Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-05 / 4. szám

2002. JANUÁR 5., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A magyar testörság palotája Becsben (1777) című vígjátékában. A „Tariménes utazása” (18Q4, nyomtatásban 1930) című műve állambölcseleti regény. Művelő­déspolitikai programját röpirat- okban fejtette ki („Magyarság” - 1778, „A holmi” - 1779, „Magyar néző” - 1779). Millenniumi históriák BESSENYEI GYÖRGY 1747-től 1811-ig élt a magyar felvilágosodás első szakaszának vezető alakja, író, .filozófus, kultűrpolitikus és Mária Terézia bécsi testőrségének tagja volt 1763-1773 között. 1772-ben Bécsben jelentette meg az „Ágis tragédiája” című klasszicista tra­gédiáját és ettől számítjuk a ma­gyar felvilágosodás kezdetét. Agis görög herceg volt, aki a nép pártjára állt és így szembekerült a királlyal, és mint lázadó feudá­lis nagyúr elbukott. Alakja és fel­lépése éppen olyan ellentmon­dásos, mint a magyar középne­messég Bécs-ellenessége. A ko­rabeli magyar művelődési álla­potokat bírálta „A filozófus” ló moslékhabarás”. Feltűnik Po­zsonyban, ahol az országgyűlés alatt kulturális lapot indít „Diétái Magyar Múzsa” címmel. Szívébe beköltözik a szerelem Vajda Júlia képében, akit verseiben Lillának nevez. Bár mellette költeményei­ben Kató, Laura és még többen feltűnnek, „Esküvés” című versé­ben így fogadkozik: „Esküszöm hószín kezedre / Rózsaszűdre, tűzszemedre / Hogy te lész csak kedvesem.” Festetics György a csurgói gim­náziumában tanárként alkalmaz­za, itt írta és a adták elő diákjai vígjátékait („Az özvegy Karnyóné”, „Cultura"). A Kapos­várott játszódó „Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon” című vígeposzában a vidéki ne­messég életformáját tette nevetsé­gessé. Végül visszatért Debrecen­be, az 1802-es tűzvész elpusztí­totta házát, tüdőgyulladásban hunyt el. Debrecenben szobra őr­zi emlékét, és róla nevezték el a város színházát. Egy jellegzetes strófáját idézzük a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz”-ból: „Drága kincsem, galambocskám / Csikóbőrös kulacsocskám! / Ér­ted halok érted élek, / Száz leá­nyért nem cseréllek.” AKI AZ ELSŐ MAGYAR REGÉNYT ÍRTA Dugonics András a nemesi el­lenállás és a patriarkális népies­ség irodalmi képviselője Szege­den 1740-ben született és 1818- ban ugyanitt hunyt el. Nagyany­ját az 1728-as hírhedt boszor­kányper során megégették. (A történetet Jósika „A szegedi bo­szorkányok” című regényében dolgozta fel.) Sokirányú munkásságára a ha­nyatló barokk s stílus volt a jel­lemző. írt eposzokat („Trója ve­szedelme”, „Ulisses történetei”), drámákat, amelyeket mintegy hatvan évig játszottak színpada­itokon» Vitéz Mihály inkon. Fő műve - amelyet egyben az első magyar regénynek is te­kintünk - az „Etelka” (1788) ál­történeti, politikai kulcsregény, melynek történeti korba helye­zett cselekménye alkalmat ad a szerzőnek a korabeli politikai élet jellemzésére. Egyébként az „Etel­ka” név is Dugonics alkotása. A kritika kifogásolta a mélyhangú kicsinyítő képzőjét: „Etelka szép kis magyar könyvecska / és taná­csolnám hogy olvassa a Péterka, Eszterka” - írta róla Szakalányi Zsigmond a „Magyar Mercurius”- ban (1795). Szülővárosát a leg- magyarabb vidéknek tartotta, ezért mondogatta is tanítványai­nak: „Mindaddig nem lösztök igazi magyar embörök, amíg Szögedön a Tiszából legalább egy pohár vizet mög nem isztok". Ez a szólás „ki a Tisza vizét issza, vá­gyik annak szíve vissza” formá­ban ma is él. Elsőként gyűjtötte össze a környezet népies szólása­it: „Magyar példabeszédek és je­les mondások” címmel posztu­musz jelent meg). A testőrtisztek voltak azok, akik a magyar nyelv elsőbbségét hirdették a latinnal szemben, s a legjobbak közülük maguk is tol­lat ragadtak. Bessenyei, amikor testőri szolgálatának ideje lejárt, vállalta az egyház ottani ügyei in­tézését (1779 nyarán Mária Teré­zia biztatására áttért a katolikus vallásra), majd néhány évig még élvezte az udvar támogatását, míg II. József azt meg nem vonta. 1782-ben hazatért szülőhelyére, Bercelre (ma Tiszabercel), majd 1787-től haláláig (1811. február 11.) Pusztakovácsiban (ma Bakonszeg) élt visszavonultan a „bihari remete”. FELVILÁGOSODÁSUNK LEGNAGYOBB LÍRIKUSA Csokonai Vitéz Mihályról (1773-1805), Debrecen poétájá­ról van szó. Már diákkorában ver­selt, húszéves korában országos hírű költők egyenrangúként ke­zelték, de a felvilágosultságától tartó vezetők mégis kicsapták a kollégiumból. Ekkor keletkeztek a magányt panaszoló versei („A tihanyi Ékhóhoz”, „Magányos­sághoz”). Ezután a sárospataki kollégiumba ment jogot tanulni, de elriasztotta a „törvényéből va­Tordon Ákos meseíró szó szerint kislábon él Ha valaki nyolcéves korában Tolsztojért, Thomas Mannért, Rilkéért rajong - lehet, hogy nép­szerű meseíró lesz belőle... Per­sze nem kizárt, hogy kevés a si­kerhez pusztán ennyi, de talán segít. Példa rá Tordon Ákos. A „Libabuli”, a „Halfréd, a vízi­manó”, az „Ákos-mákos mese” és más, a gyerekkönyvtárak ron­gyosra olvasott köteteinek szer­zője, aki mindig gondolt a mesét hallgató gyerekek mellett a mesét olvasó felnőttekre is - talán ezért szeretik annyian a munkáit. Tordon Ákos életében volt olyan eset is, amikor kiderült: a siker néha cipőben mérhető...- Egy meseíró mit olvas, és sze­ret-e olvasni és hogyan cseperedett olvasóvá?- Nagyon szerencsés ember va­gyok, mert 71 évvel ezelőtt, amikor első osztályos voltam az elemi isko­lában, méghozzá elszakított terüle­ten, Érsekújváron, a tanítómat vég­telenül tisztelem haló poraiban is, mert egy csodálatos ember volt, és megtanított bennünket nagyon rö­vid idő alatt írni, olvasni, mégpedig úgy, hogy minden betűhöz csodá­latos meséket tudott elmondani. Az első karácsonyi iskolai szüne­tem, arra döbbentett rá, hogy Iste­nem, el tudom olvasni magamnak a mesekönyveimet. És ez egy cso­dálatos élményt jelentett, és stiká- ban kezdtem komoly könyveket is olvasni.- Már olyan kicsi gyerekkorá­ban?- Kicsi koromban. Nyolcéves koromban én már Tolsztoj- és Thomas Mann-rajongó voltam, Ril­kéért majd megbolondultam.- Hatalmas könyvtára van. Könyvgyűjtő, módszeresen vásárol­ta a könyveket, vagy családi örök­ség?- Nagy részben családi örökség.-Kika kedvencei?- Tulajdonképpen a jó magyar írók, a 20. században éltek. A mo­dem irodalmat és a jó irodalmat szeretem, úgy, ahogy a jó zenét szeretem.- Vannak emberek, akik amikor a kedvenc íróikat sorolják, akkor Tordon Ákost is közémondják. Mert hát ilyen klasszikussá vált könyvek jelentek meg az ön művei közül mint példánk „Kíváncsi Fán- csi bajban és jajban”. Igyekezett mindig ilyeneket alkotni?- Én nagyon sokáig csak gyere­keknek írhattam, és mindig úgy ír­tam a gyereknek, hogy felemelem az ölembe, és egyenrangú társnak tekintem. Vagyis az én gyerekek­nek szóló írásaim réteges írások, és szóltak nemcsak a gyerekhez, ha­nem a felolvasó szülőhöz is.- Nincs olyan gyerek, aki ne ol­vasott volna Tordon Ákos-mesá.- Ha szabad ezt elmondani, én nem élek nagy lábon, a lábam is ki­csi, 39-es és ez egy férfi esetében roppant nehéz ügy. Valamikor 1972 karácsonya előtt láttam a Lu­xus Áruház kirakatában egy csodá­latos olasz cipőt. Bementem az üz­letbe, és szerettem volna magam­nak vásárolni. Kérdezték, hányas a lábam. Mondtam, hogy 39-es. Erre kórusban kezdett röhögni az el­adók hada, mondván, tudja mit, növessze meg a lábát 46-osra és akkor jöjjön. Erre én dühbe gurul­tam, és kértem a panaszkönyvet. Nem akarták adni, egyre hango­sabban vitatkoztunk, végül előke­rült egy cingár férfiú, kiderült, hogy ő az üzletvezető. Én bemutatkoz­tam, és ahogy meghallotta a ne­vem, azt mondta, tessék várni egy kicsikét. Elszaladt, jött a hóna alatt egy mesekönyvvel. Azt mondta, hogy délelőtt vette ezt a kisfiának karácsonyra, legyek szíves dedikál­ni. És kaptam két pár 39-es olasz ci­pőt. Ez volt életem nagy irodalmi sikere. l a. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt évi utolsó rejtvényünk megfejtése: Olyan veled mint a paradicsomban, nincs semmim amit fel­vehetnék. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Galambosi György Mátraalmás, Zalka Máté u. 2. sz. Mai rejtvényünk megfejtését január 10-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Á_Z_U LL'l'ä az, újság... NEGYVEN EVE Mit tesz a trösztbizottság a bányászok művelődéséért? A tavalyi kulturális munka elsősorban az ismeret- terjesztő előadásokra épült. A művészeti, szórakoztató jellegű programok szempontjából a tavalyi év az útke­resés időszaka volt. A színjátszó csoportok hanyatlásával egy időben megnőtt az érdeklődés az irodalmi szín­padok iránt. Nógrádi Népújság, 1962. január 3., 3. o. A modemül felszerelt, szépen berendezett berceli szülőotthonban minden kényelem az anyákat szolgál­ja. Az egészségügyi létesítmény dolgozói nagy szeretettel fogadják, tisztasággal várják a kismamákat. A nap legkedvesebb percei közé tartoznak azok a pillanatok, amikor a kismamákhoz hozzák a kis kosztosokat. Anya és gyermeke örömmel tölti el az etetés félóráját. Nógrádi Népújság, 1962. január 3., 5. o. HARMINC ÉVE Erős a kaptató Salgótarjánban, a Kálvária-tetőre. Alig 700 méteren, majdnem 200 méter szintkülönb­séggel visz az út a tetőre. Vannak emberek, akik hét éve minden nap megteszik ezt az utat. A Posta Rá­dió és Televízió Műszaki Igazgatósága 1964. december 24-én helyezte üzembe Salgótarjánban televízió- adó állomását. Nógrád, 1972. január 1. 5., o. A szécsényi tangazdaság országosan is elismert burgonyatermesztő gazdaság. Nemesítéssel is foglalkoz­nak. Az idén például 200 holdon termesztettek vetőburgonyát. Nehezíti munkájukat, hogy kevés a termesz­téshez szükséges munkaerő. Ezért a burgonyatermesztést gépesítik, erre annál is inkább szükség volt, mert 1972-ben 400 holdra emelték a termőterületet. Nógrád, 1972. január 4., 3. o. HÚSZ ÉVE Tavaly kezdte meg termelését a Romhányi Építési Kerámiagyár új színtestüzeme. Az angol licenc alapján készült új üzem a kerámiaiparban, az üveg-és zománcgyártásnál használatos s nélkülözhetetlen színező­anyagokat állítja elő. Kapacitása lehetővé teszi az összes tőkésimport kiváltását olcsóbb jó minőségű hazai termékkel. Nógrád, 1982. január 3., 8. o. 1981-ben Nógrád megye legeredményesebb férfi sportolója Botos Tibor, az STC ökölvívója lett (edzője Szerémi Andor), a legjobb női sportolónak Dormán Csilla, az MHSZ-ÉMÁSZ lövészklub sportlövője bizo­nyult. Az ifjúsági lányoknál Király Mónika az STC tőrvívója (edzője: Gasparin János), a fiúknál Czuder Antal az STC tízpróbázója (edzője: Angyal János) lettek az elsők. Nógrád, 1982. január4., 7. o. TÍZ ÉVE A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a Salgótarján-Nagybátony körzet ivóvízellátásának kiegészí­tésére a nagybátonyi lassúszűrők révén a Zagyva vizét is felhasználja. A vízkivétel kapacitásának növelése a szűrők áteresztőképességétől függ. Éppen ezért a meglévő két egység mellé most még egy harmadik beállí­tását is tervezik. Új Nógrád, 1992. január 2., 5. o. Az év végére teljes egészében önállóvá vált Bér község önkormányzata, s megszűnt a Szirákkal közös kör­jegyzősége. Jelentősen korszerűsödött a falu közvilágítása, s javult a falu közbiztonsága is. De talán nagyobb szerepe van ebben a megyében elsők között alakult önvédelmi csoportnak is. Új Nógrád, 1992. január 2., 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ DR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom