Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-28 / 23. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KÖRKÉP 2002. JANUÁR 28., HÉTFŐ E G Y E I (Folytatás az 1. oldalról) Szürke mozgalmasság, makacsul felfelé kapaszkodó dinamizmus, mérhetetlenül sok munka, és egy település gyökeret ver, terebélyesedik, megteremti a maga sajátosságát, kiszínesedik - láttatták a filmkockák, miközben Salgótarján látványos átváltozásáról Varga Lajos versét Hollai Kálmán színművész szólaltatta meg a színházteremben megtartott ünnepség első perceiben. Puszta Béla, Salgótarján Boldog születésnapot Salgótarján! Várossá nyilvánításának nyolcvanadik évfordulóját ünnepelte a megyeszékhely tételt, hogy Salgótarjánból mesterségesen csinált jelentős várost az 1950-es évek politikai akarata - hangsúlyozta Puszta Béla, majd dr. Borovszky Samu gondolatát idézve arra intett: tudomást kell venni a múlt és jelen bizonyságairól, mert csak ezek alapján lehet felelősen gondolkodni a jövő eshetőségeiről. Puszta Béla a hatvanas években megindult városrekonstrukciós folyamat jelentős lépéseiről is szólt, majd az ötvenedik születésnap kapcsán megfogalmazott véleményre emlékeztetett: „Az új településeknek az á bajuk, hogy nincs szívük, de Salgótarjánnak van.” Az itt élők szeretettel és Fekete Nándor (jobbról) átveszi a díszpolgári okiratot Puszta Béla polgármestertől ■ polgármestere - aki megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte a Salgótarján testvérvárosainak képviseletében megjelent küldöttségek vezetőit - ünnepi beszédében a tények tükrében mutatta be Salgótarján tegnaptól napjainkig átívelő pályáját, de mindenekelőtt arra emlékeztetett, ami nyolc évtizede történt:- Nyolcvan éve, 1922. január 27-én az Acélgyári Olvasóegylet nagytermében tartotta alakuló ülését Salgótarján városi képviselő-tes- tülete, ahol kihirdették: Tarján rendezett tanácsú város, ez a nap tehát Salgótarján születésnapja. Vannak vállalható történelmi gyökereink, amelyekről persze jó lenne többet tudnunk. Az időben nagyot ugorva azt viszont biztosan tudjuk, hogy Salgótarján újkori fejlődését alapvetően a szénbányászat, vasútépítés, és az ezekre épülő acél-, vas- és üveggyártás határozta meg. Az ipari civilizáció teremtő ereje folytán a pár száz lakosú jobbágyfalu a környék legnépesebb településévé, a trianoni döntés után az ország egyik meghatározó ipari centrumává lett. Olyan stratégiai központtá, amely 1929-ben méltán kapott megyei városi rangot. A történelmi tények tehát egyaránt cáfolják a „gyökérte- lenség ” legendáját, azt a hamis Dr. Halmos Péter díszpolgárnak Boldvai László országgyűlési képviselő gratulál hitükkel építették településüket, s erre a gazdasági válság évtizedeiben szükség is volt. 1995-től megfordult a folyamat, a város túljutott történelme legnehezebb időszakán.- Ezt a jelen bizonyságai, a tények egyértelműen bizonyítják még akkor is, ha eredményeinknél csak a hátralévő feladataink a nagyobbak. Salgótarjánnak újra van esélye arra, hogy a városok erősödő versenyében sikeres legyen, és ez elsősorban az itt élők áldozatvállalásának, szorgalmának, tehetségének köszönhető. Nem remény, hanem valóság, hogy a térség működő és fejlődőképes központjának története tovább íródik, az egyre erősödő gazdaság mellé sikerül színvonalas, humán közösségi szolgáltatásokat teremtenünk, és mi ezáltal itt, Salgótarjánban leszünk otthon a világban - fogalmazott a polgármester. Korábbi és a városi jubileum alkalmából alapított kitüntetések, elismerések átadásával folytatódott az ünneplés, a díjakat, okleveleket Puszta Béla polgármester, Boldvai László országgyűlési képviselő, valamint az alpolgármesterek, Sarló Béla, az önkormányzat Pro Űrbe bizottságának, és dr. Angyal Dávid, a Pro Arte bizottság elnöke adta át. Több évtizedes, magas színvonalú egészségügyi és közéleti tevékenységéért díszpolgári címet vett át dr. Halmos Péter. A város építészeti fejlődésében és közéletében kifejtett, több évtizedes kimagasló munkája elismeréséül ugyancsak díszpolgár lett Fekete Nándor. Salgótarján oktatásügyéért intézményvezetőként, valamint magas színvonalú, több évtizedes, aktív közéleti munkájáért Pro Űrbe díjat kapott Herold László. A város nemzetközi kapcsolatainak erősítésében elért eredményeiért, színvonalas tevékenységéért, a TIT Nógrád Megyei Egyesületének nyári egyetemeket szervező és rendező bizottságát ugyancsak Pro Űrbe díjjal tüntették ki. A díjat Pálinkás Sándomé igazgató és dr. Csongrády Béla, a TIT megyei egyesületének elnöke, lapunk felelős szerkesztője vette át. Magas színvonalú műmást Gyulát. Salgótarján Köz- szolgálatáért díjasok: Óvári Péter és Kissné Horváth Zsuzsanna. Posztumusz Salgótarján Sportjáért díjban részesült Kábvits Géza. A díjat özvegye vette át. Ugyancsak Salgótarján SportjáA díszpolgárok, a Pro Űrbe és a Pro Arte kitüntetettjei az ünnepi dekoráció előtt FOTÓ! GYURIÁN TIBOR vészi és művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként posztumusz Pro Arte díjat adományozott a városvezetés Somoskői Ödön festőművésznek. A díjat özvegye vette át. Pro Arte díjjal ismerték el Nagy Zoltán magas színvonalú, népmese és népdalgyűjtői, énektanári, művészeti csoportvezetői munkáját. Az évfordulóra alapított Salgótarjánért Emlékérmet érdemelték ki a következők: kimagasló gazdaságvezetői tevékenységéért Mede Sándor, az SWT Wamsler Rt. vezérigazgatója, magas színvonalú kereskedelmi vezetői munkájáért Varga Sándomé, a Palóc Nagykereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, az államigazgatásban végzett kimagasló tevékenységéért dr. FarA Krajcsi Lajos szerezte varosszignalt a Salgotarjani Fúvósötös szólaltatta meg kas Imre, színvonalas egészségügyi, közösségszervezői eredményeiért dr. Lukács Ida. Húszéves fennállása alkalmából, valamint a város művészeti életében betöltött szerepéért ezt az elismerést ítélték oda a Pódium Stúdió Versmondó Egyesületnek (művészeti vezetője Sándor Zoltán) és a POFOSZ megyei szervezetének is. A díjat Juhász Attila elnök és Deme Attila szaktanácsadó vette át. További emlékérmesek: Erkki Ran- tala, Vantaa polgármestere, Jan Králik, Besztercebánya polgármestere, Rossano Bellini, az olaszországi Vigarano Mainarda volt polgármestere, (az elismerést a mostani városvezető, Daniele Palom- bo vette át), Zygmunt Frankiewicz, a lengyel- országi Gliwice polgár- mestere (átvette: Janus Misovszky alpolgármester). Színvonalas tevékenységéért Kultúráért díjat kapott Korill Ferenc, a József Attila Művelődési Központ igazgatója, valamint a Főnix táncklub. Egészségügyért díjjal tüntették ki ! dr. Gonda Évát, és TaA képzőművészeti megnyitón Steve Taylor Szabó Stockholmban élő pánsípművész működött közre. Nagyszülei voltak salgótarjániak, Ő harminc éve járt utoljára a nógrádi megyeszékhelyen ■ ért díjjal Gabora János, a Salgótarján Gyermekeiért és Ifjúságáért díjjal Botár Béla és Pál István munkáját ismerték el. Szociálpolitikáért díjjal tüntették ki Juhászné Kincses Helént, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni szervezetét. A Salgótarján Közoktatásáért díjat adományozták Pataki Ferencnek és Somogyiné Quallich Lenkének. Végül a város nyolcvanéves polgárai nevében Cselényi György vette át az emléklapot és az önkormányzat ajándékát. Az ünnepség záró részében a „Vendégségben, itthon” címmel összeállított gálaműsorban a megyeszékhelyről elszármazott művészek szereztek maradandó élményeket produkcióikkal a közönségnek, szüleiknek, családtagjaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek. Fellépési sorrendben a következő művészek csillogtatták meg tehetségüket, mutatták be tudásukat: Matúz Csilla zongoraművész, Füzes Péter kürtművész, ifj. Virág László hegedűművész (édesapjával, aki ezúttal karmesterkedett, együtt szerepelt), Szorcsik Viktória színművész, Hollai (Heiser) Kálmán színművész (az általa előadott musical-részleteket fia, Hollai Ádám kísérte zongorán), Becze Szilvia oboaművész, Lantos Szilvia gordonkaművész, Kertész Katalin színművész és Pándy Piroska operaénekes. Közreműködött a kitüntetett salgótarjáni Főnix társastánc egyesület, valamint Szabó Istvánná (zongora) és Nagy Ágnes (fuvola). A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekart Kökényessy Zoltán vezényelte, a műsorvezető Pataki Katalin, a rendező Sándor Zoltán volt. (A gálaest szereplőiről a Nógrád Megyei Hírlap Vasárnap Reggel című magazinjának február 3-i számában közlünk képriportot.) Az ünneplők között (alulról a harmadik sorban) helyet foglaltak a külföldi testvérvárosok delegációi is M. J.
