Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ ® ■ SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete „Tipolgárőr köcsögök!’’ a becsmérlő mondat hang­zott el - más, idézhetetlen ki­fejezések mellett - az egyik dél-nógrádi település kocsmájá­ban, amikor járőröző kőrútjuk során beléptek oda a polgárőrök. A helyi lakosságból nem a több­séghez tartozó, beszeszelt férfi fröcskölődve ócsárolta a polgárőr­séget, amiért a járőrök rendre megakadályozzák a könnyű zsákmányszerzést, s a rendőrség előőrseként és hátvédjeként részt vesznek a lakosság biztonságér­zetét kedvezőtlenül érintő lopá­sok megelőzésében, leleplezésé­ben. S ahogy ez még gyakran törté­nik, az igazságtalan és otromba ordítozás ellen közbeszólók hangja tücsökciripelésként, vagy csak tartózkodó hümmögésként hatott. Végül is a történtekből nem lett tettlegesség, de még va­lamilyen hivatalos ejnye-ejnye sem követte a mocskoíódást (pe­dig a nagytorkú, izgága és sem­mirekellő megérdemelte volna a vele szemben megtehető jogi fele­lősségre vonást!). Érdemes ezen az eseten elgon­dolkodni - mert nem egyedülálló. Közfeladatot ellátó embereket szi­dalmaztak, becsméreltek, akik olyan polgári önszerveződésnek az önkéntes tagjai, amely a bűn- cselekmények megelőzését tűzték ki célul. Önszántukból, anyagi ellenszolgáltatás nélkül járőröz- nek - döntően az éjszakai órák­ban - hogy megpróbálják távol tartani az otthonoktól, értékektől a gonosztevőket. Ezt teszik ezen a kis települé­sen is, immár több mint egy évti­zede, inkább több mint kevesebb sikerrel. Pedig a siker - ami min­den tevékenységnek további ösz­tönzője - csak nagy erőfeszítések árán születik. Ők ehhez adják az erejüket, idejüket, esetenként ve­szélyeztetve saját családjuk nyu­galmát, békéjét is. A működésük­höz nélkülözhetetlen pénzhez pe­dig pályázatok révén, közalapít­ványok és adományok révén jut­nak hozzá. Annyit azonban ösz- sze tudnak hozni évente, hogy le­gyen elemlámpa és bele folyamo­sán elem, működtethessék a mo­biltelefont a gyors információ- áramlás érdekében, s amikor szükséges beindíthassák a rend­őrségtől kapott gépkocsijukat is. A „polgárőr köcsögök” a saját ruházatukban, lábbelijükben ta­possák a sarat, havat nyáron és télen, a falu utcáin vagy a dűlő- utakon. Azt figyelik, hogy hol tűnnek fel olyanok, akiknek más értéktárgyaira fáj a foguk, hogy eladva, az árán vett szeszt ma­gukba döntve részegen fröcskö- lődjenek. Önkéntelenül adódik a köcsög szinonimájaként a korsó kifeje­zés. Erről pedig az a közmondás jut az ember eszébe, hogy „Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik". A tisztességes emberek bízvást remélik, hogy a köcsögölő személyek előbb-utóbb úgy járnak, mint a közmondásbeli korsó. Nagyon megérdemlik! Bál a sportéletért A Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány a helyi sportélet fej­lesztése érdekében február 9-én a művelődési házban vacsorával egybekötött jótékonysági bált rendez. A bálteremben 80-100 fő részére biztosítanak szórako­zási lehetőséget. Kisugárzás egész Észak-Magyarországra A tanintézeteket, beleértve a salgótarjáni főiskolát is, az ál­lam által működéséhez, fenntartásához biztosított állami anyagi segítség éppen hogy csak elég, vagy különböző meg­szorításokkal is esetenként kevésnek bizonyul. Az oktatási intézményeknek, jelen esetben a Budapesti Gazdasági Főis­kola Pénzügyi, Számviteli Karának salgótarjáni intézete hall­gatóinak és tanárainak többoldalú kibontakoztatásához pluszpénzre volna szüksége. E tekintetben milyen pénzforrá­sokat tárt fel, szerzett meg és fordított a salgótarjáni intézet a különböző pályázatokon való sikeres részvétellel? Kérdése­inkre dr. Rozgonyi József intézeti igazgató válaszolt. ben tudjuk igénybe venni. Négy területen nyújtottunk be sikeres pályázatot. Az első téma: „Az akkreditált felsőfokú szakképzés bázisainak kiépítése Északkelet- Magyarországon”. Ennek értel­mében Gyöngyös, Hatvan, Szol­nok, Ózd, Fehérgyarmat közgaz­dasági szakközépiskoláival létre­hoztuk azt a hálózatot, melynek keretében minden középiskolá­- A sikeres pályázatok milyen területen segítették a főiskolát?- Gazdasági lehetőségeinkkel, a hallgatók szakmai és technikai feltételeinek javítását, a tanári kar szakmai adottságainak több­irányú kibontakoztatását, az új követelményekre való sikeres át­állást, annak gyakorlatát segítet­ték.- Nagyságrendben mennyit képviselnek a megszerzett pén­zek?- Az elmúlt öt évről, mióta a főiskola igazgatója vagyok, tu­dok csak konkrét tényeket közöl­ni. Évi átlagban tízmillió többlet- forrást jelentett, vagyis 60 millió forintot képvisel. Ez az összeg a főiskola éves költségének 3-4 százalékát teszi ki.- Mit sikerült az előbbi elisme­résre méltó összegből megvalósí­tani?- Három területen nagyon je­lentős infrastrukturális fejlődést hajtottunk végre. Ezek a követke­zők: Az géptermek komplett szá­mítástechnikával való felszerelé­se, a hálózat teljes kiépítése, az épületek optikai üvegszállal való összeköttetése. A fő forrást a központi szakképzési alap és a megyei decentralizált rész adta. Az előbbi forrásokból 20 milliót sikerült elnyerni. A kapott ösz- szegből vásárolt és kialakított tel­jes számítógéprendszer növelte a hozzáférés lehetőségét, ami azért fontos, mert nálunk kiemelkedő a számítógép használata. Ugyan­is a dolgozatoktól kezdve, a vizs­gára való bejelentkezésig min­dent ezen oldanak meg a hallga­tók. A tanári karban is általános­sá vált a számítógép, vagyis mindegyiküknek megvan az egyéni hozzáférés lehetősége. Az Internet igénybevétele 1993-tól szabad és korlátlan, mind a hall­gatók, mind az oktatók számára.- Volt még az előbbihez hason­ló lehetőségük?- Megkésve az Európai Unió Phare-forráslehetőségéhez 1998 és 2001 között nem tudtunk hoz­zájutni, pedig volt olyan program köztük, amelyet az EU 1997-ben jelölt meg hazánk számára, amit csak 2001-ben tudtunk és 2002­ban meghonosítottuk a korszerű, négy féléves felsőfokú szakkép­zést pénzügyi, számviteli és ban­ki szakügyintézői képesítéssel. Ezt a Pharé-program alapján ka­pott 15 millióból valósítottuk meg.- Van még a Phare-pro- gramhoz kötődő más jellegű, si­keres pályázatuk is?- Igen. A második, amelyet a Nemzeti Család- és Szociálpoliti­kai Intézettel közösen nyertünk, ami újabb 15 millió forintot jelen­tett számunkra. Lényege, hogy vizsgáljuk a szociális ellátó rend­szerek hatékonyságát és gazda­ságosságát. Ez a téma ugyan tan­tervűnkben közvetlenül nem szerepel, de mint határesetet, fontosnak és újszerűnek tartjuk, mert rendkívül nagy összegek áramlanak szét ezen a csatornán, s ezek felhasználásának haté­konyságát eddig nem igazán tud­ták nyomon követni. Még két fontos, sikerrel záruló pályáza­tunkat szeretném ismertetni. Mindkettő a Phare-hez kötődik. Az egyik a pályán lévő közgazdá­szokat érinti, ami az európai uni­ós pénzügyi, számviteli szabá­lyok elsajátítását teszi lehetővé. A 30-60 órás továbbképzést a fő­iskola tanárai tartották az EU számviteli konszolidáció, illetve üzleti nyelv témákból. Szívesen és örömmel vettük a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanácstól kapott megbízást, melynek értel­mében részt vettünk Nógrád me­gye marketingstratégiájának ki­dolgozásában.- Most mi a helyzet?- Van néhány jelentős pályá­zatunk. Az egyik a Phare-pro- gramban az Eszakkelet-Magyar- országon tevékenykedő közgaz­dászok továbbképzését szolgálja Borsod, Heves és Nógrád megyé­ben. Pályázatunk az EU-csat- lakozáshoz kapcsolódó hat té­makört öleli fel. A harmadik a ha­zai Széchenyi-terv keretéhez kapcsolódik. Az innen kapott pénzből jelentősen fel kívánjuk újítani, korszerűsíteni létesítmé­nyeink egy részét.- Az eddigi tiszteletre méltó pá­lyázati sikerek egyéni teljesít­ményhez, vagy a főiskola tanára­inak aktív tevékenységéhez fűző dik?- Összehangolt csapatmunká­ról van szó, melyben az összefo­gás azt is jelenti, hogy tanártársa­im is megtalálják érdeklődésük­nek megfelelő számításukat a különböző témákban. Ennek irá­nyítása, koordinálása az igazgató dolga. _______VPW8ZK. K üzdelem a munkanélküliséggel Megyénkben tavaly 1,28 milliárd forintot költöttek a foglalkoztatás elősegítésére (Folytatás az 1. oldalról) figyelmet fordít a munkaügyi szer­vezet. A prevenciós tevékenység kiemelkedő eseménye volt a „Pá­lyaválasztás 2001 - Europálya”, amellyel a végzős diákoknak, a pá­lyakezdő álláskeresőknek, a pálya- módosítást tervező felnőtteknek kívántak segíteni. A foglalkozási információs tanácsadót tavaly több mint két és fél ezer pályaválasztás előtt álló fiatal, illetve munkanél­küli kereste fel. A pályakezdő diplomások tran­zitfoglalkoztatásának kísérleti programja a múlt évben indult út­jára. Célja a megyében állandó la­kóhellyel, valamint felsőfokú isko­lai végzettséggel rendelkező pálya­kezdők elvándorlásának mérséklé­se. Kedvező tapasztalatok esetén a programot az egész megyére kiter­jesztik majd. A harminc dolgozót meghaladó létszám-leépítési bejelentésnél a munkaügyi szervezet mindenkor felajánlja a munkába elhelyezést elősegítő bizottság működtetését, a lehetőséggel 2001-ben két cég élt. A tavaszi és őszi munkaügyi hete­ket az álláskeresők és a munkálta­tók egymásra találása érdekében rendezték, a látogatók száma meg­közelítette az ötezret. A képzési börzéken az oktatási intézmények másfél száz tanfolyamot ajánlottak fel. A képzés kiemelt feladat volt ta­valy, szeptember végéig csaknem ezren ültek be ismét az iskolapad­ba, lényegesen többen, mint egy évvel korábban. A gyes-en és a gyed-en lévők, továbbá a megvál­tozott munkaképességűek számá­ra is szerveztek tanfolyamokat. Önfoglalkoztatásra 150-en, vál­lalkozás indítására majd' 80-an kaptak támogatást az I-IÓ. negyed­évben. Ugyanezen időszakban a munkaadók több mint 1400 dolgo­zó foglalkoztatásához kaptak bér- támogatást. Munkatapasztalat­szerzési támogatás mellett 270 fia­talt sikerült elhelyezni. A közhasznú foglalkoztatás to­vábbra is a legkedveltebb támoga­tások egyike. A hatékonyabb pénzfelhasználás érdekében be­léptették a pályázatos közhasznú foglalkoztatást, ahol konkrét érték­teremtő munka támogatását kér­hették a munkáltatók. A munkaügyi szervezet évek óta fontos célkitűzésének tekinti, hogy a munkaerőpiacon kedve­zőbb helyzetbe juttassa a halmo­zottan hátrányos helyzetűeket, ja­vítsa elhelyezkedési esélyüket. Több kirendeltségen szerveztek felzárkóztató és szakmát adó okta­tást, főként alacsony iskolai vég­zettségű, illetve cigány származá­sú állástalanoknak. Közülük a ko­sárfonó, a könyvtárasszisztens, a kőműves, a földprogramhoz kap­csolódó képzések voltak a legsike­resebbek. Saját kezdeményezésként, 2001 júniusától indult a környezetren­dezési közhasznú komplex prog­ram, amely értékteremtő munká­val a gondozott lakókörnyezet ki­alakítását tűzte célul. A program több mint háromszáz, zömmel ci­gány állásnélküli részvételével kez­dődött. A múlt esztendő krónikájához tartozik még, hogy Bátony- terenyén új ^rendeltséget adtak át, Rétságon pedig felújították a ré­gi kirendeltséget. A salgótarjáni központ épületében év végén lát­tak hozzá a rehabilitációs informá­ciós centrum kialakításához, a munka hamarosan befejeződik. _______________________1KOUUI M ég öt hónap nevesítésre - Törölték a házastársi pótlékot Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy magán­jellegű problémákkal kapcsolatos kérdéseit, felvetéseit, észrevétele­ik Kereshetik szerkesztőségünket személyesen vagy levélben (cí­münk: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Postafiók 96.) esetleg telefo­non is a 32/416-455-ös számon. VÁLASZOK A PÉNZINTÉZETTŐL Zsidai Jánosné Salgótarjánból az anonim betétek, takarékbetét­könyvek előírt nevesítésével kap­csolatos kérdéseivel fordult rova­tunkhoz. Szeretné tudni például, hogy hány éves kortól szerepelhet saját néven a könyv vagy takarék- levél? Választ vár arra is: mit csi­náljon az a kiskorú, akinek jeligés könyve van? Mit jelent valamit kettős névre tenni? Csabáné Marosvári Márta, az OTP Kereske­delmi Bank Rt. Salgótarjáni Igaz­gatóságának osztályvezetője a kérdések sorrendjében válaszolta az alábbiakat: tizennyolc éves kortól lehet saját néven betét­könyvet nyitni, takaréklevelet vál­tani. Annak a fiatalnak is érdemes a neki szánt jeligés betéttel kap­csolatban felkeresnie a pénzinté­zetet, aki még nincs tizennyolc: számos befektetési formát tudnak ilyen esetben is ajánlani. A har­madik kérdésre adott eligazítás: két névre szólóan is lehetséges ta­karékkönyvet nyitni, ebben az esetben mindkét tulajdonos önál­lóan járhat el az ügyek intézésé­ben. Jelenleg az ügyfeleknek ingye­nesen van módjuk arra is, hogy elhalálozásuk esetére megjelölje­nek valakit, a megjelölt érintett hagyatéki eljárás nélkül juthat a megtakarított összeghez. Zsidai Jánosné felvetette még: ezekben a napokban, hetekben hosszas várakozással jár a nevesí­tés intézése. Ennek egyrészt az az oka, hogy az ügyfelek teljes körű tájékoztatása időt igényel, annak ellenére, hogy jelenleg emelt szá­mú, tehát három pénztár foglalko­zik a feladattal. Jelentősen növeli a forgalmat, hogy most történnek a kamatbeírások, ezt azért érde­mes figyelembe venni, mert a költségmentes nevesítésre félév­nyi türelmi idő áll rendelkezésre, tehát nem kell annyira sietni ez­zel. NÉGY ÉVE SZŰNT MEG Szécsényi olvasónk a házastár­si pótlékra szóló jogosultsággal kapcsolatban juttatta el hozzánk kérdését. Ezt az ellátási formát azonban már négy éve megszün­tették... Az érdeklődő felvetésére Dr. Danyi Sándor, a Nógrád Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság igazgatója tájékoztatta lapun­kat ennek jogszabályi hátteréről: a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásá­ra kiadott 89/1990 (V. 1.) rendelet 212-es paragrafusa szabályozta a házastársi pótlékra való jogosult­ság feltételeit. A társadalombizto­sítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény hatályba lépésével 1998. január 1-jétől megszűnt ez az ellátási forma. Azok részesül­nek ebben az ellátásban, akik '97 december 31-ig szereztek jogo­sultságot erre. Veszélyben az ellátás! Az érdekvédelemnek egyre fon­tosabb szerepe lesz az élet minden területén, különösen a mostani, gyorsan változó helyzetben. Az ér­dekvédelmet vannak, akik jogos önvédelemnek tartják, míg mások szerint kikövezik az utat a jó köz­érzethez és hangulathoz, ami újabb sikerekhez vezethet. Vajon miként találkoznak a valóságban az előbbi gondolatok a Nógrád Megyei Kereskedők és Vendéglá­tók Érdekképviseleti Szervezeté­nél? Kérdéseinkre Zöld Imréné megyei titkár válaszol.- A kis- és középvállalkozók, akiket szervezetük képvisel, mi­ként vélekednek a minimálbér fel­emelésével kapcsolatban rájuk há­ruló kötelezettségekről, azok hatá­sáról?- A mostani piaci árakat figye­lembe véve minden tagunk vallja, reális lenne a jelenlegi minimálbér összege, ha a kormány betartotta volna ígéretét, azaz az általa besze­dett járulékokat jelentősen csök­kentette volna. A tb-árulék 2000 és 2001-ben történő mérséklése ked­vező volt, ugyanakkor ennek elle­nében az egészségügyi hozzájáru­lást évről évre jelentősen növelte. Az idén csak ezen a címen minden alkalmazott után havonta 4500 fo­rintot kell fizetnie a kisvállalkozó­nak.- Az előbb elmondottak milyen következményekkel járnak?- Nagyon nehéz helyzetbe ke­rültek tagjaink, főleg azok, akik kis településeken lévő vegyeskereske­désben dolgoznak. Armak a kisvál­lalkozónak, aki egy fő alkalmazot­tat foglalkoztat, naponta 40 ezer forint bevételt kellene elérnie, alap­vetően kenyérből és tejből, hogy az előírt kötelezettségeknek eleget tudjon tenni! Mivel ez képtelen­ség, egyre többükben vetődik fel, hogy ilyen körülmények, gazdasá­gi feltételek között szabad-e tovább csinálni, még akkor is, ha létfenn­tartásuk kerül veszélybe. Ameny­nyiben a vállalkozó megszünteti tevékenységét, akkor saját magá­nak teremt még nagyobb gondot, ugyanis a jogszabályok szerint munkanélküli-ellátásra nem jogo­sult. A megszűnés persze azt is je­lenti, hogy a kis falvak ellátás nél­kül maradnak.- Tudomásunk szerint tagjaik a munkanélküliséggel kapcsolatos ellátási lehetőséget több éve kérik.- így van. Sőt, vállalnák, hogy pluszjárulékot Szemek, hogy az átmeneti kényszerhelyzetben is legyen valamilyen ellátásuk.-Azon által közöltek azt is je­lentik, hogy a vállalkozásbarát po­litika megvalósítása várat magá­ra?- A mi területünkön eddig nem valósult meg.- Hallhatnánk az életben ma­radás különböző próbálkozásai­ról?- A kényszerhelyzet miatt, ha van még erre lehetősége, akkor csökkentik az alkalmazotti lét­számot, vagy az eddigi napi nyolc órai foglalkoztatottságot hat, illet­ve négy órára mérséklik. Ez ma­gában hordozza a munkanélküli­ség növekedését, ami falun külö­nösen nagy gondot jelent, mert helyben szinte mindenhol kicsi a foglalkoztatottság.- A tagság érdekében mire kon­centrál a KISOSZ?- Továbbra is azt kérjük, amit több éve szorgalmazunk és eljut­tatunk az illetékesekhez is, hogy jelentősen csökkentsék az elvoná­sokat. Eltörölhetnék az egészség- ügyi hozzájárulást, a jelenlegi tb- kötelezettséget pedig jelentősen mérsékelhetnék. Ez a feltétele an­nak, hogy a munkanélküliség ne növekedjen, mérséklődjön a feke­temunka-vállalás, a kis települé­sek ellátása ne legyen veszélyben! E kérések teljesítésére országos szövetségünk minden fórumot felhasznál. V.K. Folyik a munka a főiskolán ____________________________fotó, rioó tibor archívum*

Next

/
Oldalképek
Tartalom