Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

2002. JANUÁR 7., HÉTFŐ SZECSENY MEGYE KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Téli társbérlőink _Áadtan mondja az egyik vá­lj rosi épület házmestere, J\hogy újra van csőlakójuk. Több éjszaka is előfordult már, hogy valaki, vagy valakik a leg­felső szinten töltötték az éjsza­kát. Ott, ahonnan már nem le­het tovább menni, csak a tetőre - vagy ahol olyan a technikai megoldás, a gázkazánhoz. Ért­hető, hogy a hideg elől beszoru­ló „vándormadarak” a mele­gebb helyet keresik, s nem az alagsort. A pincerekeszek egyéb­ként is zárva vannak - noha mit nem lehet manapság kinyitni? - helyenként pedig a pinceablak is hiányzik, lent csak a széltől védett a „vendég”. Nem az első eset, hogy hajlék­talanok surrannak be a városi épületekbe. Bár, arról is hallani, hogy némelyeknek kulcsa is van. S ahol nincs megfelelő zár, esetleg elektronikai védelem a kapun, vagy a lakók gondatla­nok és nyitva hagyják az ajtó­kat, oda igen könnyen belopa­kodik valaki. Különösen ilyen szigorú hideg időben, mint ami­lyent most élünk meg. Kíváncsian kérdeztem meg néhány lakót, hogy mit szól a té­li társbérlethez. Volt, aki csak vonogatta a vállát, és a rendőr­séget emlegette. Hogy ő éppen szólna-e a rend őreinek, azt el­hárította mindegyik, természe­tesen illő kifogással. Mások csak kárhoztatták az éjszakai vendé­geket, mert ezek kocsmatöltelé­kek, bűnözők, a társadalom söpredékei. Egyik-másik lakó megtenné, hogy ha szólnak ne­ki, felmegy és lezavarja a csőla­kót. Lám, mennyire eltérőek a vélemények, a megoldási javas­latok! Azt viszont, hogy elfogad­ható megoldást kellene keresni- az ilyen társbérletek megszűnte­tésére, senki sem említette. Úgy vélem, megszűntetés he­lyett inkább a megelőzésről kel­lene beszélni. S most ne kattan­jon be senkinek se a bűnmegelő­zés, hiszen ezek a hajléktalan emberek nem feltétlenül bűnö­zők. Habár bekövetkezhet a haj­léktalanságnak egy olyan sza­kasza, amikor az anyagi kilá- tástalanság a teljes erkölcsi le­épüléshez vezet. S ez magával hozza az önkontroll megszűné­sét, a gátlástalanság eluralko­dását. A hajléktalanságnak sok oka van. Gazdasági, társadalmi egy­aránt. Ezek között az okok kö­zött ott fészkelnek az egyén elő­életével összefüggőek is. Ha a kedvezőtlen okok vektorai ösz- szegződnek az eredő nem is le­het más, mint a hajléktalanság. Innen pedig irdatlan nehéz visz- szaemelkedni a társadalmi lét felsőbb fokára. Magányosan, egyedül csak a legritkább eset­ben lehet. A megoldás pedig az lenne, ha ezek a már leépült, vagy ab­ba az irányba haladó páriák kollektív segítséget kapnának. (Persze erőszakkal nem lehet se­gíteni, pedig kellene!) Olyan fel­karolásra van szükség, ami nemcsak ideig-óráig tart. Vagyis jó dolgok az éjszakai hajlékta­lanszállások - még akkor is ha sokan be sem mennek - ám de ez olyan, mint a valamikori ágyra járás intézménye. Néhány órára lehajthatja a fejét az illető, aztán mehet, amerre lát. S vala­mikor ezért fizetni kellett. Sze­rencsére a hajléktalanfektetőn most (még) nem. Ez azonban csak tüneti megoldás és nem érinti a lényeget. _ kétségtelen, félhető állapotot LSteremthet(nek) az illegális ±\társbérlő(k). Ezt megelőzni ■ csak egy ház lakóinak rendjével és fegyelmezettségével lehet. Ez­zel azonban csak önmaguk kel­lemetlenségét szüntetik meg. Magyar nyelv és stílus Középiskolai helyesírási verseny megyei döntője a Táncsicsban A tollbamondás nagy figyelmet igényelt a résztvevőktől FOTÓ: OY. T. Szombaton délelőtt a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazda- sági Szakközépiskolában rendezték meg az Implom József középiskolai helyesírási verseny Nógrád megyei döntőjét. A magyar nyelv és stílus védelmét, gazdagítását szolgáló szelle­mi viadalt, amelyet hagyományosan, immár tizennégy éve minden januárban megrendez a Táncsics szakközépiskola, a Nógrád Megyei Hírlap is támogatja. A megye tizennégy középis­kolájából 36 diák vett részt a döntőn. A megméretés: tollba­mondást követően tesztlapot kellett kitölteni a fiataloknak, így adtak számot helyesírási készségükről, tudásukról. Pintér Valéria magyartanár, a Táncsics Mihály Közgazdasági. Szakkö­zépiskola igazgatóhelyettese munkatársunknak elmondta: a verseny döntőjének megrende­zésével a magyar nyelvet, nyel­vünk kultúráját szeretnék véde­ni, a nyelvhelyességen őrködni. Külön is szólt arról, hogy az is­koláknak, szaktanároknak is kö­szönhetően egyre több fiatalt si­kerül megnyerni a magyar nyelv ügyének. A tanárnő hangsú­lyozta, nagy szükség van erre, mert a diákok körében is tapasz­talható a sajnálatos jelenség, az olvasás hiánya, a szókincs sat- nyulása, írásban és élőbeszéd­ben egyaránt romlott kifejező- készségük, nyelvi igényességük. Egyelőre több a rossz példa, mint a jó! Az írott sajtóban, de főleg a rádióban és televízióban tapasztalhatunk igen gyakran nyelvi igénytelenséget - mon­dotta Pintér Valéria igazgatóhe­lyettes. ..w.,.,. .. „Ü,UU. A salgótarjáni helyesírási döntő első helyezettjei: gimná­ziumi kategóriában Lékó Veroni­ka a Bolyai János Gimnázium diákja (Felkészítő tanára: Kancsulik Attiláné), szakközép­iskolai kategóriában Gonda Ad­rienn, a rendező Táncsics Mi­hály Közgazdasági Szakközépis­kola diákja (Felkészítő tanára: Komódi Andrea). Szakiskolai kategóriában részt vett a döntő­ben Szabó Ildikó, a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola és Kollégium diákja (Felkészítő tanára: Képestié Kövesy Margit). Az országos döntőn - amit Gyulán, ez év február 22-én ren­dez az Erkel Ferenc Gimnázium, - a gimnáziumi kategóriában Lékó« Veronika, a szakközépis­kolai kategóriában Gonda Adri­enn képviseli Nógrád megyét. A rendező iskola révén részt vesz a versenyen Balázs Tímea is, aki harmadik helyezést ért el a szombati döntőben. HÍREK BALASSAGYARMAT „KÖZÖS JÖVŐNK, A 3. ÉVEZ­RED”. A Madách Imre Városi Könyvtár beszélgetésre invitálja az olvasókat: január 11-én, pénte­ken 17 órától Kéri László közis­mert politológust látják vendégül, aki a címben jelzett témában tart bevezetőt. SALGÓTARJÁN SAJTÓFOTÓ. Gyurkó Péter fotó- riporter képeiből nyílik kiállítás ja­nuár 10-én, csütörtökön 15 órakor a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. A tárlatot megnyitja: Faragó Zol­tán, lapunk felelősszerkesztő-he- lyettese. Közreműködik: Lakatos Csilla (ének, gitár). MAGYAR HÁRFADUÓ. Bélyei Adél és B. Gogolyák Mária január 15-én, kedden 18 órakor tart bér­letsorozati koncertet a Váczi Gyula Művészeti Iskola hangversenyter­mében. Műsoron - mások mellett - J. S. Bach, T. Albinoni, C. Debus­sy művei is szerepelnek. TANÁCSADÁS. Az MSZP ez év­ben is folytatja ingyenes konzultá­ciós sorozatát. Január 8-án, ked­den 15 órakor Sarló Béla önkor­mányzati, várospolitikai kérdések­ben várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájában. RETSAG TANÁCSKOZÁS. A megyét érin­tő súlyponti témákat dolgozza fel az a konferenciasorozat, amelyet ötéves jubileuma kapcsán nemré­giben indított a Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanács az angol SQW Limited tanácsadó cég, vala­mint a megyei munkaügyi köz­pont támogatásával. A sorozat má­sodik rendezvényét január 9-én szerdán, 10 órai kezdettől Rétságon, a civil szervezetek házá­ban tartják. Felvidéki turizmus: a hídfőállás (Folytatás az 1. oldalról) elnöke, országgyűlési képviselő és Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere adták át rendeltetésének az új idegenforgalmi intézményt, amely ismét régi helyén, a város­centrumban a József Attila Műve­lődési Központ épületegyüttesé­ben kapott helyet. A megnyitón Becsó Zsolt az esemény fontossá­gát hangsúlyozta, s a megye kiváló természeti, környezeti adottságai­ról beszélt, arról a szerepről, ame­lyet az idegenforgalom és turiz­mus Nógrád gazdaságában, gaz­dagodásában betölthet. Ehhez azonban a további lehetőségek fel­tárása és folyamatos fejlesztés szükséges. Az új idegenforgalmi intézményről szólva kijelentette: azt nem csupán turisztikai infor­mációs pontként kívánják működ­tetni, hanem fontos és széles körű marketingfeladatokat is szánnak neki, mint például a regionális ide­genforgalmi koncepció előkészí­tése, a turizmusban és idegenfor­galomban jelentős szerepet játszó települések menedzselése, s Nóg­rád turisztikai nevezetességeinek, értékeinek megismertetése, s a már Szécsényben és Hollókőn mű­ködő Tourinform-irodákkal való hatékony együttműködés. Puszta Béla az irodaavató alkal­mából reményét fejezte ki, hogy Heves megye és Borsod gazdag és fejlődő turizmusa-idegenforgalma mellé Nógrádnak is sikerül felzár­kózni és méltó részesedést, helyet elfoglalni a régión belüli együttmű­ködésben. Salgótarján polgármes­tere felhívta a figyelmet a határvá­ros jellegből adódó lehetőségekre, azokra a magyar-szlovák határon átnyúló kapcsolatokra, amelyek a gazdaság, kultúra és köztük az ide­genforgalom, a turizmus közös fej­lesztési lehetőségeiben rejlenek, s ezek kamatoztatása is az iroda fel­adatkörébe tartozhat majd. Külön is szólt a Salgótarján és Losonc, il­letve a Salgótarján és Besztercebá­nya között meglevő és egyre erősö­dő együttműködésről, amelyekre építve a nógrádi megyeszékhely a felvidéki turizmus egyik fontos hídfőállása lehet. A megnyitót követően Siposné Tőzsér Anett irodavezető fogadta, kalauzolta a vendégeket az új in­tézményben. Értékelnek az önkormányzatok Közérzetet javító beruházások, a lakosság hangulata l Felmérések és hátterük (Folytatás az 1. oldalról) ismerethalmazra. A szakemberek azt is megkérdőjelezik, hogy egy­általán tudás-e valaminek az ala­pos, lexikális ismerete, vagy vala­hol másutt kell keresni - szakítva a „poroszos” gyakorlattal - az iga­zi teljesítményt. Voltak és vannak tehát figyelmeztető jelek... Váltani kellene. Ehhez azonban kitűnő, felszabadultan és örömmel dolgo­zó, alkotó pedagógusok szüksé­gesek. Szerencsés lenne, ha kutatá­sok, felmérések eredményeire fel­figyelnének az illetékesek, s végre rászánnák magukat a megfelelő in­tézkedések meghozatalára. A magyar diákok gyengülő tu­dásának okai jobbára ismertek, ak­kor is, ha ezekről a politika általá­ban hallgat. Ezek közé tartozik - ki ne tudná - hogy a rendszerváltás óta - nat oda, kerettanterv ide - az oktatásügy a korábbiaknál is job­ban a perifériára került. Nem véletlen, hogy lassan-las- san kikopnak az iskolákból az iga­zi pedagógus egyéniségek. A társa­dalmi értékrendet, a „megbecsü­lést” jól mutatja, hogy ma már lé­nyegében minden jelentkezőt fel­vesznek a pedagógusképző intéz­mények. Talán nem meglepő, de mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy a hallgatók alig 30 szá­zaléka szándékozik a főiskola, az egyetem elvégzése után tanító­ként, tanárként elhelyezkedni. Saj­nos a pályára kerülők közül is mind több kiváló tanerő talál ma­gának jobban fizető, és kevesebb energiát felemésztő munkakört. Különösen a férfiak pályaelhagyá­sa számottevő. Az iskolák nem kis részében ma már csak nők oktat­nak, nevelnek... Mindeközben „minőségbiztosításról” harsog az oktatáspolitika. Hallani persze fel­újított és újra fogalmazott ígéretek­ről, változtatási tervekről is, de a pályán maradt, s napi megélhetési gondokkal küszködő pedagógu­sok tekintélyes részét nem nagyon lehet a mégoly ígéretes „életpálya- modell” megvillantásával sem ki­mozdítani közömbösségükből. A beváltatlan ígéretek és a felemás megoldások miatt a politika hitele nagymértékben csökkent a körük­ben. A kialakult körülmények elle­nére minden bizonnyal születnek ezután is szép nemzetközi sikerek, de a magyar diákok tudása összes­ségében tovább csökken. Hacsak nem kerül jelentőségének, társa­dalmi szerepének megfelelő helyre az oktatásügy. A nemzetközi fel­mérések eredményei figyelmeztet­nek berniünket. Most még talán nem késő. Bár a képviselő-testületek által jóváhagyandó, múlt évi költ­ségvetést tárgyaló részletes beszámoló a törvény előírásainak megfelelően csak később kerül a honatyák és honanyák elé, néhány önkormányzatnál arról érdeklődtünk, előzetes isme­reteik alapján milyen esztendőt hagytak maguk mögött? CZENE GYULA Jól sikerült évnek minősítik a 2001-et Őrhalomban. Legna­gyobb eredményüknek a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építését tartják, ami 370 ingat­lantulajdonost érint. A rákötési lehetőséget eddig az érdekeltek 97-98 százaléka vette igénybe. Ők azok, akik aláírásukkal is kérték a hálózat kiépítését. Sike­resnek tartják a helyi közmunká­sok közreműködésével felépí­tett, kibővített sportöltözőt. A la­kosság jobb életkörülményeit szolgálta a Balassagyarmat irá­nyában elkészült korszerű busz­várót, a község központjában. Az önkormányzat és intézmé­nyeinek folyamatos munkáját a feltételekkel biztosították. 2001- ben Urbán Árpád személyében új igazgató került a körzeti álta­lános iskola élére. Utak építésé­re, felújítására nem volt szükség, mert mindegyik jó állapotban van. A jelentős szennyvízberu­házás és a sok egyéb más közös tennivaló tovább erősítette a kapcsolatot az önkormányzat, a képviselő-testület és a lakosság között. Összegezve a cél- és a megyei támogatásokat, 600 mil­lió forintot költött el az önkor­mányzat fejlesztésekre. * * * Romhányban szolidabbak az eredmények, a lakossági fóru­mokon elhangzottaknak megfe­lelően két kilométer hosszban felújították a Batthyány és a Pe­tőfi utcát végig, a József Attila ut­cának csupán egy részét. A je­lentős beruházáshoz a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nácstól kapott 4,5 müliót saját pénztárukból 11,5 millióval egé­szítették ki. A költségvetésben szereplő feladatok közül van, amit nem sikerült megvalósítani. Ezek kö­zé tartozik a kommunális hulla­déktároló építése. A képviselő- testület által e célra tartalékolt pénzt nem tudták felhasználni, mert a beruházáshoz a pályáza­ton kért támogatást nem kapták meg. A megmaradt összeget az idén a település szépítésére for­dítják. Ebből a lehetőségből kí­vánják megoldani egy új iskola építésének terveit a szennyvíz- hálózat kiépítéséhez szükséges terv elkészíttetését. * * * Ságújfalu önkormányzata az állami költségvetésből juttatott és a tíelyi bevételekből elért ösz- szegből a testület által meghatá­rozott terveknek megfelelően gazdálkodott. Ennek köszönhe­tő, hogy zökkenőmentesen tevé­kenykedett az önkormányzat, zavartalanul működtek intézmé­nyei. Kisebb fejlesztésekre és na­gyobb összegű vásárlásokra is jutott bizonyos összeg a sikeres pályázatokon nyert pénzekből. Az ISM anyagi támogatásával a sportöltözőben vizesblokkot ala­kítottak ki. Saját költségvetésből oldották meg az óvoda fűtésének korszerűsítését. Ötszázezer fo­rint értékben vásároltak számí­tógépeket az általános iskola ré­szére. Nehéz szívvel említi, hogy jogi, jogszabályi tisztázatlansá­gok miatt nem történt meg a gáz­hálózat kiépítésének megkezdé­se, annak ellenére, hogy az anyagi feltételeket ehhez megte­remtették. A kivitelezéshez szükséges pénzt pályázat útján szerezték meg a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Mi­vel ez kevésnek bizonyult, az önkormányzat saját költségveté­séből biztosított ehhez pénzt, de jelentős összeget képvisel a la­kossági hozzájárulás is. Hangsú­lyozták, hogy a jó idő beálltával első dolguk a gázvezeték építé­sének beindítása, illetve megva­lósítása szerepel. * * * Nézsán amennyire tudtak, ta­karékoskodtak a költségekkel. Ez segített abban, hogy az önkor­mányzat és intézményei zökke­nőmentesen oldották meg felada­taikat. 'fg Pályázatokon nyert pénzből si­került több fejlesztési elképzelés­hez a feltételt megteremteni. A Széchenyi-terv keretében kapott 25 millióból két lakást vásárolnak és két újat építenek. Áthúzódó beruházásként szerepel a járda­építés, mely 3 millió 200 ezer fo­rintot képvisel. A teleház fejlesz­tésére az önkormányzat kétmilli­ót kapott, a lakosság régi kívánsá­gát megvalósító kábel-tv átadása is megtörtént. Saját forrásból több száz négyzetméteren 85 százalékban elvlégezték az utak kátyúzását, ezzel biztonságosabb közlekedést teremtve a lakosság­nak. A szociális kiadások nem ér­ték el a költségvetés tíz százalé­kát, hat-hét millióra tehető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom