Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-05 / 4. szám
2002. JANUÁR 5., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A magyar testörság palotája Becsben (1777) című vígjátékában. A „Tariménes utazása” (18Q4, nyomtatásban 1930) című műve állambölcseleti regény. Művelődéspolitikai programját röpirat- okban fejtette ki („Magyarság” - 1778, „A holmi” - 1779, „Magyar néző” - 1779). Millenniumi históriák BESSENYEI GYÖRGY 1747-től 1811-ig élt a magyar felvilágosodás első szakaszának vezető alakja, író, .filozófus, kultűrpolitikus és Mária Terézia bécsi testőrségének tagja volt 1763-1773 között. 1772-ben Bécsben jelentette meg az „Ágis tragédiája” című klasszicista tragédiáját és ettől számítjuk a magyar felvilágosodás kezdetét. Agis görög herceg volt, aki a nép pártjára állt és így szembekerült a királlyal, és mint lázadó feudális nagyúr elbukott. Alakja és fellépése éppen olyan ellentmondásos, mint a magyar középnemesség Bécs-ellenessége. A korabeli magyar művelődési állapotokat bírálta „A filozófus” ló moslékhabarás”. Feltűnik Pozsonyban, ahol az országgyűlés alatt kulturális lapot indít „Diétái Magyar Múzsa” címmel. Szívébe beköltözik a szerelem Vajda Júlia képében, akit verseiben Lillának nevez. Bár mellette költeményeiben Kató, Laura és még többen feltűnnek, „Esküvés” című versében így fogadkozik: „Esküszöm hószín kezedre / Rózsaszűdre, tűzszemedre / Hogy te lész csak kedvesem.” Festetics György a csurgói gimnáziumában tanárként alkalmazza, itt írta és a adták elő diákjai vígjátékait („Az özvegy Karnyóné”, „Cultura"). A Kaposvárott játszódó „Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon” című vígeposzában a vidéki nemesség életformáját tette nevetségessé. Végül visszatért Debrecenbe, az 1802-es tűzvész elpusztította házát, tüdőgyulladásban hunyt el. Debrecenben szobra őrzi emlékét, és róla nevezték el a város színházát. Egy jellegzetes strófáját idézzük a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz”-ból: „Drága kincsem, galambocskám / Csikóbőrös kulacsocskám! / Érted halok érted élek, / Száz leányért nem cseréllek.” AKI AZ ELSŐ MAGYAR REGÉNYT ÍRTA Dugonics András a nemesi ellenállás és a patriarkális népiesség irodalmi képviselője Szegeden 1740-ben született és 1818- ban ugyanitt hunyt el. Nagyanyját az 1728-as hírhedt boszorkányper során megégették. (A történetet Jósika „A szegedi boszorkányok” című regényében dolgozta fel.) Sokirányú munkásságára a hanyatló barokk s stílus volt a jellemző. írt eposzokat („Trója veszedelme”, „Ulisses történetei”), drámákat, amelyeket mintegy hatvan évig játszottak színpadaitokon» Vitéz Mihály inkon. Fő műve - amelyet egyben az első magyar regénynek is tekintünk - az „Etelka” (1788) áltörténeti, politikai kulcsregény, melynek történeti korba helyezett cselekménye alkalmat ad a szerzőnek a korabeli politikai élet jellemzésére. Egyébként az „Etelka” név is Dugonics alkotása. A kritika kifogásolta a mélyhangú kicsinyítő képzőjét: „Etelka szép kis magyar könyvecska / és tanácsolnám hogy olvassa a Péterka, Eszterka” - írta róla Szakalányi Zsigmond a „Magyar Mercurius”- ban (1795). Szülővárosát a leg- magyarabb vidéknek tartotta, ezért mondogatta is tanítványainak: „Mindaddig nem lösztök igazi magyar embörök, amíg Szögedön a Tiszából legalább egy pohár vizet mög nem isztok". Ez a szólás „ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza” formában ma is él. Elsőként gyűjtötte össze a környezet népies szólásait: „Magyar példabeszédek és jeles mondások” címmel posztumusz jelent meg). A testőrtisztek voltak azok, akik a magyar nyelv elsőbbségét hirdették a latinnal szemben, s a legjobbak közülük maguk is tollat ragadtak. Bessenyei, amikor testőri szolgálatának ideje lejárt, vállalta az egyház ottani ügyei intézését (1779 nyarán Mária Terézia biztatására áttért a katolikus vallásra), majd néhány évig még élvezte az udvar támogatását, míg II. József azt meg nem vonta. 1782-ben hazatért szülőhelyére, Bercelre (ma Tiszabercel), majd 1787-től haláláig (1811. február 11.) Pusztakovácsiban (ma Bakonszeg) élt visszavonultan a „bihari remete”. FELVILÁGOSODÁSUNK LEGNAGYOBB LÍRIKUSA Csokonai Vitéz Mihályról (1773-1805), Debrecen poétájáról van szó. Már diákkorában verselt, húszéves korában országos hírű költők egyenrangúként kezelték, de a felvilágosultságától tartó vezetők mégis kicsapták a kollégiumból. Ekkor keletkeztek a magányt panaszoló versei („A tihanyi Ékhóhoz”, „Magányossághoz”). Ezután a sárospataki kollégiumba ment jogot tanulni, de elriasztotta a „törvényéből vaTordon Ákos meseíró szó szerint kislábon él Ha valaki nyolcéves korában Tolsztojért, Thomas Mannért, Rilkéért rajong - lehet, hogy népszerű meseíró lesz belőle... Persze nem kizárt, hogy kevés a sikerhez pusztán ennyi, de talán segít. Példa rá Tordon Ákos. A „Libabuli”, a „Halfréd, a vízimanó”, az „Ákos-mákos mese” és más, a gyerekkönyvtárak rongyosra olvasott köteteinek szerzője, aki mindig gondolt a mesét hallgató gyerekek mellett a mesét olvasó felnőttekre is - talán ezért szeretik annyian a munkáit. Tordon Ákos életében volt olyan eset is, amikor kiderült: a siker néha cipőben mérhető...- Egy meseíró mit olvas, és szeret-e olvasni és hogyan cseperedett olvasóvá?- Nagyon szerencsés ember vagyok, mert 71 évvel ezelőtt, amikor első osztályos voltam az elemi iskolában, méghozzá elszakított területen, Érsekújváron, a tanítómat végtelenül tisztelem haló poraiban is, mert egy csodálatos ember volt, és megtanított bennünket nagyon rövid idő alatt írni, olvasni, mégpedig úgy, hogy minden betűhöz csodálatos meséket tudott elmondani. Az első karácsonyi iskolai szünetem, arra döbbentett rá, hogy Istenem, el tudom olvasni magamnak a mesekönyveimet. És ez egy csodálatos élményt jelentett, és stiká- ban kezdtem komoly könyveket is olvasni.- Már olyan kicsi gyerekkorában?- Kicsi koromban. Nyolcéves koromban én már Tolsztoj- és Thomas Mann-rajongó voltam, Rilkéért majd megbolondultam.- Hatalmas könyvtára van. Könyvgyűjtő, módszeresen vásárolta a könyveket, vagy családi örökség?- Nagy részben családi örökség.-Kika kedvencei?- Tulajdonképpen a jó magyar írók, a 20. században éltek. A modem irodalmat és a jó irodalmat szeretem, úgy, ahogy a jó zenét szeretem.- Vannak emberek, akik amikor a kedvenc íróikat sorolják, akkor Tordon Ákost is közémondják. Mert hát ilyen klasszikussá vált könyvek jelentek meg az ön művei közül mint példánk „Kíváncsi Fán- csi bajban és jajban”. Igyekezett mindig ilyeneket alkotni?- Én nagyon sokáig csak gyerekeknek írhattam, és mindig úgy írtam a gyereknek, hogy felemelem az ölembe, és egyenrangú társnak tekintem. Vagyis az én gyerekeknek szóló írásaim réteges írások, és szóltak nemcsak a gyerekhez, hanem a felolvasó szülőhöz is.- Nincs olyan gyerek, aki ne olvasott volna Tordon Ákos-mesá.- Ha szabad ezt elmondani, én nem élek nagy lábon, a lábam is kicsi, 39-es és ez egy férfi esetében roppant nehéz ügy. Valamikor 1972 karácsonya előtt láttam a Luxus Áruház kirakatában egy csodálatos olasz cipőt. Bementem az üzletbe, és szerettem volna magamnak vásárolni. Kérdezték, hányas a lábam. Mondtam, hogy 39-es. Erre kórusban kezdett röhögni az eladók hada, mondván, tudja mit, növessze meg a lábát 46-osra és akkor jöjjön. Erre én dühbe gurultam, és kértem a panaszkönyvet. Nem akarták adni, egyre hangosabban vitatkoztunk, végül előkerült egy cingár férfiú, kiderült, hogy ő az üzletvezető. Én bemutatkoztam, és ahogy meghallotta a nevem, azt mondta, tessék várni egy kicsikét. Elszaladt, jött a hóna alatt egy mesekönyvvel. Azt mondta, hogy délelőtt vette ezt a kisfiának karácsonyra, legyek szíves dedikálni. És kaptam két pár 39-es olasz cipőt. Ez volt életem nagy irodalmi sikere. l a. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt évi utolsó rejtvényünk megfejtése: Olyan veled mint a paradicsomban, nincs semmim amit felvehetnék. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Galambosi György Mátraalmás, Zalka Máté u. 2. sz. Mai rejtvényünk megfejtését január 10-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Á_Z_U LL'l'ä az, újság... NEGYVEN EVE Mit tesz a trösztbizottság a bányászok művelődéséért? A tavalyi kulturális munka elsősorban az ismeret- terjesztő előadásokra épült. A művészeti, szórakoztató jellegű programok szempontjából a tavalyi év az útkeresés időszaka volt. A színjátszó csoportok hanyatlásával egy időben megnőtt az érdeklődés az irodalmi színpadok iránt. Nógrádi Népújság, 1962. január 3., 3. o. A modemül felszerelt, szépen berendezett berceli szülőotthonban minden kényelem az anyákat szolgálja. Az egészségügyi létesítmény dolgozói nagy szeretettel fogadják, tisztasággal várják a kismamákat. A nap legkedvesebb percei közé tartoznak azok a pillanatok, amikor a kismamákhoz hozzák a kis kosztosokat. Anya és gyermeke örömmel tölti el az etetés félóráját. Nógrádi Népújság, 1962. január 3., 5. o. HARMINC ÉVE Erős a kaptató Salgótarjánban, a Kálvária-tetőre. Alig 700 méteren, majdnem 200 méter szintkülönbséggel visz az út a tetőre. Vannak emberek, akik hét éve minden nap megteszik ezt az utat. A Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága 1964. december 24-én helyezte üzembe Salgótarjánban televízió- adó állomását. Nógrád, 1972. január 1. 5., o. A szécsényi tangazdaság országosan is elismert burgonyatermesztő gazdaság. Nemesítéssel is foglalkoznak. Az idén például 200 holdon termesztettek vetőburgonyát. Nehezíti munkájukat, hogy kevés a termesztéshez szükséges munkaerő. Ezért a burgonyatermesztést gépesítik, erre annál is inkább szükség volt, mert 1972-ben 400 holdra emelték a termőterületet. Nógrád, 1972. január 4., 3. o. HÚSZ ÉVE Tavaly kezdte meg termelését a Romhányi Építési Kerámiagyár új színtestüzeme. Az angol licenc alapján készült új üzem a kerámiaiparban, az üveg-és zománcgyártásnál használatos s nélkülözhetetlen színezőanyagokat állítja elő. Kapacitása lehetővé teszi az összes tőkésimport kiváltását olcsóbb jó minőségű hazai termékkel. Nógrád, 1982. január 3., 8. o. 1981-ben Nógrád megye legeredményesebb férfi sportolója Botos Tibor, az STC ökölvívója lett (edzője Szerémi Andor), a legjobb női sportolónak Dormán Csilla, az MHSZ-ÉMÁSZ lövészklub sportlövője bizonyult. Az ifjúsági lányoknál Király Mónika az STC tőrvívója (edzője: Gasparin János), a fiúknál Czuder Antal az STC tízpróbázója (edzője: Angyal János) lettek az elsők. Nógrád, 1982. január4., 7. o. TÍZ ÉVE A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a Salgótarján-Nagybátony körzet ivóvízellátásának kiegészítésére a nagybátonyi lassúszűrők révén a Zagyva vizét is felhasználja. A vízkivétel kapacitásának növelése a szűrők áteresztőképességétől függ. Éppen ezért a meglévő két egység mellé most még egy harmadik beállítását is tervezik. Új Nógrád, 1992. január 2., 5. o. Az év végére teljes egészében önállóvá vált Bér község önkormányzata, s megszűnt a Szirákkal közös körjegyzősége. Jelentősen korszerűsödött a falu közvilágítása, s javult a falu közbiztonsága is. De talán nagyobb szerepe van ebben a megyében elsők között alakult önvédelmi csoportnak is. Új Nógrád, 1992. január 2., 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ DR.