Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

2002. FEBRUÁR 16., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal r tkúti, Millenniumi históriák iooi MOHÁCS KÖLTŐJE . Sorozatunkban már említett Kisfaludy Sándor öccse vok, Kisfa­ludy Káwly (1788-1830) drámaíró, költő. A napóleoni háborúk során Ortay Petrldi Soma festménye: Kazinczy és Kisfaludy kézfogása vitézül harcolt, ki is nevezték had­naggyá, de fegyelmet nem tudta el­viselni, ezért 1811-ben lemondott rangjáról. A nemesi életformától teljesen elszakadva, festészetből kívánt megélni. Olaszországban, Bécsben, Pozsonyban árulta tájké­peit és festett arcképeket. Sokat nélkülözött, már az öngyilkosság tervével is foglalkozott. Sorsában az 1819. évi jelentett változást, ami­kor -16 kész drámája közül - nagy sikerrel előadták a „Tatárok Ma­gyarországon” címűt. Ezután egy­más után kerültek színre darabjai, a parasztság és a földesúr összeüt­közését tárgyaló „Stibor vajda”, az önfeláldozó hazafiasság drámája, a görög tárgyú „Iréné”. Kisfaludy te hetsége, a színpadismerő techni­kája és pergő játékstílusa főleg a vígjátékaiban bontakozott ki (a „Kérők” című bájos darabja, a „Csalódások” háromfelvonásosa). Ezeket korszerűvé a régi, elmúló s komikussá merevedő nemesi vüág összeütközése tette a szabadságu­kat hivatásukban és szerelmükben egyaránt követelő fiatalokkal szemben. 1822-ben kiadta szépiro­dalmi zsebkönyvének, az „Auro- rá”-nak első kötetét, amelynek munkatársai olyan fiatal írók vol­tak, mint Vörösmarty, Bajza, Toldy, Czuczor, akik vezérüknek tekintették. Ennek a lapnak írta ro­mantikus balladáit, novelláit, elégi­áit, köztük a gyönyörű „Mohács”- ot. KLASSZICISTA SZOBRÁSZUNK Apja műhelyé­ben lakatossegéd­ként szabadult fel a híres szobrásszá lett Ferenczy István (1792- 1856). Ván­dorúiba kezdett, hogy kitanulja a szobrászatot, ennek első állomása Bécs volt, ahol az akadé­mia rézmetsző osztályára iratko­zott be. 1817-ben már a szobrásza­tot tanulta, 1818-ban gyalog Rómá­ba vándorolt és ösztöndíjjal hat évet töltött itt. Megfordult a dán Thorvaldsen műhelyében is. Ferenczy István: Pásztorlánytca Első műveit hazaküldte („Fek­vő”, „Vénusz”, „Csokonai-arc- kép”, „Pásztorlányka”). Ezeknek sikere több ösztöndíjat juttatott számára, így két évig Canovától is tanulhatott. 1824-ben hazatért és portrészobrokat, síremlékeket, emlékműveket (Kisfaludy Károly­ról a budapesti Múzeumkertbe) alkotott, de élete legfőbb vágyára, Mátyás király bronz lovas szobrára nem si­került megbízást kapnia. Nyers­anyag után is ku­tatott és felfedez­te a ruszkicai márványt. Legna­gyobb műve a Pesten felállított Kölcsey-szobor volt (1846). Még művésznöven­dék korában Rómában rene­szánsz kisbronzokat vásárolt, amelyek ma a Szépművészeti Múzeum kincsei. Érdekes, hogy ezek között van egy lovas szobor melyet több szakértő Leonardo Da Vinci munkájának vél. Mint művész, a klasszicizmus jellegzetes képviselője volt, fő mű­veit a kitűnő karakterábrázolású szoborportréi jelentik. Leveleit ki­adta Wallentényi Dezső 1912-ben, Meiler Simon ismertette életét (F. I. élete és művei -1908). Lengyel Gé­za életrajzi regényt írt róla 1964- ben „A szép mesterségek kezdete” címmel. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA A XVIII. század végétől a Habs­burg elnyomás elleni küzdelem­ben előtérbe került a magyar nyelv ápolása. Ennek kapcsán merült fel egy magyar tudományos testület létrehozásának gondolata. Bőd Pé­ter irodalomtörténész, majd 1781- ben Bessenyei György „Egy ma­gyar Társaság iránt való jámbor szándék" című munkájában, to­vábbá Révai Miklós nyelvtudós 1784-ben és 1790-ben már két terv- és alapszabályvázlatot ki is dolgo­zott ennek érdekében. A döntő lé­pés az 1825. évi pozsonyi ország- gyűlésen történt, ahol gróf Széche­nyi István és mások anyagi támo­Holló Barnabás bronz domborművé: A Magyar Tudományos Akadémia alapí­tása (1893), az Akadémia utcai oldaltalon gatást ajánlottak fel, és ezzel kez­dődött meg „A magyar tudós Tár­saság” tulajdonképpen a Magyar Tudományos Akadémia megszer­vezése. Működését 1830-ban kezdte meg, elnöke Teleki József, alelnö- ke pedig Széchenyi István lett. Hat osztályra tagozódott. Tagjai közé nemcsak tudósokat, hanem írókat is választottak, többek között a két Kisfaludyt, Vörösmartyt, Kölcseyt, Berzsenyit, Kazinczyt. Az első nagygyűlést 1831. feb­ruár 17-24-én tartották, a követke­ző években már megalkották az el­ső helyesírás szabályait, szótára­kat, tankönyveket, színműveket adtak ki. Az 1848/49-es szabadságharc alatt bár tartózkodott az állásfogla­lástól, mégis mintegy tíz évre meg­bénították működését, császári biztos jelenlétében tarthatta ülése­it, a Bach-rendszer az alapszabály módosítását kényszerítette ki stb. Új tagokat csak 1858-tól választha­tott, ekkor lett tagja Arany János, aki 1865-től 1879-ig főtitkári tiszt­séget is betöltötte. Jelenlegi székházának építési költségeire 1860-ban indult orszá­gos gyűjtés, és 1862-1865 között épült fel a Lánchíd pesti hídfőjénél a mai palotája. ____________k.*. Mi ért nem gyűrhető tovább a papírgalacsin? Ráérő chicagói tudósok ko­moly energiát fektetnek an­nak kiderítésébe, hogy egy bizonyos ponton túl miért nem gyűrhető tovább a pa­pírgalacsin, illetve, hogy mi­ért zsugorodik mégis - rá­adásul önmagától - tovább. Az már régóta tudott, hogy még az igen erős tenyerű embe­rek sem képesek egy bizonyos ^ponton túl összébb préselni a gombóccá gyűrt papírt. A vé­kony papírlapban rejlő erő ko­moly kihívás elé állította a fizi­kusokat is. A fizika szemszögé­ből a papírgalacsin élek és pon­tok halmaza, amelynek belsejé­ben elraktározódik a papírgom­bóc kialakítására felhasznált energia. A vizsgálatok során a kutatók megállapították - ami azért sejthető volt - hogy össze­függés áll fenn az összegyűrt papír mérete és az összepréselé­sére fordított energia között. A kutatók bebizonyították - ami megint csak nem túl nagy szen­záció - hogy minél jobban ösz- szegyűrjük a papírt, annál több pont és él keletkezik a gombóc belsejében. Végül olyan sok él és pont halmozódik fel a papír- galacsinban, hogy már csak hi­hetetlen nagy nyomás segítsé­gével lehet még kisebbé alakíta­ni. Elméletük igazolására a chi­cagói egyetem munkatársai el­végeztek egy kísérletet egy le­heletvékony, alumíniummal be­vont kör alakú papírlappal. Meglepetésükre azonban a du­gattyúval összenyomott gala- csin mérete még három hét után is folyamatosan csökkent még­hozzá „önerőből”, azaz magá­tól, pedig már jóval korábban el­érte a tudósok által meghatáro­zott kritikus méretet. A jelensé­get egyelőre nem tudják mire vélni. CÁPÁK ÉS A SZERELMES DALOK Barry White népszerű szerel­mes dalaival és a modern pop­zene más klasszikusaival pró­bálják pezsdíteni a cápák pár­zási kedvét az angliai Birmin­ghamben, a tengeri élővilág országos központjában. Efféle dalokat hallhatna mos­tantól az, aki megosztaná a cá­pákkal az akváriumok meghitt­ségét, a zenét ugyanis természe­tesen az akváriumok belsejébe sugározzák. Közben pedig a tu­dósok meglehetősen éberen fi­gyelik és rögzítik az állatok rea­gálását a bizsergető hangokra. A kísérlet előzménye az a kutató­munka, amelyet az amerikai, Massachusetts állambeli Camb- ridge-ben végeztek a Rowland tu­dományos kutatóintézet szak­emberei, s amelynek eredményei szerint a halak értékelni képesek a különféle zenéket, dallamokat. „Rövidesen meglátjuk, hatásos-e a dolog, ugyanis az udvarlás első szakaszában a hímcápa nagy se­bességgel üldözi a nőstényt kör- be-körbe az akváriumban, és megpróbál beleharapni az uszo­nyába" - magyarázza Josie Sutherland, aki magát „az új el­képzelések iránt nyitottnak” mondja. A nagyközönség előtt is nyitva álló birminghami központban már megfigyelték, hogy a Ginger névre hallgató homár szereti a popzenét. A rákfélék a zene kel­tette vibrálásra ollóik mozgatásá­val reagálnak, ami a központ lá­togatóinak meglátása szerint tánchoz hasonlít - írta az AFR Hogy aztán ez valóban tánc-e, vagy valami más, az még azért to­vábbi kutatómunkát igényel, el­döntésre vár. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Könnyű magának hölgyem, csak egyfelé keü szaladnia. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Bocskai Józsefné Rónafalu, Farkasbükk u. 18. sz. Mai rejtvé­nyünk megfejtését február 21-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. A Diósjenő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet idei terveiben szerepel a bolthálózat további j szakosítása, újabb önkiszolgáló rendszerű üzletek kialakítása. Először Diósjenőn szakosították és ala- j j kították át önkiszolgáló rendszerűvé az egyik vegyesboltot. Az új önkiszolgáló élelmiszerbolt modern i berendezést, hűtőgépet és neonvilágítást kapott. Nógrádi Népújság, 1962. február 14., 7. o. Az ifjúsági megyei és területi bajnokságok következő állomására, az országos vidéki vívóbajnok- ságra Budapesten került sor. Az igen erős mezőnyben 47 versenyző indult. Az SBTC vívóit négy női j j tőröző képviselte. Csömör Erzsébet kiharcolta a döntőbe jutást, majd kemény küzdelemben második j : helyezést ért el. Nógrádi Népújság, 1962. február 17., 8. o. \ HARMINC ÉVE Milliók és milliók tiltakoznak ezekben a napokban szerte a világon az igazságtalan és sok-sok szen­vedést hozó indokínai háború ellen. Nógrád megyében is szolidaritási napok kezdődtek az üzemek- ben, hivatalokban, intézményekben. Szíwel-lélekkel csatlakoztak a vietnami szolidaritási mozgalom­hoz a Salgótarjáni Öblösüveggyár munkásai is. Nógrád, 1972. február 12., 1. o. Háromszázötvenezer forintba került annak az épületnek az átalakítása, amelyben megnyílik Balas­sagyarmat első gyorstisztító szalonja. A 2 millió egyszázezer forint értékű berendezés korszerű gé­pekből áll, található itt vegytisztítógép a Német Szövetségi Köztársaságból, dán vasalógép és folttisz­tító pad, NSZK gőzgenerátor, amely óránként háromszáz kilogramm gőzt szolgáltat. Nógrád, 1972. február 13., 1. o. HÚSZ ÉVE 38 millió forint értékű terméket állítanak elő az idén a Nógrádmegyeri Vastömegcikk-ipari Szövet­kezetben, ahol a termékek nagy része kovácsolási eljárással készül. Főleg a budapesti kéziszerszám­gyár részére gyártanak elősajtolt alkatrészeket, lemezollókat, csillagkulcsokat, csípőfogókat, laposfo­gókat és gázcsőfogókat. ' Nógrád, 1982. február 12., 3. o. Tizedik évébe lépett tavaly a nógrádi szénbányák lakástámogatási rendszere. Tavaly 129 dolgozó csaknem 8 és fél millió forint kamatmentes kölcsönt kapott a vállalattól fészekrakáshoz. A kiemelt bá- nyászlakás-építési akció keretében 58 dolgozó részesült megközelítőleg 5 millió forint kölcsönben. A kedvezményt kapottak zöme fizikai és fiatal bányászok közül 38-an föld alatti munkát végeznek. Nógrád, 1982. február 14., 8. o. TÍZ ÉVE Abban a pillanatban hangzott el a felhívójel a vendég érkezésére figyelmeztetve, amikor Elisabeth Rehn finn védelmi miniszter gépkocsija a rétsági laktanya bejárata elé gördült. Bíró Zoltán dandárpa- j rancsnok köszöntötte a miniszter asszonyt és kíséretét, majd részletesen tájékoztatta a dandár törté- j netéről, a rétsági laktanya életéről. Új Nógrád, 1992. február 12., 3. o. Január végén az előzetes adatok szerint 440 ezer munkanélküli volt az országban, mintegy 10 szá­zalékkal több mint 1991 decemberének végén - mondták a Munkaügyi Minisztériumban. A jelenlegi munkanélküliségi szint 8,15 százalékos rátának felel meg az új számítási mód szerint. Új Nógrád, 1992. február 13., 1. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYBE DR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom