Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

2002. JANUÁR 9., SZERDA Tények és tervek Szandán ígéretesen formálódik az új esztendő Szandán. A meg­előlegezett kijelentés alapja az az információ, amelyet Koplányi János a falu pol­gármestere örömmel osztott meg munkatársunkkal. Új orvosi rendelő épül a tele­pülés Szandaváralja falurészén. Ami külön elismerésre méltó, hogy saját erőből, mintegy 3 millió forintos beruházással ön­erőből vágott a község önkor­mányzata a terv megvalósításá­ba. Már zajlik egy régi, a falu tu­lajdonában levő épület külső és belső felújítása, átalakítása. A munkálatokkal ez év májusára végeznek. Szandán hamarosan fiókgyógyszertár létesül. A berceli gyógyszertár által mű­ködtetett patika Szandaváralja és a közeli Terény idős, beteg embereinek, gyógyulását, ké­nyelmét is szolgálja. 2002. de­cember 31. az átadási határideje annak az 5 darab szociális bérla­kásnak, amelyek építése hama­rosan megkezdődik. A Széche- nyi-terv keretében megvalósuló beruházás 38 millió forint köz­ponti támogatásból valósul meg, fiatal családok, szociálisan rá­szorulók lakhatását szolgálja. Többen jönnek hozzánk Nógrád megyében 2001.1-III. negyedévében 49 és fél ezer vendég szállt meg a kereske­delmi szálláshelyeken, tíz százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában - tájékoztatta lapunkat a KSH megyei igazgatósága. Az ide látogatók 93 százaléka volt belföldi, 7 százaléka külföl­di. A belföldiek száma tíz, a kül­földieké 15 százalékkal emelke­dett egy év alatt. A mintegy há­rom és fél ezer külföldi 30 szá­zaléka Németországból, 12 szá­zaléka Lengyelországból, hat százaléka Ausztriából, öt száza­léka Szlovákiából érkezett. Az egy évvel korábbihoz képest Csehországból hatszor, Szlové­niából, Svédországból, és Nagy- Britanniából több mint kétszer annyi vendég érkezett a keres­kedelmi szálláshelyekre, mint az előző esztendőben. A leg­hosszabb időt a lengyelek és az oroszok (7-7 éjszaka) töltötték megyénkben. Kedvezőtlen, hogy az átlagos tartózkodási idő csökkent a ke­reskedelmi szálláshelyeken, így a vendégéjszakák száma csak három százalékkal gyarapodott a vizsgált időszakban. A csak­nem 139 ezer vendégéjszakából hét százalékot külföldiek, 93 százalékot belföldiek vettek igénybe. Szállástípusonként eltérően alakult a vendégforgalom. A szállodákban sem a vendégek sem az általuk ott töltött éjsza­kák száma nem érte el az egy év­vel azelőttit, az egyéb szálláshe­lyeken viszont mindkettőt meg­haladta. Fogadónapok a határőrségnél Ezúton értesítik a határterületi lakosságot, hogy a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója 2002.1. fél évében minden hónap ele­jén, péntekenként - azaz február 8-án, március 8-án, április 5-én, május 10-én, június 7-én - 9-12 óra közötti időben tartja fogadónapját. A fogadónapra az igazgatói vezetés titkárnőjénél lehet bejelent­kezni hivatali munkaidőben 8-16 óráig: 2660 Balassagyarmat, Ady Endre út 2., telefon: 06-35-300-599/8001 mellék. ■ Alulírott egyetértek a Nógrád Megyei Hírlap kezdeményezé­sével, hogy január 29-ét, az 1919-es csehkiverés napját a kor­mány nyilvánítsa a bátorság napjának. Olvasható név:............................................................................ Pontos cím: ............................................................................ aláírás E szelvény beküldhető postán lapunk címére (3100 Salgó­tarján, Erzsébet tér 6.), vagy leadható személyesen a ba­lassagyarmati szerkesztőségünkbe (Kossuth út 15. sz.). MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁ6 3. OLDAL Gyümölcsös területben harmadik régiónk A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai az ültetvények összeírásáról II. (Folytatás az 1. oldalról) őszibarackot és a kajszit. A cse­resznyéskertek részesedése csak 4 százalék. A héjastermésűek a gyümöl­csös területek öt százalékát al­kotják. Legjelentősebb fajuk a dió, amely a héjastermésűek te­rületének 82 százalékát fedi le. A bogyóstermésűek csoport­jának meghatározó növénye a málna, területe szinte azonos a cseresznyéével. Kevésbé jelen­tős a piros-, a fehér- és a fekete ribiszke, a szeder, a szamóca, a köszméte. Lengyelné Szlivka Zsuzsan­nától még megtudtuk: ha belé­pünk az Európai Unióba, ott igen szigorú szabályok vonat­koznak majd a szóban forgó két ágazatra, meghatározzák, mek­kora területen termeszthetünk szőlőt és gyümölcsöt. A későb­biekben minden változtatást az alapadathoz igazítanak, s a tá­mogatások megítélésekor is döntő jelentősége lesz. Az tehát az érdekünk, hogy országosan minél nagyobb területű szőlő- és gyümölcsültetvényeket re­gisztráljunk. Éppen ezért a tör­vényben előírtnál kisebb ültet­vényeket is kimutatják az EU számára, de ezeket szakmai szempontból nem minősítik. _______________________________________(KOUUI T ámogatásra további négymillió euró Régiós együttműködés a Phare 2000 megvalósítására - A 2002-2004-es időszak tervezése is megtörtént A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), illetve an­nak hálózata az ország több mint 100 helyén áll napi kapcso­latban a vállalkozókkal. A regionális megyei, kistérségi vál­lalkozói központok és irodák munkatársai nem csupán szol­gáltatásaikkal, hanem a MVA közreműködésével lebonyolí­tott programokkal és pályázati lehetőségekkel is megismerte­tik a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat. Ahhoz azonban, hogy a tény­leges igények birtokában legyen az országos hálózat központja, folyamatos kapcsolattartásra és konzultációkra van szüksé­ge a vállalkozói központok munkatársaival, nem utol­sósorban pedig a gazdaság aktív szereplőivel. E szán­dék megvalósulásának leg­újabb megnyilvánulása az MVA vezető munkatársai­nak közelmúltban tett „kör­útja” Észak-Magyarorszá- gon, melynek első állomása Salgótarjánban volt. Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Regionális Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója el­mondta: az MVA szakem­berei arról tájékozódtak, hogy egy kiemelten fejlesz­tésre szoruló régióban, Észak-Magyarországon, milyen vállalkozói igények merülnek fel a végrehajtással, így a támogatási, pályáztatási rendszerrel kapcsolatban. A konzultációk sorozatának szük­ségességét az is erősíti, hogy az MVA a vállalkozóktól érkező igényeket a vállalkozásfejleszté­si alapítványokon keresztül kí­vánja rendszerezni, majd így el­készített programjavaslataikat a döntéshozók és a programok fi­nanszírozói felé közvetíteni. Brunda Gusztáv néhány már zajló és előkészítés alatt álló fej­lesztési, támogatási programról is szólt. Az előkészítés szaka­szában van az észak-magyaror­szági régió együttműködő vál­lalkozóit támogató Phare 2000 program megvalósítása. Ebben a sikeresen pályázók 25 ezertől 200 ezer eurós nagyságú vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. E programmal össze­sen 3 millió euró fordítható a gazdaság fejlesztésére. A követ­kező és már a 2002-2004 közöt­ti időszakra vonatkozó Phare- program általános tervezése megtörtént, s bizonyos, hogy a gazdaság további élénkítésére újabb 4 millió euró áll majd ­pályázati úton - a mikro-, kis- és közepes vállalkozások rendelke­zésre. A Nógrád Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA) a kezdetektől fogva részt vesz a mikrohitel-program népszerűsítésében és folyósítá­sában. Az elmúlt 12 hónap alatt százmillió forintot meghaladó hitelkihelyezés történt. Brunda Gusztáv ügyvezető igazgató elmondta még, hogy a Phare 2000-program előkészíté­sében intenzív kommunikációs tevékenységet végez az alapít­vány az észak-magyarországi ré­gió három megyéjében. A nóg­rádi megyeszékhely vállalkozói­nak segítésében fontos szerepet tölt be a salgótarjáni inkubátor­ház, amely a vállalkozók rendszeres találkozóhe­lye. Itt nem csupán a legfontosabb informáci­ókat találják meg az ér­deklődők: az NMRVA munkatársa forrásszer­vező tanácsadással, könyvelői tevékenység­gel, jogi információkkal segítik munkájukat, az épületben lévő Európai Információs Pont szol­gáltatásaival pedig nap­rakész uniós ismeretek­re tehetnek szert a vál­lalkozók. Az egyre nö­vekvő vállalkozói elvárá­soknak megfelelően na­pi információs szolgálta­tásuk kínálatát - konkrét igények alapján - bővíte­ni szeretnék, miként bővítik székházukat is. Inkubációs programjuk folytatásaként hasz­nosítják az épület tetőterét, melynek beépítéséhez 14 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyertek. MINIATŰR SZLOVÁK PORTA. A vanyarci Veres Pálné Általános Iskola hatodikos kisdiákja Ponyikai László mesteri kézügyességgel maga készítette azt a miniatűr századelői szlovák portát, amely már mu­tatóban is csak megsárgult képen létezik. A nádfedeles ház, homlokzatán mint egykor is gazdája nevé­nek kezdőbetűivel, fehér kéményével s belül ágyas, dunyhás tisztaszobájával, búboskemencéjű konyhá­jával, disznóságokkal, hurkával, sonkával, kolbásszal, terménnyel „megrakott” kamrájával, minden pará­nyi tárgyával, használati eszközével a régmúlt Vanyarcot idézi. A kis művész, mint mondotta az alkotás- hoz nagyapja véleményét, „szaktanácsait” is igénybe vette. _______________________kép és szöveg, szgys „ Stop!” a jogalkotási folyamatnak Dr. Kökény Mihály a szándéknyilatkozat várható következményeiről (Folytatás az 1. oldalról) azt is: - eleve nem feltételezhe­tő az, hogy egyhavi vagy akár háromhavi járulékfizetés is a három hónapra munkát vállaló egyetlen rövid, négy-öt napos kórházi kezelésének költségeit még csak részlegesen is fedezi. Attól tartok, hogy az egészség- ügyi miniszter úr nem tudja, hogy az a Segítő Jobbnak neve­zett humanitárius alapítvány, amely tíz éve foglalkozik a hatá­ron túliak egészségügyi ellátá­sával, a kedvezménytörvény vi­tájában figyelmeztetett arra, hogy a határon túli magyar anyanyelvűek ellátása, - ha ezt minden kontroll nélkül terhel­nénk rá a magyar egészségügy­re - mintegy 20-30 milliárd fo­rintot jelentene évente. Ezt kö­vetően arra emlékeztetett: - an­nak idején többször meghall­gatta a parlament egészségügyi bizottsága az alapítvány képvi­selőjét, aki a jogszabályalkotó­kat is figyelmeztette erre az egy­szerű tényre, de meg kell hogy mondjam, nem hallgatták meg. Dr. Kökény Mihály rámutatott: „arra sincs semmiféle garancia, hogy (bármilyen szigorúnak is tűnnek bizonyos munka-alkal­massági vizsgálatok, amelyeket a három hónapra munkát válla­lóknak előírnak), nem fognak átjönni olyan román állampol­gárok - magyarok és nem ma­gyarok - akik bizony az ott ki­elégítetlen egészségügyi szük­séglet megoldása céljából kere­kednek fel.”- Vannak arról jelzéseink, hogy Romániában már ezekben a napokban is hivatalos kor­mánypropaganda hirdeti, hogy a munkavállalók, akik majd jö­hetnek Magyarországra, teljes egészségügyi ellátást kaphat­nak. Választ várunk tehát Mikola miniszter úrtól a fenti kérdésekre, arra, hogy milyen módon kívánja kezelni a magyar egészségügyi ellátás feszültsé­geit, amelyek abból fakadnak, hogy ezt a szerencsétlen szán­déknyilatkozatot aláírták. Az MSZP parlamenti képvi­selője sajtótájékoztatója után a Szent Lázár Megyei Kórházba látogatott, ahol - mint jelezte - például azt szeretné megtudni, hogy milyen módon tudják megteremteni „kigazdálkodni” az intézményben a minimálbér emelésének fedezetét. További programja keretében 17 órai kezdettel, az „Egészség évtize­dének programja” címmel, szakmapolitikai fórumot tartott. ■ Almaszüret Magyarnándor határában ______________________________________________fotó archív: rigó tibor A vállalkozók tájékoztatását szolgálja az Európai Információs Pont_________________fotó; rigó tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom