Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

2002. JANUÁR 7., HÉTFŐ GAZDASAG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Minden deviza esett Budapest A Budapesti Árutőzsde pénz­piacán az év első - csonka - he­tében összesen 5500 kontraktus cserélt gazdát 1,38 milliárd fo­rint értékben. A forint erősödé­sének következtében az ár- -folyamok minden deviza min­den határidejére csökkentek. A héten a legnépszerűbbnek az euró bizonyult, januárra 246,20 forintra csökkent. A dol­lár az elmúlt három nap alatt drágult, januári határidőre 3,20 forinttal, 273,40 forintra, a már­ciusi ár 3,50 forinttal, 276 forint­ra nőtt. A japán jen száz egységének árai nőttek, a januári elszámoló­érték 2 forinttal, 208 forintra emelkedett, ám legnagyobb mértékben a jövő decemberi jegyzés változott, amelynek ér­téke 5,92 forinttal csökkent. A svájci frank piacán az értékek nem változtak, a márciusi ár továbbra is 169 forint. Az év első hetében a gabonapiacon nem volt kereskedés. EP ________HÍREK_________ N EM ADJÁK. A Pick Szeged Rt. pénteki, folytatólagos rend­kívüli közgyűlése elvetette az Arago Befektetési Holding Rt. által decemberben tett nyilvá­nos vételi ajánlatot, vagyis a Pick nem adja el a tulajdoná­ban lévő mintegy 260 ezer da­rabos részvénycsomagot. A fő- részvényes Arago 4270 forintos árfolyamon vállalta valamennyi szalámigyári részvény megvá­sárlását; az ajánlat január hete­dikéig él. A részvényesek nem szavazták meg a jegyzett tőke leszállítását, azaz a saját rész­vények bevonását. Az Arago kezdeményezésére korábban a Pick Szeged Rt. igazgatósága február 4-re rendkívüli köz­gyűlést hívott össze, amelynek egyetlen napirendi pontja a szalámigyár részvényeinek tőzsdei kivezetése, mti KUTATTAK, KÖLTÖTTEK. Kutatás-fejlesztésre (K+F) 2000-ben 105,4 milliárd forintot költöttek, szemben az egy év­vel korábbi, 78,2 milliárd fo­rinttal - derül ki a Központi Statisztika Hivatal (KSH) tanul­mányából. A ráfordítások 60 százalékát, 63 milliárd forintot költöttek kutatásra, ezen belül az alkalmazott kutatás vált kis­sé hangsúlyosabbá, aránya két százalékponttal meghaladta az alapkutatásét. Kísérleti fejlesz­tésre 2000-ben 42,4 milliárd fo­rintot fordítottak. Az elemzés­ből kitűnik, hogy a 2000. évi K+F ráfordításokból az állami költségvetés 52,2 milliárd forin­tot, a vállalkozások 39,8 mil­liárd forintot, a külföldi vagy nemzetközi szervek 11,2 mil- liárdot, míg az egyéb hazai for­rások 2,2 milliárdot álltak, mti AUTÓHELYZET. A magyar háztartások 35,7 százalékának van autója, ezek kora átlago­san 11,7 év - derül ki a TNS Modus Autobarométer című felméréséből. A hazai gépko­csipark 68 százaléka használ­tan került a jelenlegi tulajdo­nosok birtokába. A használat­ban lévő autók 42 százaléka a volt szocialista típusok vala­melyike, a nyugati autók ará­nya 58 százalék. Az előbbiek átlagéletkora 15,5, az utóbbia­ké 8,9 év. A legtöbben Ladával járnak, ezt az Opel, a Trabant, a Skoda, a Wartburg és a Suzuki követi. A felmérés kitér az autópiac várható alakulásá­ra is. A háztartások 12,7 száza­léka fontolgatja, hogy az elkö­vetkező két éven belül gépko­csit vásárol, közülük mintegy 60 százalék venne használt, 40 százalék pedig új autót, mti Ha ötlet van, pénz is akad A regionális fejlesztés elképzelhetetlen az ön- kormányzatok együttműködése nélkül. Sok helyen azonban egyelőre nem léptek túl az alapvető fejlesztésen, holott a tőkéért, be­települő vállalkozásokért egyre élesebb ver­senyt kell vívnia a településeknek. Budapest A Gazdasági Minisztérium regionális gazdaságfej­lesztési helyettes államtitkára, dr. Cséfalvay Zoltán lapunk kérdésére összegezte a tavalyi év főbb fejlesztéseit, és arra is kitért, hogy a minisz­térium szerint milyen főbb fejlesztések várhatók az idén.- Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb ered­ményének azt tartom, hogy az önkormányzatok jelentős része kilépett abból az egyszerű gondol­kodási körből, amely szerint a csatornázással és más infrastruktúra megteremtésével eleget tesz­nek a fejlesztési feladatoknak. Egyre több telepü­lés vezetése foglalkozik már az alapfeladatokon felül azzal, hogyan tehetnék versenyképesebbé, vonzóbbá a környezetüket. Sokan ráeszméltek, hogy meg kell találniuk azokat a csak rájuk jel­lemző adottságokat, amelyekkel sajátos arculatot alakíthatnak ki - mondta Cséfalvay Zoltán.- Ez nem olyan egyszerű dolog. Ehhez pénz, sa­játos helyzet és főleg „agy” kell, aki azt a- sokszor kézenfekvő - tényezőt felfedezi és igyekszik meg­szervezni, létrehozni az erre alapuló fejlesztéseket.- A szellemi kapacitást a helyieknek kell adni, az adottságok kihasználáshoz a Széchenyi-terv pályázatai adhatnak segítséget. Tavaly a négy gaz­daságfejlesztő program pályázatainak egyharma- dát közvetlenül az önkormányzatok nyerték el. A sok közül említhetem az ötezer lakosú Mórahalmot Csongrádban, ahol jövőbe mutató folyamatokat indítottak el. A kezdő vállalkozások számára inkubátorház épül, bérlakásokat építe­nek, és agrárlogisztikai központ is létesül, amely a környék ezer kistermelőjének termékeit ér­tékesíti.- Nem minden önkormányzat képes ilyen att­raktív programot végrehajtani.- Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok nem vállalkozhatnak mindenre. Nagyon fontos azon­ban, hogy a vállalkozók, befektetők megjelenését lehetővé tévő körülmények megteremtéséért az önkormányzatoknak is keményen kell dolgoz­ni. Ez azért is fontos, mert a településeknek előbb- utóbb versenyezni kell majd a befektetőkért, a külföldi tőkéért. Többé nem szabad úgy gon­dolkodniuk, hogy az olcsó munkaerő önmagában elegendő a külföldi tőke odacsábításához. A településeknek meg kell alkotniuk sajátos ar­culatukat. Cséfalvay Zoltán- Mire gondol?- A települések, kistérségek éle­tére kihat minden nagy léptékű fejlesztés. Tavaly az egészségtu­rizmus keretében mintegy ötven- milliárd forint beruházással negy­venegy gyógy- és strandfürdő kor­szerűsítését kezdték el. Az idén a pályázatok azokat a településeket támogatják majd, ahol a meglévő hőforrások adta lehetőségeket még nem használ­ták ki. Ezek az úgynevezett zöldmezős beruházá­sok, megváltoztatják majd a környék arculatát, idegenforgalmát, kereskedelmét, hogy egyebet ne említsek. Ennek pedig közvetlen hatása van a helyben lakók életére, hiszen nem csupán új munkahelyek létesülnek, de ezeken a területeken a szolgáltatóipar is fellendülhet.- A kistérségek arculatát az ipari parkok is formálják. Eddig több mint százötven parkra adtak ki engedélyt. Nem sok ez? Egyik parkból a másikba gépjárművel gyakran 10-15 perc alatt eljuthatunk.- Vitathatatlan, hogy gazdasági életünk az in­kubációs házakkal, logisztikai központokkal, vál­lalkozóházakkal rendelkező ipari parkokat nem nélkülözheti. A 2001. évben kétmilliárd forint tá­mogatást élveztek, annyit, mint az előző években összesen. Nem tartjuk soknak a parkok számát, sőt terveink szerint 2004-ig kétszázötvenre kíván­juk növelni azt. A terveink szerint ezek között legalább har­mincnak nemzetközi kooperációra, uniós projek­tek lebonyolítására is alkalmasnak kell lenni. Tavaly kezdeményeztük, hogy egyetemek, felső- oktatási intézmények hozzanak létre közhasznú társaságot, és az működtessen olyan ipari parkot, ahol többek között a saját kísérleteiket is lebonyo­líthatják. Ezek infrastruktúrát is biztosítanak az oda betelepülő vállalatoknak. Debrecennek tizen­hatezer egyetemi hallgatója van. Az elsők között itt alakult kutatással, fejlesztéssel, kísérletezések­kel foglalkozó egyetemi ipari park.- A gazdaságfejlesztésben még mindig jelentős hátrányban van Tiszántúl a Dunántúllal szemben.- A fejlesztésekre jutatott támogatások 45-45 százaléka jutott a két országrésznek és csak 10 százalék a közép-magyarországi területnek. Ugyanakkor az iparipark-térkép úgy alakult, hogy a főváros körül felsorakozó ipari parkokból kiváló logisztikai lehetőségekkel bíró innovációs gyűrű keletkezett. Az elmúlt évek alatt mintegy 25üezer ember települt ki az agglomerációba. A regionális gazdaságfejlesztés az önkormányzatok nélkül el­képzelhetetlen. KOÓS TAMÁS Bizonytalan bővítési feltételek Günter Verheugen, az EU bővítésért felelős biztosa tegnap bejelentette, hogy az új tagoknak is kötelező lesz csatlakozni a valutaunióhoz és a Schengeni Egyezményhez. Brüsszel Nehezen értelmező interjút adott tegnap az Európai Unió bővítésért felelős biztosa. Günter Verheugen bejelentette, hogy az Európai Unió majdani új tagállamainak kötelező lesz csatlakozni a valutaunióhoz is. Verheugen leszögezte: a jelen­leg folyó tárgyalásokon egyetlen jelölt sem kötheti ki távol- maradását az eurózónától. A valu­taunióban való részvétel éppen úgy kötelező az új tagok számára, mint a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás. Azt is kijelentette, elképzelhe­tő, hogy az első tagfelvételek után lesznek olyan új tagok, akik sem az eurózónának, sem a Schengeni Egyezménynek nem lesznek még részesei. Verheugen egyúttal figyelmez­tetett: az euró átvételének termé­szetesen feltételei vannak, ame­lyeknek a jövendő EU-tagoknak is eleget kell tenniük. „A kritériu­mok teljesítése belátható időn be­lül lehetséges lesz, még ha rö­videsen nem is kerül erre sor.” Schengenről szólva leszögez­te: az egyez­mény része az európai szerző­désnek, így az is terítéken van a csatlakozási tár­gyalásokon. A tagjelöltek csak ak­kor vehetik át a Schengeni Egyez­ményt, ha száz százalékig képe­sek eleget tenni az abban foglalt előírásoknak, például az Unió kül­ső határai védelmének. MTI Mikrohitel 50 millió forintig Budapest A Pénzügyminisztérium és több hazai pénzintézet köz­reműködésével jött létre a Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Részvénytársaság. A kezdeményezés megalkotói a programtól a kisvállalkozói szektor megerősödését, a hasznosításra váró magán­tőke bevonását várják. A hazai mikro- és kisvállalkozá­sok tőkéhez jutását segítő rész­vénytársaságot a pénzügyi tárca, a Hitelgarancia Rt. és hét hazai ke­reskedelmi bank hozta létre közö­sen. A társaság alaptőkéje 3,5 mil­liárd forint. Fő célja, hogy a tőke­szegény kisvállalkozásokat ver­senyképes helyzetbe hozza, élet­képes programjaik, terveik meg­valósításához tőkét biztosítson. A részvénytársaság tulajdon­képpen pénzügyi alapként műkö­dik majd. Az elképzelések szerint az igényelhető legnagyobb összeg 50 millió forint, ennek fejében a kisvállalkozás-fejlesztő társaság átmeneti ideig tulajdonrészhez jut az adott cégeknél. A fedezet­ként szolgáló tulajdonrészt a cé- gek visszavásárolhatják a vállal­kozás megerősödését követően. Az ilyen módon az alapba visszaáramló pénzt újból kihelye­zik a gazdaságba. A kezdeménye­zés megalkotói a programtól a kis­vállalkozói szektor megerősödé­sét, illetőleg a pillanatnyilag hasz­nosításra váró magántőke be­vonását várják. A tőkebevonás fel­tételeinek és részleteinek kidol­gozására az év első hónapjaiban kerül sor. Rövid időn belül a Kisvállalko­zás-fejlesztő Pénzügyi Rt. a har­madik olyan kezdeményezés, amely a mikrocégek helyzetén kí­ván javítani. Ezt szolgálja a szek­tor szereplőinek hitelhez jutását elősegítő, korábban elindított ga­ranciavállalási program, amely­nek részleteiről a vállalkozni központokban adnak felvilágosí­tást. Az óév utolsó hónapjában döntés született arról is, hogy a Gazdasági Minisztérium támogat­ja a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége által kezdeményezett vállalkozói hitelkártyák kiadását. KASZÁS ENDRE Eltérő prognózisok Budapest A kormány az idei évre közel négyszázalékos gazdasági növekedést és négy öt száza­lékos inflációt prognosztizál. Petschnig Mária Zita, a Pénz­ügykutató Rt. tudományos fő­munkatársa szerint viszont ennél kisebb növekedés vár­ható, s a jelzett infláció is csak kedvező esetben való­sulhat meg. A magyar gazdaság növekedése az előttünk ..álló.,..évben négy százalék körül, vagy valamivel az alatt várható, feltételezve, hogy a második félévben ked­vezően változik a világgazda­ság helyzete. A kormány prog­nózisa szerint az infláció öt-hat százalék között alakul, ezen belül az év végére 4,5 százalék­ra mérséklődik - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárca a beruházások területén 7-8 százalékos bővülést való­színűsít. Az idei költségvetésben je­lentősebb módosítást nem ter­vez a kormányzat - a nyug­díjak, a köztisztviselői illetmé­nyek emelésére és a státus­törvényben vállalt feladatok megvalósítására adottak a for­rások. Magyarország bruttó ha­zai terméke a tavalyi 14 760 mil­liárd forintról várhatóan 16 500 milliárd forintra emelkedik. Petschnig Mária Zita lapunk­nak elmondta: intézetük az idei évre a bruttó hazai termék há­romszázalékos bővülésével számol, és a beruházások terén is hasonló emelkedést prog­nosztizál. A négy-öt százalékos inflációs előrejelzés reális le­het, de ennek előfeltétele, hogy a külgazdasági folyamatok ked­vezően alakuljanak, az élel­miszer- és az olajárak emelke­dése visszafogott legyen, továb­bá, hogy a választások után az „elfojtott infláció” ne szaba­duljon fel. Ennek figyelembevételével a Pénzügykutató Rt. az előttünk álló évre hatszázalékos inflá­ciót valószínűsít. A szakember szerint a költségvetési deficit valójában a PM által kimutá- tottnál magasabb. Annak szér- kezete változhat ugyan, de'a korábbiakhoz hasonló inflációs többletre - vagyis a tervezett­nél nagyobb inflációból fakadó költségvetési pluszbevételre^ - az idén nem lehet számítani/ A központi költségvetés hiá­nya tavaly az előzetes adatok szerint 413 milliárd forint volt, vagyis a tervezettnél közel é8 milliárd forinttal kevesebb. A társasági adó- és a vámbevéte­lek a vártnál kedvezőbben ala­kultak, míg személyi jövede­lemadóból, áfából, fogyasztási és jövedéki adóból az előirány­zottnál kevesebb pénz folyt be az államkasszába. A társada­lombiztosítási alapok 29 mil­liárd forintos deficitje ugyanák- kbr a tervezett értéknek csák- nem a háromszorosát tette ki. D. L. Megszépült száztíz település Először tavaly kérhettek támogatást az önkormányzatok zöldterületeik növelésére. A pályázók összesen csaknem hatvanmillió forint támogatáshoz jutottak. Épület a Duna fölött Budapest Budapest Tavaly először szerepelt a turiz­musfejlesztési pályázatok között „A települések zöldfelület-növe­lése” fejezet. Ez a program a kul­turált, környezetbarát, vendég­váró települési arculat kialakítá­sát kívánta segíteni. A zöldfelületek növelésével, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra segítségével a turisz­tikai látvány javítása, a vendégek kényelemérzetének fokozása a legfőbb cél. A pályázaton önkormányzatok vehettek részt, az igényelhető támogatás a fejlesztés 50 százalé­ka, de legfeljebb 500 ezer forint volt. A Gazdasági Minisztérium­ba 150 pályázat érkezett, közülük 127 részesült 59,8 millió forint tá­mogatásban. A jelentkezők saját erejével együtt több mint 150 mil­lió forint összegű fejlesztés való­sult meg. A zöldfelület-növelő munkát a legtöbb településen a lakosság kezdeményezésére, s aktív részvételével, társadalmi munkában végezték. Másutt közmunkásokat alkalmaztak a településszépítésre. A legtöbb helyen parkok, sétányok, játszóterek épül­tek, másutt a gyógyfürdők, strandok, környékét parko­sították. A pályázatok kö­zött olyan is akadt, amely horgásztavak, folyópartok rendezéséhez, csinosításá­hoz kért támogatást. A ha­sonló fejlesztések hatása hosz- szú távú, hiszen az önkormány­zatok a pályázat kiírásának megfelelően legalább öt évig vállalták a zöldfelület gondozá­sát. A támogatott pályázatok egyötödét városi, négyötödét községi önkormányzatok nyúj­tották be. A fővárosból mind­össze egyetlen pályázat érke­zett. K.T. TÁMOGATÁSOK RÉGIÓK SZERINT Régió Támogatott önkormányzatok száma Budapest és Közép-Duna-vidék 9 Balaton 6 Tisza-tó 2 Közép-Dunántúl 7 Dél-Dunántúl 19 Nyugat-Dunántúl 25 Észak-Magyarország 31 Észak-Alföld 10 Dél-Alföld 18 Összesen 127 A Hollandiában bejegyzett, ám hazai tulajdonban álló, építé­szeti szoftvereket fejlesztő Graphisoft ötletpályázatot hir­det új, budapesti konferencia- központja megtervezésére, amellyel egyedülálló feladatot kínál az építészeknek. A cél az első olyan épület megtervezé­se, amely a Duna felett helyez­kedik el. Az óbudai Graphisoft Park melletti folyószakaszból kiemelkedő régi ipari betonpil­lérek ugyanis kivételes lehető­séget kínálnak a 350 négyzet- méteres, víz feletti konferencia- központ megépítésére. A köz­pontot a cég az építészetnek kí­vánja szentelni, fórumot te­remtve kiállítások, nemzetközi konferenciák, rangos szakmai események számára. „A most kiírt pályázat különlegessége az egyedülálló helyszín, amely- lyel az építészeket kívánjuk iz­galmas tervek elkészítésére ösztönözni” - mondta Bojár Gábor, a Graphisoft elnök­vezérigazgatója. Olyan épület­tel szeretnénk gazdagítani a parkot, amely méltó a szakma elvárásaihoz. A nyílt ötletpályázatot az Építészek Nemzetközi Szövet­sége is jóváhagyta. Az első díj 30 ezer dollár, a második és harmadik díj 15, illetve 8 ezer dollár. A zsűrit neves építészek alkotják. A nemzetközileg el­ismert holland, francia és né­met szakemberek mellett Nagy Tamás és Schneller István ma­gyar építőművész is tagja a bí­rálóbizottságnak. A benyújtott műveket júniusban értékelik, az eredményhirdetés pedig július 26-án lesz. KOÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom