Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám

íi wi előfizet holnap­után reggel _ már 1 ^ \ A olvashatja Htftfuhib ^púnkat! oldal I 3j Az országban csak Nógrád és Veszprém megyében foglalkoznak programszerűen a drog kérdésével. Salgótarján után most a Balassagyarmat és vonzáskörzete is tesz valamit ez ügyben... oldal ■ AJ Egy élenjáró véradó Nem múlik egyetlen olyan, véradással összefüggő ren­dezvény sem a pásztói Vöröskereszt-szervezetnél, hogy azon ne venne részt az Ecsegen lakó Sipkó Istvánné. oldal ■ 12.1 Schmitt Pál villámértékelése Még néhány nap hátravan a téli olimpiából, de elmond­hatjuk, ez volt eddig a legsikeresebb. Tökéletes létesítmények várták a sportolókat, az időjárás is kedvezett. Bezárják a bántó iskolát? Kompromisszumot köthet a szülőkkel a fenntartó Ma dönt a község éves költ­ségvetéséről Bánk önkor­mányzata, és ekkor határoz­nak a képviselők arról is, mi lesz az általános iskola hely­ben működő alsó tagozatával. A szülők levelet küldtek szer­kesztőségünkbe, amelyben azt kérik az önkormányzattól, hogy továbbra is tartsa fenn az intézményt. A számok viszont megdöbbentőek: a bánki isko­la alsó tagozatának összesen kilenc tanulója van. Harminc aláírással (köztük iskolás gyerekekével) született meg az a képviselő-testületi ta­gokhoz írt levél, amelyben egye­bek között megfogalmazzák: „Igen sajnálatos dolognak tart­juk, hogy idáig eljutottunk, s egyáltalán kérdés az, hogy le­gyen vagy ne legyen Bánkon is­kola. Véleményünk szerint azok a szülők, akik az évek során el­vitték gyermekeiket, nem gon­dolták végig, hogy mit kockáz­tatnak, micsoda tehernek, bi­zonytalanságnak tették, teszik ki gyermekeiket. Úgy érezzük, számukra fontosabb a nagyzolá- si vágy, a feltűnőség, mint a kis­gyerek nyugalma, kiegyensúlyo­zott, boldog gyermekkora. Önző érdekeiket juttatják ér­vényre, mert mi. mindannyian úgy érezzük, hogy egy alsó ta­gozatos kisgyereknek elsősor­ban nyugalomra, biztonságra, szeretette, törődésre, a biztos alapok megszerzésére van szük­sége, nem a magamutogatásra. Mi mindannyian úgy érez­zük, hogy itt a bánki iskolában gyermekeink ezt megkapják, s továbbra is Bánkon szeretnénk g yermekeinket iskolába járatni. két tesszük felelőssé, hogy most mindannyian miattuk ke­rültünk ilyen helyzetbe.” (Folytatás a 3. oldalon) Minőségi változás a családi gazdaság Tavaszi mustra a hatar közelében elterülő legelőn: jobbról az első Bene Daniel FOTÓ: GYURIÁN TIBOR A múlt év végén elfogadott földtörvénycsomag tette le­hetővé a családi vállalkozá­si forma elindítását. Me­gyénkben csütörtökön ün­nepélyes körülmények kö­zött Végh Kornél szécsényi gazdálkodó kapta meg az első sorszámmal ellátott családi gazdaságról szóló határozatot. Végh Kornél tősgyökeres me­zőgazdászcsaládból származik, jómaga a szécsényi mezőgazda- sági szakközépiskolában érett­ségizett. A ludányhalászi terme­lőszövetkezetben kezdte pálya­futását, ahol az állattenyésztés­ben telepvezetőként dolgozott. Ezután anélkül váltott munka­helyet, hogy a régit otthagyta volna, ugyanis üzemük 1984- ben egyesült a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Mgtsz-el. Itt feljebb lépett a ranglétrán, állattenyész­tési ágazatvezetőként kereste a kenyerét. Sajnálatos módon a gazdaság 1994-ben tönkrement, felszámolták, így az akkor 33 éves fiatalembernek megélhetés után kellett néznie. Muszájból lett vállalkozó.- Mivel az állattenyésztéshez értek, természetes volt, hogy eb­ben gondolkodtam. Húsz tehén­nel kezdtem, s a szüleimnek a kárpótláskor kapott földjén és (Folytatás a 3. oldalon) Áll a férfi a híd korlát­jának támaszkodva, egész testtartása a re­ménytelenséget sugallja és fel sem néz, amikor el­megyünk mellette. Megszólítjuk, ő pedig kérlelés nélkül belekezd, mondja az élete történetét fésületlenül, azt is, amit nem lenne célszerű elmondania. Évtizedeken át fuvaros volt a cégnél, majd kivál­totta az ipart és egyéni vállalkozóként próbált bol­dogulni. Nem sikerült neki. Tönkretette a mini­málbér utáni tb-fizetés, az IFA-t eladta, újra neki­dol, 51 évével pedig nem kell ő már sehova - mondja keserűen és el­keseredésében még azt sem igen tudja, hogy mit akar. Vagyis annyit igen, hogy el kellene menni Nóg­rád megyéből. Meg azt is tudja, nincs pénze hoz­zá, hogy bárhova elmenjen. így aztán ott áll Vizsláson a híd korlátjának dől­ve az a férfi, akinek a pulóvere ugyanolyan folto­zott, mint az élete. Aki a „hivatalos” szemlélet szerint minden bizonnyal adósként, csalóként, szabálysértőként regisztráltatik. Aki még 11 évig kellene hogy dolgozzon a nyugdíjkorhatár elérésé­ig. Egyáltalán, miből fog addig élni? És utána? Ezt az 51 éves könnyes szemű embert biztosan nem érdeklik a nemzetgazdaság mutatói, sem az, hogy csökken körülötte a regisztrált munkanélkü­liség. Azt mondja, tudja, hogy egyedül semmit nem fog elérni. Mit lehet mondani a vizslási Mezei Ernőnek? Azt, hogy a sorsával nincs egyedül? Édeskeveset segítene rajta, ráadásul kenyeret sem vigasztaló Reménytelenül futott egy ZSUK-kal. Vállalkozói igazolványát visz- szaadta (visszavonták?) és fuvarozott feketén, rá­adásul nem is az előírás szerinti sárga színű rend­számmal. Mondja, mondja, a hangja elcsuklik és ha félre­néz az ember, akkor is látnia kell, hogy sír. A feketemunkáért büntetést kapott, a több évti­zedes „fehér” munkáért ellátást azonban nem. Amikor munka nélkül maradt, nem lehetett hiva­talosan munkanélküli, mert a vállalkozónak az nem jár. A polgármesteri hivatalban kapott köz­munkát, amennyi után munkanélküli-ellátásban részesülhet, de a szükséges 200 nap nem telt még le, amikor rendes munkát szerzett a gyárban. On­nan viszont kiebrudalták, amikor megütötte a fő­nökét. Vállalkozásra már nem is gon­*771215 901000" 02045 szavakért, sem tárgyilagos tényközlésért nem ad­nak a boltban. Elköszönünk, immár mi is vigasztalanul és ha­zafelé azon gondolkodom, miről álmodhat ez az ember abban a társadalomban, amelyben szlogen­né vált, hogy merjünk nagyot álmodni. DUDELUM ILDIKÓ Útbaigazítás, épülő kilátó Falutörténetet is tartalmazó útbaigazító táblát helyezett el a közelmúltban a Rónafaluért Baráti Társaság a Salgótarján­hoz tartozó településrészen. Távolabbi terveik között sze­repel, hogy az október első va­sárnapján esedékes vendégsé­gen átadják rendeltetésének a fából készített kilátót is, amit már régóta szeretnének meg­valósítani. FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Citroen és Opel ütközött Tegnap nem sokkal 12 óra után a Beszterce-lakótelep felől a városközpont irányába közleke­dő Citroen típusú személygépko­csi a kórház előtt haladva egy, a gyalogátkelőhelyen váratlanul le­lépő gyalogos miatt áttért a me­netiránya szerinti bal oldali sáv­ba. Itt összeütközött a szemből érkező Opel Astra személygép­kocsival. Az elsődleges adatok alapján a baleset következtében az Opel Astra vezetője könnyű sérüléseket szenvedett. Mind a két gépkocsiban jelentős kár ke­letkezett. A rendőrség a helyszí­nelés miatt a forgalmat a Losonci út irányába elterelte. Hamuvá lesz a rossz hús A káros anyagot tartalmazó csirkerészek sorsáról Az állatbarát nemcsak a saját, hanem védencei egészségét is félti a káros anyagot tartalmazó csir­kehústól. Ez derül ki G. Cs. salgótarjáni olvasónk leveléből, aki felháborodott azon - ami közlése szerint - egy televíziós műsorban így hangzott el nemrégiben: „...a lefoglalt csirkehúst átadják a hobbiállatok tápszereinek gyártásához”. Levél­írónk azóta próbálja felvenni a kapcsolatot az állat­védő egyesületek valamelyikével, mert az a véle­ménye, hogy az ilyen emberi fogyasztásra alkal­matlan élelmiszer a hobbiállatnak is árthat. Más­részt, senki sem akar drága pénzen betegséget venni kedvencének, ezért „minden eszközt be kell vetni annak kiderítésére, hová került a mérgezett csirkehús”. Megyénkben eddig nem találtak gyanús szállít­mányt, az ország más részein zárolt áru további sorsával kapcsolatban dr. Szőke Pál, a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igaz­gatója azt erősítette meg, amit a legutóbbi napok­ban a „csirkemizériával” összefüggésben szakem­berek elmondtak. Eszerint a lefoglalás-elkülönítés után a terméket megsemmisítik. Hozzátette: a fo­lyamatot, a feladatokat a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztálya irányítja. Dr. Herpai Laura, az FVM főosztályvezető-he­lyettese az olvasói felvetés kapcsán érdeklődé­sünkre a következőkre hívta fel a figyelmet: az ál­lategészségügyi szabályzat (a 41/1997. V. 28-as FM-rendelet alapján) részletesen rendelkezik egyebek mellett arról, hogy tilos takarmányozásra felhasználni mindazt, ami az ember és állat egész­ségét veszélyezteti. Előírja azt is, milyen esetben lehetséges az elhullott állatot ilyen célra hasznosí­tani. A megsemmisítésre ítélt állati terméket au- toklávban (igen magas hőmérsékleten) elégetik. Dr. Herpai Laura mindezt azzal egészítette ki, hogy ha az állatbarát esetleg csirkemájjal etette meg az utóbbi napokban kedvencét, s attól tart, hogy abban klóranfenikol (antibiotikum-marad­vány) volt, nem kell attól tartama, hogy egészség- károsodása lesz az állatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom