Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2002. JANUÁR 26., SZOMBAT Faragó Zoltán: T jf K E J -A ZZ Ó Szúnyogok a havon - Séta a Várberek partján - Az első fészkelők Úgy egy héttel ezelőtt még vas­tag zúzmara ült az ágakon, köd borította el reggelente jóformán az egész országot, s bizony, hideg volt. Múlt héten vasárnap reggel­re esett vagy háromujjnyi friss hó, de még aznap délelőtt hirte­len eltűntek a felhők, kisütött a nap, felmelegedett a levegő, a hó pedig azonnal el is olvadt. Eltűnt persze a zúzmara is, a hó pedig mind gyorsabban kezdett olvad­ni, amitől egyik pillanatról a má­sikra föld- és vízülata lett a leve­gőnek. Esett egy kevés eső is, mert a napsütéses időszak nem tart ilyenkor túlságos sokáig - ja­nuárban, tulajdonképpen a tél közepén nem is várható más - de a levegő enyhe maradt. A házunk falára szerelt óriás­plakát egyik lámpatartóján fészket rakott egy balkáni gerle pár, s már a koüás is egy héttel ezelőtt meg­kezdődött a két tojáson. Akármi­lyen meglepő is, de gerlééknél ez nem olyan ritka dolog így január végén sem. Más kérdés, hogy a könnyen visszatérő havas, hideg időben nem nevelhetik fel ered­ményesen a fiókáikat. Igen élet- és alkalmazkodóképes madarak azonban, ha ez a fészekalj elpusz­tul, pár napon, vagy legfeljebb hé­ten belül lesz nekik másik. A lámpatartóról tehát növényi szálak meredeznek, ráadásul a gerlék meglehetősen hiányosnak tűnő fészeképítési ismereteihez képest meglehetősen sok. Az is kérdés persze, hogy mikor fogják cserélni e madárotthon alatt a pla­kátot? Valószínűleg ez is elűzné fészkéről a madarat... Vince napja szépen fénylett, tehát a népi bölcsesség szerint idén jó bortermés várható - csak­hogy már a népi bölcsesség sem a régi. A hírek szerint a borvidékek szőlőültetvényei annyira meg­sínylették a hosszú, fagyos idő­szakot, hogy nem várható rekord- termés a hegy levéből. Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán majd a minőség kárpóüást nyújt a men­nyiségért. A völgyek aljából teljesen el­tűnt a hó, de valamivel magasab­ban még bőven akad a fehér lepel kisebb-nagyobbra szakadozott da­rabjaiból. Salgótarján szélén, a Várberek-patak partján is össze­függő hótakaró húzódott még az elmúlt napokban, de mennyire más ez, mint a néhány héttel ko­rábbi! Megroggyant, vizessé vált, kéregszerűvé soványodott és el­piszkolódott, mert a bükk-, gyer­tyán- és égerfák, kocsánytalan töl­gyek a koronáikból mindenfélével teleszórták a felületét. Makkok, magvak, tobozkák, mostanáig a gallyakon kitartó levelek, moha- száíak, gubacsok, parányi kéreg- és zuzmódarabkák varázsolják szürkévé az egyre fogyatkozó, vé­konyodó hótakarót. Szép, nagyra nőtt bükkfák nyújtózkodnak az ég felé a patak 'bal partja felett emelkedő meredé­lyen, alattuk is egybefüggő a hóta­karó. A kis folyóvíz alig egy-két helyen szabadult ki eddig a jég fogságából, pedig a rohanó vizű hegyi patakok meglehetősen ne­hezen állnak be. Ahhoz bizony kellett a tartós hideg, de hát a nap­pal is mínusz tíz fokot köze­lítő hideg idő­szakon, úgy tűnik, túlva­gyunk, leg­alábbis egy időre... A jég persze még jó darabig ki fog itt tartani, mert a meder aljába soha nem süt be a nap, s külön­leges, a kör­nyezetnél lé­nyegesen hi­degebb mik­roklíma ala­kulhat ki a mély partfalak alatt. Az erdő csendes, csak egy harkály kopácsol vala­melyik fán, meg a jeges hó ropog han­gosan a lépte­im alatt. Itt-ott azért még fel­fedezhetők a vadnyomok, pedig az olvadás a többségét eltüntette. Vagy ötvenméternyire előt­tem, a kis Várberek-patak partján messziről feketlik valami a ha­von... Közelebb érve kisebbfajta vaddisznótúrás lesz belőle. Ne­héz ilyenkor megállapítani, hogy a nedves, fénylő hantokat mikor dolgozta meg az orrával a süldő, de nagyon frissnek tűnnek. Az az érzésem támad láttukra, hogy a disznó azért hagyta ott e helyet, mert meghallotta lépteim alatt a hó ropogását. A kásás, kristályos, itt még bokáig érő lepel egészen eltünteti a vad lábnyomait, alig le­het felfedezni benne, hogy hon­nan jött, s merrefelé állt tovább. Követem egy darabon, felfelé a domboldalban. Áll itt a környe­ző bükkösökbe ékelődve egy fenyves erdőrész is, oda vált be a disznó. Itt vékonyabb a hóréteg, de a lehullott, száraz gallyak kö­zött mind nehezebb megtalálni a csülöklenyomatokat. A nap azon­ban felragyog közben, sugarai egy ritkásabb helyen utat találnak az örökzöld lombok között, mire a levegőben aranyszínű nyiladék támad - vüágosságból. Fénylik hólétől a nedves fenyőtörzsek egyik oldala, ragyognak a hókris­tályok, fényes foltoknak tűnnek a tűlevekkel borított gallyak. Nem tart sokáig a csoda, mert a nap feljebb kúszik az égen, sű­rűbb örökzöld lombok kerülnek a sugarak elé, s eltűnik a világos­ságból támadt nyiladék. A süldőt egészen elfeledem, a közelben álló bükkös felé ve­szem az irányt. Víz folyik a gyö­nyörű, világosszürke szálfák tör­zsén, ahogyan az utolsó jégkris­tályok is leolvadnak a gallyaikról. Itt is harkály kopácsol valahol, de nem látom a madarat. Hallom azonban a fekete harkály jelleg­zetes, dallamos hangját, egymás után többször is. Messziről jön azonban a kissé ciripelésre emlé­keztető kiáltás, esély sincs arra, hogy a termetes madarat megpil­lantsam. A nap akadálytalanul süt be a fák közé, amitől körben elolvadt a hó a bükkök tövéről, megmu­tatva a sárgásbarna, nedves avart is, de egyébként összefüggő, je­ges hólepel. Meleg van, tulajdon­képpen lekívánkozik a kabát, csak ilyenkor még nem szokás megszabadulni tőle: nem tartós még e kellemes hőmérséklet... Nicsak, mi az a levegőben? Mi esett le valahonnan a fák koroná­jából? Hiszen ez vízszintesen re­pül, a szél meg nem fúj! Igen, a téli melegben valami faodúban, mélyebb kéregrepedésben feléb­redt egy szúnyog, s tavaszt sejtve a hó felett igyekszik valami isme­retlen cél felé. Nincs egyedül, mert rövidesen egy második ke­rül elém, azután egy harmadik, egy negyedik... A vízillatú erdőn most éppen tavasz van, különösen behunyt szemmel. Akárhogyan is érzi azonban az ember, csalóka ez a januári meleg. Fészkelő madár, repülő szúnyog, olvadó hó ide vagy oda, mire a nagy böjt meg­kezdődik, meglesz ennek a böjt­je... magyar állampapír KAMATOZÓ ■ KI NC STAR) EGY FOLYAMATOSAN IEGYEZHETŐ A fix kamatozású, egyeves tutamideju Kamatozó Kincstárjegy 2002. januar 2-atol folyamatosan, kéthetenként új sorozat indításával jegyezhető így a Kamatozó Kincstárjegy Önnek még kényelme­sebb befektetési format kínál, hiszen barmikor elérhető a Magyar Államkincstár, az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank és a CIB Bank fiókjaiban, valamint a kijelölt Takarékszövetkezeteknél. NÓGRÁDt HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségi rendszerrel készült. A Várberek-patak jege nem olvadt fel a melegben _____________________________________________________A »Z1RZŐ FOTÓJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom