ven 1928. augusztus 6-án szü­letett a pennsylvaniai Pittsburghben. A Szlovákiából bevándorolt rutén család harmadik gyerme­ke érettségi után a pittsburghi Camegie Műszaki Főiskola festé­szeti és formatervezési tanszé­kén tanult, majd 1949-ben New Yorkba költözött. Lakást bérelt Manhattanben, nevét Andy Warholra változtatta, haját ezüs­tös színűre festette. Kezdetben reklámgrafikából élt, illusztráció­kat készített a Glamour, a Vogue és a Harper's Bazaar című lapok­nak, de tervezett színházi díszle­teket, könyvjelzőket, üdvözlőla­pokat, sőt női cipőket is. 1952- ben rendezte első kiállítását azokból a rajzaiból, amelyeket Truman Capote novelláihoz ké­szített. Ekkor már felfigyeltek rá, munkáit kezdték megbecsülni, egyik cipőreklámja 1957-ben az Annual Art Directors Club díját kapta. A hatvanas évek elején kez­dett festeni, első sikereit a nép­szerű képregények, hirdetések formai megoldásainak felhaszná­lásával aratta (Dick Tracy, Popeye, Superman, a coca-colás üveg). 1962-ben megfestette a dollár bankjegyet, egy revolvert, és híres Campbell-leveskonzerv- sorozatát. Képein a hagyomá­nyos festékek mellett cipőfénye­sítő kenőcsöt és tojást is felhasz­nált. Selyemszitanyomásos tech­nikával készítette híres szerigrá­fiáit Marilyn Monroe-ról, Jackie Kennedyről, Mick Jaggerről, Elvis Presleyről, Mao Ce-tungról és Leninről is. Monroe-portréját 1964-ben homlokon lőtte egy, a műterembe váratlanul betoppa­nó ismerős. A művész később kijavította a hibát, a festmény pe­dig 1994-ben, a Christie's aukci­ós cég árverésén 3,6 millió dollá­rért keltei. Manhattanben 1963-ban megalapította stúdióját, amelyet Factorynak (gyár) nevezett el, kétségkívül a tömegkultúrára utalva. A Factory a társasági élet központja lett, zenével, tánccal fűszerezett kiállításai - a happe- ningek - a képzőművészet új út­jait nyitották meg. Ebben az idő­ben kezdett komolyan foglalkoz­ni a filmezéssel is, 1969-ben Interview címmel havonta meg­jelenő filmes folyóiratot indított el. Filmjei a New York-i under­ground klasszikusai lettek, ő ma­ga a műfaj kulcsfigurájává vált. 1970-1986 között Andy Warhol a popkultúra legismer­tebb, legkörülrajongottabb alak­ja, a pop-art koronázatlan királya volt. Az amerikai álom megteste­sítőjét látták benne, akinek mű­vészete jelentősen befolyásolta a XX. század látásmódját, érték­szemléletét. Warhol 1987. febru­ár 22-én orvosi műhiba követ­keztében rutin epehólyagműtét­be halt bele egy New York-i kór­házban. 1989-ben szülővárosá­ban, Pittsburghben, 1991-ben pe­dig a kelet-szlovákiai Mező- laborcon (Medzüaborce), szülei­nek származási helyén nyílt Andy Warhol-emlékmúzeum. Az idén a londoni Taté Modern Múzeum rendezett több mint . kétszáz művét bemutató - eddig a legteljesebb - retrospektív kiál­lítást az emlékére. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Kovács bácsi megvédi a lakótömböt a díjbeszedőktől. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Szalai Szabolcs Balassagyarmat, Rákóczi u. 96/b. Mai rejtvényünk megfejtését február 28-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. a NEGYVEN ÉVE Sok-sok szakmunkás került már ki Szabó Jánosi, főművezető keze alól a Nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalatnál. Az idős ember rövidesen nyugalomban vonul, hosszú évtizedes munkája után megválik a mű- j helytől, a gépektől. Ennek ellenére ma is a legnagyobb figyelemmel kíséri tanulói fejlődését, sok hasznos i tanáccsal látja el a fiatal, szakmát tanuló dolgozókat. Nógrádi Népújság, 1962. február 21., 3. o. Erős északi szél söpri a földeket. A napfény azonban már biztatóan ragyog. Itt-ott még látszanak a fel­ázott foltok, de a pásztói gépállomás traktorai már tapogatják a földet. Racskó József és Lukács Árpád, a pásztói Béke Termelőszövetkezet kertészetében próbálkoznak a szántással. Nógrádi Népújság, 1962. február 24., 1. o. HARMINC ÉVE Radios József nevét mindenki ismeri Hugyagon. Keze alól gyönyörű kosarak kerülnek ki. A kosárfonás mesterségét apjától tanulta. Faggatom, hogyan készülnek a kosarak. A mester nem szívesen válaszol, az- tán meg is mondja, hogy a kosárfonásnak titka van. Radics József kosarait elsősorban a szomszéd falvak- j ban adja el. Nógrád, 1972. február 19., 5. o. Az utolsó munkálatokat végzik Balassagyarmaton a két és fél millió forintos beruházási költséggel épült új, korszerű, minden igényt kielégítő mentőállomáson. A létesítményben szociális helyiségek, fertőtlenítő, j éjjeli-nappali pihenő, rádiószoba és hat gépkocsi részére garázs van. Eddig Balassagyarmaton igen mosto­ha körülmények között dolgoztak a mentők. Az új létesítményt a napokban átadják. Nógrád, 1972. február 20., 3. o. ! HÚSZ ÉVE Idén 726 ezer forintot fordít fejlesztési célokra az Őrhalmi Közös Községi Tanács. Ebből az összegből j j építi meg Őrhalomban a Jókai utat, valamint célul tűzte ki a községben kialakított új teleksorra a villany- f hálózat bevezetését. Az itt kimért telkeken idén sorra kezdik meg az építkezéseket, a gépek használatához pedig vülanyra van szükség. Nógrád, 1982. február 18., 8. o. j A falvakban, a kistelepüléseken működő amatőr színjátszó csoportok tevékenységét segítő pályázat elő­készületein munkálkodnak a népművelési intézetben. Nógrád megyében igen kevés a falusi együttes. A j | vanyarciak, a somoskőújfaluiak, a szécsényiek, az érsekvadkertiek a legismertebbek. Mostanában a Rákó- j czitelepen tevékenykedő csoportról hallunk kedvező híreket. Nógrád, 1982. február 19., 4. o. \ TÍZ ÉVE Meditációs központot alakított ki Taron a településhez tartozó egykori Veres-tanyán a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség. A buddhista kisegyházak méltónak tartanák, ha a leendő szentély­ben Körösi Csorna Sándor-emlékszoba is lenne. Az építmény - emlékfal és dombormű, melyet sztúpának neveznek - munkálatait tavasszal kezdik el. NógrádMegyd Hírlap, 1992. február20., 3. o. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Kelemen Gábor, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese tü­relemmel viselt, hosszú betegség után, február 19-én elhunyt. Szerkesztőségünkben most üresen kong egy munkaszoba, árválkodik egy szék, egy íróasztal, egy - máskor telis-teli - hamutartó... Meglódult, elment a „Bakszekér”. Végleg hiányzik egy EMBER. NógrádMegyd Hírlap, 1992. február 21., 3. o. j Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom