Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

6. «oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2002. JANUÁR 8., KEDD Hírek A PRÁGAI kormány becslései szerint Csehországnak az EU- belépést követően még 6-7 évre lesz szüksége, hogy hivatalosan csatlakozhasson az euróövezet- hez. Mivel Csehország minden valószínűség szerint 2004-ben az Unió tagjává válik, ezért az euró bevezetésével 2010-2011- ben lehet számolni - jelentette ki Vladimir Spidla cseh szociá­lis miniszter a prágai Pravo című lapnak, mti RONALD WEISER, az Egye sült Államok közelmúltban hi­vatalba lépett új pozsonyi nagy­követe úgy véli, hogy ha Szlo­vákiát nem veszik fel a NATO- ba, akkor az ország EU-tagsága is csak jóval később, vagy egy­általán nem valósul meg. A po­zsonyi Pravdának nyilatkozó amerikai diplomata igen fontos­nak tartja az ősszel esedékes szlovákiai parlamenti választá­sok végkifejletét, hiszen, mint ismeretes, a NATO prágai csúcsértekezletén - közvetlenül a választások után - kellene dönteni arról, hogy felveszik-e Szlovákiát a szövetségbe, mti GYANÚS KÜLDEMÉNYT, egyelőre ismeretlen fehér port tartalmazó levelet találtak hét­főn a szlovák államfő, Rudolf Schuster napi postájában. A Po­zsonyban feladott küldeményt laboratóriumi vizsgálatra Besz­tercebányára küldték, hogy megállapítást nyerjen, vajon nem tartalmaz-e lépfene- kórokozókat. Az eredmény két nap múlva várható, mti TÖBB MINT FÉLMILLIÓ ingá zó életét keseríti meg az RMT szakszervezet tagjainak hétfő reggel megkezdődött 48 órás munkabeszüntetése London és Délnyugat-Anglia egyes körze­teiben, valamint a ScotRail mozdonyvezetőinek sztrájkja Skóciában. A délnyugat-angliai vasúttársaság (SWT) 1700 jára­tának többségét törölni kellett, csak a vonatok 15 százalékát indíthatták el a londoni Water­loo pályaudvarról. Skóciában a vonatok negyede nem közleke­dik, az Edinburgh-Glasgow fő­vonalon a járatok ötven száza­léka szünetel, mti AZ OROSZ NEMZET évszáza dós lelki és kulturális örökségé­nek megőrzésére szólította fel honfitársait Vlagyimir Putyin orosz elnök a január 7-i orto­dox karácsony alkalmából köz­zétett üzenetében. Az államfő szavai szerint ezen értékek nél­kül elképzelhetetlen a társada­lom fejlődése és az ország előtt álló feladatok megoldása. Meg­kezdődött hétfőn a szerb pra­voszláv karácsony is: szerte Szerbiában, Montenegróban és a boszniai Szerb Köztársaság­ban éjféli misén vettek részt a szerb ortodox hívők, mti RENATO RUGGIERO olasz külügyminiszter lemondása után Silvio Berlusconi minisz­terelnök legalább fél évre saját kezébe kívánja venni a tárca irá­nyítását. Jelentős belső változá­sokat tervez az intézményben, ugyanakkor biztosította a nyil­vánosságot az olasz külpolitika folyamatosságáról, az uniós bő­vítés iránti elkötelezettségéről. Berlusconi legalább félévre, de lehet, hogy hosszabb időre is ideiglenesen kézbe veszi a kül- ügyek irányítását, mti OSZAMA BIN LADENNEL, illetve a tavaly szeptember 11-i terrorcselekményekkel való ro- konszenv-nyilvánítás olvasható ki abból a búcsúlevélből, ame­lyet az a 15 éves fiú hagyott hát­ra, aki szombaton egy Cessna típusú, lopott kisrepülőgéppel belerepült a floridai Tampában egy 42 emeletes toronyházba. A gép teljesen összeroncsoló- dott, a Charles Bishop nevű fiú szörnyethalt, mti _____________________■ M eghiúsult hatpárti nyilatkozat Martonyi János bízik a 2004. évi EU-csatlakozásban Martonyi János sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP és az SZDSZ elutasítása miatt meghiúsult annak a hatpárti közös nyilatkozatnak az elfogadása, amely a kormány és a parlamenti pártok között jött volna létre az uniós csatlako­zási folyamat aktuális kérdéseiről. Budapest A külügyminiszter szerint a nyi­latkozat elfogadása megerősítette volna Magyarország tárgyalási helyzetét, ugyanakkor a meg­hiúsulása nem rontja hazánk esélyeit. A dokumentum tervezete töb­bek között arra is kitért, hogy a választási kampányban a pártok kövessenek el mindent annak ér­dekében, hogy a csatlakozás leg­fontosabb kérdései ne váljanak a kampány részévé. A külügyi tárca vezetője be­számolt arról a nyilatkozatról is, amely az uniós csatlakozás idő­szerű kérdéseivel foglalkozik, és az Európai Integrációs Tanács kezdeményezésére jött létre a kormány, valamint a munka­adói, a munkavállalói szerveze­tek és a köztestületi kamarák között. Ebben az Európai Integrációs Tanács nyilatkozatot aláíró tagjai felkérik a politikai pártokat, hogy a választási kampány során ne kérdőjélezzék meg a fennálló össznemzeti egyetértést. Fontos, hogy segítsék a széles körű társa­dalmi támogatás fennmaradását, és a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel biztosítsák a feltételeket ahhoz, hogy Magyarország a kö­vetkező 12 hónapban le tudja zárni a belső felkészülést és a csatlakozási tárgyalásokat. A nyi­latkozatot először csak az Auto­nóm Szakszer­vezetek Szö­vetsége nem ír­ta alá, majd az utolsó pillanat­ban a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége is visszalépett. Martonyi János sikeresnek ítél­te az euró bevezetését. Elmondta: „bízom benne, hogy 2006-ban Magyarországon is az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz”. Hozzá­tette: ez abban az esetben való­sulhat meg, ha Magyarország 2004. január 1-jétől az EU teljes jogú tagjává válik. „Az idei év meghatározó lesz a belső felké­szülés és a csatlakozási tárgyalá­sok lezárása szempontjából, mi­vel 2002 végéig be kell fejezni az előkészületeket” - jelentette ki a külügyminiszter.-PA­Kubába viszik a tálibokat Az afganisztáni háborút mindaddig folytatják, amíg el nem érik az összes kitűzött célt - mondta a brit kormányfő Iszlá­mábádban. Tony Blair sikeresnek tartja a terrorizmus ellen folytatott küzdelmet, bár máig sem tudták őrizetbe venni Oszama bin Ladent, illetve Mohammed Omar mollát. Iszlámábád Blair sürgette, hogy Pervez Musarraf tábornok lépjen fel ha­tározottabban az iszlám szélsősé­gesek ellen. A pakisztáni elnök komoly segítséget nyújtott ugyan az Afganisztánban folyó harcok­hoz, ám most Blair terrorizmus­ellenes álláspontja kevés meg­értésre számíthat. Iszlámábád szerint ugyanis különbséget kell tenni a terrorcselekmények, illet­ve a kasmírt muzulmánok indiai uralom elleni legitim ellenállása közt. Amerikai katonai repülőgé­pek egyébként újabb csapásokat mértek terroristák feltételezett rejtekhelyeire Afganisztán dél­keleti részén. Feltételezések sze­rint továbbra is itt bujkál a táli- bok szellemi vezére, Omar móllá, de titkosszolgálati jelenté­sek szerint Oszama bin Laden talán már Pakisztánban van. A Bild című német napilap azt is lehetségesnek tartja, hogy az el­ső számú terroristavezér meg­változtatta külsejét. A pakisztáni biztonsági erők átfésülik a határ menti falvakat, ahol a tálib szellemiség töretlen népszerűségnek örvend. Időn­ként helikopterek is érkeznek a térségbe amerikai katonákkal a fedélzeten, hogy segítsék a hajtó­vadászatot Hoszt környékén. Itt volt korábban a Bin Laden vezet­te al-Kaida terrorszervezet egyik fő kiképzőközpontja. Amerikai feltételezések szerint számos al- Kaida-harcos menekült ide az után, hogy az amerikai támoga­tással harcoló tálibellenes afgán törzsi csapatok kifüstölték őket a múlt hónapban a kelet-afga­nisztáni Tora Bora hegyvidéki körzet barlangrendszeréből. Közben Guantánamóban, az Egyesült Államok Kuba terüle­tén működő katonai támasz­pontján megkezdték annak a fegyháznak a létrehozását, ame­lyet az amerikai hatóságok az al- Kaida teríorszervezet és az afga­nisztáni tálibok foglyul ejtett tag­jainak őrzésére szánnak. Az amerikai fegyveres erők fogságá­ban jelenleg mintegy 300 ilyen személy van, akiket Afganisz­tánban, a kandahári repülőtér közelében lévő börtönben helyeztek el ideiglenesen. A Guantánamóban épülő fegyház ezer fogoly befogadására lesz alkalmas. A guantánamói börtönben amellett maximális biztonságot igyekeznek teremteni, s meg kí­vánják adni a foglyoknak mind­azt, ami a hadifoglyoknak a nem­zetközi normák értelmében jár. A foglyokat látogathatják majd a Nemzetközi Vöröskereszt és más, nem kormányzati szerveze­tek képviselői. A guantánamói amerikai haditengerészeti bázist még az 1959-ben történt kubai forradalom előtt hozták létre. Fidel Castro pártvezér-államelnök szerint már régen be kellett volna Bin Laden feltételezett arcai Magyar szakemberek közép-ázsiai nyel­vi, történelmi és egyéb ismereteire is igényt tarthat az Amerikai Egyesült Álla­mok, hogy segítsék az afganisztáni mű­veleteket, ám eddig ilyen felkérés nem érkezett - derült ki a külügyminiszter szavaiból, miután amerikai politikusok­kal találkozott Budapesten. Martonyi János a találkozót követően elmondta: hazánk továbbra is fenntartja azt äz aján­latát, hogy szükség esetén egészség- ügyi egységet küldjön Afganisztánba. zárni, és a területet vissza kellett volna adni a kubai népnek, en­nek kikényszerítésére azonban Havannának nincs eszköze. TORONYI ATTILA Nőtt a kiadott vízumok száma Túlnyomórészt magyarok kémek munkavállalási engedélyt Tavaly több mint 30 százalékkal növekedett a kolozsvári ma­gyar íőkonzulátuson kiadott vízumok száma - közölte hétfőn Alföldi László főkonzul. A magyar képviseleten tavaly 18 600 vízumot állítottak ki. A 2000-ben kiadott vízumok száma 14 200 volt. Kolozsvár A legnagyobb mértékben a mun­kavállalási vízumok száma növe­kedett: 11 ezerről mintegy 16 ezerre. A tanulmányi és egyéb tartózkodási vízumok száma kétezer volt, turistavízumot 500- 600 ember kért. Romániában a kolozsvári főkonzulátuson kívül a bukaresti magyar konzulátu­son adnak ki magyarországi ví­zumokat: ezek száma tavaly 3500 volt. A mintegy harmadával meg­nőtt igényeknek a kolozsvári fő­konzulátus a konzuli órák számá­nak minimális bővítésével tett eleget. Az egyéni munkavállalási vízum iránti érdeklődést várha­tóan nem csökkenti majd az, hogy a magyar-román egyetértési nyilatkozat alapján minden ro­mán állampolgár könnyített for­mában juthat 3 hónapra szóló magyarországi munkavállalás­hoz. Ennek alapvető magyaráza­ta az, hogy az egyéni munka- vállalási vízum tulajdonosa egy évre szóló tartózkodási engedélyt kap Magyarországon. A magyar főkonzul becslése szerint a tavaly munkavállalási vízumot igénylő román állam­polgárok 85-90 százaléka magyar nemzetiségű volt. Alföldi László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon most életbe lépett új idegen- rendészeti törvény rugalmatlan alkalmazása komolyan lassíthat­ja a tartós vízumok kiadását. A törvény végrehajtási utasítása ér­telmében a 30 napot meghaladó időtartamra szóló vízumok ki­adása a Belügyminisztérium ha­táskörébe került, a Belügy­minisztériumnak pedig 60-90 na­pon belül kell elbírálnia a beérke­zett kérelmeket. Ezen a hét végén egyébként a román hatóságok csaknem másfél ezer román állampolgárt küldtek vissza a határról, mert nem tettek eleget a kiutazási fel­tételeknek. ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Kétféle mérce Azt nyilatkozta a hét végén a Deutschlandfunk német rádió­nak Günter Verheugen, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, hogy a csatlakozásra váró országok - köztük tehát hazánk is - felvételük esetén nem maradhatnak ki az eurózónából, azaz kötelező lesz számukra a közös valuta be­vezetése. A biztos úr újabban egyre figyelemre méltóbb nyilatkozato­kat tesz. Időnként magyarázkodni kényszerül, mert ellent­mondásba keveredik a tagországok vezetőivel. Hogy most miért, milyen megfontolásból mondta azt, amit mondott, ő tudja, de tán még Brüsszelben sem mindenki érti. Pedig gon­doljunk csak bele: miről van tulajdonképpen szó? Az kétségtelen tény, hogy az euró bevezetéséhez megannyi alapvető feltételt meg kell teremteni. (Sokáig vita volt például arról, hogy Görögország, amely tagja az EU-nak, egyáltalán képes-e megfelelni az igényeknek.) Márpedig ez nem csupán azt jelenti, hogy a felvételre várakozóknak igencsak össze kell szedniük magukat, hanem azt is, hogy az esztendeje Nizzá­ban elhangzott 2004. évi belépés igen könnyen halasztást szenvedhet. Tulajdonképpen erre célzott a biztos úr is, ami­kor nyilatkozatában azt mondta: „A kritériumok teljesítése belátható időn belül lehetséges lesz, még ha rövidesen nem is kerül erre sor”. Sztaniolpapírba csomagolva, igen finoman te­hát azt érzékeltette: a 2004-et nyugodtan elfelejthetjük. Meglehetősen ízléstelen dolog, hogy egy klub tagjai szaba­don dönthetnek (jelesül Nagy-Britannia, Dánia és Svéd­ország), de a felvételre jelentkezőknek kutya kötelességük azt tenni, amit esetleg nem szeretnének. Brüsszel tehát két­féle mércével mér? Furcsa egybeesés, hogy épp a biztos úrral egy időben Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: hazánkban 2006-ban már az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz. Lehet, hogy ő már tud valamit? EGYETÉRTEK: 06-90^30-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 BÁLÁI F. ISTVÁN A hűségjutalm Nem szűnik a csatazaj a kedvezménytörvény, illetve az egyet­értési nyilatkozat körül. Én mindjárt a közepébe vágok, s le­szögezem, hogy szerintem az egyetértési nyilatkozat tető alá hozatala - nemhogy nem diplomáciai kudarc, hanem - olyan államférfiúi teljesítmény, amilyenre kevés példa van a magyar történelemben. Aláírása bizonyítja, hogy Románia tudomásul vette, miszerint Magyarország törvényt alkotott a határain kí­vül élő magyarokról(l), s ennek végrehajtása elé sem gördít akadályt. Az említett magyarok, akik évtizedekig mélyen fáj­lalták, hogy az anyaország tudomást sem vesz róluk, kézzel fogható jelét kapják a nemzethez váló tartozásnak. Az igazol­ványok leállításában a határon túli magyar szervezetek is köz­reműködhetnek, bár nem hatósági szinten (de ez már az ügy lényegtelen részéhez tartozik). Romániában a Demokrata Párt rögtön támadta is a megállapodást, mondván, hogy benne maradt az etnikai elem, vagyis az, ami szerintünk a lényeg. Ha valaki tizenöt évvel ezelőtt, vagy akárcsak egy éve azt állít­ja, hogy ez lehetséges, álmodozónak bélyegeztük volna. A cserébe adott munkaerő-piaci engedményt kifogásolni két okból is logikátlan. Eleve ésszerűtlen ez abban az országban, amely a szakképzett munkaerő olyan mennyiségi hiányával néz szembe az elöregedés miatt, ami a gazdasági növekedés (itt-ott már ma is tapasztalható) gátját jelenti. Logikátlan a ki­fogás abból a szempontból is, miszerint a határon túli magya­rok boldogulását a szülőföldön képzeljük el, tehát az az érde­künk, hogy az itteni munkavállalásukat még nekik is keretek _ között tartsuk (másokéval együtt). Én annak a felvidéki politikusnak hiszek, aki börtönt is vál­lalt a magyar kisebbség jogaiért, s most a könnyeivel küsz­ködve töltötte ki az igénylőlapot. Végre a hűség nyeri el a ju­talmát, nem az árulás... EGYETÉRTEK! 06-90-330-422 MÁSA VÉLEMÉNYEM; 06-9Q-330423 f®—— TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. VISSZAVONUL YVES SAINT-LAURENT. A 65 éves francia divat király döntését Párizsban jelentette be. Yves Saint-Laurent divatbiro­dalmát jó 40 éve alapította, s Coco Chanel, Christian Dior és Hubert de Givenchy mellett Franciaország legjelentősebb divatházát építette ki. Utolsó divatbemutatója január 22-én lesz Párizsban, a Pompidou- központban. Az YSL divatház készruharészlegét két éve vette meg az olasz Gucci, de nyílt titok, hogy a francia divatkirály nem jött ki az új vezetéssel. Ezenkívül egészsége is megrendült egy tavalyi bal- eset nyomán. ________________________________fotó; europress/epa

Next

/
Oldalképek
Tartalom