Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HAZAI 2002. FEBRUÁR 23, SZOMBAT KORKÉP A föld a legértékesebb vagyon Orbán Viktor: nem kell már most teljesíteni a családi gazdálkodás feltételeit Orbán Viktor az Európai Unió bő­vítésének pénzügyi feltételeiről, a magyar mezőgazdaság támogatá­si lehetőségeinek javításával kap­csolatos kilátásokról tárgyalt az uniós tagországokban, illetve Bu­dapesten. A kormányfő úgy véli - sikerrel. Erről, továbbá a mező- gazdaság lehetőségeiről nyilatko­zott lapunknak.- A Fidesz hivatalosan február 23-án indítja kampányát. A mi­niszterelnök azt nyilatkozta, hogy március 20-ig nem kíván kam­pányügyekkel foglalkozni, a kor­mányzásra összpontosít. Azt je­lenti ez, hogy a Fidesz és a minisz­terelnök kampánya különválik?- Igen, azt jelenti. Persze én is szívesen részt vennék a kam­pányban már február 23-ától, de túl sok a kormányzati teendő ah­hoz, hogy a miniszterelnök hosz- szú ideig foglalkozzon kampány­kérdésekkel. Igaz, március 20. előtt nem veszek részt a kam­pányban, de a kezdőrúgást elvé­geztem: a legutóbbi Fidesz-kong- resszuson az ország teljes nyilvá­nossága előtt aláírtam a Szerződés a polgárokkal című programot. Ebben vállaltuk, hogy a családo­kat segítjük a lakáshoz jutásban, és a szociálpolitikai kedvezmény, valamint az adómentes jövede­lem egyaránt egy gyerek után egy­millió, két gyerek után kétmillió, három gyerek után pedig három­millió forint lesz - ezzel a mun­kát, meg a gyermeknevelést köt­jük össze. Vállaltuk, hogy Ma­gyarországon az átlagbér szintjét 2006-ra megkétszerezzük. Vállal­tuk továbbá, hogy Magyarország minden autópályáját 2006-ig el­visszük az országhatárig, négy új hidat építünk a Dunán, és több mint 500 kilométer gátat újítunk fel. Ez csak néhány adat a fonto­sabb programpontokból. A lé­nyeg azonban az, hogy ez a prog­ram a miniszterelnök aláírásával már napvilágot látott, s ez akkor is érvényes, ha én csak március 20. után veszek részt a kampányban.- Mostanában sokat utazik. Ennyi még az elintéznivaló a vá­lasztásokig?- Túl vagyok már az utolsó uta­záson. Azért váltak szükségessé az utóbbi hónapok útjai, mert az Európai Unió Bizottsága nyilvá­nosságra hozta a bővítés pénz­ügyi feltételeit. Ebből kiderül, hogy Magyarország mennyi pénzt kap majd és milyen jogcí­men, ha az Unió tagja lesz. Szá­munkra ezek a feltételek ebben a formában nem fogadhatók el. An­nak érdekében jártam tehát végig az európai uniós országokat, hogy a magyar álláspontot és ér­veket ismertetve könnyebben el tudják fogadni a mi igényeinket, és megváltoztassuk a kedvezőtlen feltételeket. Még egy nagy nem­zetközi esemény van, ami a ma­gyar kampányidőszakra esik: március 15-én Barcelonában ke­rül sor az európai állam- és kor­mányfők informális csúcsértekez­letére. Fő a fejem, hogy mit te­gyek, mert március 15. nemzeti ünnep, amikor nem illő a minisz­terelnöknek távol lenni. A köte­lesség pedig elszólít... Még nem tudom, hogyan döntök majd.- Sikeresek voltak ezek az uniós utak?- Összességükben sikeresek, bár a végső szót majd június és szeptember között mondják ki, hiszen az európai uniós államok sem jutottak még egymással dűlő­re abban, hogy mennyi pénzt kí­náljanak a belépő országoknak. A nyár végén, szeptemberben derül majd ki, hogy mennyi értelme és eredménye volt a januári-februári utaknak. Mindenesetre úgy gon­dolom, sok jó ötletet, több olyan megoldást is felkínáltunk az uniós tagállamoknak, amelyek ki­elégítik az igényeket, és előnyük­re szolgálnak a magyar gazdák­nak is. Elsősorban ugyanis mező- gazdasági támogatásokról van szó. Bízom abban, hogy a saját ja­vaslatainkat viszontlátjuk majd az Unió javaslatai között.- Meglehetősen ellentétes in­formációk vannak az országban a mezőgazdasági támogatást ille­tően...- Az Unió szeretne minél keve­sebb pénzt adni nekünk, a felzár­kózás, tehát a teljes támogatási összeg elérésének időpontját pe­dig minél távolabbra tolni. Egyik sem barátságos javaslat, ugyanak­kor az is igaz, hogy a helyzet ma jobb, mint 1999-ben volt. Akkor Berlinben az uniós állam- és kor­mányfők eldöntötték, hogy egyet­len fillért sem adnak nekünk a mezőgazdaság, a gazdák közvet­len támogatására. Ehhez képest most már ott tartunk, hogy a tá­mogatás 25 százalékát hajlandók lennének folyósítani. Ez szép elő­rehaladás, de nem elegendő.- Ezekből a diplomáciai nyel­ven fogalmazott tényekből mit és mikor érez meg a magyar gazda?- A magyar gazdák 2004-ben egy világosan leírt rendszer sze­rint jelentős mezőgazdasági több­lettámogatást kapnak attól füg­gően, hogy állattartással vagy nö­vénytermesztéssel foglalkoznak, illetve a növénytermesztés támo­gatása is függ attól, hogy mit ter­mesztenek. Kicsit hasonlít ez a magyar földalapú támogatáshoz azzal a különbséggel, hogy a ma­gyar támogatás terménytől füg­getlen.- Ez a támogatás jó, de mond­ják, nem elég.- Először is a pénz soha sem elegendő, másodszor pedig keve­sebb, mint amennyit az Unió gaz­dái ebben a pillanatban kapnak. Ha azonban jól tárgyalunk, elkép­zelhető, hogy ez csak rövid, átme­neti ideig lesz így, és elérjük az egyenlő elbírálás, az egyenlő el­bánás elvét. Bízunk abban, hogy 2007-től, azaz az Unió új hétéves költségvetésének életbe lépésétől már nem lesz különbség a mi ro­vásunkra. Reményeink szerint az újonnan érkezett országok és a régi uniós tagállamok gazdái ugyanazt a támogatást kapják majd. Ezért azonban még nagyon sokat kell dolgozni.- A mezőgazdaságban a tulaj­donviszonyok meglehetősen ku­szák annak ellenére, hogy az Or- bán-kormány átlátható tulajdon- viszonyokat ígért, s az utóbbi években erre is törekedett.- Amíg a földtulajdon kérdése rendezetlen marad, addig semmi sem lehet rendben a mezőgazda­ságban. Az elmúlt tíz év ebből a szempontból nagyon nehéz idő­szak volt, hiszen államosított, il­letve téeszbe erőszakolt földek magánkézre juttatása volt a fel­adat, amit gyorsan is el lehetett volna végezni, de a kárpótlási megoldás olyan új elemet vitt be a magyar mezőgazdaságba, aminek mind a mai napig nyögjük a kö­vetkezményeit. A kormány most valóban azt tűzte ki célul, hogy ezt a rossz szakaszt lezárva vilá­gossá tegyük, kié lehet a föld Ma­gyarországon. Ennek jegyében módosítottuk a földtörvényt, és hoztuk létre a Nemzeti Földala­pot. Azt is meg kellett oldanunk, hogy ha a gazdák hitelt vesznek fel földjükre, és esetleg bajba ke­rülnek, akkor a föld mégse kerül­jön a bankhoz. Ezért hoztuk létre a földalapot, amely a hitelező bankokkal köt megállapodást, és ha rossz hitel keletkezik, akkor a bank által elvitt földet azonnal át­visszük a nemzeti földalaphoz. A földalap ugyanabban a faluban értékesíti árverésen vagy más módszerrel a földet olyan falusi gazdáknak, akik okosabban vagy szerencsésebben gazdálkodtak, mint a bajbajutottak. Azt volt te­hát a legnehezebb megoldani, hogy a föld ne kerüljön ki a falu érdekköréből, ugyanakkor mégis lehetségessé váljon, hogy a föld a hitelek fedezete legyen. A gazdák legnagyobb értékű vagyontárgya ugyanis a föld. Hitelek nélkül a magyar mezőgazdaságban nem lehet eredményesen működni. Olyan megoldást sikerült talál­nunk, amelyhez fogható Európá­ban sincs. Ez magyar találmány. Hozzá kell tennem, hogy a század elején már Darányi Ignácék is egy hasonló megoldáson gondolkod­tak. Úgy látom, nekünk talán több szerencsénk lesz. Visszatér­ve a tulajdonviszonyokhoz: Ma­gyarországon a föld tulajdona és a föld használata élesen elválik egy­mástól. Mi azt szeretnénk, ha a föld tulajdonlása és a föld műve­lése közelebb kerülne, vagyis nő­ne az olyan gazdaságok aránya, ahol ugyanaz a föld tulajdonosa és a föld megművelője. Ehhez jó néhány esztendőre van szükség. A földtörvény és a családi gazda­ságokról szóló rendelet ezért ha­gyott 4-5 éves átmenetet a magyar gazdák számára: tehát nem kell mindenkinek már most teljesíte­nie a családi gazdálkodáshoz ki­alakított feltételeket, elegendő, ha most nyilatkozik, hogy 4-5 év múlva teljesíti azokat. így már most részesülhet a családi gazda­ságok nyújtotta előnyökből. Bí­zom abban, hogy ez a rendszer si­keres lesz.- A falut mindig a föld tartotta el, eltartja ezután is?- A világ sokat változott. Csak a föld nem tudja eltartani a falut: a vidéki élethez kapcsolódó olyan termékekre, szolgáltatásokra is szükség van, amelyek bevételt, pénzt hoznak a falunak. A falusi turizmus sem mellőzhető. Ma­gyarország természeti környezete óriási érték, amit óvni és védeni kell. A vidéki életszínvonalat pe­dig fejleszteni kell, hogy a falusi turizmus is föllendüljön: lerob­bant, rossz állapotban lévő falvak­ban nem lehet szolgáltatásokat el­adni. Ezért indítottunk és indí­tunk még jelentős falufejlesztési programokat.- Húsvétkor lapunkban nyilat­kozott arról, hogy erős reformra szorul a nyugdíjrendszer. Akkor sokat beszéltek erről. Azóta egyet­len konkrét mondat hangzott el Varga Mihály pénzügyminiszter szájából. Azt mondta, hogy meg­vannak a tervek az egyéni szám­lák 2003-tól történő bevezetésére. Hol tart a nyugdíjrendszer átala­kításának előkészítése?- A magyar nyugdíjasoknak, il­letve a nyugdíjjárulékot fizetők­nek ma két problémájuk van. Az egyik, hogy kevés a nyugdíj, a másik pedig, hogy úgy érzik, nem kapják vissza nyugdíjként azt a pénzt, amit járulékként befizet­tek. Ezért nem érzik igazságosnak a mostani rendszert. Arra törek­szünk tehát, hogy Magyarorszá­gon a befizetett nyugdíjjárulék összege és a visszakapott nyugdíj között összefüggés jöjjön létre. Jelentős átalakításról, egy új rend­szer létrehozásáról van szó. 2003. január 1-jétől minden munkába álló embernek saját nyugdíjszám­lája lesz, amelyen nyilvántartják, hogy élete során mennyi nyugdíj­járulékot fizetett be. Ehhez ko­moly számítógépes fejlesztést kell végrehajtanunk. A terv erre is megvan már, de ez két-három év­vel több időt vesz igénybe, hiszen a nyugdíjbiztosítónak mindenki­vel külön le kell ülnie majd, hogy megállapodjanak arról, mekkora összeg kerül a számlájára. Ma úgy látom, hogy 2006-ban Magyaror­szágon minden dolgozó ember­nek lesz saját nyugdíj számlája. Ez a rendszer a nyugdíjasjelöltek számára választási lehetőséget kí­nál: aki akar, korábban, aki nem, később mehet nyugdíjba. így a nyugdíjkor kezdete egyre inkább a polgárok döntésétől függ. KERCZA IMRE Hírek TÉRFÉL. A Magyar Szocialista Párt arra kéri tagjait és szimpa­tizánsait, hogy maradjanak tá­vol az MSZP székháza előtti MIÉP-rendezvényektől a hét vé­gén. Az MSZP kijelenti: nem készülnek ellendemonstrációra, minden ellenkező állítás hamis és provokatív, europress LISTA. Harmadikként a Mun­káspárt állított országos listát az áprilisi választáson induló pártok közül. A listát az Orszá­gos Választási Bizottság a szük­séges ellenőrzés után hivatalo­san-nyilvántartásba vette. MTi FELOSZLOTT. Az FKGP fel­oszlatta a párt nagykőrösi szer­vezetét. A döntés indoka: a nagykőrösi szervezet ném a ko­rábban MIÉP-es, most függet­len parlamenti képviselőnek, Gidai Erzsébetnek - akit az FKGP indít hivatalos jelöltként -, hanem Czira Szabolcsnak - akit korábban kizártak az FKGP-ből - gyűjti az ajánló­cédulákat. MTI ÜGYEK. Az igazságügyi szer­vek közül az ügyészség dolgo­zott tavaly a leggyorsabban, a legeredményesebben és legha­tékonyabban - állítja Polt Péter legfőbb ügyész. Az ügyészsé- • gekre tavaly több mint 782 ezer irat érkezett, főként büntetőjogi ügyek. A vádemelési javaslatok 93,5 százalékát harminc napon belül elintézték: 96,5 százalék­ban megalapozottnak bizo­nyultak. EUROPRESS ELHUNYT. Életének 56. évé­ben elhunyt Schalkhammer Antal MSZP-s országgyűlési képviselő, a Bánya- és Energia- ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. A politi­kust a Magyar Szocialista Párt és a Bánya- és Energiaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­ge, az Országgyűlés saját ha­lottjának tekinti. Mn BÚCSÚ. Hivatalvesztéssel súj­totta Grespik Lászlót, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét az ellene indult eljárásban vizs­gálódó fegyelmi tanács, miután megállapította: közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezett­ségét vétkesen megszegte. Könyves Krisztina, a Belügymi­nisztérium (BM) szóvivője kö­zölte: a fegyelmi tanács megál­lapította, hogy Grespik László köztisztviselőként pártpolitikai nyüatkozatot tett a MTV-ben; ezzel veszélyeztette a köztiszt­viselők pártpolitikai semleges­ségébe vetett közbizalmat. Grespik László a Fővárosi Mun­kaügyi Bírósághoz fordul, mti ÚJ TANTÁRGY. Idén kapnak először diplomát az egészség­tan szakos tanárok a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Az 54 tanár képzésével párhu­zamosan már készülnek új egészségtankönyvek az iskolá­sok számára, europress ■ Babák Mihály az Év Polgármestere Babák Mihály, a szarvasi önkormányzat vezetője kapta az Év Polgármestere díjat, az Év Alpolgármestere Hock Zoltán (Budapest, IV. kerület) lett, az Év Jegyzője elismerést pedig Németh András vehette át a jászárokszállási önkormányzattól a Városi Polgármesterek Randevúján. A belügyminiszter, a jegyző, az alpolgármester, a polgármester fotój europress/kallus Budapest A főváros II. kerülete, a Millenáris Park adott otthont a nyolcadik al- -kalommal megrendezett „Városi Polgármesterek Randevúja” prog­ramsorozatnak. BenczeB. György, a kerület polgármestere köszön­tőjében a fejlődést és a fejlesztést nevezte az esemény vezérgondo­latának. A szervező Szféra Kft. tá­jékoztatása szerint a magyar váro­sok háromnegyede fogadta el a meghívást. A rendezvény fővédnöke, Pintér Sándor belügyminiszter adta át Melocco Miklós szob­rászművész A városépítés alle­góriája című alkotását az Év Pol­gármestere, az Év Alpolgármes­tere és az Év Jegyzője díj kitün­tetettjeinek, Babák Mihálynak, Hock Zoltánnak és Németh Andrásnak. Az elismerést a pol­gárok szavazatai alapján kap­ták. Pintér Sándor köszöntő be­szédében azt mondta: tavaly az önkormányzatok összesen 103 milliárd forintot kaptak címzett támogatásként, beruházások tá­mogatására 4,2 milliárdot, a ti­szai árvizek okozta károk eny­hítésére több mint 30 milliár­dot, az árvízi védekezésre pedig 25 milliárd forintot. Kása Lajos, a debreceni önkormányzat ve­zetője, a tavalyi Év Polgármeste­re díj kitüntetettje azoknak a minisztereknek nyújtotta át a Városok Kulcsait, akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a váro­sok fejlődéséért: Pintér Sándor belügyi, Martonyi János kül­ügyi, Túri-Kovács Béla környe­zetvédelmi, Harrach Péter szo­ciális és családügyi, illetve Mikola István egészségügyi tárcavezetőnek. A Mi Városunk karikatúra­pályázat három első helyezettje Gyöngy Kálmán, Fábry János és Jelenszky László lett. A rendezvényt jótékonysági est zárta, amelynek bevételeit a helyi önkormányzat a kerületi nagycsaládoknak ajánlotta fel. DÓCZY LÁSZLÓ A terror ellen A Budapest Csoport kiterjeszti tevékenységét a terrorizmus elle­ni küzdelemre. A Csoport 1993- ban alakult, célja az illegális mig­ráció elleni küzdelem. Tagja töb­bek között Bosznia-Hercegovi­na, Bulgária, Anglia, Francia- ország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Lettország, Norvégia, Oroszország, Spanyolország, Szlovákia, Törökország, az Egye­sült Államok, Románia, Magyar- ország. A tagok megállapították: hatékonyan kell harcolni a terro­rizmus ellen, s ez nem vezethet az emberek mozgásának és a kommunikáció indokolatlan korlátozásához; a terrorizmus nem azonos a migrációval, az il­legális migrációval és különös­képpen nem azonos a menekült- üggyel. ___________ mti „H itelek nélkül a magyar mezőgazdaságban nem lehet eredményesen dolgozni...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom