Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-08 / 6. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2002. JANUÁR 8., KEDD Kovalcsik András: „Arcok Balassagyarmat múltjából Tallózás híres személyiségek között, avagy egy kiadásra váró könyv margójára Balassagyarmat város Pro Urbe- és díszpolgári címmel ismerte el Kovalcsik András tevékenységét, amely a város jó hírét is szolgálja. Könyveit, amelyek Balassagyarmat kiváló személyiségeit idézik, érdemes lenne ismertté tenni a város iskoláiban az ifjúság okulására, hogy az elődök példás tettei ne kerüljenek feledésbe, de tanulságul szolgálhatnak a közélet szereplői számára is. Jó barátjáról és tanár- kollégájáról Farkas András festőművészről két színvonalas albumot jelentetett meg. A Pénzjegy- nyomda támogatásával Horváth Endre grafikusművészről már a második nívós albumot adta ki. Újdonság volt a némafilmek egykori világsztárjáról, az írói tehetséggel is megáldott Balassagyarmatról elszármazott Megyeri Sándorról szóló könyve, amely után most újabb könyv szól a város egykori neves személyiségeiről. Az „Arcok Balassagyarmat múltjából” című kötet bemutatóján a szerző elmondta, hogy az írásaiban megidézett személyek többségével eddigi dolgozataiban foglalkozott és barátai biztatására gyűjtötte őket egy csokorba. Kutatva a város történetében, láthatóvá vált számára, hogy nagyobb figyelemmel kell lennünk az országos ismertségig eljutott személyiségek mellett a város belső életét, fejlődését jelentősen befolyásoló, azt meghatározó személyiségek emlékének ápolására, életműveik értékelésére, ismertetésére. BODNÁR ISTVÁN Az „Arcok Balassagyarmat múltjából” című kötet a szabadságharc előtti világgal kezdődik, amelyben szerencsére akadtak olyanok, akiknek közreműködésével a városiasodás folyamata elkezdődött Balassagyarmaton. Egyik ilyen XIX. századi balassagyarmati polgár volt Bodnár István ügyvéd, tiszti főügyész (1817-1892) volt, aki 1845-ben telepedett le Balassagyarmaton, tele jóakarattal, hazafias lendülettel. Egy darabig maga vitte az akkor szürke városban a főszerepet, később voltak, akik hazafias működését támogatták. A szabadságharcban honvédszázados lett, majd Nógrád megye térparancsnoka. Mindezekért börtönt is ült. Egy ideig magánügyvédként tevékenykedhetett. Ügyvédje volt a Ma- dách-családnak, principálisa Nagy Ivánnak. Évtizedekig képviselte Gyarmat lakosságát a Zítfty-család- dal szemben úgynevezett cenzurá- lis perben, amely a város győzelmével végződött. Fáradhatatlanul küzdött Balassagyarmat városiasodásáért, a gyermeknevelő és iskolahálózat kialakításáért. Megteremtette a városban az amatőr színjátszást. Sok évtizedes hírlapírói és közírói tevékenysége során foglalkozott a helyi és országos politikai és társadalmi problémákkal, a magyar nyelv ápolásával, a városban nagy létszámban élő zsidósággal való együttélés kívánatos formáival. 1856-ban jelent meg az akkor ide települt Kék László-féle nyomdában az „Eszmetöredékek az úrbéri szabályozás és tagosításról” című munkája. De foglalkozik könyveiben a nemzetgazdasággal, a «felelős minisztériumnak a megyei rendszerrel való viszonyával is. Ma is figyelemreméltó röpiratot adott ki 1866-ban „Miként lehet a parlamenti felelős kormányt az ön- kormányzati rendszerrel összeegyeztetni?” címmel. NAGY IVÁN Balassagyarmat talán legnagyobb 19. századi szülötte, Nagy Iván (1824-1898) történész, heraldikus, genealógus volt, akinek életéhez a század szinte valamennyi gyarmati kiemelkedő személyisége, értelmiségi mozgalma kapcsolódott. Nagy Iván a pozsonyi jogi akadémia elvégzése után végigharcolta a szabadságharcot, honvédként, majd főhadnagyként szolgált a temesvári csatában. A világosi fegyverletétel után bujdosik, elfogják, de végül a nagyoroszi Berchtold grófék segítségével kijut Olaszországba. Itt indult el komolyabban történettudósi pályája. 54 esztendeig volt magyar író és 54- nél több kötetet adott ki. Fél évszázadig volt a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. Irodalmi munkásságához számítható az az 59 hatalmas kötet, amelyet mint a képviselőház naplójának szerkesztője adott ki. Óriási gyűjtőmunka eredményeként kiadta 12 kötetben és egy pótkötetben a máig alapműnek számító nagy munkáját, „Magyarország családai címerekkel és nemzetiségtáblákkal”. Vagyonát a balassagyarmati múzeum javára hagyta. JESZENSZKY DANÓ A korszak másik kiemelkedő személyisége Jeszenszky Danó ügyvéd, királyi közjegyző, újságíró, lapszerkesztő és laptulajdonos (1824-1906) volt. Egyike azoknak, akik az abszolutizmus alatt ébren tartották Balassagyarmaton a szabadság, a hazafi- ság szellemét és városi öntudatra ébresztették a települést. Szerepe lehetett 1846/47- ben Losoncon a megye első irodalmi lapjának, a „Pelikánénak a kiadásában. A pozsonyi országgyűlés írnokaként került kapcsolatba az ország sorsát meghatározó eseményekkel. 1848-ban tette le az ügyvédi vizsgát, majd a szabadság- harcban a nógrádi nemzetőr-zászlóalj főhadnagyaként harcolt. Később Debrecenben a pénzügy-minisztériumban fogalmazóként szolgált, aztán Losonc térparancsnoka lett. Balassagyarmaton jelent meg az „Apotheosis Kazinczy Ferenc emlékére” című emléklapja, a költő évszázados emlékünnepélyének alkalmából. Mint kiadó és laptulajdonos, 1862/63-ban megjelentette a „Felvidéki Magyar Közlöny” című lapot, amely a megye gazdasági helyzetével is foglalkozott, de számos politikai cikket is közölt. 1873-ban kiadta az „Ipoly” című ellenzéki hetilapot, amely a megye kiegyezés utáni korának egyik legfontosabb orgánuma volt. Jelentős szerepe volt Jeszensz- kynek a takarékpénztár 1866-os alapításában is. Első elnöke volt az 1863 december 18-án megalakult Balassagyarmati Dalegyletnek, amelyben felmerült egy színkör építésnek a gondolata. Ezt az úgynevezett arénát 1873 júliusában fel is építették fából és 20 évig szolgált a város színészeinek és az átvonuló színészek előadásainak. Első igazgatója volt az 1869-ben keletkezett, az iparosokra alapozott népkömek, amely 31 évig állt fenn. Költeményeket is írt „Temérdek” álnév alatt több pesti lapba. Nagy támogatója volt a balassagyarmati cigányzenekaroknak, amelyek nemzetközileg is jó hímévre tettek szert. Tagja és pénztámoka volt a Petőfi Társaságnak. REMÉNYI KÁROLY Reményi Károly (1837-1896) tíz éven át volt Balassagyarmat főbírája. Halálakor Nagy Iván ezt írta róla: „Hatáskörében a közérdek fáradhatatlan harcosa és bajnoka volt. Eszménye az áhala, mint bíró által kormányzott városnak a felvirágoztatása volt. ” Reményi Károly a jogi egyetem elvégzése után budapesti lapok tudósítója lett. Aztán bátyját, Reményi Ejdét, a világhírű hegedűművészt kísérte külföldi útjain. írásaiban a végzett nemzetgazdász és pénzügyi szakember szemével tárta fel a társadalom bajait. A Balassagyarmaton ügyvédként letelepedett Reményi Károly pénztárosa volt az 1881-ben újjáalakult Nógrád vármegyei gazdasági egyesületnek, és a király 1894-es balassagyarmati látogatásakor kitüntetésben részesült a köz érdekében végzett munkájáért. Jelentős volt a gyarmati hírlapírói tevékenysége is: világosan ítélte meg a helyi problémákat. Mint a városi képviselő-testület tagját egyetlen jelöltként választották meg 1886 márciusában városbírónak, a 16 évi bírósági munkája után meghalt Buriusz Mihály helyébe. Tevékenysége idején épült meg 1891- ben az Ipolyság - Balassagyarmat vasútvonal, majd az Aszód - Balassagyarmat - Losonc vasútvonal és a Drégelypalánk - Vác vasútvonal kiépítésének gondolata is ekkor fogalmazódott meg. Ebben az időményei „Talizmán” címmel jelentek meg. 1896-1913 között volt Balassagyarmat főbírája Balás Ferenc (1844-1916), akinek 17 éves városvezetői munkássága idején nyerte el a város mai képét. A volt nógrádi főszolgabíró egy fejlődésnek indult város élére került. Nevéhez fűződik az Otthon-telep és a főgimnázium, a polgári leányiskola, a vásártér létesítése, az utcák rendezése, aszfaltbontása és villamosítása. Munkássága alatt épült meg a pénzügyi palota, a postaház, a közvágóhíd és jéggyár, a törvényszék, a mai egészségház, a volt kaszinó, a nemzeti iskola, az emeletes plébánia, a református templom és lelkészlak, valamint a Rák (Ipoly) szálló, a magánvillák sora, és az Ady Endre, a Szondi utca, a Tisztviselő-telep, bővült a vasútállomás. Az Erzsébet ligetben telket kapott a Múzeum Társulat a Palóc Múzeumnak és a Magyar Királyi Szállodát átépítették városházának. Balás Ferenc főbíró maradandót alkotott Balassagyarmat számára, amely emlékét jobban is őrizhetné, mert ritka jó gazdája volt a városnak. Ősi magyar családból származott Babghy Dezső levéltáros, A lokálpatriotizmus szép példája Kovalcsik András balassagyarmati tanár, helytörténész és író élete, tevékenysége, akit a közelmúltban köszöntöttek 70. születésnapja alkalmából, a városi könyvtárban, a legújabb könyvének bemutatóján. A jelenleg már az 51. tanévet dolgozó Kovalcsik András aktív közéletet él évtizedek óta és a Honismereti Kör elnökeként az eltelt évek alatt kezdeményezője volt számos rangos rendezvénynek, előadásnak, amelyek Balassagyarmat múltjának szép és tanulságos emlékeit idézték. Ebbe a múltba, a fél évszázadnyi időre beletartozik az ő munkássága is, amely az egykori balassagyarmati tanítóképző tanáraként indult 1950-ben és folytatódott a Balassi Bálint Gimnáziumban, majd a felnőttoktatásban és tart még a kultúramentő tevékenységéhez teret biztosító ipariskolában. teket is emeltetett. Nevéhez fűződik az új nemzeti iskola és az emeletes plébánia épület megépítése. Tagja, majd társelnöke volt a Nógrád Vármegyei Múzeum Társulatnak. A Nagy Iván Múzeumnak adta 2454 kötetes könyvtárát. Szervezője és egyik vezetője volt az 1919 novemberében megalakult Madách Társaságnak, amely szorgalmazására 1937-ben felavatásra kerülhetett Sidló Ferenc Madáchtól készített szobra. Munkásságát szeretett városa 1931-ben díszpolgári címmel ismerte el. Balassagyarmat történetében a XX. század első felében fontos szerepet töltött be ár. Lippay János pápai protonotárius, esztergomi főszékesegyházi kanonok, érsekvadkerti kerületi esperes, balassagyarmati plébános. Balassagyarmati tevékenykedése 1941-től haláláig számítható. Jelentős írói munkássága során 14 könyvet jelentetett meg, amelyekben többek között foglalkozik a keleti egyházakkal, a Magyar Szentekkel, az ősegyház hitével, jeruzsálemi tapasztalataival. A háború alatt ő emeltette a főplébánia templom- maradvány tabemákulomát. Saját pénzéből kifizette az egyházközség 22 ezer pengős tartozásait, amelyek a katolikus kör-ház megvételéből és a zárda új iskolaépületének építéséből származtak. 1945- ben elvállalta a nemzeti bizottság elnökségét és bölcs önmérsékletének köszönhetően a helyzet gyorsan konszolidálódott Balassa- . gyarmaton. szakban újították fel Balassagyarmat fejlődésében nagy szerepet játszó Pest - Kassa közti utat és annak elágazó útjait. Reményi Károly 1889-ben a „Losonc és Vidéke” című lapban nagy cikkben foglalta össze a Balassagyarmat pártiak érveit, hogy a megyeszékhelyet ne vegyék el. 1894 szeptemberében Ferencz József látogatott el a feldíszített városba, ahol Reményi Károly városbíró üdvözölte. A megyeházán elszállásolt király kétezer koronával járult hozzá a felállítandó főgimnázium költségeihez. A városbíró nem szerzett vagyont, családját szűkös körülmények között hagyta hátra. Síremléket sem sikerült neki állítani, bár többször gyűjtöttek rá és utca sem őrzi a nevét. HORVÁTH DANÓ ÉS MÁSOK Viszont még megvan a gyarmati temetőben a síremléke Horváth Danó ügyvédnek, lapszerkesztőnek, aki 1850-1904 között élt. A balassagyarmati fiú az eperjesi kollégiumban szerezte meg jogi végzettségét, majd lapszerkesztő lett. Az „Ipoly” című lapot 1871-72 között szerkesztette, a „Nógrádi Lapok” és a „Honti Híradó” című politikai hetilapot 1874-95-ig. Ezek a lapok kulturális intézményként szolgáltak a palócföld térségének előrehaladásában. Horváth Danó író, szerkesztő és revizor is volt egy személyben. 1877-ben vármegye közjegyzőjének, majd árvaszéki elnökének nevezték ki, később tiszteletbeli főjegyzőséggel is kitüntették. Elnöke volt a balassagyarmati iskolaszéknek és tagja több városi bizottságnak. Komjáthy Jenő költővel ő indította meg a Madách Imre emlékügyét. Költenyelvész, író (1843-1918), aki 1875-től hivatalt vállalt Tarjánban. Később Füleken mint segédszol- gabíró, majd szolgabíró. 1886-tól 1908-ig Nógrád megyei főlevéltár- nok. Tudományos munkája mellett írásai megjelentek a korabeli megyei és országos lapokban. Jelentősek nyelvészeti munkái, mint például: „Az ember őstörténete, nyomozva a magyar nyelvben.” Gyűjtőmunkájának eredménye a „Száz eredeti magyar népdal” című kiadványa 1889-ből. Verseskötetei népies hangjuk mellett sok formai értéket hordoznak. Jaskovics Ferenc, a balassagyarmati főgimnázium igazgatója 1901- ben vette át az 1900-ban megalapított intézmény vezetését és kitartó munkával a város életében széles körű, jelentős tevékenységet fejtett ki. 1904-ben a múzeumtársulat igazgatója lett és szorgalmazására beindult a néprajzi gyűjtőmunka. A Palóc Múzeum megépítésében elévülhetetlen érdemei vannak. Elnöke lett a dalegyletnek, amely Erdélyi József karnagy vezetésével eredményesen működött és máig fennmaradt. Igazi lokálpatrióta volt az 1873-ban Balassagyarmaton született Jeszenszky Kálmán apostoli prelátus, főesperes, kanonok címzetes apát. Elismert szónokként tartották számon, aki beszédeiben a gyakorlati vallásosság, a valláserkölcs alapján állók legfontosabb morális, magatartási formáival is foglalkozott. Balassagyarmati plébánossá- ga idején adta ki „Karcolatok a nőnevelésről” című könyvét, amely a szociális nőnevelésről szóló beszédeit, gondolatait tartalmazza. Az egyházi szervezetek, egyesületi rendszer kiépítése mellett épüleHÁROM ÍRÓNŐ ' tórom" gyár-' mati írónő neve is szerepel a kiadásra váró könyvben. Közülük Tormai Cecilé, a „Bujdosó könyv” írója, aki a kommün alatt a hajdani Huszár házban talált menedéket. Az 1875-ben született Írónő két novelláskötete után 1909-ben adta ki az „Emberek a kövek között” című regényét, amelyet tíz nyelvre fordítottak le. Az 1914-ben megjelent „Régi ház” című regényét a Magyar Tudományos Akadémia a legkiválóbb történeti regények jutalmával tüntette ki. A háború alatt Vöröskeresztes szolgálatot teljesített a fronton, majd megszervezte a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetséget. Szembefordult a Károlyi-kormánnyal, amely el akarta fogatni és így kényszerült bujdosásra Balassagyarmaton. A kommün másik legnagyobb női írója Mollinary Gizella kilencköte- tes életrajzi regényt adott ki. Verseskötetei a magyar szépszó remekei Kovalcsik András ebben a felsorolásban is szerepelteti Megyery Sárit, a némafilmek nagy sztárját, aki „Sacy von blonden” néven volt közismert. Berlinben vagy ötven film főszerepét játszotta el és világhírre tett szert. Sikeres újságíró, vers- és prózaíróként is számon tartják. MŰVÉSZEK ÉS TUDÓSOK Manapság a Helytörténeti Gyűjtemény ad otthont Balassagyarmaton Horváth Endre grafikusművész, a réz- és acélmetszet utolérhetetlen mestere hagyatékának. Az 1896-1954 között élt művész 1914-ben érettségizett Balassagyarmaton. Végigjárta az I. világháború harctereit, majd a háború után hat éven át az Iparművészeti Főiskola hallgatójaként tanult. Az újonnan äakult Pénzjegynyomdába került és ez a munkahely a réz- és acélmetszés az egész életét betöltő hivatássá vált. Tehetségét a szakma és a külföld egyaránt korán felismerte, még Belgiumba is meghívást kapott pénzt készíteni. Ő tervezte az 1936-os tíz pengőt az 1939-es öt pengőt és az 1941-es húsz pengőt A magyar pénzekhez szükséges metszetekhez a palócföldről, Őrhalomból, Dejtárról, Rimócról, Hollókőről választotta modelljeit. 1945 után a pénznyomda vezető szakembere lett. Az inflációs pénzek, az útlevelek, állampapírok, a terv- és békekölcsönök tervezése mellett az új pénz, a forint értékálló bankjegyeit tervezte. Nevéhez fűződik a 10, 20 és a 100 forintosok tervezése. Színvonalas bélyegei között tartják számon a 60 filléres Petőfi és a 20 filléres Bem bélyeget. Nagyszerű örökséget hagyott a városra, amely ápolja emlékét és a Pénzjegynyomdához fűződő kapcsolatát. Dr. Szabó József evangélikus püspököt, balassagyarmati lelkészt, a neves Madách-kutatót 8000-re tehető Madách-gyűjtemé- nyével együtt nem tartotta meg a város. Győr adott neki otthont. Pedig a kiváló hitszónok, az evangélikus egyházi sajtó kiemelkedő egyénisége 1948-tól 1973-ig tartó szolgálata alatt meghatározó személyisége volt Balassagyarmatnak. Páratlan Madách-gyűjtemé- nyével nagyobb megbecsülést érdemelt volna. Túrmezei Erzsébet diakonisz- sza nővér, költő és műfordító 1951-1975 között élt és dolgozott Gyarmaton. Szolgálata egybeesett dr. Szabó József püspök balassagyarmati működésével és kettőjük magas színvonalú egyházi, hitéleti munkássága a balassagyarmati evangélikus lelkészséget nemzetközileg is elismert szellemi központtá'fette. Túrmezei Erzsébetnek 1938 és '92 között nyolc verseskötete jelent meg. Válogatott versei Farkas András illusztrációival három kiadást értek meg Finnországban, ahová egyházi szolgálatra is meghívták. Megérhette, hogy Balassagyarmat díszpolgárának választotta. Esze Tamás történész, református lelkész a városban diákos- kodott. Egyik nagy tette volt, hogy Balassagyarmatnak ajándékozta a város irodalmi múltját felölelő gyűjteményét. 1926-ban segédlelkészként kezdett Balassagyarmaton, aztán különböző helyeken lelkipásztorkodott. 1943-tól a Károlyi-család levéltárosa lett és ebben az évben indította el az „Egyháztörténet” című református történettudományi folyóiratot. 1956- tól a budapesti teológiai akadémia egyháztörténeti tanszékére került, majd 25 éven át a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka volt, de kapcsolatát Balassagyarmattal haláláig ápolta. 1902 és 1987 között élt dr. Ligeti Lajos ugyancsak Balassagyarmatról származott el. A 20. századi magyar tudomány meghatározó egyénisége, nemzetközi hírű orientalista, a magyar őstörténetkutatás vezető alakja volt. Farkas András festőművész, Balassagyarmat díszpolgára 70 évet élt és 1943 óta száznál több kiállításon szerepelt paraszti témájú olajképekkel, portrékkal, vallásos táblaképekkel. A Palócföld szép vidékét ábrázoló tájképei mellett változó témákban alkotott vízfestményeket, ezerszámra rajzokat a kiváló rajzolóként számon tartott mester. Hetvenedik születésnapját 1990 decemberében a város elismerésétől, szeretetétől övezve ünnepelhette meg. SZABÓ ENDRE NÓGRÁD SHÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság.Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/347-08-64) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, félévre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. (Azüwag. . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült. KÖZÉLETI NAPILAP
