Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám

2002. FEBRUÁR 22., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Dr. Serfőző András (MSZP) országgyűlési kép­viselő, egyben az ez évi választások jelöltje feb­ruár 22-én, pénteken 18 órakor ENDREFALVÁN, a művelődési házban tart választási fórumot. Február 23-24-én KARANCSLAPUJTŐN szociál­demokrata kispályás labdarúgótorna lesz, amely­nek díjátadásán dr. Serfőző András szintén részt vesz. Február 24-én 17 órától HUGYAGON, a mű­velődési házba várja választási fórumra a lakos­ságot. ■k Dr. Surján László országgyűlési képviselő és a 3. számú Nógrád megyei választókörzet fideszes kép­viselőjelöltje a következő napokban az alábbi prog­ramokon vesz részt február 22-e, péntek 15 óra KARANCSLAPUJTŐ (polgánmesteri hivatal) foga­dónap, 17.30 óra KISHÁRTYÁN (kultúrház), 19 óra SÓSHARTYÁN (kultúrház) fórum, február 25-e, hétfő 17.30 óra EGYHÁZASGERGE (általános isko­la), 19 óra MIHÁLYGERGE (kultúrház) fórum) ★ Bállá Mihály országgyűlési képviselő, 4. számú választókörzet fideszes képviselőjelöltje február 25- én, hétfőn az alábbi fórumokon vesz részt: 17 óra­kor IPOLYVECE (sportcsarnok), 19 óra PATAK (kultúrház). * A Salgótarján székhelyű 1. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a vá­lasztási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 55 § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva Tóth Lászlót, a Magyar Igazság és Élet Pártja jelöltjét a Ve. 55. § (2) bekezdése alapján 6/2002. (II. 21.) OEVB számú határozatával nyilvántartásba vette. ★ Az ország 19 megyéjéből Nógrád megyében si­került először minden választókerületben hivata­losan jelöltet állítania a Magyar Igazság és Élet Pártjának. •k A Magyar Igazság és Élet Pártja salgótarjáni szervezete lakossági fórumot tart február 23-án 17 órakor SALGÓTARJÁNBAN, a Technika Háza (MTESZ székház) emeleti előadótermében. A fó­rum vendége dr. Lentner Csaba közgazdász, a MIÉP parlamenti képviselőcsoportjának frakció­vezető-helyettese. Az est folyamán bemutatkozik Tóth László református lelkész, az 1. sz. Nógrád megyei választókörzet MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ________________________■ M inőségi változás a családi gazdaság Végh Kornél elsőként vette át Nógrádban a családi gazdaságról szóló határozatot (Folytatás az 1. oldalról) bérelt földön gazdálkodtam. Idővel vásároltam is földet, s ma száz hektár legelővel és húsz hektár szántóval ren­delkezem, amelyben búzát és olajtököt termesztek. Legelőre alapozott húsmar­hatartásra rendezkedtem be, a negyvenöt tehén mellé nemrégiben, mikrohitelből negyvenöt vemhes üszőt vá­sároltam. Szeretném a te­hénállományt százötvenre szaporítani, valamint karám­rendszert építeni, amelyhez a pénzt a vidékfejlesztési cél- előirányzathoz benyújtott pályázaton remélem elnyer­ni - mondta a gazdálkodó csütörtökön délelőtt ludány- halászi telephelyén, az őt fel­kereső vendégeknek, köztük Bene Dánielnak, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnö­kének. Ezután kocsiba ültünk, s megtekintettük a község ha­tárában ridegen, tehát egész évben a szabadban élő, hereford fajta, törzs­könyvezett állományt. Villanypásztor vigyázza a jószágokat, amelyek jó ét­vággyal ropogtatták a földre rakott ta­karmányt. Néhány tehén mellett már kisborjú is álldogált.- Februártól májusig tart az ellés - válaszolta érdeklődésünkre Végh Kor­nél. - A borjakat szeptemberben és ok­tóberben, nagyjából háromszáz kilo­grammos élősúlyban értékesítjük. Je­lentős a kereslet irántuk, a kilónkénti áruk 450 forint. Túlnyomó részüket külföldre szállítják. A gazdától, aki tagja a Hereford Szö­vetségnek, még megtudtuk: mivel sza­kaszosan legeltet, a százhektáros lege­lőn a takarmánynak valót is megter­meszti. A kaszáláshoz, a széna betakarí­tásához megfelelő gépekkel rendelke­zik. Ludányhalásziban hárman foglal­koznak szarvasmarha-tenyésztéssel, a kampánymunkákban segítik egymást. Ismét kocsiba ültünk, s megsem áll­tunk Végh Kornél szécsényi lakásáig, ahol kisebb ünnepség zajlott le. A ven­dégeket a feleség fogadta, aki pedagó­gus, de most legkisebb, sorrendben harmadik gyermekükkel otthon van.- Engem ért az a megtiszteltetés, hogy Nógrád megyében átadhatom az első sorszámmal ellátott családi gazda­ságról szóló határozatot - kezdte mon­dandóját Bene Dániel. - Kormányunk kiemelt célja a kis- és közepes vállalko­zások segítése, a családi vállalkozási forma elindítását a múlt év végén elfo­gadott földtörvénycsomag tette lehető­vé. Azzal, hogy önök családi vállalko­zók lettek, olyan kedvezményes hitele­ket is igénybe vehetnek, amelyekre ed­dig nem volt lehetőségük. Hiszem, hogy az új vállalkozási forma minőségi változást jelent majd az életükben - fe­jezte be szavait az FVM kabinetfőnöke, majd átadta a házigazdának a dr. Vonza András miniszter által aláírt, díszkötéses határozatot, a ház asszo­nyának pedig virágcsokorral kedveske­dett. A jeles alkalomhoz sorra gratulál­tak a jelenlévők Végh Kornélnak és fe­leségének. Urbán Imre, a Nógrád Me­gyei Földművelésügyi Hivatal vezető­je és Surján László országgyűlési kép­viselő is ezt tette. A honatya megje­gyezte:- Öröm mindannyiunk számára, hogy a mezőgazdaságban is elindult egy kedvező folyamat Nógrád megyé­ben. Csak megismételni tudom a kabi­netfőnök úr szavait: az új vállalkozási forma minőségi változást jelent majd a családi vállalkozók körében. _________________________________________________(KOLAJ) Zsebes „dolgozik” a megyeszékhelyen Kellemetlen és szomorú eset történt az egyik salgótarjáni kö­zépiskolában. Egy 15 éves diák­lány több osztálytársát is meg­lopta. Az esetek még tavaly no­vember vége és ez év január kö­zepe között történtek. Az eltelt másfél hónap alatt a lány össze­sen mintegy negyvenezer forin­tot tulajdonított el osztálytársai­tól. Ami pedig a megyeszékhely 7/A jelzésű autóbuszjáratán tör­tént, frissebb keletű. Egy zseb­tolvaj kihasználva a busz zsú­foltságát egy szlovák állampol­gár személyi igazolványát, be­tegkártyáját és pénztárcáját lop­ta el. A pénztárcában lévő 1600 forinttal és 500 koronával. A pénz is veszteség, de az eltulaj­donított igazolványok nagyobb értéket képviselnek. Információ­ink szerint újra zsebes tűnt fel a városban, jó lesz jobban vigyáz­ni az értékeinkre. Pásztó külterületén egy ta­nyáról egyszerre hét darab ser­tést tulajdonított el ismeretlen tettes. Az illető éjszaka közelí­tette meg a helyszínt és kibon­totta az ól falát és így vitte el a jószágokat, több mint százezer forint kárt okozva gazdájának. A rendőrség lopás bűntett alapos gyanúja miatt rendelt el nyomo­zást ismeretlen tettes ellen. Egy bátonyterenyei nő felje­lentést tett ismeretlen tettesek ellen, mivel meglopták. A minap a délutáni órákban jelentek meg a lakásán, ahol a sértett figyel­metlenségét kihasználva elvit­tek tőle egy Orion televízióké­szüléket a hozzá tartozó távirá­nyítóval, valamint két darab mo­biltelefont, a töltőjével. Az isme­retlen személyek ötvenezer fo­rint kárt okoztak. A rendőrség megkezdte a nyomozást. ■ Bezárják a bánki iskolát? Kompromisszumot köthet a szülőkkel a fenntartó (Folytatás az 1. oldalról) Mint a fentiekből kitűnik, azért, hogy az iskola megszüntetése napirendre került Bánkon, a szü­lők azokat a társaikat hibáztat­ják, akik nem Bánkon taníttatják a gyerekeiket. Természetesen megszólítják az önkormányzati döntéshozókat is: „Önök felé, az önkormányzat felé az a kérésünk, hogy a döntés meghozatalakor mindent alapo­san fontoljanak meg. Ne a pénz döntsön, legyen legalább annyira fontos a kisgyerekek érdeke, és ezáltal a falu jövője. Tudjuk, hogy az önkormányzatnak sok fontos dolgot kell megoldania, de kérjük, mérlegeljék a fontossági sorrendet, mert számunkra az is­kola megmaradása az elsődleges, a legfontosabb dolog. Bízunk a lelkiismeretes, min­dent megfontoló józan gondol­kodásban, s amikor a szavazásra kerül a sor, önök is elsősorban a kiszolgáltatott kisgyerekekre fog­nak gondolni, s nem a költségve­tés hiányzó tételeire.” Bánk költségvetése, mint az utóbbi években soha, az idén sem lesz mínuszos, köszönhető­en az iparűzési és gépjárműadó mellett főként az építményadó­nak. A nyugat-nógrádi falu közis­merten speciális helyzetben van, hiszen mindössze 681 helyi lako­sa van, és 540 üdülőtelke, utób­biak (nem helybeli) tulajdonosai fizetik az építményadót. A döntő azonban nem ez, ha­nem az iskolát jellemző adatok. A felső tagozatot Bánk közösen tartja fenn Rétsággal, a bánki fel­sősök Rétságon tanulnak - tud­tuk meg dr. Túry Endrénétől, a fa­lu polgármesterétől. Helyben az alapellátást biztosítanák, de a szabad iskolaválasztás miatt sok szülő nem a bánki iskolát vá­lasztja, sőt az utóbbi években még az alsó tagozat ideje alatt is vittek el gyerekeket Rétságra.- A bánki alsó tagozat tanulói létszáma (nem tévedés) kilenc. Első és harmadik osztály nincs, a második osztályba hat, a negye­dikbe három gyerek jár. Ezeket önálló osztályokként működte­tik. Az önkormányzat két peda­gógust alkalmaz, a szerződés szerint ők viszik a délutáni nap­közit is. Ami pedig a jövőt illeti, szep­tembertől hat első osztályos len­ne, akik most még óvodások, de szüleik jelezték, hogy a kicsiket, egy kivételével, nem Bánkra írat­ják majd be. A következő korcso­portban két óvodás van. Egy második osztályos tanuló édesanyja, a levél egyik aláírója lapunknak elmondta, ők is lát­ják, hogy a helyzet nem tartható így, és tisztában vannak azzal, hogy a leendő hat elsősből ötöt Rétságra vinnének a szüleik. Pe­dig a szülők jónak tartják a bánki iskolát és szülői szemmel kimon­dottan előnyösek ezek a nagyon kis létszámú osztályok. Ha az önkormányzat a bezá­rás mellett dönt, az a szülők szá­mára a távolabb lévő kicsik miat­ti nyugtalanság mellett praktikus gondokkal is járna, hiszen nem tudnák megoldani, hogy reggel kocsival vigyék és délután ugyanígy hozzák haza a gyereke­ket. Amiatt is aggódnak, hogy a kicsiknek Rétságon az órák befe­jeztével a menetrend szerinti bu­szokra kellene várakozniuk egyedül. Ezért a szülők, mindent figye­lembe véve úgy gondolkodnak, hogy ha meg kell hozni a dön­tést, legyen abban kompromisz- szum. A legjobb az volna, ha is­kolabuszt biztosítana az önkor­mányzat, de ha azt esetleg nem tud, akkor egy kísérőt minden­képpen, aki vigyáz a gyerekekre. A döntést tehát ma hozzák meg Bánkon. DUDELLAI ILDIKÓ Szerény fejlesztés Aszfaltoznak, vizet vezetnek, utat szélesítenek... RIMÓC. Csak egy szerény fej­lesztési programot „bír el,” a községi önkormányzat idei költ­ségvetése, az intézmények fenn­tartása, működtetése a kiadások szemszögéből nagy falat. Terve­ik szerint a faluközpontban, pontosabban az iskola Hunyadi úti épülete és az István király út között járdát aszfaltoznak, út­szélesítés, s ezzel együtt a vízel­vezetés kialakítása is része lesz a munkának. Emelkedő díjak CERED. Havi két alkalommal viszi el a kommunális hulladé­kot a salgótarjáni városgazdál­kodási kft. a településről. A sze­métszállítás nemrégiben életbe lépett új rendje szerint kismér­tékben emelkedtek a tarifák, s megmaradtak a korábbi kedvez­mények, illetve részben kibő­vült az ebben érintettek köre. Az önkormányzat jó állapotú, hasz­nált, műanyag tárolóedények beszerzésére tett ajánlásával öt­százötvenen éltek. ■ Új kisbuszt vettek HÉHALOM. A Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumtól a Nóg­rád Megyei Területfejlesztési Ta­nácstól kapott pénzből az ön- kormányzat vásárolt egy vegyes használatú kisbuszt. Beállításá­val megoldják a szociális étkez­tetésnél a rászorultaknak törté­nő hazaszállítást, segítenek a napi bevásárlásban, a külterüle­teken élő lakosságot pedig, ami­kor arra szükség van, az orvos­hoz szállítják. ■ Nem eltérő, megegyező Már csak névre szólhat a ta­karékbetétkönyv című, február 15-én megjelent írásunk kap­csán, az OTP Bank Rt.-vel folyta­tott egyeztetés után egy mondat helyesbítését kérte a Magyar Posta Rt. tájékoztatási igazgató­ja. A mondat tehát helyesen így szól: Az OTP Bank Rt. fiókjaival megegyezően a posták - időkor­látozás nélkül - díjmentesen lát­ják el a bemutatóra szóló beté­tek névre szólóvá alakítását, va­lamint a meghatalmazások átvé­telét, kezelését. Drogmegelőzési munkacsoport Gyarmaton Az országban mindössze Nógrád és Veszprém megyében fog­lalkoznak programszerűen a drog kérdésével. Salgótarján után most a Balassagyarmat és Vonzáskörzete Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság keretén belül is megalakult a drog­prevenciós munkacsoport, amelynek vezetésével Kaszab Gézáné addiktológust bízták meg. A programot kidolgozó munkabizottsági ülésen László Sándor rendőrkapitány törté­nelmi pillanatnak nevezte a szerveződést, mert rajtuk múlik, lesz-e esélyünk a kábítószer problémáival megküzdeni. Hangsúlyozta, hogy nem egy kitalált problémáról van szó, mert az elmúlt 6 évben egyre több kábítószeres üggyel foglal­kozott a balassagyarmati rendőr­ség. Az utóbbi két év alatt 59 személy ellen kellett eljárni visz- szaélés kábítószerrel, bűncse­lekmény miatt. Ezek a tények in­dokolják, hogy a rendőrség a rendszerén kívül is keresse azo­kat a területeket, ahol lehet ezzel a problémával valamit kezdeni. Úgy vélte, hogy a bűnmegelőzé­si és közbiztonsági bizottság al­kalmas ennek a feladatnak a megvalósítására, koordinálására. Egy olyan drogprevenciós városi programot kell kidolgozni, ame­lyet a kezébe tudunk adni az is­kolaigazgatónak, a polgármes­ternek, a művelődési ház vezető­jének, az egyházaknak, a szülői munkaközösségek, az egészség- ügyi intézmények dolgozóinak. A munkaprogramban vázolni kell, hogy mi a probléma, hol zajlik, milyen eszközökkel, mi­lyen veszélyt rejt magában, kitől kérhetnek segítséget, hogyan le­het a problémát megközelíteni, kinek milyen feladatai vannak. Az önkormányzatnak feladatot kell vállalnia ennek az alulról szerveződő csoportnak a támo­gatására. Kaszab Gézáné, a drogpreven­ciós munkacsoport vezetője arra figyelmeztetett, hogy nincs ma Magyarországon olyan drog, amihez ne lehetne hozzájutni. Mintegy 700 ezerre tehető a drogfogyasztók száma és egy­millió alkoholbeteget tartanak nyilván. A munkacsoport prog­ramjának legfontosabb feladata a megelőzés, a függőség meg­akadályozása, kivédése lenne. A következő lépcsőben már a gyó­gyítás és a rehabilitáció a feladat. Ebben a munkában a munkabi­zottság számít az önkormány­zatok, iskolák, a sajtó, tévé, rá­dió, a rendőrség, polgárőrség és az egészségügy segítségére. Molnár Zsigmond református lelkész úgy vélte, hogy a szenve­délybetegségeknél a forrást kell megtalálni, a pszichikai, lelki okokat, mert a drog már csak a következmény. Szabó Ágnes, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium igazgatóhe­lyettese a drogmegelőzési mun­kabizottság fontos szerepének tartotta, hogy értelmes elfoglalt­ságot, szórakozást tudjon ajánla­ni az ifjúságnak. Arató János, az ipariskola igazgatója a család és ifjúságvédelmi munkacsoport vezetője azon a véleményen volt, hogy az iskolák nem kerül­hetik meg a drog kérdését. Balassagyarmaton majd hét­ezer tanuló van jelen a városban, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. Felméréseik sze­rint a 9. osztályban megkérde­zett 300 fiatalból 15 százalék je­lezte vissza, hogy megkóstoltak valamilyen drogot! Az alkohollal először a családon belül kerül kapcsolatba a gyerek, aki a kábí­tószert a családon kívül ismerhe­ti meg, ezért fontos ügy a csalá­don belüli megelőzés, hogy ki le­gyen zárva a drog. Kiss Gyuláné, aki az egész­ségügyi csoport vezetője, úgy vélte tapasztalatai alapján, hogy a súlyos drogfüggők szülte soha nem gyógyíthatók. Lászlók And­rás, a bizottság titkára felhívta a figyelmet a Vass Miklós által összeállított kábítószer-ellenes stratégiára, amelyet a gyarmati polgárőr-egyesület elnöke a megalakult drogprevenciós munkacsoportnak ajánlott. SZABÓ ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom