Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám

2002. JANUÁR 26., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Múlt, jelen, jövő S plgótarján várossá válásá­nak 80. évfordulója jeles jubileum, bizonyára szá­mos tősgyökeres helyi lakos­ban ébreszt gondolatokat. Mi­ként a magamfajtában is, aki ugyan „csak” harminc éve élek a városban, ám egy bkálpatri- ótához hasonlóan magamé­nak vallom! E három évtized várostörténetét jómagam fölöt­tébb összetettnek, Janus-arcú- nak is látom. A hetvenes évek­ben épült, szépült, virult, az akkor már Hild-érmes város: szerencsésnek tartottam ma­gam, hogy itt települhettem le. A nyolcvanas évtizedben szerényebb volt a fejlődés, itt-ott már a felmerülő feszültségek kezelése is szükségessé vált. Az 1989-90-es évek aztán régen re­mélt nagy politikai fordulatot és igazán nem várt változáso­kat is hoztak magukkal. A tár­sadalmi rendszerváltás okozta eufóriát Salgótarjánban hama­rosan felváltotta a város nagy- vállalatainak csődje és a mun­kanélküliség. A kilencvenes évek közepén a válságkezelés és a város működőképességének biztosítása volt a lecke. Az időközben megyei jogú városi rangra avanzsált Salgó­tarján vonata azonban csak döcögősen haladt a már meg­erősített pályán. Az eredmé­nyes stabilizáció után megva­lósított fejlesztések eredményei csak az utóbbi években kezd­tek beérni. A kilencvenes évek végén megkezdett léptékváltá­si törekvések - vállalkozási övezet létrehozása, ipari par­kok kialakítása, az idegenfor­galom feltételeinek javítására, a regionális együttműködés fo­kozása - már a jelent alapozva a jövő útját kövezte ki! Mindeközben - érzésem szerint - az indokoltnál keve­sebb figyelmet kapott vessző­paripám, a város társadalmi struktúrájának jelentős válto­zása, amelyet azonban - eg­zakt adatok hiányában - nem tudok pontosan leírni. Megíté­lésem szerint Tarjánban is ki­emelkedett egy szűkebb, jobb módú politikai, gazdasági ve­zető réteg, a város elitje. Van­nak tehetősebb vállalkozók - mégha a vállalkozások fajla­gos mutatói rosszak is - akik jól adóznak és szponzorálásra is képesek. Ellenpólusuk a munkanélküli, kisnyugdíjas réteg. Az alkalmazotti szféra elszürkült, az értelmiség pedig hangját vesztve a helyét sem találta. A fiatal diplomások so­kasága elhagyta szülővárosát. Ezt csak azért említem, mert egy jövőre figyelő városve­zetésnek ezzel kapcsolatban jelentős feladatai vannak. Mindenekelőtt a munkahelyte­remtés, az ellehetetlenültek fo­kozott támogatása. Az említett elit, az iskolázottabb alkalma­zotti szféra és az értelmiség le­het az a minőséget mutató erő, ami a polgárosodás útjára te­relheti a város társadalmát. Jobban kell tehát támaszkodni rájuk, kiváltképp az utóbbiak­ra. Jövőkép felmutatásával kell itthon tartani diplomás gyermekeinket, s nagyobb fi­gyelmet érdemelnek a civil szervezetek. A város mindenkori önkor­mányzatának kell meg­találnia a kitörési ponto­kat. A marketing jó példája a minap megjelent „Látnivalók Salgótarjánban” című úti­könyv, amit még a jubileumi évben - a város polgármesteré­nek bejelentése szerint - mint­egy tucatnyi kiadvány követ. Ilyen és más marketingeszkö­zök felhasználásával léphet Salgótarján új fejlődési pályá­ra! Kínai befektetők látogatása Becsó Zsolt is fogadta az üzleti tapasztalatszerzésre érkezett delegációt _____fotó: án ( Folytatás az 1. oldalról) először a bátonyterenyei ipari parkkal ismerkedett meg, ahol Fodor Tibor, a Salgótarján- Bátonyterenye vállalkozói öve­zet ügyvezető igazgatója rövi­den ismertette az ottani lehető­ségeket. A megyeházán Becsó Zsolt elnök köszöntötte a vendé­geket, majd mutatta be a 220 ezer lakosú Nógrád megye ter­mészeti, kulturális értékeit. Szólt arról a gazdaságfejlesztő programról, amely a megye gya­rapodását szolgálja, konkrétan is megnevezve azokat a külföldi befektetőket, amelyek Négrád- ban telepítettek üzemeket és eredményesen működnek. Re­ményét fejezte ki, hogy a mosta­ni találkozás egy ígéretes folya­mat kezdete, s a közeli jövőben a meglevő cégek mellett újab­bak, köztük kínai érdekeltségű befektető is otthonra talál Nóg­rád megyében. A megyeházi programot követően a városhá­zán Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármeste­re fogadta Xiamen kereskede­lemfejlesztési bizottságának küldöttségét, ahol a vendégeket tájékoztatta gazdasági terveik­ről, a város és kisrégió vállalko­zási övezetében kínálkozó beru­házási, befektetési lehetőségek­ről. További programjuk során a vendégek sétát tettek Salgótar­jánban, több üzletbe is ellátogat­tak. Megtekintették a város ipari parkját, majd az ottani inkubá­torházban Nógrád megyei vál­lalkozókkal, üzletemberekkel találkoztak, folytattak eszme­cserét. Egynapos látogatásuk so­rán a népes kínai küldöttséget a vendéglátók nevében Gazsi Fe­renc, a Vállalkozók Országos Szövetsége Nógrád Megyei Szer­vezetének elnöke kalauzolta. HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA AKINEK AZ IDŐ ÉS A PÉNZ EGYARÁNT FONTOS Magánszemélyek pénzügyeinek gyors és naprakész intézéséhez elengedhetetlen. Legfontosabb szolgáltatásaink: • készpénz be- és kifizetése, • rendszeres és eseti átutalások indítása, • munkabér- és nyugdijátutalások fogadása, • szolgáltatói díjszámlák limitfigyeléses kiegyenlítése, • nemzetközi bankkártyák forgalmazása, • folyószámlahitei igénybevételének lehetősége, • megtakarított pénzének egyszeri vagy folyamatosan ismétlődő lekötése, többféle időtartamra, • befektetési tanácsadás, • állampapírok helyben történő jegyzése, tőzsdei forgalmazása. A Háromkő Takarékszövetkezet bankkártyáját belföldön és külföldön díjmentesen használhatja vásárlásra, készpénz- igényeinek kielégítésére a pénzkiadó automaták - elsősorban a Salgótarjánban újonnan elhelyezett két ATM - igénybevételével. Központ: Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Tel.: 32/521-230, 521-233, Fiókjaink: Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Tel.: 32/521-248, 521-250 Bátonyterenye, Ózdi út 47. Tel.: 32/355-708 Cered, Petőfi út 5. Tel.: 32/406-177 Karancslapujtő, Rákóczi út Tel.: 32/447-321 Litke, Kossuth út 18. Tel.: 32/453-115 Mátraterenye, Kossuth út 191. Tel.: 32/362-308 Kazár, Hunyadi út 6. Tel.: 32/341-439 Héhalom, Petőfi út 7. Tel.: 32/482-148 Buják, Felszabadulás út 10. Tel.: 32/488-088 Kálló, Rákóczi út 3. Tel.: 32/477-014 Vanyarc, Veres P. út 54. Tel.: 32/484-400 Bag, Petőfi tér. 14. Tel: 28/504-020 Együtt tovább jövet-menet. Három fuldokló kapaszkodik egymásba... (Folytatás az 1. oldalról) lehetővé teszi a megyei szintű népszavazás lebonyolítását, ami valószínűleg véleménynyil­vánító és nem ügydöntő lesz. Mivel ugyanis a régiós hovatar­tozásról több szinten született döntés, amit végül kormányren­delet véglegesített, ügydöntő, vagyis változtatásra kötelező népszavazásra feltehetően nincs lehetőség. Mindezt vizsgálják majd az előttünk álló hetekben. Az SZDSZ azt szeretné, ha a következő kormány ismerné a nógrádi polgárok véleményét. A választási kampányban nem használják fel ezt a kérdést, te­hát a választásokig már aligha indítják el a népszavazási proce­dúrát - derült ki a tájékoztatón. Ugyanakkor előzetes, vélemény- nyilvánító aláírásgyűjtésbe kezd az SZDSZ a megye különböző pontjain a jövő héttől. A párt megyei elnöke emlé­keztetett: a Heves-Borsod-Nóg- rád besorolás mellett az a hiva­talos érv, hogy e hátrányos hely­zetű régió rövid távon nagyobb uniós forrásokra számíthat. Je­lezte, ebben egyetért a megyei önkormányzat és a megyei jogú város vezetője is, az SZDSZ azonban nem. Ők úgy látják, itt három ful­dokló küzd azért, hogy be tud­jon mászni egy csónakba. Ez kettőnek sikerülhet úgy, hogy a harmadikat a víz alá nyomják, és félő, hogy ez lenne Nógrád. A hasonlatot folytatva azt gondol­ják, hogy a budapesti, mint a legdinamikusabban fejlődő ré­gió, besegíthet minket egy jó motorcsónakba. DUDELLAI ILDIKÓ 89033 bizonyíték az Opel mellett Pannóniából vissza Palócföldre Szinte hihetetlen, de már tíz éve, hogy megkezdődött az Opel Astra Classic gyártása és hazai forgalmazása. A típus mit sem veszített vonzerejéből, amit jelez, hogy 89033 elégedett ma­gyar tulajdonost tartanak számon az Opelnél. E bizalom szül­te a gyár idei első akcióját, amelyben a tavalyi, kategóriájában verhetetlen áron, azaz, 1 millió 999 ezer 900 forintért kínálják az Opel Astra Classicot.- Az Opel egyik legsikeresebb modelljéről van szó, s ezúttal nem­csak hazai, hanem európai sikerről is beszélhetünk - mutatja a szaksaj­tóban megjelent töméntelen Astra- cikket Kenderesi Géza, salgótarjáni márkakereskedő. - A siker kulcsa kezdettől fogva a kocsi megbízható­sága, eltalált méretei és persze kategóriá­jában verhetetlen ára. A tavalyi árat a jubileum is indokol­ta, de az is, hogy a gyár ezzel szeretné kifejezni a tiszteletét, az egy év múlva megszűnő modell vásárlói iránt. Az Astra Classic 1998-ig hazánkban készült, az Opel szentgotthárdi gyá­rában. Napjainkban az egyik legnagyobb európai bázison szerelik, Lengyel- országban. A szaksajtó elismerően szól arról, hogy a tervezők igazi csa­ládi autót alkottak meg, ám az Astra Classicot előszeretettel vásárolták itthon a multinacionális cégek - fő­ként ügynökeik számára - sőt, a rendőrség is. Ennek tudatában is sajnálja az ember, hogy az Astra Classic egy újabb modellnek adja át a helyét egy év múlva. A technika fejlődése azonban nem állhat meg, s bár az Opel Corsá Európa első számú autója volt, egy éve megjelent az utód. Az új Corsa ha lehet, még népszerűbb elődjénél, hiszen többet is tud an­nál, s most igazán előnyös áron, 2 296 000 forinttól kapható. Ter­mészetesen az új Astra megjelené­se is hozzájárult ahhoz, hogy az Opel tavaly értékesítési rekordot ért el hazánkban: piaci részesedése 15,3 százalék volt 2001-ben, meg­közelítve az évi 24 ezer darabos mennyiséget. Ezzel az Opel a má­sodik legnépszerűbb márka Ma­gyarországon. Az Astrák és a Corsa mellett még egy, alsó középkategóriás modellel büszkélkedhet az Opel, az egyterű Agilával. Szinte egyedülálló, hogy egy gyár kínálatában négy különbö­ző, 2-2,5 milliós árszint között moz­gó személygépkocsi is szerepel, fel­téve, ha tudjuk, hogy az új Astra Viva 1,2-es változatát már 2 575 000 forintért megvásárolhatjuk.- Finanszírozási lehetőségeink idén tovább szélesedtek: gyakorlati­lag bármely típus 25 százalék kezdő részlet befizetése után elvihető. A futamidő elérheti az 5 évet is. A leg­frissebb kamatlábmutatónk 11,5 százalék, ami kedvező kondíciót ígér - mondja Kenderesi Géza. Az Opel az idei évre is tartogat új­donságot, mégpedig a felső közép- kategóriában: az új Vectrát. A szak­sajtó szerint a gépkocsit Európa leg­korszerűbb németországi gyárában szerelik. Az új Vectrában nagyobb a tér, gazdagabb a felszereltség és ki­váló a menetdinamika. Külső for­máját tekintve egyér­telműen az Opel kö­zelmúltban bemuta­tott luxus tanulmány- autójához hasonlít, vagyis a Signum2- höz.- A Signum2 egy­értelműen a jövő, no­ha „csak” tanul­mányautó - mutatja Kenderesi Géza a prospektust. - Ám egy meghatározó né­met lap annak a sejté­sének ad hangot, hogy„aSignum2két- három év múlva az új Vectra alapja­in önálló változatként kerül piacra.” Az idén, nyár elején megjelenő Vectra immár a típus harmadik ge­nerációja, s már most is egy sor, elő­re mutató technikai újdonságot hor­doz. De ezekről majd akkor, ha megérkezik a tesztautó... Kenderesi Géza végezetül elárul­ta, hogy szervizbázisa tavaly év vé­gén megszerezte az ISO 9001:2000 szerinti minőségbiztosítási tanúsít­ványt. Az auditor cég a TÜV Rheiland Kft. volt. PR-T.N.L. (Folytatás az 1. oldalról) majd Bojtor festészetének jellemzőiről - a csend­ről, a tisztaságról, az eredendő sorskérdés felveté­séről szólt. Kihangsúlyozta azonban, hogy „Bojtor Károly nem volt tragikus felhangú festő”. Ezt iga­zolják gyönyörű csendéletei, lírai téli és őszi ké­pei, amelyeken az „öröm bújik meg”, sugallva, hogy „az élet szép, az élet megismételhetetlen, meg kell élnünk minden pillanatát térben és idő­ben. ” Praznovszky Mihály külön is elemzett né­hány festményt: a Szent Istvánt, a somoskői várat, a Szent Mihály-dombot láttatót, a „Mementó”-t, az „Ikarosz”-t, az „Önarckép”-et és hosszasab­ban a már említett Madách-portrét. Megállapítot­ta, hogy „Bojtor Károly úgy vállalta a nógrádisá- got, miként Madách a Tragédiában a nemzeti gondolatot: úgy szólt róla, úgy festette meg, hogy konkrétan nem beszélt róla. Ebben a környezet­ben, a Madách gimnáziumban művei sokszoro­san szólalnak meg a nógrádi néző előtt. ” Azt ünnepség végén Kovács Tibor oklevelet, ezüst Madách-emlékérmet adott át Bojtor Mártá­nak és egy Bojtor-albummal köszönte meg Kele Szabó Ágnes művész tanár magas színvonalú ki­állításrendezői tevékenységét. CS. B. „Testvéri” találkozó Tarjánban Béla látta el kézjegyével azt a hosszú távú együttműködési szerződést, amely az eddiginél szélesebb alapokra helyezi a kapcsolatokat, s az már az üz­leti-gazdasági életre is kiterjed. Ennek értelmében a két város vezetése közreműködik majd a kamarák kapcsolatfelvételé­ben. Mivel reményeink szerint hazánk 2004 tájékán teljes jo­gú tagja lesz az Európai Unió­nak, ezért a szerződésbe azt is belefoglalták, hogy Vantaa ve­zetése tapasztalataival segít Salgótarjánnak a majdani ön- kormányzati szerepvállalásra felkészülni. Puszta Béla hangsúlyozta: a gazdasági kapcsolatok kiépíté­sét valamennyi testvérvárosi együttműködésre kiterjesztik. A Gliwicével való kapcsolat ahhoz is hozzájárulhat, hogy ismét lét­rejöhessen a másfél száz évvel ezelőtt már jól bevált észak-dé­li tranzitút, amely jelentős mér­tékben előmozdíthatja hazánk és ezen belül Nógrád megye gazdasági fejlődését. Aulis Pitkälä rövid beszédé­ben ajándéknak nevezte, hogy delegációjuk részt vehet a mos­tani ünnepségen, s megerősítet­te: szükség van a gazdasági kap­csolatok ldalakítására, majd el­mélyítésére. Szerinte országa hathatós támogatást adhat Ma­gyarország uniós csatlakozásá­hoz, s városuk is segítséget nyújthat Salgótarján ez irányú felkészüléséhez. Bejelentette: legújabban kínai várossal alakí­tottak ki testvéri kapcsolatot. Végezetül reményét fejezte ki, hogy Salgótarján és Vantaa együttműködése a jövőben még gyümölcsözőbb lesz. Janus Moszynski, Gliwice al­polgármestere is szót kért, s üd­vözölte városuk és Salgótarján mielőbbi gazdasági kapcsolatá­nak létrejöttét. Mosolyogva megjegyezte: Gliwicén keresz­tül olyan autópálya épül, amely­nek végpontja a Balti-tengernél lesz, a Puszta úr által említett észak-déli tranzitút kialakítása tehát már folyamatban van. K.L. (Folytatás az 1. oldalról) Puszta Béla elmondta: az első oklevelek 755 évvel ezelőtt emlí­tették Tarján falu nevét, Salgótar­jánt pedig 80 évvel ezelőtt nyil­vánították várossá. A kettős ju­bileum alkalmas a visszatekin­tésre, a múlt sikereiből való erőmerítésre, s a jövő teendői­nek számbavételére. Salgótarján kapcsolatainak szélesedésében fontos szerepet töltenek be a testvérvárosok. Besztercebányával 1975-ben, Vantaával 1976-ban, Gliwicével 1991-ben, Vigaranóval 1996- ban jött létre együttműködés. Bár az olaszokkal a legfiata­labb a kapcsolat, mégis velük érték el a legnagyobb ered­ményt, ugyanis az Európa Ta­nács Golden Star díjjal ismerte el az együttműködési tervet. A közeljövőben a cseh Jihlavával szándékozik testvérvárosi kap­csolatra lépni Salgótarján. Ezután Vantaa képviseleté­ben Aulis Pitkälä oktatási és kulturális igazgató, megye- székhelyünk nevében Puszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom