Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT EGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2002. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Faragó Zoltán: T" g=y JFZ j=? F9 j s\ (3 Madarásznapló Érdekes adatokat szolgáltatott lapunknak Salgótarján és a város- környék madárvilágáról a karancslapujtői Rozgonyi Sándor, aki meg­figyeléseiről pontos feljegyzéseket is vezet. Amint megtudtuk tőle, az elmúlt heti Terepjáróban említett, a salgótarjáni Arany János úton lá­tott házi rozsdafarkú, ami vagy nőstény volt, vagy fiatal hím, talán át­telelő példány volt! Sorozatunk rendszeres olvasója a népjóléti kép­zési központnál (van új neve, de mindenki így ismeri) októberben, novemberben kétszer és január 6-án látta az áttelelő madarat. Karancslapujtőn, a Dobroda-patak egy 300 méteres, jégmentes szakaszán egy guvat nevű madár telelt egy jó darabig, 2001. decem­ber 21-től ez év január 22-ig, tehát éppen a legnagyobb hidegek alatt tartózkodott a falu alatt. A néphit szerint a pacsirtának Zsuzsanna napján, február 19-én kell megszólalnia, de Ipolytarnócon már 10-én énekelt egy példány! Baglyasalján egy szokatlanul korán fészket építő őszapópárt is megfigyelt Rozgonyi Sándor: a madarak már február 13-án munká­hoz láttak. Parkosított előkertben, a földtől körülbelül tíz méterre van az az ág, amelyiken épül a fészek, s csak remélhető, hogy a szemfüles és fészekrabló szajkó nem fogja felfedezni. Levélírónk arról is beszámolt érdekességképpen, tavaly október­ben a salgótarjáni nyugati városrészben egy fehér tollazatú, albínó balkáni gerlét látott. A Nógrád Megye Vadászati Kultú­rájáért Közhasznú Alapítvány (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., PL 234., tel.: 32/314-929) szervezési menedzser munkakör betöltésére PÁLYÁZATOT hirdet. Pályázati követelmények:- legalább középfokú iskolai végzettség,- ötéves vadászati gyakorlat,- jó kapcsolatteremtő képesség,- önéletrajz. Bérezés: megegyezés szerint. Pályázatok leadási határideje: 2002. március 10., (személyesen vagy postán) Vagy esett is, vagy csak lógott az eső lába az elmúlt héten, csak péntekre derült ki az égbolt - akkor pedig már késő terepjárásra indulni, hiszen szombat a megjele­nés napja... Csütörtökön is egyszer csepergett az eső, másszor azonban a napkorong is áttetszett a fátyolfel­hők közül, tehát nem a legjobbkor vágtunk neki öreg barátommal, Varga Fe­ri bácsival a Szüváskő erdeinek. A lát­vány azonban mindenért kárpótolja az embert, s különösen igaz ez a Rónabá­nya és Szilváskőpuszta között húzódó hármashegyre: öreg bükkös, telepített, szálfává nőtt lucfenyves borítja, cserek­kel, gyertyánokkal, vadcseresznyefákkal vegyesen, ugyanakkor alig van olyan ré­sze, amelyik nem viseli magán az embe­ri munka nyomait... Nyílegyenes vágások húzódnak az er­dőben, az egykori drótkötélpálya veze­tett rajtuk. Mély árkok, különböző, az esemyőnyitől a családi ház méretűig ter­jedő nagyságú gödrök, horpadások tar­kítják a területet. A szénbányászat nyo­mai ezek. A hajdani, akár száz évvel ez­előtt készített vágatok az idők során le­szakadtak, s fölöttük a talaj is követte őket. Máshol meddőhányók kúpjai lát­hatók az erdőben, de csak a formájukból lehet rájönni, hogy egykor ezek meddő­hányók voltak. Egyik-másikon már de­rékvastagságú szálfák nőnek. Rövidesen a Bagókő valahavolt bá­nyaudvarára érünk. Bazaltoszlopok mu­tatják különféle elhelyezkedési formáikat a valamikori kőfejtő oldalában, s ami ta­lán világszerte is ritka, függőleges és víz­szintes rétegek váltják itt egymást. Örök­zöld páfrányok, fodorkák élnek a sziklák szűk repedéseiben, a bányaudvaron vadmál­na vesszői sarjadnak, sok más cserjefajjal együtt. A Bagókőn túl idős bükkös húzódik, aminek az alja a hegy gerincéről nézve igazi „ördögszántás”. Jókora földkupacok hullám­zanak itt, régebbi, nagy hó- és széltörések emlékei. Jó pár hatalmas szálfát tövestől ki­csavart már az ítéletidő, a kidőlt törzseket pe­dig később elfűrészelték, majd elszállították. Az a két-három köbméternyi föld azonban, amit a bükkök még halálukban is a gyökereik között megtartottak, hatalmas hantokat ké­peztek az oldalban, méghozzá a szántásra emlékeztető módon. Csupa kő és szikla az ösvény, vékonyka a talaj, vastag az avarpáma... A fák közül több is derékba törve, kikorhadva várja az odúlakó madarakat, s van is belőlük jó né­hány! Csuszkák kiáltásaitól hangos az erdőrész, azután valahol halkan dobol egy harkály. Széncinegék „ki­ki tél” kiáltásai éltetik a tavaszt, azu­tán barátcinege felel nekik valahonnan. Csodálatos ez az erdőrész! Egy kikorhadt gyertyántörzsön, ami a harkályok teljesen le is „kopasztottak” - azaz kérget a cső­rükkel levésték róla - bordó színű tapló­gomba terem. Alatta korhadt fatörzsdarab hever a köveken, közepén harkály vájta lyukkal, belsejében az egykori odú körvo­nalaival. Akármennyire is látni itt az em­beri munka nyomait, ha ide is hallatszik a ceredi útról az autóbusz zúgása, a szil­váskőpusztai kutyák ugatása, ez a terület mégiscsak igazi őserdőnek tűnik! A Szilváskői-nyeregben megcsodáljuk az óriási bükkfát. Vajon hány száz éves lehet az égbenyúló óriás? Majdnem alatta katonasír, 1919-ben itt elesett, a felirat szerint „Cseh-Szlovák” katonák alusszák örök álmukat a hantok alatt. A sír gondo­zott, a fejfa alatt most is van virágcsokor, de aligha a rokonság jár ide a hozzátarto­zók után... A Szüváskő déli oldalán erdőgyéríté­sek nyomai, azután a telepítés eredmé­nyeképpen az embermagasságúnál is na­gyobb, fiatal vörösfenyőfák. Vagy kettőt közülük még tavaly jól elintézett egy szarvasbika, mert embermagasságban le- hántotta a kérgüket, miközben agancsát tisztította. Egy tölgycsemetés rész alatt valami kéklik az avaron... Mi ez...? Igen, kivirágzott a pettyegetett tüdőfű! Pár héttel korábban nyílik, mint szokott, jelentéktelen is a gyű- szűnyi virágocska - de mégiscsak a tavasz csalhatatlan jele! Javuló ökoturisztikai feltételek Az új tulajdonos felújította a Karnncs-, és a Tepke-hegy kilátóit A Salgótarján környékén és a Cserhátban kirándulók örömmel ta­pasztalhatták, hogy a Karancs- és a Tepke-hegy 23 méter magas, karcsú fémvázas küátótomyai már teljesen megújulva fogadják őket. A tornyo­kat felújító Ipoly Erdő Részvénytár­saság szándékai szerint ez csak az első lépés a „palóc 01ümposz”-nak is nevezett Karancs-hegy kulturált kirándulási feltételeinek megterem­tésében! A társaság az elmúlt évben közjóléti fejlesztési programot dol­goztatott ki a salgótarjáni térség né­hány frekventált turistacentrumá­nak feltárására. A közjóléti fejlesztési terv célki­tűzéseihez illeszkedve készült el 2001. végén a Karancs- és a Tepke- hegyi kilátók teljes felújítása. A ko­rábbi tulajdonos Nógrád Megyei Önkormányzat 2001 júliusában té­rítésmentesen adta át az Ipoly Erdő Rt.-nek mindkét kilátótornyot. Az utóbbi években ezek műszaki álla­pota jelentősen romlott, a Tepke- hegyi életveszélyessé vált, néhány éve már nem volt látogatható. Az új tulajdonos fontosnak érezte a turis­ták által kedvelt kilátópontok felújí­tását, melyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium erdé­szeti hivatalának támogatásával el is végzett. Az országos kék túra útvonal mentén elhelyez­kedő 567 m magas Tepke és a 729 m magas Karancs kilátói­nak ünnepélyes átadását a ma­darak és fák napja, azaz május 10. táján szeremé megtartani az Ipoly Erdő Rt. A megyeszékhely térségé­nek további közjóléti fejleszté­sét szolgáló program a Szilvás­kő és a Karancs környékének turisztikai létesítményeit részle­tes tervben ismerteti, javaslatot tesz a Kálvária környezetének távlati rendezésére, továbbá a Salgótarján környéki erdei ke- rékpárút-hálózat kialakítására. A tervezést az Állami Erdészeti Szolgálat egri igazgatósága (ÁESZ) finanszírozta, és egy­ben hatékonyan közre is műkö­dött a terv elkészítésében, a Bükki Nemzeti Park és Salgó­tarján önkormányzatának munka­társaival együtt. A tervezés során a legfontosabb szempont az ökoturizmus feltétele­inek á megteremtése volt, azaz a természeti és a kulturális környezet tudatos megismerésének segítése úgy, hogy utóbbiak nem szenved­hetnek károsodást a turizmus mi­att. A létesítmények tervezése so­rán a családi turizmus és az ifjúsági csoportok igényei élveztek elsőbb­séget, de a terv kiemelten kezeli a vallási és az egyre fokozódó kerék­páros turizmus feltételeinek megte­remtését is. Lényeges szempont volt a létesítmények megvalósítha­tósága is, a mértéktartó, költségta­karékos kialakítás és a hosszú távú fenntarthatóság. A fejlesztési terv alapvető törek­vése a szemléletformálás, a termé­szet védelmét célzó nevelés. így például csak minimális mennyisé­gű szemétgyűjtő kihelyezését tá­mogatja a terv, inkább a táblák se­gítségével hívják fel az erdőt járók figyelmét a főbb viselkedési szabá­lyokra, köztük arra is, hogy a kirán­dulás során képződő hulladékot vi­gyék haza! Tájékoztató táblán is­mertetik a területek legfontosabb látnivalóit, például a Szilváskő kü­lönleges geológiai képződményeit, a bányászat történetét és hatásait. Ilyen a Karancs-kilátóban a környé­ket bemutató körpanoráma is. A tervnek természetesen részét képe­zi a klasszikus erdei berendezések - padok, asztalok, tűzrakó helyek, esőházikók, védőkorlátok - felújítá­Fára szegezett irányító tábla: a jövőben kerülendő az ilyen megoldás! ■ sa és újak kialakítása is. A fejleszté­si koncepcióban foglaltakat pályá­zati források igénybevételével 2003-2004-ben kívánja megvalósí­tani az erdőgazdaság. (PR) Kimagasló eredmények a balassagyarmati határőröknél A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság tiszti értekezletén tegnap értékelték a múlt évi tevékenységet. Előtte Ferencsik Pál dandártábornok, igazgató és Tóth László, ez­redes, a Határőrség Országos Parancsnokságának gazdasá­gi főigazgatója sajtótájékoztatót tartott. Az igazgatóság a főbb cél­kitűzéseket, a tervezett fel­adatokat maradéktalanul tel­jesítette. A munkára a törvé­nyesség, a szakszerűség és a hatékonyság volt a jellemző. Az elmúlt években az igazga­tóság igen eredményesen dolgozott, s a korábbi ered­ményeknek a megtartása nem kis felelősséget jelentett. Az igazgatóság tavaly az utóbbi évek legeredménye­sebb munkáját végezte. A rekordsikerek teljesíté­séhez a határőrök nagy segít­séget kaptak a pénzügyi kor­mányzattól, s így a műkö­déshez szükséges pénzesz­közök szükség szerint ren­delkezésükre álltak. Ez azt is jelentette, hogy likviditási gondjaik nem voltak, azon­ban egész évben jelentős lét­számhiánnyal küzdöttek, aminek eredményeként je­lenleg is 150 fő hiányuk van. A határőrizeti tevékenységet a migráció és a nemzetközi jelleget öltő szervezett bűnö­zés keretében megjelenő embercsempész-tevékeny­ség jellemezte. Tavaly 1241 külföldi jogsértővel szemben intézkedtek, ami a korábbi évhez viszonyítva 50 száza­lékos növekedést jelent. Leg­jellemzőbb a tiltott határsér­tés, illetve ennek kísérlete volt. Jelentős számban talál­koztak embercsempészek­kel, illetve közokirat-hamisí­tással. Az elkövetők 98,2 százalé­kát fogták el, soha ilyen ered­ményt még nem produkál­tak, hozzájárulva a határőr­ség országos eredményessé­géhez. Ebben jelentős szere­pet játszott a széles körű együttműködés, amely révén több mint kétszáz külföldi jogsértőt fogtak el. A lakos­sággal és a különböző hazai szervezetekkel - elsősorban a polgárőrséggel - való együtt­működés mellett kitért a szlo­vák féllel való együttműkö­désre, amely már az uniós normáknak megfelelő elvek­nek és gyakorlatnak megfele­lően történik. Hangsúlyosan hívta fel a fi­gyelmet egy új bűnelkövetési formára, a bűnszervezetben elkövetett intellektuális köz­okirat-hamisításra. Ennek fel­derítése során 29 személyt vettek őrizetbe, s ehhez 80 rendbeli bűncselekmény kapcsolódik. A nyomozó szervek Borsodban, Heves­ben és Nógrádban jutottak nyomára ennek a bűncselek­mény-sorozatnak. Tavaly pontosan 100 em­bercsempészt fogtak el az igazgatóság határszakaszán, ami kétszer annyi, mint az előző évben. Ezek a csempé­szek 457 személyt szállítot­tak a tettenérés helyszínéig. A csempészek zöme magyar és szlovák nemzetiségű, de előállítottak román, indiai, kí­nai és jugoszláv állampolgá­rokat is. Az embercsempé­szet 90 százalékát bűnszer­vezetben követték el és bizo­nyíthatók a nemzetközi kap­csolatok is. Összehasonlító adatok tükrében mutatta be a nyo­mozati ügyeket, ami szerint a nyomozás kezdeményezés országos mennyiségének harminc százaléka, vagyis több mint négyezer esetben történt. A vádemelésig elju­tott ügyek esetében 4100 ese­tet említett, ami ugyancsak egyharmada az országos adatnak. A nyomozási ered­ményesség 99,8 százalék. A határszakasz kimagasló eredményességű védelme mellett a balassagyarmati ha­tárőrök segítettek az árvíz el­leni küzdelemben és más fel­adatok teljesítésében. Igen szervezetten halad az uniós felkészülés, az igazgatóság­nak juttatott nagy számú technikai eszköz kezelésé­nek elsajátítása, különös te­kintettel a határregisztráció működtetésére, amely rend­kívül biztonságossá tette az átléptetést, valamint a körö­zött személyek és tárgyak fel­fedését. Mintegy négy és fél millió utast, másfél millió jár­művet, ami az utasforgalom­ban 12 százalékos, a jármű- forgalomban pedig 20 száza­lékos növekedés történt. Tóth László főigazgató a határőrség országos helyzeté­ről adott tájékoztatójában többek között elmondta, hogy tavaly igen sikeresen működött a testület, amelyen belül a balassagyarmatiak ki­emelkedő szerepet játszottak. NOGRADt HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült. Szilváskői csavargás Varga Ferenc bácsi a Bagókő bazaltoszlopai alatt a szerző felvétele A felújított karancsi kilátó Enyhe az időjárás, kipattantak a fűzbar­kák ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom